Szolnok Megyei Néplap, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-20 / 67. szám
iS*S. március 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 HATARJAr a földvári mezőkön A földút is javában porzik, végleg eltűntek a pocsolyák a liszaföldvári határban. Legalább is a Lenin Tsz martűi üzemegységében. Pedig nem homokos ez a rész. Hamisíthatatla- nui itt a tavasz, még akkor is, ha a szél erősebben fúj a szokásosnál. A határ megélénkült. Fogatok és traktorok mellett emberek. Vetnek, simítják és hengerezik a földet. Szántógépeket sehol sem látni, pedig ez megszokott látvány most a megye egyéb területén. Kísérőim — Tóth György párttitkár és Papp Imre üzemgazdász —■ tájékoztatnak. — Nálunk azt ősszel szokás elvégezni. Mostoha, igen esős őszünk volt tavaly, a Lenin Tsz szakemberei, traktoristái mégis kifogtak rajta. Lám, nem lehet mindent az időjárásra fogni. A felszántott földek hantjai omlósak, porhanyó- sak. Könnyű a talaj előkészítők munkája. Kitűnő magágyat készítenek, s a bevetett, hengerezett táblák simasága a biliárd asztalhoz hasonlíthatók. A kitűnő minőségű munka, a jó szervezés bizonyára a hozamokban is megmutatkozik majd. Miközben a munka minőségéről beszélgetünk, a párt- titkár egy megtörtént esetet mesél el. — Két évvel ezelőtt a Törökszentmiklósi Gépállomástól kaptunk kisegítőbe egy gépet szántani. De Szabó Béla, a főagronómusunk hazaküldte, mert rosszul dolgozott Igen, a Lenin Tsz-ben nem tűrik el a rossz munkát. A vezetők igényesek önmaguk iránt és másoktól ts elvárják ezt Most csak a saját gépeik járják a határt Van mit csinálniok. Az üzemgazdász sorolja: — összesen 3254 hold a tavaszi vetíti valónk. Ebből 1485 hold a kukorica, 300 a cukorrépa, 500 a borsó, a kender és a lucerna több mint 300—200 hold, a mák és a napraforgó 100—100 hold. Bercsi Sándor üzemegységvezetővel az egyik tábla szélén találkozunk. Fogatos vetőgépet állít be a cukorrépához. — Most ezeket is foglalkoztatjuk — mondja. — A mákot, cukorrépa nagyrészét lófogattal vetjük. A traktorok a borsót vetik. Az út túloldalán beloruszok hengereznek, tömörítik a talajt a borsó után. — Egyébként lucernát vetünk utána — tájékoztat az üzemgazdász. — Az 500 hold borsó felét lucernává^ vetjük felül. Távolabb az egyik fogatos vetőgép épp a forgóhoz ért. Hárman vannak mellette. Egy fiatal lány — Marton Erzsi — vezeti a lovakat, ifjú Mile József a faros, s egy idősebb ember, Sinkó István a gépet irányítja. Cukorrépát vetnek. Sinkó bácsi panaszkodik. — Megfáztam. Nehezen várom a déli váltást. De holnapig talán rendbe jövök. Nyolc-tíz holdat elvetünk délig. A gazdaságban egyébként nyújtott műszakban dolgoznak a fogatos vetőgépekkel. Reggel hattól délig. — Utána jön a váltás — magyarázza a párttitkár. — Pihenhetnek a lovak és az emberek is. Néhány kilométerrel odébb Sinka László agronó- mussal találkozunk. Motor- kerékpárral van, járja a határt, ügyel a munka minőségére. Szidja a szelet és a párás levegőt. — Elment a repülőgép — mondja a párttitkámak. — A nitrogén műtrágya teleszívta magát nedvességgel, nem tudta egyenletesen szórni. — Ha nem tud visszajönni Mezőtúrról, nélküle is befejezzük a fejtrágyázást — állapodnak meg. A dűlő kereszteződésében borsóval megrakott pótkocsi ám. A táblában Göncző Károly köröz a belorusz vontatta vetőgéppel. A gép faránál Balázs Sándor és Cse- tő Balázs áll- Gyorsan megtöltik a kiürült tartályt és A szovjet szakszervezetek üdvözlete A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa a szovjet dolgozók nevében szívélyesen üdvözölte a szocialista brigádok országos tanácskozását és sok sikert kívánt munkájához. Mint a távirat megállapítja, a szocialista brigódrnozgalom lantos formája a szocialista Aj ember nevelésének, Magyarországon a szocialista brigádmozgalomban csakúgy, mint a Szovjetunióban a kommunista munkamozgalom — írja a Szakszervezetek központi tanácsa — a dolgozók legjobbjai, a szocializmusért, a kommunizmusért vívott küzdelem élharcosai vesznek részit. A szovjet szakszervezetek központi tanácsa új eredményeket kíván a magyar szocialista brigádmoz- galom minden részvevőjének abban a harcban, amely azért folyik, hogy megvalósuljon Magyarországon a szocialista társadalom teljes felépítésének programja. Elsőfokú árvízvédelmi készültség a Bodrogon Az enyhe, csapadékos időjárás hatására az idén már harmadszor vonul le árhullám a Bodrogon. A folyó vízállása az elmúlt 24 órában több mint 40 centimétert emelkedett és ezért magyar szakaszán