Szolnok Megyei Néplap, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-24 / 70. szám
199S március 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAF 3 Készül a perzsaszönyeg a .jászárokszállási Háziipari Szövetkezet szőnyegszövő részlegében Nyelhetik a „drága“ {-üstöt Honti Béla és rajta kívül még 47 család 1961. novemberében költözött a Bálvány ■ utcai szövetkezeti lakásokba. Kétszobás lakása 124 ezer forintba került Az új lakás mindig nagy örömet jelent, de különösen akkor, amikor még nagyon ook család leghőbb vágya az, hogy megfelelő otthonhoz jusson. Hontiék, valamint az épület két végén és közepén a II. és III. emeleti lakók örömébe a fűtési szezon megkezdésével nagyon sok üröm vegyült. A rossz építésű (állítólag alacsony) kémények miatt a kályhák azóta is füstölnek, A' lakók,' még jóval a2 sgyéves garanciális idő lejárta előtt, 1962. februárjában kérték a hiba kijavítását. Ae ÉM. Szolnok megyei Építőipari Vállalat vezetői közül Dikó és Steiner élvtársak személyesen is meggyőződtek az állapot tarthatatlanságáról. Megígérték, hogy a kéményeiket megmagasítják. Csak ígérték. Dr. Csernai István, a lakásszövetkezet elnöke több alkalommal is próbálta a lakók panaszát elintézni — eredménytelenül. 1965-öt írunk, több mini három éve nyelik a füstöt a szerencsétlen lakók, holott joggal elvárták, hogy — nem is kevés — pénzükért tökéletesen megépített lakást kapjanak. Ügy látszik azonban, hogy az építő vállalat vagy a tervező iroda helyett a lakóknak kell a tanulópénzt megfizetni. Mert az építőipar arra hivatkozik, hogy ő a tervek pontos betartásával építette a házat — tehát nem hibás. Akkor ezek szerint a tervekben van a hiba? A józan ész azt sugallja, hogy ha a kivitelezés pontosan követi a tervdokumentáció előírásait és minőségileg sem kifogásolható a munka, akkor csak a pontatlan, felületes tervezés a hiba oka. Ám a Szolnok megyei Tovább fejlesztik a tsz-ek közös építési vállalkozásait A termelőszövetkezetek építő brigádjai tavaly több mint 30 százalékkal túlteljesítették tervüket, s így az összes szövetkezeti építkezéseknek több mint egyhar- mada házi kivitelezésben készült el. A brigádok terve az idén nagyobb, mint eddig bármikor: 615 millió forint értékű beruházást és 225 millió forint értékű felújítást végeznek el. A házi építkezéseknél különösen jelentős szerepük van a termelőszövetkezetek közös építőbrigádjainak. Ezek a szövetkezetközi vállalkozások egyelőre házi építkezések kisebb hányadát végzik, de korszerűen, termelékenyen dolgoznak. A közös Vállalkozások 50 százalékának van már betonkeverő- gépe. 25 százalékának teherautója, s egy-egy tag átlagosan 50 százalékkal nagyobb termelési értéket állít elő, mint az egyes szövetkezeti brigádok tagjai. A kedvező tapasztalatok alapján a közeljövőben erőteljesen továbbfejlesztik a termelőszövetkezetek közös építési vállalkozásait. A tnost elkészült 5 éves fejlesztési terv szerint néhány év múlva a szövetkezetek valamennyi házi kivitelezésű építkezését a közös vállalkozások látják el, 9 a szövetkezeten belüli brigádok csak a karbantartásokat. kisebb javításokat végeik. A múlt év végén 40 tez-közá építőbrigád mű<cö- iKt, mintegy 4000 taggal, s az idén újabb kilenc alakult. A terv szerint számuk BO-ra emelkedik, s így valamennyi termelőszövetkezetben elvégezhetik a házi építkezéseket, ezenkívül alkalmanként dolgozhatnak a földművesszövetkezeti, illetve a községfejlesztési alapból létesülő falusi beruházásokon és a termelőszövetkezeti tagok részére családi házat is építhetnek. (MTI) Lód A