Szolnok Megyei Néplap, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-04 / 53. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK MEGWI A MCKVCI aAPtai7nTTcÁf. cc A Mcr.vc tauaVc iádul XVI. évfolyam, 53. szám. Ara 50 Allér 1965. március 4, csütörtök. ...... A vándormadarak visszatértek * A TECHNIKUS * Három baleset tanulságai Növénytermesztők ébresztése v Jászárokszálláson a Táncsics Termelőszövetkezet közgyűlésén vita keletkezett az idén. A vezetőség kimutatta ugyanis azt, hogy a szövetkezet többet osztott a tervezettnél, s ez az állattenyészet többtermelésének köszönhető. — Erre álltak fel önérzetükben meg- bántottan a növénytermesztők, hogy így, hogy úgy, Ki dolgozott többet, a növénytermesztő vagy a2 állattenyésztő, és így tovább. Végülis Garics Ferenc elnök salamoni igazságot tett. Azt mondta: tulajdonképpen az állattenyészet sem létezhetne a növénytermesztés nélkül. Kölcsönös egymásra utaltságban biztosítják a szövetkezet jövedelmét Valamennyire a szövetkezet is olyan, — mint az emberi test fel- építettsége. Mitsem ér. ha akár egyik, akár a másik szerve hiányzik. Van is ebben sok igazság. Növénytermesztők, állattenyésztők, segédüzemi dolgozók és vezetők alkotják a közös gazdaság egészét. S azok együttes, csak minden üzemág közös, jó munkálkodásával haladhat valamire a nagy család. Ez a valóság Jászárokszálláson és az egész szövetkezeti mozgalomra vonatkoztatva is megállja a helyét. Nem a növénytermesztők ellenére beszélek, de azért esztendők történetén át az volt a gyakorlat, hogy az állattenyésztők többletjövedelme pótolta a növénytermesztés kiesését is. Nem a növénytermesztők tehettek erről, az időjárás volt kedvezőtlen most már több esztendőben egymás után is. S Ilyenkor mihez kapott mindig a szövetkezet? Az állattenyészethez Gyorsan feine veit terven felül pár ezer. pár tízezer baromfit. — Sürgősen ráhizlaltaK súlyban a sertésekre, a szarvasmarhákra. Szóval legtöbbnyire az állattenyészet alkotta szorult helyzetben a mentőövet. így volt leginkább, de nem igen lesz így az idén. Ismertek az állattenyészet roppant bajai, gondjai. Akárhogy lábol- ja is át állatállományunk mostani viszontagságait, az már bizonyos, hogy a közeljövőben nem tudja kisegíteni a gazdaságot. Sőt kisegítésre szorul. És csak a növénytermesztőkre számíthat a mezőgazdasági üzem. Itt jön a dolog lényege. Soha ennyire nem függött még talán a gazdálkodás a növénytermesztéstől, mint az idén. Más vetületben: ekkora felelősségük nem igen volt még a növénytermesztőknek, mint az idén lesz. Mert mi van akkor, ha az állattenyészet kieséseihez még a növénytermesztés sem teljesíti bevételi tervét? Azt hiszem világos: legyengül a szövetkezet, a gazdaság. S a sikertelen esztendő végén nem lesz miből fizetni. Meglehet, hogy az esztendő sikere a növénytermesztés függvénye lesz az idén. Ismétlem, hogy kiragadni a növénytermesztést a gazdálkodás rendszeréből nem lehet. Nem is erről van szó. Arról, hogy a növénytermesztési dolgozók — agronómusok, gyalogmunkások, fogato- sok és mindahányan — tudják, érezzék, most nagyon nem mindegy ők hogyan dolgoznak és hogyan okoskodnak. A tiszafüredi járásban néhány esztendeje a következőt vezették be. A növénytermesztés kieséseit a növénytermesztés többletbevételeivel pótoltatták. Vagyis: mondjuk a gabona tervezett