Szolnok Megyei Néplap, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-21 / 68. szám

tMB. március 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ADOTTSÁGOK ÉS TERVEK A termelőszövetkezeti pártszervezetek másodszor­ra készítettek egész évre szóló politikai intézkedési tervet. F.zek általában job­bak a tavalyinál, tehát si­keresebben szolgálhatják amire hivatottak: a Köz­ponti Bizottság december 10-i határozatából adódó feladatok megvalósítását, a közös gazdaságok idei ter­melési-, gazdálkodási-, pénzügyi tervének mara­déktalan teljesítését. Nem könnyű olyan ter­vet készíteni, ameiy való­ban azt tartalmazza, amit keil, hogy a kitűzött célok el­éréséért mit tesznek a kommunisták. Az adottsá­gok sem egyformák. Nyil­vánvaló, hogy a besenyszö- gi Dózsa Népe Tsz kislét- számú póriszervezete nem készíthet azonos tervet egy olyan alapszérvezettel ahol száz, vagy még több párttag munkájára számít­hatnak. Az azonban egy­aránt érvényes a kisebb vagy nagyobb létszámú kom­munista közösségre, hogy az egységes célkitűzésből és gazdaságuk speciális helyzetéből kiindulva ha­tározzák meg tennivalói­kat. Törekedjenek a szer­teágazó feladatok tömegé­ből a legfontosabbak kivá­lasztására, s ezek végre­hajtására szervezzék meg saját maguk és gazdatár­saik erejét. Ezt nem mindenütt sike­rült elérni A fegyvemeki Aranykalász Tsz pártszer­vezetének terve számok halmaza, kiegészítve az agrotechnikai tervbe illő feladatokkal. Például azzal, hogy milyen fajta kukori­cát vessenek. A kengyeli Dózsa Tsz pártszervezeté­nek tervében szerepel töb­bek között, hogy hány hol­don, s milyen módon ön­töznek. De elég-e csupán a tennivalók megjelölése? — Egyáltalán nem! Hiányzik, a ód® kívánkozik e mon­datok mellé az, hogy mit tehetnek mindezért a kommunisták. Azt senki sem vitatja, sőt csak helyeselheti, ha * pártszervezet a terméshozam növelése érdekében javasolja a hibridvetőmag használatát, az öntözés szakszerű, jó elvégzését, s egyéb agrotechnikai fel­adatok megvalósítását. De csak akkor remélhető, hogy ez nem csupán terv ma­rad, ha a pártszervezet szót ért az emberekkel, a tervek valóraváltóival. A tiszabői Petőfi Tsz-ben ezt tartja fontos feladatának a kommunista kollektíva. — Nemcsak azt vették tervbe, hogy például 900 holdra juttatnak mesterséges csa­padékot, hanem azt is: az idény megkezdése előtt ta­nácskoznak a huszonhét­tagú öntöző brigáddal. — Pártcsoportot alakítanak, amely hatékonyan segítheti az öntözés szakszerű, idő­beni elvégzését. A kétpói Szabadság Tsz pártalapszervezetének ter­jedelmes intézkedési terve nagyon általános. Felsorol­ja például egyenként _ a növénytermesztő brigádo­kat, de a feladatok mind­egyiknél szinte szószerint ugyanazok. Pedig feltéte­lezhető, hogy nem egyfor­ma minőségű földeken dol­goznak, talán nem is azo­nos növényeket termeszte­nek. Reálisabb, helyesebb lenne tehát a brigádok sa­játossága szerint meghatá­rozni tennivalóikat. Még- egy észrevétel: egy feladat elvégzéséért négy-öt fele­lőst jelöltek meg. Nem ve­zet ez ahhoz, hogy „a sok bába közt elvész a gyerek”, jelen esetben a felelősség? Vitatható az is, he­lyes-e hogy a tiszásülyi Le­nin Tsz kommunistái éves tervük nagyrészében a