Szolnok Megyei Néplap, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-24 / 70. szám

-S8&. március 24, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP S A SZERKESZTOSEG POSTÁJÁBÓL * -- ——.I-.— Panaszok, intézkedések TÉVÉS A CÍMZÉS Március 17-i számukban cikk jelent meg: Miért nem friss a sütemény? címmel, a löröszentmiklósi Utasellá­tó pavilont bírálták. Való­színű, tévedésből, mert a söntés-büfé pavilon ez év február 5-től a mai napig is zárva van, az árusító kis- ker-pavilon viszont túrós süteményt nem árusít, csak cukorkát, dohányt, bazár­árut. Tóth Sándor Törökszentmiklós, MÁV Utas­ellátó üzletvezetője ma is díszeleg egy ütött- kopott vasúti kocsi. Talán azit is meg lehetne tenni, hogy a vízparthoz vezető lejárókat kikövezzék. Sok­kal kevesebb port kellene nyelni a környék lakóinak. Az első világháborús em­lékműtől már nincs sok ér­dekes látnivaló, s ettől már valóban tiszta, rendezett a sétány. Szeretnénk remélni, hogy a tűzoltó laktanya ko­pott épületének minél előb­bi lebontása után ez a csú­nya folt is eltűnik a Zalka Máté sétányról. M. S. Olvasóink írják A TISZASASI NÖTANÄCS SEGÍTÉSE Idős asszony vagyok, férjem pedig teljesen mun­kaképtelen. Nemrégiben költözködnünk kellett, s ez al­kalommal segített a helyi nőtanács kitakarítani a szo­bákat, és elhurcolkodni a holminkat. Igaz, ebben a szomszédok is részt vállaltak. A nőtanács tagjai gyakran meglátogatják az idő­sebb^ asszonyokat, akiknek nincs hozzátartozójuk. Ha­sonlóan figyelmesek a kismamákhoz is. Nagy Mihályné Tiszasas, Alpári út 16. Központilag is díjazzák a leír jobb taigazgatóság: A dísztávirat kéz­besítése sajnála­tos postai belke- zelési hiba miatt késett, amiért a panaszos elnézé­sét kérjük. Intéz­TJZENÖT KILOMÉTER GYALOG ÉS ELFOGULTAN Február 17-én jelent meg egy szülő panaszosle­vele, melyet úgy gondolom, kissé elfogultan írt. Nem akarom megsérteni, de állítása alaptalan. Két éve já­rok be én is Kunszentmártonba, és soha nem történt meg, hogy a reggeli autóbusz nem jött. És soha nem volt még rá példa, hogy negyven diák elinduljon Kun­szentmártonba gyalog. Kunszentmártonban van váróte­rem is, bár nem valami egészséges, és meglehetősen kicsi Dömötör Ilona Gserkeszöllő, Keresztes 2. A GELKA ÉRVEI néprajzi és nyelvjárási pályamunkákat i,Csak írásban” című cik­kükben egyoldalúan, csupán a közönség kényelme szem­pontjából vizsgálták a GEL­KA munkáját. Hogy a kérdést mindenki megértse, tudni kell a következőket: évente mintegy 150 az olyan telefonbejelentések száma, amelyek nem felelnek meg a valóságnak. — Továbbá évente mintegy 700—800-ra tehető azoknak a bejelen­téseknek a száma, amikor a megadott időben nem ta­lálunk senkit a lakásban. Ez esetben értesítést ha­gyunk, melyben felhívjuk a figyelmet, hogy húsz forint kiszállási díjat kell fizetni, és újra közöljenek időpon­tokat. Mivel a telefonbejelenté­sek alkalmával nincs bizo­nyíték, a 7—800 eredmény­télén kiszállásból legfeljebb 2—300-at térítenek meg, a többi hosszú és eredmény­telen jogi viták után elsik­kad. Természetesen ez le­köti — az amúgy is szűk személyi kapacitásunkat — improduktív munkával, és gátolja a folyamatos javítá­sokat. Éves szinten mintegy tízezer forint ily módon a veszteségünk. Ezt természe­tesen szeretnénk elkerülni. Egyébként vidékről tovább­ra is felvesszük telefonon