jövedelméből hiányzó részt a másodvetések, a tervezetten felüli öntözések plusz jövedelméből egyenlítették ki. És ezzel a módszerrel tüntették el több szövetkezet krónikus mérleghiányát. Lám, erre képes von minden megerőltetés nélkül a növénytermesztési üzemág, ahol okos emberek vezették, találékony emberek variáltak vele, mint a tiszafüredi járásban is. Akkor pedig arra is képes lehet, és arra is készüljön, hogy segítsen az állattenyészet jövedelemhiányait kisebbíteni vagy teljesen eltüntetni Lehetséges-e? — Akkor igen, ha az esztendő első napjától az utolsóig ilyen felelősséggel dolgoznak a növénytermesztők. Ha már az induláskor ezzel a tudattal veszik kézbe a szerszámot. A határnak rövidesen az időjárástól függően meg kein elevenedni, műtrágyaszórókkal, tavaszi vetőkkel, gépekkel, emberekkel, fogatokkal napokon belül. Csak így válhatnak valóra a szövetkezeti közössé gek reményei, amelyek a növénytermesztőkhöz fűződnek. B. L. A magyar szakszervezeti küldöttség Örményországban Moszkva (MTI) A Jerevánban tartózkodó magyar szakszervezeti küldöttség Brutyó Jánosnak a SZOT főtitkárának veze tésével kedden megbeszc - lést folytatott az örmény Köztársaság szakszervezel vezetőivel. A megbeszélései jelen volt V. V. Grisin, az SZKP KB Elnökségének póttagja, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke is. Meleg hangulatú szovjet —magyar barátsági nagygyűlés színhelye volt a jereváni izzólámpagyár, ahová a magyar küldöttség kedden délután látogatott el. R. Amirjan, a gyár igazgatója, Sz. Oganjan, az izeml bizottság elnöke üdvözölték a magyar vendégeket, egyben köszönetét mondtak azért a műszaki segítségért, amelyet a magyar szakemberektől kaptak. A felagobaduláal munkovr«enT hírei A vártnál jobban javult a lábbelik minősége Martfűn Martfűn a felszabadulási munkaverseny már az első hónapban a vártnál is jobb eredményt hozott. Főleg a minőségjavításban, a műszaki hibás cipők részarányának csökkentésében jeleskedtek a futószalagokon, s az előkészítő műhelyekben. A nagy versenylendület tőretlenségét februárban némileg veszélyeztette ugyan az influenzás megbetegedések sokasága, mégis a gyár dolgozói múlt havi tervüket 99,5 százalékban teljesítették, méghozzá ismét javuló minőséggel. Az éves munkaverseny- vállalások között az is szerepelt, hogy a gyár dolgozói az idén 92,5 százalékos arányban gyártanak e’ső osztályú terméket. Januárban a maguk szabta előirányzatot 0,2 százalékkal, a februárban legyártott termékeket pedig 1,2 százalékkal szárnyalták túl. A debreceni gyáregység is kitett magáért Ezen belül is a debreceni gyáregység munkásainak minőségjavító küzdelme, s annak eredménye érdekes. A debreceni gyáregység futószalagjain februárban 97,2 százalék arányban gyártottak elsőosztályú lábbelit, míg korábban rosszabb volt az arány. A felszabadulás 20. évfordulójára készülődő gyárban március első napjaiban is új meg új vállalások, kezdeményezések születnek. Január elsejét?' kezdve hat műhelykollektí- va tett vállalást a szociális- in üzemrész cím elnyerésére. Február utolsó munka napján „beállt a sorba” a cipők gyártásában nagy szerepet játszó vasas-részleg is. A formagyártó műhely három szocialista bri gádja a szocialista üzemrész cím elnyeréséért küzd. Vállalásaikban elsősorban a termelés műszaki, technikai segítését, az