Szolnok Megyei Néplap, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-25 / 71. szám
Viláq proletárjai, egyesüljetek! Aki kilépett a világűrbe Tavaszi vasárnap Tisza- burán SZOLNOK MESYII A HEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA XVI. évfolyam, 11. szám. Ara 50 fillér 1965. március 25., csütörtök. Szociális juttatások a megye állami gazdaságaiban Egésznapi koszt 8 forint — Háromszázezer forint kulturális és sport célokra — A fizetés harmadrésze „nincs a borítékban“ Megyénk állami gazdaságaiban jelentős összegeket fordítanak a munkások és alkalmazottak szociális és kulturális helyzetének javítására. Az igazgatóság 13 gazdaságában mindezek többségükben az üzemi költségek terhére valósulnak meg. Elkészült az 1964. évi mérleg. Bozsik Tibor megyei igazgatótól érdeklődtünk: — Tavaly milyen összegeket fordítottak szociális és kulturális célokra. — Az időszaki dolgozók, a szakemberek és a gyakornokok lakásának, szállásának fenntartására több mint egymillió forintot költöttünk. Sajnos, a munkásszállások egy része igen távol esik a munkahelyektől. Karcagon például hét tehergépkocsi hordja reggel az embereket a munkahelyre, este pedig vissza a szállásra. Több gazdaságban a régi rizstelepek közelében épültek az elhelyezésre alkalmas helyiségek. Ezért tetemes kiadást .— tavaly 3,1 millió forintot — okozott a munkások szállítása. Gazdaságaink a pihenő helyiségeket igyekeznek otthonosabbá tenni. Ahol villany van, rádiót, televíziót szereztek be. Telepes rádió mindenütt akad. A szocialista brigádok szépen rendben tartják szobáikat és azok környékét. Surjánban, Kőzéptdszán, a Nagykunságban és másutt is parkosítottak, rózsacserjéket ültettek. Tudjuk, hogy a munkások elhelyezése még több gazdaságunkban kívánnivalót hagy maga után. Anyagi lehetőségeinkhez képest ezen csak fokozatosan tudunk változtatni. Gazdaságaink tavaly 3,3 millió forintot költöttek munkavédelemre, védőruha, védőberendezések beszerzésére, továbbá hűsítő- és meleg italokra. A munkavédelemmel való foglalkozást különösen a jászsági, a mezőtúri, a középtiszai, a tiszasülyi, a héki és a nagykunsági gazdaságokban tartják szívügyüknek. De a többi gazdaságban is javulás tapasztalható. A csúcsmunkák időszakában több mint tízezer ebédet főznek naponta. A bőséges, kalóriadús ebédet, 4—4,50, a reggelit 2, a vacsorát 2,20—2,50 forintért kapják a munkások. Tehát az egésznapi étkezésükért csak Ö—8,50 forintot fizetnek. Nehezíti az ellátást, hogy az ebédet gyakran igen nagy távolságokra, méghozzá melegen kell kiszállítani. Egyébként az étkeztetési hozzájárulás tavaly 6,4 millió forintra rúgott gazdaságainkban. Köztudomású, hogy a gazdaságok állandó dolgozói kedvezményes áron kapnak kenyérgabonát. Ez különösen a tanyán élők ellátását könnyíti meg. Tavaly 1.3 millió forintot tett ki a dolgozóink és családtagjaik részére a kenyérgabonajuttatás ártámogatása. Az állandó, családos dolgozóink 600—1200 négyszögöl illetményföldet kapnak használatra. A talajmunka, az elmunkálás és a vetés a gazdaságok dolga. A munkások által fizetett térítés korántsem fedezi a ráfordítás költségeit. 1964- ben 3,5 millió forintot jelentett az illetményföldek előkészítése (mélyszántás, vetés, stb.l Egy havi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedés Martfűn, a Tisza Cipőgyárban A szociális jellegű beruházások között fontos helyet foglal el az üzemi konyhák építése, illetve a meglevők korszerűsítése. — Palotáson és Kunszentmártoniban nemrégen készült el üZ üzemi konyha, a Nagykunságban a közeljövőben fogják átadni. A nagyobb üzem egységekben külön üzemi konyhák működnek. Bár nem a szociális juttatás, hanem az üzemi általános költségek között szerepel, mégis jelentős a gyermekek fuvarozására fordított költség. A. hí agykunságban, Surjánban, Karcagon, Jászságban, naponta autóbusz. gépkocsi, kisvonat és egyéb jármű viszi a gyermekeket az iskolába és haza. Minden gazdaságban külön járművet biztosítunk a betegek szállítására. Mindenütt működik SZTK ki- fizetőhely, tehát a táppénzért nem kell Szolnokra bejárni. A dolgozók jutalmazására tavaly 2 millió forintot fordítottunk. A szociális juttatás kiegészítésére 518 ezer, kulturális alapra 154 ezer. ösztöndíjra 133 ezer, sportalapra 154 ezer, a kiváló dolgozók külföldi utazására 59 ezer forintot köi- töttünik. Mindezek a szociális, kulturális juttatások egyre nö- vekvőek, de korántsem elegendőek. Hiszem, hogy Magyar—kubai megbeszélés az MSZMP KB székházában A Magyarországon tartózkodó Raul Castro Ruz. a kubai Szocialista Forradalmi Egysógpárt országos vezetőségének tagja a kíséretében levő kubai személyiségek társaságában szerdán látogatást tett az MSZMP Központi Bizottságának székházában, ahol a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának képviselőivel megbeszélésre került sor a két pártot kölcsönösen érdeklő kérdésekről. A megbeszélésen részt vett Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, dr. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Garai Róbert, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese és Szarka Károly külügyminiszterhelyettes. Raul Castro Ruazal együtt részt vett a megbeszélésen Carlos Olivarez Sanchez, a Kubai Köztársaság moszkvai. Femando Flores, varsói és dr. Juan Jósé Fuxa Sanz budapesti nagykövete, valamint Joa- quin Mendez Comiche százados. (M T» gazdasági eredményeink gyarapodásával párhuzamosan ebben is előre jutunk — fejezte be nyilatkozatát Rózsák Tibor. (Tudósítónktól) A Tisza Cipőgyár már tavaly december közepén teljesítette éves exporttervét, s a határidő előtt fejezte be éves termelési tervét is. Nemcsak az év végére volt jellemző ez az eredmény, hiszen a tavalyi munkát főleg az ütemesség, a határidők, szerződések pontos betartása jellemezte. Már az első negyedévben nyilvánvalóvá vált, hogy az exportterv teljesítésére hozott könnyűipari miniszteri rendelet, — a külön nyereség biztosítása az exportfeladatok időbeni teljesítéséért — ösztönző, s az anyagi érdekeltség azt eredményezte, hogy 1964- ben nemcsak az exportkötelezettségeket teljesítette a vállalat, — ha kellett túlszárnyalta egyes termékekből — hanem számottevően javították a minőséget is. Az elmúlt években sokszázezer forintot „húzott” ki a gyáriak zsebéből a reklamációs kötbér — tavaly export gyártmányra elenyésző volt a reklamáció — tehát a kötbér is az eddigi legminimálisabb. Az export teljesítése viszont 14 napi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést hozott. A minőség javítása azonban nemcsak az anyagi ösztönzésen alapul Kimagaslóan nagy szerepe van ebben a gyári brigádok versenyének. A szabászatok dolgozói különösen a gazdaságos anyagkihasználásban mutattak jó példát: bár a gyár közismerten nem a legkiválóbb bőröket dolgozza be — mégis, csupán egy negyedév folyamán 12 ezer pár gyermekszandál felsőrész bőr igényének megfelelő anyagot takarítottak meg, s készítettek el a vállalat legfiatalabb gyárában, — Debrecenben. Ha már Debrecenről beszélünk, mondjuk meg azt is, hogy a jórészt gyermekcipőket gyártó egység ez év elejére érte el az átszervezés óta legjobb eredményét: az általuk gyártott termékek több mint 95 százaléka volt első osztályú minőségű az idén. A Könnyűipari Minisztérium a napokban