a bejelentéseket. Helyben a postai levelezőlapon 20 fil­lérért közölhető a név, lak­cím és a lakásban tartóz­kodás pontos időpontjának a feltüntetése, valamint az észlelt hiba rövid leírása. GELKA-szerviz Szolnok A közelmúltban három­napos tanácskozást tartot­tak az ország néprajzi mu­zeológusai. A dunántúliak Nagykanizsán, az ország más részeiből érkezők pe­dig Miskolcon gyűltek ösz- sze. A megbeszélés napi­rendjén többek között az ez év elején meghirdetett néprajzi- és nyelvjárási gyűjtőpályázatok lebonyolí­tásának szervezeti kérdései szerepeltek. A tizenhárom év óta fo­lyamatosan megrendezett pályázat az elmúlt évben „rekordtermést’’ hozott. — Több mint 18 000 lapnyi néprajzi leírás, ezen belül 3200 illusztráció, fénykép, rajz, kotta, illetve térkép érkezett be, köztük több kiemelkedő jelentőségű, — amelyek például a népi gyógyítással, a volt uradal­mi cselédek életével, a bakonyi népdal- és mese- gyűjteménnyel foglalkoz­tctlC Az 1965. évi XIIT. Orszá­gos Néprajzi- és Nyelvjá­rási Gyűjtőpályázatot me­gyei szervezésben, külön felnőtt- és ifjúsági tagozat­ban hirdették meg. A fia­talok pályamunkáinak be­küldési határideje április 15, a felnőtteké június 30. Az idén a középiskolások pályamunkáit a Keszthe­lyen, Sárospatakon és Gyu­lán megrendezendő diák­ünnepségekre küldik be. Az eredményt a diáktalál­kozókon, illetve az iskolai évzáró ünnepélyen hirde­tik ki. A felnőttek pályá­zatának eredményhirdetése 1965 októberében a Mú­zeumi Hónap keretében történik. Űj vonása az idei pályá­zatnak, hogy a pályamun­kákat a helyi muzeológu­sok megyénként gyűjtik és bírálják el. A területükön legjobbnak ítélt pályamun­kákat helyben díjazzák. A későbbiekben a Budapesti Néprajzi Múzeumba gyűj­tik a megyékben már dí­jazott legjobb munkákat, s az ezek közül is kiemelke­dőket a központi díj keret­ből is jutalmazzák. A KENDERESI NÖVÉNYV ÉDÖ ÁLLOMÁS HALLGAT 1964. július elején írtunk levelet a kenderesi Nö­vényvédő Állomásnak. Andrási Dániel (Kenderes, So­mogyi Béla u. 11.) panaszolta, hogy május 7-én (1964- ben!) született gyermeke után nem kapta meg a szülési segélyt. Három hónap múlva, október elején (1964-ben!) ismét irtunk a Növényvédő Állomásnak. Válasz azonban a mai napig sem érkezett. Reméljük, nem akarják megvárni az első levél­váltás egyéves évfordulóját, hogy véglegesen elintézzék Kenderesen ezt az ügyet? A TISZA-PART MÁSIK ARCA Nemrégiben olvastam cik­ket a tavaszt váró szolnoki promenádról, a Tisza-part- ről. Most bemutatom az olvasónak a sétány „másak oldalát” is. Szép a szolnoki Tisza-part. pontosabban: még nem az, de egy kis törődéssel, egy kis munká­val aizzá lehetne tenni. Egy kicsit többet kellene törődni a híd tisztaságával. Korántsem mindegy, hogy a városba érkező vendéget tisztasággal fogadjuk-e vagy sem. A hídépítők el­költözése után nem sokat törődtek a volt felvonulási területtel — kivéve a park­építőket! —, pedig a Dam­janich uszoda és a hídfel­járó közötti területen esz­ményi gépjárműparkolóhe- !yet lehetett volna kialakí­tani.. (Még most sem késő!) A Damjanich usizoda le­látójának csupasz, vörös­téglás fala a Tiszára néz. Nem lehetne valamilyen futónővénnyel csinosítani? A sétányon néhány helyen friss földhányás fogadja a sétálót. Épül az új útburko­lat. Valamikor szebb volt ez a rész, elsősorban a mellvédre