gaz­dasági vezetők feladatát sorolják fel, s felelősként •i őket említik. Hiányzik, «■r sokkai halványabban fogalmazták meg, hogy a pártszervezet a maga ere­jével, a politikát munka eszközeivel miként kívánja segíteni a termelési terv valóraváltá- sát. Az még nem elég, hogy tervbe veszik mennyi legyen a kukorica, vagy cukorrépa tőszáma. — Az szükséges, amit a tiszaföld- vári Lenin Tsz párttagjai tervükbe foglaltak; meg­magyarázzák ennek jelen­tőségét, s mindig megkere­sik a feladat megoldásának hogyanját. S azt is megha­tározzák, kikre bízzák ezt vagy azt a munkát. Ha­sonlóan a tiszapüspöki Rá­kóczi Tsz pártalapszerveze- tének tervében is személy szerint határozták meg, hogy a párttagok közül ki, miért felelős. Egy cikk terjedelme ke­vés ahhoz, hogy a politikai intézkedési tervekben sze­replő sokféle feladat mind­egyikét elemezzük, de ta­lán arra elég, hogy gondo­latokat ébresszen. S arra serkentse a kommunistá­kat: még a munkák meg­kezdése előtt csiszolják, — konkrétabbá tegyék tervü­ket, hogy az valóban a politikai munka terve le­gyen. N. K. CIKKÜNK Javul az autóbuszközlekedés Az elmúlt hónapokban az autóbuszközlekedéssel kapcsolatban sok panasz érkezett szerkesztőségünk­höz. Ezért levéllel fordul­tunk a szolnoki 7. számú AKÖV felettes szervéhez, a KPM Autóközlekedési Vezérigazgatósághoz és kér­tük, hogy hozzanak intéz­kedéseket az utazóközönség panaszainak orvoslására. Böröndy Tibor, a vezér- igazgatóság szakosztályve­zető helyettese a követke­ző választ adta. „Szolnok megyében, — ezenbelül elsősorban a szolnoki helyi közlekedés­ben tapasztalt hiányossá­gok (járatkésés, kimaradás stb.) megszüntetésére hatá­rozott intézkedést tettünk. A menetrend pontos betar­tását nagymértékben előse­gítette az 1964. év decem­berében kiutált új autóbu­szok forgalombaállítása, valamint a műszaki tevé­kenység javítása. Az idén kiutalásra kerü­lő autóbuszokkal minőségi javításokat végzünk; az új gépkocsikat nem új feladatok ellátására, ha­nem a forgalomba beosz­tott üzembizonytalan gép­kocsik lecserélésére hasz­náljuk fel. Az új autóbu­szok az üzembiztonságon kívül, férőhely növekedést is eredményeznek, mivel a lecserélésre kerülő kisférő- helyes gépkocsik helyett túlnyomórészt nagybefoga­dóképességű autóbuszokat utalunk ki. Az utasbiztosítással kap­csolatban előforduló pana­szok megszüntetésére, ille­tőleg továbbiak megelőzé­sére intézkedés történt. Az érdekelt dolgozókat (jegy­kezelőket, elővételi pénz­tárosokat) a 7. sz. Autó- közlekedési Vállalat ellát­ta biztosításos és biztosítás nélküli jegyekkel. — Meg kell azonban azt a tényt említenem, hogy az elővé­teli pénztáros, a kalauz a menetjegyek kiszolgáltatása alkalmával köteles az utas figyelmét felhívni a bizto­sítás megkötésének lehető­ségére és tájékoztatni őt a biztosítás előnyéről.” Harc az előfizetőkért vagy ellenük ? A Szolnok megyei Néplap március 6-i számában a fenti címmel cikket közölt, A cikkben foglaltakat meg­vizsgáltam, — írja Nyilas Miklós, a debreceni posta- igazgatóságról. — Megállapítottam, hogy az érdekelt hírlapelőfizétő (Szabó Kálmán, Kisfaludi út 29.) • panasza jogos volt. Hibát követett él a helyet­tes kézbesítő azzal, hogy az átvett