gyermekotthon két üres pedagógusi helyére ifjú házaspár került. A nyáron házasodtak, nagyon jól jött hát számukra a lehetőség: együtt dolgozhatnak, az intézetben szép, alkóvos szolgálati szobájuk lesz, s alig húsz kilométernyire vannak a megyeszékhelytől, ahol az asszony szülei laknak. Ügy tervezgették: két-há- rom esztendő és lesz egy kis Trabant kocsijuk, — akkor pedig. — akárcsak a városban laknának! Vidáman, könnyű szívvel, sok ambícióval láttak munkához. Az asszonyka barátságot kötött a gyerekekkel, ha pedig az óvodások csoportjával találkozott, el nem mulasztott volna egy alkalmat sem, hogy ne simogassa meg a csöppségeBeruházásá Iroda igazgatója — ahova az építőipar igazgatójának javaslatára fordultunk — arról próbái meggyőzni bennünket — rendeletekre hivatkozva, — hogy a panasz megtételével elkéstek a lakók (?), mivel a garanciális javítások — úgy az egy, mind a három év — ideje lejárt. A beruházási iroda az ÉM Szolnok megyei Építőipari Vállalattal szemben, a szavatossági igény teljesítése végett tehát nem tud fellépni. Mindenesetre az kiderült, a beruházási iroda igazgatója leveléből, hogy ha a szavatossági idő nem járt volna le, akkor az építőipari vállalatnak kellene a kéményeket használható állapotba hozni. Node ezzel a felfedezéssel most már mitsem érnek a Bálvány utcai lakók, mert az építők sikeres manőverekkel — az alábbi jelszóval: „Ki időt nyer, nem fizet kötbért” — elérték, rájuk már nem hárulhat a felelősség. Eljutottunk hát odáig, — a rendeletek tekervényes útvesztőiben, amelyek ez esetben teljesen nélkülözik a józan ész kritériumát — hogy mindenki: a beruházási iroda, a tervező intézel és az építőipari vállalat ügyintézői moshatják, csupán a lakók, akik eddig is drága pénzért nyelték a füstöt, tördelhetik a kezüket. Ha a kéményeiket használható állapotba akarják hozatni, akkor újra zsebükbe kell nyúlniuk és néhány ezer forinttal meg kell toldamiuk az amúgyis nezehen kinyoghető száz- huszonnégy ezret. — bognár — két. Különösen megszeretett egy villogó szemű kisfiút, no természetesen, az is öt. Ha meglátta, odafutott hozzá, két kis karjával átölelte a derekát, s nem nyugodott addig, amíg csókot nem kapott. Egy hét múlva pedig már így köszöntötte: — Szervusz, anyu! Az asszonyka nevetve mesélte a férjének. S mikor a kis Laci a kertben bizalmasan odabújt hozzá, megfogta a kezét, s hazavitte a szobájukba. — Vendéget hoztam! — kiáltott vidáman. Lehajolt a gyerekhez:— Mondd meg szépen, ki vagyok én? — Anyu! — felelte nagyon természetes hangon a fiúcska. Nevettek rajta. / kkor pedig a férj simogatta meg buksi iát: — No és én, — ki vagyok? — Apu! — hangzott a válasz, S hogy látta, milyen Az üzemgazdász jelzőcsengő A szőke hajú, kék szemű fiatalember pózolás nélkül beszél. Néha kedvesen elmosolyodik, mint akkor is amikor azt említi, hogy érdeklődését a mezőgazdaság iránt minden bizonnyal a kertészkedést, méhészkedést kedvelő édesapjától örökölte. Bárhogy is van, tény, hogy városi fiú lettére az érettségi után agráregyetemre kérte felvételét. S amikor ez nem sikerült, akkor sem lett hűtlen tervéhez: a zsámbéki felsőfokú technikumba jelentkezett Tavaly nyáron, a sikeres államvizsga. után üzemgazdász szaktechnikusi oklevéllel a zsebében érkezett meg első munkahelyére, a tiszavárkonyi Petőfi Tsz-be. — Gyakorló évemet töltöm Várkonyban. De talán helyesebb, ha azt mondom, itt ismerkedem az élettel. Zsámbékról is eljártunk tapasztaltcserére a nádudvari, ceglédi és más országosan is ismert termelőszövetkezetbe. Ez azonban minden hasznossága ellenére