állított számtalan virágtartó tette azzá. Ezek­ből ma már mutatóban is alig maradt egy-kettő. Ta­lán ezeket is pótolni lehet­ne. A fémkorlát sok helyen elgörbülve, letörve rozsdá­sodik a betonalapon, s a mellvéd széle is letörede­zett már itt-ott. Nemrégen ízléses termés­kő szegéllyel vették körül aiz itt található virágágya­kat. Ugyanekkor készült el a kazánház melletti út be­fejezéseként épített termés­kő-lépcsősor is. Bizonyára azért, hogy megakadályoz­zák a Tisza-parti sétányon a lovasfogatok és tehergép­kocsik járkálását. A jelek szerint ez kevés eredmény­nyel járt, hiszen egysze­rűen deszkaburkolattal hi­dalták át a lépcsőt, s a járművek a terméskő-sze­gélyt és a lépcső oldalát megrongálták, sok helyen leomlasztották. A református templom felől a folyóhoz vezető sa- lakozott út is régen meg­érdemelné már az aszfalto­zást, hiszen eső után szinte lehetetlen itt közlekedni, szárazságban pedig hatal­mas porfelleget gomolyog- tat a szél a város felé. Az úgynevezett alsó rakparton a_ TITÁSZ volt csónakhá- aának szomszédságában még Olvassa. terjessze a NÉPLAP-o! A felszabadulás ün­nepének közeledtével egyre több, egyre érde­kesebb műsorszám — vagy komplett, egész estét betöltő műsor fog­lalkozik a nagy napok­kal, az azóta eltelt időszak történetével. A magyar rádió április 4-i reprezentatív műsora Szilágyi György összeállí­tása: Mintha tegnap tör­tént volna... A felszabadu­lást követő évek sajtóter­mékeiből, híreiből, cikkei­ből, korabeli dokumentu­mok, versek, mozgalmi da­lok, slágerek és kabaréje­lenetek felhasználásával állította össze a szerző. Szilágyi György a pro­dukcióról a következőket mondotta: — A múlt ismerete nél­kül nem lehet építeni a jö­vőt. A műsor ennek a gon­dolatnak a legyében ké­szült... Ha visszatekintünk a felszabadulást követő évek küzdelmeire, a poli­tikai harcok és az infláció szorításában vergődő or­szág hétköznapjaira, újra magunk előtt látjuk a ron­gyos, lesoványodott ember­milliókat. akik töretlen hit­tel vállalták masukra az élet ezernyi terhét, s az arany megszállottjai, q tár­sadalom testén élősködő parazitákat, egy azóta széthullott osztály képvise­lőinek utolsó „fellépését” a magyar történelem szín­padán. „Töltsön egy estét a te­levízió mellett április 4-én!” Ez a címe a tv nagy ünnepi műsorának. A há­romrészes összeállítás első harmadában Fegyvert s vi­tézt éneklek címmel zenés­táncos jelenetekben mutat­ják be történelmünk el­múlt korszakait. A műsor második részében vidám hangvételű, ünnepi köszön­tő után kedvelt sanzonok­kal, Kellér és Tabi jelene­tekkel kívánják biztosítani a könnyebb szórakoztatást. A zárórészben új Kossuth- díjasainkat és az április 4-én más kitüntetésekkel jutalmazott művészeinket köszönti a tv az 1-es stú­dióban. Az ünnepelt művé­szek eey-egy számmal ked­veskednek a nézőknek. Ezenkívül április 4-ig is sok érdekes műsorszámot hallhatunk. Soós György Köznapi legenda című rá­diójátéka a Nemzetközi Rádiójáték Fesztivál záró­adásaként április 3-án a Kossuth rádióban hangzik el. Április 1-én Kézfogások emléke címmel kulturális jellegű, személyes találko­zásokat felelevenítő műsor kerül adásra, mely a ma­gyar és szovjet nép barát­ságát hivatott dokumentál­ni. Április 2-án mutatja be a rádió a jövő Budapest­jét. A televízió Dobozy Imre Két találkozás című film­jét