előfizetési díjak­ról nyugtát nem adott, az előfizetést díjakról a pos­tahivatalban nem számolt le, hanem azt a március 2-án szabadságáról vissza­tért illetékes kézbesítőnek adta át. Tekintettel arra, hogy a jelenleg érvényben lévő rendelkezések értel­mében az előfizetési díjak elszámolására csak az ese­dékességet megelőző hó­napban kerülhet sor, an­nak elszámolása mór nem történhetett meg. — Tájékoztatásul meg­említem még, hogy az ér­dekelt kézbesítő állítása szerint az előfizetési díjak beszedését február 26-án megkísérelte, amikor az előfizető felesége kijelen­tette, hogy csak március 1-én tud fizetni. Mivel a díjak befizetési határideje február hó utolsó munka­napja volt, az említett ki­jelentés miatt a kézbesítő az előfizetést megszűntként kezelte. — A helyettes kézbesítőt a panaszra okot adó hely­telen eljárása miatt figyel­meztetésben részesítem. A vizsgálat eredményéről a panaszost írásban tájékoz­tattam, Ülést tartott a MEDOSZ Megyei Bizottsága A március 19-én tartott ülésen a megyei bizottság tagjain kívül részt vett a MEDOSZ Országos Köz­pont részéről Kormosói Lász­ló, Németh Károly, Tóth József, az SZMT-től Koro- lovics Lajos, Killyéni Pál, és más meghívottak. Kátai Mária megyei titkár üdvö­zölte a megjelenteket, majd megnyitotta az ülést. Először Zana József is­mertette a megyei bizott­ság jelentését az ismeret­terjesztő és kulturális mun­káról. Ezt kiegészítéssel jó­váhagyták és felterjesztés­re javasolták. Majd Ada- mik Mihály számolt be tá­jékoztató jelentésében a munka- és egészségvédelmi intézkedési tervek készíté­séről beszélt, és javaslatot terjesztett be ezen munkák fokozott ellenőrzésére. El­mondotta, hogy az üzemek intézkedési terveiket ál­talában határidőre elkészí­tették, hiányosság mutatko­zik azonban az állami gaz­daságoknál (a jászsági, hé­ki, surjáni, kunszentmár­toni ÁG még ma sem ad­ta be a terveket). Előter­jesztését elfogadták. Ez­után Kátai Mária tájékoz­tatta a jelenlévőket a szak- szervezeti választások ta­pasztalatairól Elmondta, hogy egyetlen taggyűlést sem kellett elhalasztani, a választások szabályszerűek voltak, a résztvevők hozzá­szólásaikban értékelték a szakszervezet munkáját, és érintették az elkövetkező időszak feladatait. A vá­lasztások előkészítésében ténykedő 33 társadalmi ak­tíva munkája dicséretet ér­demel — tette hozzá. Végül a sport- és kultu­rális költségek felosztását vitatták meg. Szolnokra látogat a jugoszláv rádió gyermekkórusa A 796. számú Tóth Fe­renc úttörőcsapat pajtásai április 6-án kedves vendé­geket fogadnak. Ezen a na­pon ugyanis Szolnokra ér­kezik vendégségbe a belg­rádi rádió gyermekkórusa. A jugoszláv pajtások magyarországi hangver­seny-kőrútjának pihenőnap­ja lesz ez a szolnoki tar­tózkodás. Ezen a napon délelőtt 11 órakor érkeznek Szolnokra, majd az Újvá­rosi iskola úttörőivel vá­rosnézésre mennek. — A szolnoki pajtások ottho­nukban látják vendégül a szomszédos baráti ország úttörőit, majd ebéd után felkeresik az úttörőházat, ahol a gyermekkórus rész­leteket ad elő műsorából; A bemutató után a szolno­ki kamarakórus is szín­padra lép, majd megvitat­ják közös problémáikat. Diákköri konferencia Hazánk felszabadulásá­nak huszadik