új gépek legjobb, leggazdaságosaob kihasználásának kikísérletezését. az újítások és ész- szereűsítések széleskörű elterjesztését. valamint 10 000 forint értékű anyag és 1600 munkaóra megtakarítását határozták elÁtadták az okleveleket, jelvényeket Ugyancsak a napokban hat szocialista — a torna cipő, csizmakor és egyéb gumilábbeliket készítő — brigád értékelte az 1964. évi munka eredményeit. Sor került a szocialista brigád cím viselésére jogosító oklevelek, jelvények átadására js. Befejeződtek a zárszámadások Március elejére az egész országban elkészültek a tériméi ősz ö vetkezeti zárszámadások. s néhány kivételtől eltekintve nu de- nütt megtartottiák a zar- számadó közgyűlést. I s.-ze sen 3412 termelőszövetkezetben és termelőszövetke zeti csoportban értékelték az elmúlt évi gazdálkodás eredményeit és 1 130 000 szövetkezeti családnak a közös gazdálkodásból származó jövedelmét állapították meg. A zárszámadási adatok országos összesítését csak most kezdik meg s ezért a pontos számszerű eredmények meg nem '-simrete- sek. Az azonban mávi.s bizonyos, n.igy az elmúlt évben jelentős mértékben nőtt a termedőszöv etkezelek közös vagy ma s ezen belül főként a beruházott eszközök értéke. A sajat erőből történt számottevő felhalmozás eredményeként gyarapodott a tiszta vagyon és ennek részeként a fel nem osztható szövetkezeti alap. Nagygyűlések, baráti találkozók, műsoros estek a Nemzetközi Nőnapon Szovjet, jugoszláv, észt ás bolgár vendégek érkeznek hazánkba A Magyar Nők Országos Tanácsa rendezésében tartják március 8-án az 55. nemzetközi nőnap ünnepségeit. Országszerte nagygyűléseken emlékeznek meg, hogy két évtizeddel ezelőtt bontotta ki zászlaját a demokratikus magyar nőmozgalom, s azóta is együtt küzd a világ haladó asszonyaival. leányaival a békéért. Az ünnepségeken emlékezetbe idézik a 20 év alatt megtett utat, s azt a nagy változást, amely a magyar nők életében bekövetkezett. A nőnapi ünnepségeket gazdagítják a hazánkba látogató külföldi nőküldöttségek. Március 5-én a Szovjetunióból 200 asszony és leány érkezik. A vendégek 6 napot töltenek a fővárosban. Megismerkednek Budapest nevezetességeivel, —. majd ellátogatnak Szegedre, Pécsre, Székesfehérvárra, Kecskemétre és Dunaújvárosba. Március 16-án a Belügyminisztérium klubhelyiségében nagygyűlésen búcsúznak a magyar r'■lányoktól. Áprilisban 300 magyar asszony viszonozza a látogatást a Szovjetunióban. 65 tagú jugoszláv nőküldöttséget Is üdvözölhetünk Budapesten, akik Újvidékről érkeznek hozzánk. A KPVDSZ meghívására 65 tagú bolgár nőküldöttség jön hazánkba. A távoli Észt SZSZK-ból, Tallinból is nővendégeket kösaöothetünik Budapesten, j A vállalat főmérnöke a belsőégésű motorok hűtésére egy új eljárást dolgozott ki, melynek lényege, hogy a motor hűtését a levegő helyett a kiszivattyúzott vis végzi. — Borbély Gábor a hűtőbetétet szereli t Budapesti Vízgépészeti Vállalat I. sz. kunhegyesi gyárrész] egének telephelye túlzsúfolt. A gyárrészleg ipari termelésének 15 százaléka exportra készül, mely rövidesen többszörösére emelkedik, s az épületek nagyrésze már alkalmatlan a munka elvégzésére. Ennek következtében kénytelenek a dolgozók még télen is a szabadban dolgozni. Készáruraktárra] sem rendelkezik a telep, ezért a gépek nagyrészét a szabadban tárolják, Jwááw Ti*é «évik m uimtm