április 3-án sugározza. Egy magyar kisváros szov­jet csapatok által történt felszabadulásának kereté­ben játszódik a dráma. A város polgármestere, az 1019-es ellenforradalmi kü­lönítmény parancsnoka ta­lálkozik öccsével, a felsza­badító szovjet hadsereg al­ezredesével. A húsz éve meggyilkolt írók. esztéták emlékét idézi A kultúra történelemkönyvéből című sorozat, amelyben március 25-én este Szerb Antal emlékét idézi a tV| A fertőző betegségek megelőzéséről és leküzdéséről A fertőző betegségek el­leni küzdelem alapvető kér­déseit eddig az 1953. évben kiadott kormányrendeletek szabályozták. Ezek a jog­szabályok azonban kihirde­tésük óta több ízben módo­sultak, vagy kiegészítésre szorultak. A módosításokat részben a kutatómunka gyakorlatba átültethető újabb eredményed, rész­ben a végrehajtás nyomón nyert tapasz­talatok tették szüksé­gessé. A módosítások ezért alkalmasak voltak a jár­ványügyi . munka eredmé­nyességének növelésére, de nagymértékben nehezítették a jogszabályok áttekinthe­tőségét. A fentiekre, valamint a járványügyi helyzetnek to­vábbi javítására, továbbá az érintett egészségügyi és egyéb szervek tevékenysé­gének előmozdítása érde­kében vált szükségessé az eddigi jogszabályok egybefoglalása és néhány új irányelv érvé­nyesítése. Az új szabályo­zás a fertőző betegségek el­leni küzdelmet az eddigiek­nél is szélesebb társadalmi alapra helyezi. E küzdelem­ben fontos szerepet kapnak a belügy, a honvédelmi, az igazságügyi, a közlekedés- és postaügyi minisztérium felügyelete alatt álló egész­ségügyi intézmények, szer­vek is. A kormányrendelet szerint a fertőző betegségek megelőzése és leküzdése minden személy érdeké; mindenki köteles magatar­tásával hozzájárulni a fer­tőző betegségek elleni küt delem sikeréhez. E kötelezettség előírása mellett a rendelet felhívja az államigazgatás központi és helyi szerveit, azok in­tézményeit, — vállalatokat, szövetezeteket és társadal­mi szerveket, hogy az egész­ségügyi szervek munkáját saját hatáskörükben is moz­dítsák elő. A fertőző. betegségek nagy része — védőoltással megelőzhető. Ezért az élet koruk, foglalkozásuk élet- körülményeik vagy egyéb ok miatt veszélyeztetett sze­mélyek védőoltásnak köte­lesek magukat alávetni. Oj rendelkezés, hogy az oltás következtében esetleg fel­lépő betegség gyógyezelése díjtalan abban az esetben is, ha az oltott személy egyébként ingyenes orvosi ellátásra nem jogosult. A fertőző betegségek ter­jedésének megelőzése érde­kében az egészségügyi szer­vek minden szükséges in­tézkedést megtehetnek, az érintett személyek pedig kötelesek betartani mind­azokat a magatartási sza­bályokat, — amelyeket az egészségügyi szervek mások fertőzésének megelőzése ér­dekében meghatároznak. A fertőző betegségekkel kapcsolatos fontosabb rendelkezések a következők: 1. Fertőző betegség, vagy annak gyanúja esetében az egészségügyi szerv felhívá­sára az érintett személy köteles magát orvosi vizs­gálatnak alávetni. 2. A fertőző beteget fer­tőzőképessége tartalmára el kell különíteni. 3. A fertőző beteg köteles megtartani a gyógykezelése, fekvőbeteg-gyógyintézeti ápolása, illetőleg elkülöní­tése tekintetében kapott orvosa utasításokat, vala­mint a fertőzés terjedésé­nek megakadályozását szol­gáló egészségügyi rendsza­bályokat. 