évfordulója alkalmából április 22 és 24-e között rendezik meg Budapesten a VII. Orszá­gos Diákköri Konferenciát. A konferencián 11 külföldi egyetemi város; Moszkva, Leningrad, Belgrad, Buka­rest, Jéna, Varsó, Brüsszel, Helsinki, München, Párizs, Stockholm —■ fiataljai kép­viseltetik magukat. A pendliző Juliska, a vállalkozó Marika és társaik Az érett istállótrágyával megrakott lovaskocsi a pa­lántanevelő telep kapuján fordult be. A korábban odahordott trágyát már fel ­használták a melegágyak készítésénél. — Még nem fejeztük be ezt a munkát. A komposz- tot is azért rostáljuk, mert szükség lesz rá az újabb ágyaknál — mondja Bod­nár . Sándorné, amikor szusszanásnyi időre megpi­hen. Demjén Julianna to­vább lapátolja a rostára a pomposztot. Távolabb Nagy Imréné és új munkatársuk Gsikász Lászlóné hajlong a melegágyak fölött. Az ab­lakkeretek egyik végét fel­támasztják, szellőztetik az ágyat. Van, ahol teljesen leemelik az ablakot, hogy a napfény és a. friss levegő érje a palántákat. Molnár Gábor kertész mutatja meg, hogy melyik ágyban növekszik a prágai fehér, vagy az óceánkék ka­ralábé, a hatvani erős, va­lamint a cecei paprika, a kelkáposzta és karfiol pa­lántái. A kiültetésig hete­ken át gondosan kell ápol­ni, védeni a kis növénye­ket, hogy megedződjenek, megerősödjenek, mire a sza­bad földbe kerülnek. Ezért jelentős,, amit Török Mari­ka vállalt. Mi is az? — Hogy mindennap kint leszek a telepen. S azzal, aki társul hozzám, gondoz­zuk a palántákat. Ezt a munkát vasárnap, vagy ün­nepnap sem lehet abba­hagyni — válaszol komoly; csendes hangon Marika, — Majd leszek én a tár­sad —1 ígéri Tolnai Juli­anna. — Csakhogy akkor nem lehet ám pendlizni — szól közbe a tsz-elnök. Meg értekezletekre járni — toldja meg Izbéki Gábor bácsi, az elnök sza­vait. — Pendlizni, értekezletre járni? — Igen. mert Juliska ed­dig, ha kellett, az irodában dolgozott, vagy a zöldség­boltunkban árult, máskor a gyümölcskertészetben segít- kezett. S emellett az asszo­nyok ügyes-bajos dolgaival is törődik, ö a vezetőjük, a termelőszövetkezet nőbizott­ságának titkára — ad ma­gyarázatot az, elnök iménti szavaikra. — Tudja, elnök elvtáis, hogy mit vállaltunk a feb­ruárvégi brigádgyűlésen. Segítjük a gvümöleskerté- szetet. s a 22 holdas bol­gárkertészet bevételi tervét, ami 251 000 forint, túltelje­sítjük — sorolja Juliska. — A mi munkánkon nem múlik ez. ugye asszonyok? — fordult társaihoz. — A vezetőségtől azt kérjük, hogy biztosítsa a termelés­hez szükséges feltételeket; Mert az a célunk, hogy lel­kiismeretesen dolgozva, jó­minőségű, értékes árut ter­meljünk. Az asszonyok már érdeklődnek, mikor jöhet­nek dolgozni. Lapu La ies­ne. Erdei Béniné és Török Antalné februárban velünk együtt kötötte a 200 ablak­ra szükséges takarót. Ez­után is számíthatunk rá­juk, s összesen vagy hetven asszony és lány munkájára. Az öesödi asszonyok, ha­sonlóan sokszáz szövetkeze­ti nőhöz, már nemcsak ké­szülődnek a tavaszi munká­ra. hanem dolgoznak is sa­ját maguk, s a közösség hasznára, ti. ¥ ' Szolnok megyei Vasipari Vállalat évek óta gyárt politechnikai ezerszám épe­ket M {FÉRT megrendelésére. Képünkön a fémmaró beállítása történik

Next

/
Thumbnails
Contents