Szolnok Megyei Néplap, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-27 / 73. szám

XVI. évfolyam, 13, szám. Ara 50 fillér 1965. március 37., péntek. Kukoricatermesztés a tavaszi szántásban Családi körben Tavasz a Tiszád igeiben Az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának ülése Az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága 1965. már­cius 26-án ülést tartott. Az ülés napirendjén a következők szerepeltek: Tájékoztató hangzott e! a párt Központi Bizott­sága 1965. március 12—13-i üléséről. Beszámoló a mezőgazdasági termelés, a termelő- ^övetkezeti mozgalom időszerű kérdéseiről. Jelentés a nőmozgalom helyzetéről, a mozgalomra vonatkozó párthatározatok alapján. Tájékoztató jelentések a pártvezetőségek újjává- iasztásának tapasztalatairól, valamint a munkásőrségre vonatkozó párthatározat végrehajtásáról. A pártbizottság a beszámolókat megvitatta és megfelelő határozatokat fogadott el. Évtizedek harcosai Á felszabadulási munkaverseny hírei Anyagtakarékosságra, az építési idő csökkentésére törekednek az építőmunkások — Az egész tagság szocialista versenyben van E* zekben a napokban taggyűléseket tarta­nak a pártszervezetekben. Ünnepi taggyűléseket. Azo­kat köszöntik, azoknak nyújtanak át emléklapokat, akik 20 évvel ezelőtt, az új élet hajnalán álltak csata­sorba. Nekik szól a köszön­tés, akik a végétjáró ke­gyetlen elnyomás és az éle­dő szabadság nehéz órái­ban, napjaiban kötelezték el magukat a munkásmoz­galomnak. Ott lesznek ezeken a tag­gyűléseken a tanítómeste­rek is. Azok, akik több mint 20 éve párttagok. Le- ayen a legmelegebb köszön­tés. köszönet az övék. Kö­zülük kevesen vannak már közöttünk. De azok emlékét is őrizzük, a tiszteletünk az övék is, akik életüket adták másokért, s azoké is. akiket n hosszú út, az élet fáradal­ma szólított örök pihenőre. A tanítványok, a felsza­badulás napjaiban csatasor­ba lépők többen vannak. Megyénkben is csaknem négy és félezren. A húsz év, amelyet most magunk mögött hagyunk, amelynek történelme alakításából ők olyan sokat magukra vál­laltak, nem volt hiábavaló. Húsz év a történelem táv­latában nem nagy idő. De nagyot alkotni rövid idő alatt is lehet. És mi nem tétlenkedtünk. Amit alkot­tunk, maradandó. A két év­tized, ami az életünkből visszahozhatatlanul elmúlt, a történelemben múlhatat­lan megmarad. S ennek sz elévülhetetlen alkotásnak ők, a kommunisták voltak az élharcosai. Akaratuk, hitük új erőt adott másoknak is. Erőt a millióknak, hogy az embe­ri összefogás nyomán Te­gyen kenyér, eltűnjenek a romok, a reménytelenség. Énítők voltak és diploma­ták, orvosok és bírák. Bí­rák. akik kimondták az Íté­letet az ezeréves perben: a föld azé. aki megműveli, az ország azé, aki újjáépíti, felépíti. A szolnoki kulturális he­tekre megindított bérleti akcióban eddig négyszázöt­ven bérlet talált gazdát. Ezek közül kétszázat diá­kok vásároltak meg. Ezen a héten kezdődött meg a kulturális hetek bérleteinek elhelyezése a szakszerveze­ti közönségszervezők részé­ről. Az illetékesek remélik, hogy a város lakossága nagy érdeklődést tanúsít majj} a kulturális hetek ese- aséttfaorosata iránt. S ha az újjáépített or­szágról van szó, ne is a sok új üzemről, gyárról, lakás­ról vagy iskoláról szóljunk, amiből szemünk előtt ren­geteg épült és újjáépült. Hivatkozzunk inkább egy kevéssé látványos dologra: Nálunk tavaly 10 ezer la­kos egészségével tizennyolc orvos törődött. A legfejlet­tebb tőkés országok egyikében, Franciaország, bán is csaknem két- annyi lakos gyógyítása jut ennyi orvosra. És le­het-e számmal vagy akár szóval kifejezni annak az örömét, hogy egyre keve­sebb helyen öltenek gyászt az ezernyi fajta népbeteg­ség, a szapora csecsemőha­lál miatt. Elévült a raun- kássors kegyetlen parancsa: tessék a tüdőt kiköhögni. Az újjáéledés irányítói a kommunisták voltak. Soruk a legnehezebb időkben »s egyre sűrűsödött, erősö­dött. Most, ezekkel az ün­nepi alkalmakkal is újabb harcostársak lépnek a sor­ba. Űjabb százakat vesznek fel ma és holnap párttag­nak és tagjelöltnek. Ifjak és tapasztaltak találkozásai is lesznek így a mostani taggyűlések. Jó szokás, hogy bármi­lyen ünnepnap legyen is, a kommunisták nem vesznek el sohasem az eredmények feletti áldozásokban. A leg­nagyobb sikerek idején is tudják kritikus szemmel nézni dolgainkat. S ha az új élet építésében voltak is botlásaink, késéseink, 6k mindenért, mindig vállal­ták a kockázatot, a felelős­séget. A z erő, az akarat ben­'' nük sem valami kü­lönös adottság. Meggyőző­dés, az ember igaz tisztele­te, a marxista—leninista eszmék ismerése, a Világ munkásmozgalmával való kapcsolat, a töretlen hit a jövőben. Ez a kommunisták erejének forrása. Most. az újabb munkás évtizedek kezdetén éppúgy, mint Két évtizeddel ezelőtt. A néptánc-versenyre ösz- szesen tíz csoport nevezett. Végleges a délszláv együt­tes szolnoki vendégszerep­lése. Sajnos, néhány csoport anyagi nehézségek miatt visszalépett. A megyei dalostalálkozó lassan országossá szélese­dik. Több fővárosi együttes köztük a vakok híres Ho­mérosz kórusa, az Egyesült Izzó énekkara és több más aranyérmes csoport vesz részt a szolnoki találkozón. Szabad földben is termelnek primőrt A karcagi Béke Tsz be­rekfürdői primőr telepén a melegházakban paprika- és paradicsompalántákat gon­doznak. A karalábé helyé­re, amelynek egyrészét ex­portra szállították, virá­gos, illetve már termést ne­velő palántákat ültettek. Szépen fejlődnek, erősöd­nek azok a kis növények is, amelyeket szabad földbe ültetnek ki. Az így termelt paprikát és paradicsomot szintén primőrként kíván­ják értékesíteni, ezért a ko­rán kiültetett palántákat fóliatakarókkal védik. Az oklevelek átadása, valamint az interpellációs kérdések elhangzása után Csényi László, a városi ta­nács vb titkára a város 1964. évi költségvetésének végrehajtásáról, illetve az idei költségvetésről szóló vb jelentést terjesztette a tanácsülés elé. Tavaly több mint 70 mil­lió forintot fordítottak a város korszerűsítésére. Kulturális célokra csaknem 40 millió forintot költöttek. Utak és hidak építésére, illetve felújítására, a vá­rosrendezésre több mint A karcagi közös gazda­ságok földjein emberek, gépek szorgoskodnak. A Lenin Tsz-ben 12 DT-vel készítik a talajt a vetőmag­vaknak. A mák után földbe tették a tavaszi árpát 241 holdon, s megkezdték a cu­korrépa vetését is. Egy Zetor három vetőgépet vontat. A cukorrépa táblán 2 Zetor és 6 vetőgép mun­kálkodik. A kapcsolt gé­pekkel naponta 80 holdon teszik földbe a vetőmagot. A Dimitrov Tsz-ben csak­nem 3600 hold lesz az ösz- szes vetés. A tavaszi árpa és a takarmánykeverék után ebben a közős gazda­A tíszavárkonyi Petőfi Tsz traktorosai, együtt a gépállomásiakkaí, _ késede- I lem nélkül munkához fog­tak. amint azt az időjárás, illetve a talaj állapota le­hetővé tette. Bottyán Jó­zsef és fia egymást vált jak a tsz DT-jén, s két mű­szakban dolgozva már 700 Az ÉM. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat­nál 150 brigád tett munka- verseny felajánlást hazánk felszabadulása 20. évfordu­lójának tiszteletére. Az épí­tőmunkások vállalásait az anyagtakarékosságra és az építési idő csökkentésére 25 millió forintot fordítot­tak. Az idei költségvetéssel kapcsolatban Csényi László többek között elmondotta: „fő jellemzője a takarékos­ság. A költségvetés össze­állításánál figyelembe vet­ték az MSZMP 1964. évi december 10-i határozatát Arra kell törekedni, hogy a korábbi gyakorlatnál fe­gyelmezettebben, takaréko­sabban, észszerűbben hasz­nálják fel a rendelkezésre álló összeget”. Az 1965. évi költségveté­si összeg lehetővé teszi az igényeik eddigieknél jobb ságban is a cukorrépa ve­tése került sorra, Az I-es üzemegységben 210 holdon kész a magágy, s munká­hoz látott a 14 fogatos ve­tőgép is. A legjobb fogato- sokra bízták ezt a munkát, mert az a cél, hogy már a vetésnél biztosítsák a holdankénti 65 ezres tő­szám kialakítását. A Béke Tsz-ben szintén alkalmazták a gépek össze­kapcsolását, Zetor, illetve DT vontatja a vetőgépeket. Eddig földbe tették 100 hol­don az étkezési borsó. 290 holdon pedig a tavaszi árpa vetőmagját. hold talajmunikát végeztek el. Holocsi Zoltán, Bárány József tsz-traktoros és László Miklós gépállomási dolgozó vetőgépet vontat és a szövetkezeti gazdák — többek között Perkó La­jos és Nagy Ferenc — se­gítségével veti a tavaszi növényék magját, való törekvések jellemzik, Szolnokon, az Ady Endre utcában épülő 36 lakásos házon dolgozik Zsemlye Mi­hály ácsbrigádja. Vállal­ták, hogy a tetőszerkezetet határidő előtt felállítják és lécezik, az anyaghuiladékot minimálisra csökkentik. kielégítését. A csaknem 70 millió forintból az idén pél­dául új általános iskolai tan­termek építésére, illetve korszerűsítésére 10 mil­lió forintot, óvodák és napköziotthonok felsze­relésére 6,5 millió forin­tot, a kulturális célokra összesen több mint 35 millió forintot fordíta­nak. Továbbra is fő helyet fog­lal el a költségvetésben az egészségügy, az utak fel­újítása, a város rendezése. A hozzászólások és a be­terjesztett jelentés elfoga­dása után a tanácsülés a déli iparterület részletes rendezési tervét vitatta meg. A vb ezzel kapcsola­tos beszámolója részlete­sen ismertette a terveket, a már elfogadott új ipari lé­tesítmények építési üte­mét és helyét. A tervek szerint még az idén megkezdik az AGROKER Vállalat új te­lephelyének építését, jö­vőre pedig hozzákezdenek az épületelemgyár létesíté­séhez. E két évig, s mint­egy 200 millió forintos költ­séggel épülő új tizem az első ütemben váz- és vas­szerkezeteket gyárt majd a mezőgazdaság részére. — A második ütemben — előre­láthatólag a negyedik öt­éves tervben — pedig meg­épül a házelemgyár is. A harmadik ötéves terv során a Tisza menti Ve­gyiművek Ultra mosó­por és porfesték gyár­egységgel bővül Jövőre kezdik meg az Autódaru és Építőipari Gé­peket Javító Vállalat te­lephelyének valamint az Azbesztcementgyár létesíté­sét. Már megkezdődött a Ganz Villamossági Művek szolnoki telepének kialakí­tása is. A déli iparvidék kialakítására a harmadik ötéves tervben több mint 1,5 milliárd forintot for­dítanak. A tanácsülés elfogadta a tervezetet, majd több elő­terjesztést vitatott meg. il­letve fogadott el. így töb­bek között elfogadta a ta­nácsülés, hogy a Tisza Szálló, a Verseghy Gimná­zium. a református temp­lom és a Tisza által Hatá­rolt parkot Lenin parknak nevezzék el. Ugyancsak ezen az építke­zésen Egyed János és kő­műves társai elhatároztál:, hogy a falazást, az ajtók, ablakok elhelyezését előbb befejezik, mint a program előírja. A MÁV-kórház építkezé­sen ugyancsak szükség van az igyekezetre, hiszen a ta­valyi hatmillió forintos tervlemaradást a harmadik negyedév végéig meg akar­ják szüntetni. Ezt az igye­kezetét példázza Simon Mi­hály kubikos brigádja. FeL ajánlották, hogy munkájuk szervezettségén javítva, ter­melékenyebben dolgoznak, mint eddig. Az anyagnor­mához viszonyítva egy szá­zaléknál több megtakarítást érnek el. A szolnoki mezőgazdasá­gi gépjavító diesel-csarno­kának építői közül Kozma József kubikos brigádja a szerelő akna betonozását a határidő előtt fejezi be. Az építőmunkások — mind a 150 brigád — fel­ajánlották, hogy a munka­idő jobb kihasználásával, a fegyelem megszilárdításá­val is példát mutatnak, * A kisújszállási Vas- és Faipari Ktsz tagsága a kö­zelmúltban tartotta mérleg- záró közgyűlését, amelyen örömmel állapította meg. hogy 1964 sikeres esztendő volt, hiszen 1,9 millió fo­rint nyereséget értek el. Az anyagtakarékosság és a hulladékanyagok felhaszná­lása 366 ezer forinttal já­rult hozzá a nyereséghez. A tagok a jelen felada­tait is megismerték a köz­gyűlésen, ami ösztönzőleg hatott rájuk, hiszen elhatá­rozták, valamennyien részt- vesznek a szocialista brigá­dok kezdeményezte ver­senyben. Április 4. tisztele­tére felajánlották, hogy az idén a munka termelékeny­séget 8 százalékkal fokoz­zák, az exportermékek mi­nősége kifogástalan^ lesz, s az anyagtakarékosságban is­mét jó eredményt érnek el. Tízmillió felsőruházati cikk A felszabadulás után gyáriparrá vált ruházati ipart érdekes adatok jel­lemzik. Ez évben a Köny- nyűipari Minisztériumhoz tartozó gyárak tízmillió fel­sőruházati cikket, többek között másfélmillió kabátot, egymillió férfiöltönyt készí­tenek. A fehérneműk szá­ma meghaladja a 15 milliót s ebből 10 millió a férfi és fiűing. Jelenleg Magyarországon több mint kétszerannyian foglalkoznak ruházati cik­kek előállításával, mint a háború előtt, pedig a mun­ka most általában sokkal termelékenyebb, mint akkor volt. Most a szabó kisipa­rosok száma az 1938 évinek éppen a fele. a nagyipar Viszont rövid idő alatt tért hódított. Tíz nagyvállalat 31 gyártelepén csaknem 20 000 konfekcióipari dolgo­zót foglalkoztat. A helvi ipar ruházati ágában 12 000- ren dolgoznak és megköze­líti a 20 000-ret a seöv'et- kezetekben dolgozó szabók, illetve varrónők száma is. Eddig négyszázötven bérlet talált gazdát Az idei költségvetést, a déli iparterület rendezési tervét tárgyalta tegnapi ülésén Szolnok Város Tanácsa Leninről nevezik el a Verseghy Gimnázium előtti parkot Március 26-án, pénteken tartotta soronkövetke- ző rendes ülését Szolnok Város Tanácsa, Jankó Ká­roly, a tanácsülés levezető elnökének megnyitó sza­vai után oklevéllel jutalmazták azokat a társadalmi munkásokat, akik önzetlen munkájukkal hozzájárul­tak Szolnok szépítéséhez, -építéséhez. Kapcsolt gépekkel gyorsabban halad a vetés Bottyán József szép teljesítménye

Next

/
Thumbnails
Contents