4. Az a személy, aki fer­tőző beteggel érintkezett és feltehetően maga is a, be­tegség lappaneási szakában van. vagy fertőzést okozhat, járványügyi megfigyelés alá helyezhető. 5. Az egészségügyi szerv felhívására mindenki köte­les magát a kórokozó-hor­dozás megállapítását célzó vizsgálatnak alávetni. 6. A betegség terjedésé­nek megelőzése érdekében a fertőző beteg környezetét fertőtleníteni kell. A járványveszély esetére az új rendelkezések lehe­tővé teszik gyermekvédelmi intézmények, tanintézetek, diáik- és gyermekotthonok, valamint más tömeges el­szállásolásra szolgáló intéz menyek (üdülők stb.) be­zárását, nyilvános összejö­vetelek korlátozását. Az intézkedésre hivatott szer­vek körét az egészségügyi miniszter a kormányrende­let végrehajtásáról rendel­kező utasításában meghatá­rozza. Eszerint a járási egészségügyi csoport veze­tőjének javaslatára a tanács vésrehajtó bizottsáaa óvo­dák, alsófokú iskolák, gyer­mekotthonok stb.. a megyei szintű tanács vb egészség- ügyi osztálya vezetőjének javaslatára közénfokú isko­lák és iparitanuló intézmé­nyek bezárását rendelheti el. Főiskolák és egyetemek vonatkozásában e jogkört a felügyeletet gyakorló mi­niszter az egészségügyi mi­niszterrel egyetértésbeír, gyakorolja. A végrehajtási rendelet különbséget tesz az élet­korhoz kapcsol ódó^ illetve a megbetegedési veszély esetén adható védőoltást* között. A gyermekeket ál életkorhoz kötötten diftéria. szamárköhögés, tetanusz, himlő, gyermekbénulás és gümőkór elleni védőoltá«?- ban kell részesíteni. Hazai esenténifck Az Országos Széchenyi Könyvtár egyik régi láto­gatója a közelmúltban szú­rágta. tépett, régi kézirat­darabkákat mutatott be a könyvtárosoknak. A papír­zacskóban őrzött fecniket — a legkisebb alig öt milli­méter átmérőjű volt, — a könyvtárosok hosszadalmas munkával összérakosgatták. A siralmas állapotú kéz­irattöredékekből egy nagy fóliáns egyik lapja „állt össze”. Kiderült, hogy a kézirat XV. századból szár­mazó „Aderlasskalender”: német nyelvű orvosi naptár töredéke, amely utasításo­kat tartalmaz, hogy milyen hónapban, milyen napon, mely napszakban, melyik testrészen ajánlatos eret vágni. A felfedezett töre­dék a középkori orvostudo­mány egyik érdekes doku­mentuma, amely az összes nemzeti nyelveken igen fontos ,,szakiroda!om” vált egykor. • Hosszas próbálkozás utam most először sikerült pol- lenanalízisra alkalmas tő­zegmintákat venni a Duna- Tisza Közének különböző pontjairól. A tőzegben az évezredek során folyamato­san lerakodtak és konzer­válódtak a mindenkori nö­vényzet virágporszemei. így a most kiemelt tőzegrétegek pollen-elemzésével pontosan megállapíthatják, hogv az utóbbi húszezer eszten­dőben hogyan változott az Alföld növénytakarója. A tudományos eredményeket, az alföldi erdőművelésben és főként a futóhomok fá­sításában hasznosítják: olyan fa- és cserjefajokat telepítenek majd, amelyek a sok évszázados tapaszta­latok szerint a legjobban hasznosítják a természeti adottságokat; POSTAI KEZELÉSI HIBA MIATT KÉSETT A TAV­IKAT „A postának nem sürgős'/” címmel március 11-én jelent meg lapunkban Weszp Mihály panaszos 1 levele. Válaszolt \ a debreceni pos- ■ kedtünk egyúttal, hogy hasonló ese­tek ne ismétlőd­jenek meg, s a mulasztásban ér. < dekelt ellen el. jártunk. • • Ünnepi műsorok a rádióban és a televízióban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents