Szolnok Megyei Néplap, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-20 / 67. szám

iS*S. március 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 HATARJAr a földvári mezőkön A földút is javában porzik, végleg eltűntek a pocsolyák a liszaföldvári határban. Legalább is a Le­nin Tsz martűi üzemegysé­gében. Pedig nem homokos ez a rész. Hamisíthatatla- nui itt a tavasz, még akkor is, ha a szél erősebben fúj a szokásosnál. A határ meg­élénkült. Fogatok és trakto­rok mellett emberek. Vet­nek, simítják és hengerezik a földet. Szántógépeket se­hol sem látni, pedig ez megszokott látvány most a megye egyéb területén. Kí­sérőim — Tóth György párttitkár és Papp Imre üzemgazdász —■ tájékoztat­nak. — Nálunk azt ősszel szo­kás elvégezni. Mostoha, igen esős őszünk volt tavaly, a Lenin Tsz szakemberei, traktoristái mégis kifogtak rajta. Lám, nem lehet mindent az idő­járásra fogni. A felszántott földek hantjai omlósak, porhanyó- sak. Könnyű a talaj előké­szítők munkája. Kitűnő magágyat készítenek, s a bevetett, hengerezett táblák simasága a biliárd asztal­hoz hasonlíthatók. A kitű­nő minőségű munka, a jó szervezés bizonyára a hoza­mokban is megmutatkozik majd. Miközben a munka minő­ségéről beszélgetünk, a párt- titkár egy megtörtént esetet mesél el. — Két évvel ezelőtt a Tö­rökszentmiklósi Gépállo­mástól kaptunk kisegítőbe egy gépet szántani. De Sza­bó Béla, a főagronómusunk hazaküldte, mert rosszul dolgozott Igen, a Lenin Tsz-ben nem tűrik el a rossz mun­kát. A vezetők igényesek önmaguk iránt és másoktól ts elvárják ezt Most csak a saját gépeik járják a határt Van mit csinálniok. Az üzemgazdász sorolja: — összesen 3254 hold a tavaszi vetíti valónk. Ebből 1485 hold a kukorica, 300 a cukorrépa, 500 a borsó, a kender és a lucerna több mint 300—200 hold, a mák és a napraforgó 100—100 hold. Bercsi Sándor üzemegy­ségvezetővel az egyik tábla szélén találkozunk. Fogatos vetőgépet állít be a cukor­répához. — Most ezeket is foglal­koztatjuk — mondja. — A mákot, cukorrépa nagyré­szét lófogattal vetjük. A traktorok a borsót vetik. Az út túloldalán beloru­szok hengereznek, tömörí­tik a talajt a borsó után. — Egyébként lucernát ve­tünk utána — tájékoztat az üzemgazdász. — Az 500 hold borsó felét lucernává^ vetjük felül. Távolabb az egyik foga­tos vetőgép épp a forgóhoz ért. Hárman vannak mellet­te. Egy fiatal lány — Mar­ton Erzsi — vezeti a lova­kat, ifjú Mile József a fa­ros, s egy idősebb ember, Sinkó István a gépet irá­nyítja. Cukorrépát vetnek. Sinkó bácsi panaszkodik. — Megfáztam. Nehezen várom a déli váltást. De holnapig talán rendbe jö­vök. Nyolc-tíz holdat elve­tünk délig. A gazdaságban egyébként nyújtott műszakban dolgoz­nak a fogatos vetőgépekkel. Reggel hattól délig. — Utána jön a váltás — magyarázza a párttitkár. — Pihenhetnek a lovak és az emberek is. Néhány kilométerrel odébb Sinka László agronó- mussal találkozunk. Motor- kerékpárral van, járja a ha­tárt, ügyel a munka minő­ségére. Szidja a szelet és a párás levegőt. — Elment a repülőgép — mondja a párttitkámak. — A nitrogén műtrágya tele­szívta magát nedvességgel, nem tudta egyenletesen szórni. — Ha nem tud visszajön­ni Mezőtúrról, nélküle is befejezzük a fejtrágyázást — állapodnak meg. A dűlő kereszteződésében borsóval megrakott pótkocsi ám. A táblában Göncző Ká­roly köröz a belorusz von­tatta vetőgéppel. A gép fa­ránál Balázs Sándor és Cse- tő Balázs áll- Gyorsan meg­töltik a kiürült tartályt és A szovjet szakszervezetek üdvözlete A Szovjet Szakszerveze­tek Központi Tanácsa a szovjet dolgozók nevében szívélyesen üdvözölte a szo­cialista brigádok országos tanácskozását és sok sikert kívánt munkájához. Mint a távirat megállapítja, a szo­cialista brigódrnozgalom lantos formája a szocialista Aj ember nevelésének, Magyarországon a szocia­lista brigádmozgalomban csakúgy, mint a Szovjet­unióban a kommunista munkamozgalom — írja a Szakszervezetek központi tanácsa — a dolgozók leg­jobbjai, a szocializmusért, a kommunizmusért vívott küzdelem élharcosai vesznek részit. A szovjet szakszer­vezetek központi tanácsa új eredményeket kíván a ma­gyar szocialista brigádmoz- galom minden részvevőjé­nek abban a harcban, amely azért folyik, hogy megvalósuljon Magyaror­szágon a szocialista társa­dalom teljes felépítésének programja. Elsőfokú árvízvédelmi készültség a Bodrogon Az enyhe, csapadékos időjárás hatására az idén már harmadszor vonul le árhullám a Bodrogon. A folyó vízállása az elmúlt 24 órában több mint 40 centimétert emelkedett és ezért magyar szakaszán óvatosságból az Északma­gyarországi Vízügyi Igaz­gatóság elrendelte a figye­lőszolgálat* \ az elsőfokú árvízvédelmi készültséget. A folyó a Bodrog-zugban — mint minden évben, úgy az idén is — több mint nyolce2>er hold rétet és legelőt öntött el. A nagy- ■MUiyiségű víz eddig nem bírt visszafolyni a meder­be és a mostani áradás to­vább növelte magasságát. Az enyhe időjárásban Borsod megye területén a mélyebben fekvő réteken és legelőkön kisebb belvizek keletkeztek. Ezek megszün­tetésére nyolc helyen — köztük Tiszakarádon, Tisza- bábolnán, Tisza valkon és Kenézlőn — szinte éjjel­nappal működnek a belvíz­szivattyú telepek. A beren­dezésekkel másodpercen­ként nyolcezer köbméter vizet emelnek át a főcsa tornából a folyókba. köröznek tovább a földön. Figyeljük a munkájukat. Még irigységből se lehetne kifogást emelni. — Göncző a legjobb trak­torosunk — dicséri a két vezető. — Tavaly a máso­dik lett a járási szántóver­senyen. A tiszaföldvári Lenin Tsz-ben szorgalmasan dol­goznak az emberek. Erre kötelezi őket a szövetkezet jó hírneve, gazdasági ered­ménye. — m. 1. — „Azt termeljünk, amire szükség van" Eier ember hallgatta meg Martfűn Kiss Árpád országgyűlési képviselő beszámolóját Tegnap délután zsúfolá­sig megtelt Martfűn a Ti­sza Cipőgyár művelődési házának színházterme. Kö­zel ezer fős hallgatóság jött össze, jórészt munká­sokból, valamint a környék termelőszövetkezeteiből és a Héki Állami Gazdaság­ból. A község és a gyár politikai és társadalmi szerveinek képviselői már a kora délelőtti órákban üdvözölhették Kiss Árpá­dot, a párt Központi Bi­zottságának tagját, me­gyénk országgyűlési képvi­selőjét, a kíséretében lévő Pallai Sándornét, a Haza­fias Népfront Szolnok me­Kimagasló elismeréséül. . A parlamenet Munká­csy termében Dobi Ist­ván adta át az Elnöki Tanács nevében a ki­tüntetéseket azoknak a szocialista brigádveze­tőknek, akik az elmúlt években — kimagasló eredményeket értek el a termelőmunkában. — Közöttük volt három Szolnok megyei szocia­lista brigádvezető is­NAGY LÁSZLÓ a Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta Ö olyan üzemben dolgo­zik amelynek az egész Al­föld a műhelye. Főfúrómes­ter. Él-hal az olajért, akár társai a kétszeres szocialis­ta brigád tagjai. A brigád­beliek a Viharsarokból va­lók, — kemény, küzdelmes munkához, élethez szokott emberek. Aki legelőször megértet­te, hogy jó szóra, emberi melegségre van itt szükség, az a későbbi brigádvezető. Nagy László volt. Kérés nélkül segített a többiek­nek, kérés nélkül szegődött el barátjuknak. Aztán ezt is kevésnek találta. Olyan célokat keresett, amiért lel­kesedni lehet, amiért úgy­mond meg is kell vereked­ni. így jutott el a kiskö­zösség a szocialista verseny­mozgalomig. Nagy László személyes vágyát egyetlen mondatban foglalta össze. „A fúróto­rony mellől szeretnék nyug­díjba menni”. PÁLINKÁS LAJOS a Munka Érdemrend bronzfokozatát kapta A 7. számú Autóközleke­dési Vállalat gépkocsiveze­tője. A Szolnok—Martfű tá­volsági járaton teljesít szol­gálatot. — Kilenc társával még 1959-ben alakítottak brigádot, hiszen úgy gon­dolták, közösen, egvmás se­gítésével sokkal jobban le­het dolgozni. Két esztendő­vel később p szocialista bri­gád címért küzdöttek meg sikerrel. — A közös erőfeszítések kovácsoltak össze bennün­ket. A brigád életének, ered­ményeinek alapja a baráti 5-7elipm, Valamennyien a vállalat törzsgárdájához tar­tozunk — mondotta beszél­getésünk során. Pálinkás Lajos követke­zetes ember, kitűnő szerve­ző, szerénysége megnyerő. A brigádtagok bizalma csor­bítatlanul az övé. Persze most kicsit nehezebb dolga lesz, hiszen a kalauzokkal gyarapodott komplex bri­gádnak már harminchat tagja van. ríagyon bízik az alapító kollektíva tapasztaltságá- ban, erejében. Reméli, hogy az új tagok is igyekezni fog­nak, akkor nem lesz akadá­lya annak, hogy a szocialis­ta brigád címet immáron negyedszer nyerjék el. KOLLÁTH ANDRÁS a Munka Érdemrend ezüt fokozatát kapta A Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság gépüzemé­nek lakatos csonortvezetője. öt évvel ezelőtt kezdemé­nyezésére huszonhéttagú brigád alakult, amelyik a szocialista címet akarta ki­érdemelni. A közös igyek- vés nem volt hiába való, hiszen megkapták az okle­velet, sőt később a jelvényt is. Utóbb az egyre növekvő létszám miatt az ő első bri­gádjából alakult két új. — Kolláth András érthetően nem vállalta tovább a ve­zetést, hiszen a lakatosok irányítása sok munkát adott. De azt megfgérte, szá­míthatnak rá bármikor. így is történt. Az új bri­gádvezetők bizalommal for­dultak hozzá, s segítőtársat leltek benne. Vajon mi ve­zette Kolláth Andrást? — Nemcsak azért segítet­tem és segítek, mert köt a szavam. Egvütt dolgozunk évek óta. Ügy érzem, az ő ügye az én ügyem is. Az a célom, hogy a brigádok vál­lalásainak teljesítéséhez a lehető legjobb munkafelté­teleket megteremtsem. Ami pedig a brigád egyéb tevé­kenységét illeti, abban ma­gam is szívesen részt ve­szek — mondotta. Nagy küzdelem után vereséggel kezdett a Dózsa Kiküldött munkatársunk távbeszélő-jelentése Bukaresti Dinamó—Szolnoki Dózsa 5:3 (2:0, 1:1, 1:2, 1:0), játékvezető Ulrich (NDK)- — Bukarest; Radila — Novák, Zahan — Kroner — Blazsek, Grincescu, Marculescu, cse­re: Lngyel- Szolnok: Szegedi — Pintér I-, Pintér II. — Ku- ezora — Kanizsa, Urbán, Koncz, csere: Kádár. Kezdés után Kanizsa érte el a labdát, de átadása után Kuczorát szerelték- A mi ka­punk előtt viszont Kroner belefejelt Pintér I. arcába, de a szabaddobást a románok javára ítélte a játékvezető. A 3- percben Kuczorát vissza­húzásért kiállították, az em­berelőnyből Marculescu lőtte az első gólt. A 4- percben viszont Novák került partra, de Pintér I. lövését a kanus védte. Ezután Urbánt, maid Konczot állította ki a játék­vezető, és az emberelőnyből óira Marculescu lőtt gólt. A II- negyedben kezdés után Koncz elől elütötték a lab­dát és a támadás végén .Za­han közelről megszerezte a románok harmadik gólját. — Mezőnyjáték után Blazseket állították ki, és ekkor Kani­zsa bedobta első gólunkat. A III. negyedben Koncz ha­talmas gólt lőtt. Üjabb Ku- czora-kiállítás után Kroner volt eredményes- A gól után két bírói tévedés következett — terhűnkre —, majd végre Kanizsa négyméterest dobha­tott, amit biztosan vágott a balsarokba. Az utolsó ne­gyedben Kuczora helyett Ká­dár játszott. Az utolsó két percben Pintér II. került partra, és az emberelőnyt új­ra kihasználták a románok. A mieink, annak ellenére, hogy az öt gólból négyet em­berhátrányból kaptak, nem játszottak jói- A nagy akarás és az idegesség miatt három biztos gólhelyzeben rontottak. A következő mérkőzésünk­re a Moszkvai NCAC ellen ma este 20 órakor kerül sor- Ezt az NDK televíziója is közvetíti­Erdélyi György gyed Bizottságának titká­rát és Sári Mihályt, az MSZMP szolnoki járási bizottságának titkárát. A vendégek délelőtt meg­hallgatták Grósz István vezérigazgató tájékoztatóját a vállalat munkájáról és megtekintették a , cipőgyár exportra termelő műhe­lyeit. Délután 1 órakor a művelődési házban Márton József, az üzemi pártbi­zottság titkára köszöntötte Kiss Árpádot, a vendége­ket, s a munkásgyűlés résztvevőit és átadta a szót országgyűlési képvise­lőnknek. Kiss Árpád elvtárs elöl­járójában leszögezte: — Legutóbb öt évvel ez­előtt jártam ebben az üzemben, annak előtte — s ezt önök is tudják — jóval többet. Nos, öt év után az a benyomásom, hogy vagy én öregedtem meg nagyon, vagy önök fiata­lodtak: nemcsak arcokban, frisseségben, hanem mun­kában, technológiában, eredményekben! — Leheti hogy a tavasz teszi, — de friss, fiatal itt minden! Az országgyűlési képvi­selő ezután tájékoztatót adott az országgyűlés leg­utóbbi ülésszakán elhang­zottakról, elemezte a má­sodik ötéves terv elmúlt négy évének eredményeit, és szólt a hiányosságokról is, amelyek miatt az ötéves terv utolsó évében, tehát az idén javítani kell mun­kánkon — Jó, hogy manapság már az ország népe foglal­kozik eredményeinkkel és ismeri hibáinkat is — mondotta. Korántsem len­ne azonban reális, ha hin­nénk néhány szélsőséges, túlzó véleménynek, mert népgazdaságunk helyzete szilárd, fejlődésünk pedig biztonságos úton halad. — Mi sem bizonyítja ezt job­ban néhány beszédes szám­nál. Nemzeti jövedelmünk az utóbbi négy év alatt 23 százalékkal, az ipar terme­lése 40 százalékkal emel­kedett. Számottevő, — bar éppen az ipari mun­kásság körében nem reáli­san értékelt — a mezőgaz­dasági termelés négy év alatti 10 százalékos emel­kedése is. Miről is van tu­lajdonképpen szó? — Nem másról, mint arról, hogy hazánkban éppen a máso­dik ötéves terv eddig el­telt időszakában megterem­tettük és megerősítettük a szocializmus gazdasági alapjait, magyarul: átszer­veztük a mezőgazdaságot. Ennek kapcsán derültség közepette meg is jegyezte: Azért szólott ilyen bőven a mezőgazdaságról, mert tudja azt, hogy bár a hall­gatóság túlnyomó része ipari munkás és alkalma­zott, viszont a település sajátosságaiból adódóan mindenkinek van rokona, barátja, ismerőse a környe­ző falvak közös gazdasá­gaiban Ezután rátért az Ipari munkásság, különösen pe­dig a könnyűipar előtt ál­ló ez évi feladatokra. — őszintén, kertelés nélkül jelentette ki: — Nem tagadjuk, hogy vannak problémáink. íme az egyik legnagyobb: Az elmúlt négy év alatt az exporttermelésünk lassab­ban nőtt, mint vártuk, az import a várakozásnál is jóval magasabbra emelke­dett. Mi következik ebből? Az, hogy szakítsunk a régi mennyiségi szemlélet­tel, ne a többre töreked­jünk s a legtöbbre, hanem a jobbra, a legjobbra! Te­hát javítsuk a minőséget. Kiss Árpád beszéde után a hallgatóság határozatéi hozott arra, hogy a Tisz<; Cipőgyár ötezer dolgozóin nevében együtt érzésü,rM kifejező táviratot juttat e' a vietnami nagykövetsé.“"? S. J.

Next

/
Thumbnails
Contents