sem ugyanaz, mint amikor magunknak kell megszervezni. elvégezni a munkát. A városi KISZ értekezlet határozatában — és az ezt 1965-ben megvalósító akció- program keretében — úgy tervezték, hogy ezévben az Expressz-iroda 500 fiatal utazását biztosítja Szolnok városából külföldre. — A városi KISZ bizottságon elmondták, hogy idén az egyes csoportok létszáma előreláthatólag a következőképpen alakul. A Szovjetunióba megy négy csoport 150 fővel, az Csak nagy kiállításokról szokás utólag is írni, a? eredményeket és tanulságokat összefoglalni. Ez azért van, mert a kis kiállítások iránt az érdeklődés is sokszor kicsi, jelentőségük sem több, mint hogy egy kisköJ számára bemutattak bizonyos eredményeket, vagy felhívták a figyelmet olyasmire, ami aránylag nem sol; embert érdekel. A karcagi MüM. 69. Helyiipari Tanuló Intézet tanulóinak munkáiból rendezett kiállítás többet érdemel egy rövid hírnél. Elő- szöris azért, mert meglepően jók a kiállított modellek. A kis villanyzongora szépen szól, a tizedes mérleg pontos, az akkutöltő működőképes (a kiállítás után használni is fogják). A kiállított darabok egy része — Szerintem az üzemgazdász hivatása az, hogy vészcsengő legyen. Mindig időben jelezze, ha valahol ni- bát észlel. Erre a lehetősége is megvan, mert munkája révén az egész gazdaságot ismeri. Az összegyűjtött adatok, számok alapján elemez, statisztikai jelentést készít, önköltség- számítást végez. Az iskolán a lehetőség szerint igyekeztek bennünket felkészíteni e szerteágazó. sokoldalú feladat ellátására. A sok tantárgy között első helyen az üzemszervezés szerepelt, s többek között statisztikát is tanultunk. Mégis gondot okozott a statisztikai jelentések elkészítése. Könnyebb lenne a dolgunk, ha a tanulás során például ehhez is több gyakorlati segítséget kapnánk. — Természetesen mun. kánk megszervezésén, a vezetőkkel, szövetkezeti gazdákkal való kapcsolatunkon is múlik az, hogy miként tudunk helytállni. Az üzemgazdász számokkal dolgozik,, de részére az adatokat emberek szolgáltatják. Az együttműködés, a kölcsönös bizalom és felelősségérzet a biztosítéka a pontos, jó munkának. NDK-ba 7 csoport 205 tagja látogat el, Csehszlovákiába utazik 105 fiatal, Lengyelországba pedig hetvenen mennek. Ezenkívül Jugoszláviába, Bulgáriába, Romániába szerveznek utazásokat, mintegy 60 fő részére. Nyugati utakra is lehetőség nyílik néhány személynek: csaknem félszá- zan juthatnak el Olaszországba, Franciaországba és Ausztriába. esélyes a budapesti országos kiállításra is. A kiállítás iránt igen nagy volt az érdeklődés, eljöttek az iskolások és a pályaváasztáshoz is segítséget kaphattak azok a nyolcadikos tanulók ,akik még nem találták meg a helyüket, hogy hol fognak tovább tanulni. A nagy gonddal, pontossággal kimunkált mintadarabok megtekintése után nem csodálkoztunk, amikor Szalagyi Endre igazgató közölte, hogy egyre több szakmánál alapvető követelmény az érettségi. Most az elektroműszerész, tv-műsze- rész, híradástechnikai műszerész, esztergályos és autószerelő szakmába vesznek fel érettségizett tanulókat, hu Együtt az emberekkel, az ő segítségükkel és őket segítve kezdett munkához Farádi Kálmán, az ifjú üzemgazdász. Első benyomásai, a néhány hónap alatt szerzett tapasztalatai alapján azon gondolkozik, mit. hogyan is csináljon, hogy több időt tölthessen a szabadban munkálkodó szövetkezeti gazdák között. Amikor csak lehet, szabadulni akar az íróasztaltól hogy necsak a számok és a papírok alapján ismerje a 3500 holdas gazdaságot. Farádi Kálmán nem mondott le arról, hogy elvégzi