hagyta jóvá a Tisza Cipőgyár mérlegbeszámolóját. s az illetékesek számításai szerint, az 1964. évi becsületes munka eredményeként 22 napi fizetésnek megfelelő az a nyereségrészesedési alap, amely kifizethető valamennyi dolgozónak. — Azért alap — mert a fennálló törvényes lehetőségek előnyben, bizonyos „ráadásban” realizálódnak — az öt, vagy ennél több éve Martfűn dolgozók részesedésében. A nyereségből azonban futja sok régi tervre, elképzelésre is — sportkör támogatására, a dolgozók szociális körülményeinek javítására, s egyéb közérdekű dolgokra. Ez utóbbiról éppen tegnap tárgyaltak Martfűn, a vállalat gazdasági és mozgalmi vezetői. A nyereségrészesedés elosztását pénteken hagvia jóvá az üzemi tanács és lefizetésére április 3-ig sor kerül. S. J. — m. L — Szorgos munka a tiszaugi haiárban A nyirkos talaj mfatt fogaté1 kai vetik árpát a Ti- szagyüngye Tsz ben Boronái át, Tavasz az építőiparban A Szolnoki Építési és Szerelőipari Vállalat tavaszi rajtja nem ágy sikerült, mint szerették volna. A tégla- és kavicshiány erősen visszatartja a vállalatot. Most szinte kizárólag az 1964-ről áthúzódó beruházások befejezésére összpontosítottak, ugyanakkor a tervükben szereplő 10 millió forintos téesz program megvalósításához is hozzákezdtek. Állatistállókat, borjúnevelőket építenek. A vállalat a községfejlesztési alapból létesülő új beruházások kivitelezésével is foglalkozik. így többek között a jászfényszarui művelődési házat is ő építi. A kultúra otthonát, ami megközelítőleg 3 millió forintba kerül, a harmadik negyedévben adják át rendeltetésének. Az ÉPSZER az idén előnyösebb helyzetben van mint tavaly, mert kapacitásának 65—70 százalékára már leszerződött, s a szükséges dokumnetáci ókat is megkapta. A tárgyalások jelenlegi menetéből arra lehet, következtetni, hogy a vállalat május 1-ig építési és szakipari kapacitásának mintegy 98 százalékára szerződést köthet. Tavaly viszont még a harmadik negyedévben sem álltak így. • A szolnoki beruházások kivitelezését az ÉM. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat 1. sz. főépí- tésveztősége irányítja. A tőlük kapott felvilágosítás szerint a teljesítés jól sikerült, s így az 1965 első negyedévi tervüket maradéktalanul teljesítik. Elmondotta Steiner Lajos íőépítésvezető azt is, hogy a MÁV kórházi beruházást az idén végképp meggyógyítják. A tavalyi 6 millió forintos tervlemaradást a harmadik negyedév végéig megszüntetik, s ez idei programot feltétlenül teljesítik A megyei pártbizottság székhazának építkezési és szerelő munkái jól haladnak. A fűtő és vízberendezések nyomáspróbájára rövidesen sor kerül, a hideg- padiós burkolást megkezdték. A festők áprilisban birtokukba vehetik a székházat, amelynek műszaki átadását július 31-ig megejtik. Az építésvezetőség munkahelyein a téglahiány nagy gondot okoz. Egyelőre kölcsönkért anyagból dolgoznak. A tervezett létszám rendelkezésükre áll, noha a szakmánkén« Összetétel kevésbé kedvező. Jól képzett kőművesekre lenne szükségük. A tájékoztatás során azt is mondotta a főépítésvezető, hogy az Ady Endre és Vöröscsillag úti lakás- építkezések készültségi foka sokkal jobb a vártnál. A szolnoki házakat a tavasz jelére csinosítani kezdik. Az ingatlankezelő vállalat először a tetőket és esőcsatornákat hozatja rendbe, majd a tavalyról elmaradt kőműves munkákat végezte« el. Karbantartásra a tervezettnél 500 000 forinttal többet kaptak, felújításra viszont 2,3 millióval kevesebbet. A Verseghy és Vöröseslila g út kereszteződésénél 16 lakásos átmeneti épületet emelnek, amiben azok kapnak ideiglenes otthont, akiknek házát a szanáláa során lebontották.