az agráreg,retemet. S ezt a munka mellett vállalja, aközben, hogy betölti a közösben a jelzőcsengő szerepét. Megérdemli, hogy a Petőfi Tsz vezetői, gazdái baráti segítőkészséggel egyengessék útját, amelyen a jövőben is együtt kíván Haladni a szövetkezeti emberekkel. N. K. Felsőfokú munkavédelmi tanfolyam A SZOT felsőfokú munkavédelmi tanfolyamánál« következő tanévére április 25-ig lehet beküldeni a jelentkezéseket Budapest, V» Szabadság tér 1V„ II, emelet 208 címre. A szakmérnöki tagozatra jelentkezhetnek okleveles mérnökök és tudomány- egyetemet végzett vegyészek, a szaktechnikusi tagozatra pedig mindazok, akik ipari technikusi képesítő oklevéllel rendelkeznek. A jelentkezési nyomtatványok a Szakszervezetek Budapesti, illetve megyei Tanácsainak munkavédelmi bizottságainál, valamint a felettes minisztériumoknál szerezhetők meg. (MTI) Nagy a papírfogyasztás Amerikában Amerikában egyre nő az irodai munka gépesítése és automatizálása és egyre több az irodai alkalmazott. Ennek pedig az a következménye, hogy az irodákban mind több és több papírra van szükség. Míg az utóbbi tíz évben az amerikai papír és kartongyártás a világtermelés egyhatodát tette ki^ ma már több mint egy- harmadára rúg. A világ papír és kartonpapír termelését 1963-ban 95 millió tonnára becsülték; ebből csaknem 40 millió tonna esik az Egyesült Államokra. Expressz-ufak tíz országba Egy kis kiállítás mérlege sikere van tudományával, — többször elismételte: — Anyu... Apu... Elmaradhatatlan társuk lett a kis Laci. Egyszer megbetegedett. Lázasan feküdt a betegszobában, és sírva hajtogatta: — Anyu... Hol van anyu... Az igazi édesanyja még csecsemőkorában elhagyta. Azóta sem érdeklődött. Az ápolónő nem is sejtette, kit nevez „anyu”-nak a gyermek. Vigasztalón simogatta hát az arcát, s mesét mondott neki arról, hogy majd egyszer eljön hozzá a mama. A fiatal tanítónő megtudta, mi történt a kisgyerekkel. A betegszobába sietett, s csokoládét vitt neki. Lacika- boldogan kiáltott fel: — Már el is jöttél hoz- záip?... Fosta a kezét, nem engedte volna el a világért sem. Esteledett, az asszonykának mennie kellett volna, de sajnálta magára hagyni a gyereket. Megegyezett az ápolónővel, ölbekapta, s vitte haza. Ettől kezdve odaszokott a kicsi Laci. — Egészségesen sem lehetett volna elkergetni „anyu’-éktól. Azok pedig vettek egy sezlont, beállították az alkóvba, s önmaguk igazolására mondták egymásnak: — Űgyis kellett még egy fekhely... Laci tehát napközben az óvodásokkal élt, esténként pedig a tanítóéknál aludt. Egy szombat estén a fiatalok a városba mentek, hogy megnézzék a színház bemutatóját. S csak az éjszakai vonattal tértek visz- sza. Aludt mindenki, amikor hazaértek. S a sötét folyosón, az ajtajuk küszöbén éppen, hogy nem léptek rá egy mozdulatlan valamire. A férfi rávilágított a zseblámpával. — Nézd, Laci! Felkapta az átfázott, álmos gyereket. Az pedig már mosolygott is: — Anyu... Apu... — ölelgette őket. Laci bizony ezen az estén sem maradt a helyén, az óvodások hálótermében. —■ Ügy tett, mintha aludnék! aztán, hogy minden elcsendesedett. pizsamában kiszökött a folyósóra, ót az udvaron, a pedagógus lakásokig. Szerencséje volt: nem vette észre senki. Csak „apu”, meg „anyu”* akik másnap hivatalosan is megindították az eljárást Lacika örökbefogadásáért. ...Azóta két esztendő telt el. A tanítóéknak saját kisgyerekük is van már. — Az öcsikém... — mutatta be nekem Laci az apróságot, mikor ott jártam az intézetben. ...A Trabant kocsi vásárlása körül egyelőre, — kis késés mutatkozik... Szekeres Um*