óvatosságból az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság elrendelte a figyelőszolgálat* \ az elsőfokú árvízvédelmi készültséget. A folyó a Bodrog-zugban — mint minden évben, úgy az idén is — több mint nyolce2>er hold rétet és legelőt öntött el. A nagy- ■MUiyiségű víz eddig nem bírt visszafolyni a mederbe és a mostani áradás tovább növelte magasságát. Az enyhe időjárásban Borsod megye területén a mélyebben fekvő réteken és legelőkön kisebb belvizek keletkeztek. Ezek megszüntetésére nyolc helyen — köztük Tiszakarádon, Tisza- bábolnán, Tisza valkon és Kenézlőn — szinte éjjelnappal működnek a belvízszivattyú telepek. A berendezésekkel másodpercenként nyolcezer köbméter vizet emelnek át a főcsa tornából a folyókba. köröznek tovább a földön. Figyeljük a munkájukat. Még irigységből se lehetne kifogást emelni. — Göncző a legjobb traktorosunk — dicséri a két vezető. — Tavaly a második lett a járási szántóversenyen. A tiszaföldvári Lenin Tsz-ben szorgalmasan dolgoznak az emberek. Erre kötelezi őket a szövetkezet jó hírneve, gazdasági eredménye. — m. 1. — „Azt termeljünk, amire szükség van" Eier ember hallgatta meg Martfűn Kiss Árpád országgyűlési képviselő beszámolóját Tegnap délután zsúfolásig megtelt Martfűn a Tisza Cipőgyár művelődési házának színházterme. Közel ezer fős hallgatóság jött össze, jórészt munkásokból, valamint a környék termelőszövetkezeteiből és a Héki Állami Gazdaságból. A község és a gyár politikai és társadalmi szerveinek képviselői már a kora délelőtti órákban üdvözölhették Kiss Árpádot, a párt Központi Bizottságának tagját, megyénk országgyűlési képviselőjét, a kíséretében lévő Pallai Sándornét, a Hazafias Népfront Szolnok meKimagasló elismeréséül. . A parlamenet Munkácsy termében Dobi István adta át az Elnöki Tanács nevében a kitüntetéseket azoknak a szocialista brigádvezetőknek, akik az elmúlt években — kimagasló eredményeket értek el a termelőmunkában. — Közöttük volt három Szolnok megyei szocialista brigádvezető isNAGY LÁSZLÓ a Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta Ö olyan üzemben dolgozik amelynek az egész Alföld a műhelye. Főfúrómester. Él-hal az olajért, akár társai a kétszeres szocialista brigád tagjai. A brigádbeliek a Viharsarokból valók, — kemény, küzdelmes munkához, élethez szokott emberek. Aki legelőször megértette, hogy jó szóra, emberi melegségre van itt szükség, az a későbbi brigádvezető. Nagy László volt. Kérés nélkül segített a többieknek, kérés nélkül szegődött el barátjuknak. Aztán ezt is kevésnek találta. Olyan célokat keresett, amiért lelkesedni lehet, amiért úgymond meg is kell verekedni. így jutott el a kisközösség a szocialista versenymozgalomig. Nagy László személyes vágyát egyetlen mondatban foglalta össze. „A fúrótorony mellől szeretnék nyugdíjba menni”. PÁLINKÁS LAJOS a Munka Érdemrend bronzfokozatát kapta A 7. számú Autóközlekedési Vállalat gépkocsivezetője. A Szolnok—Martfű távolsági járaton teljesít szolgálatot. — Kilenc társával még 1959-ben alakítottak brigádot, hiszen úgy gondolták, közösen, egvmás segítésével sokkal jobban lehet dolgozni. Két esztendővel később p szocialista brigád címért küzdöttek meg sikerrel. — A közös erőfeszítések kovácsoltak össze bennünket. A brigád életének, eredményeinek alapja a baráti 5-7elipm, Valamennyien a vállalat törzsgárdájához tartozunk — mondotta beszélgetésünk során. Pálinkás Lajos következetes ember, kitűnő szervező, szerénysége megnyerő. A brigádtagok bizalma csorbítatlanul az övé. Persze most kicsit nehezebb dolga lesz, hiszen a kalauzokkal gyarapodott komplex brigádnak már harminchat tagja van. ríagyon bízik az alapító kollektíva tapasztaltságá- ban, erejében. Reméli, hogy az új tagok is igyekezni fognak, akkor nem lesz akadálya annak, hogy a szocialista brigád címet immáron negyedszer nyerjék el. KOLLÁTH ANDRÁS a Munka Érdemrend ezüt fokozatát kapta A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság gépüzemének lakatos csonortvezetője. öt évvel ezelőtt kezdeményezésére huszonhéttagú brigád alakult, amelyik a szocialista címet akarta kiérdemelni. A közös igyek- vés nem volt hiába való, hiszen megkapták az oklevelet, sőt később a jelvényt is. Utóbb az egyre növekvő létszám miatt az ő első brigádjából alakult két új. — Kolláth András érthetően nem vállalta tovább a vezetést, hiszen a lakatosok irányítása sok munkát adott. De azt megfgérte, számíthatnak rá bármikor. így is történt. Az új brigádvezetők bizalommal fordultak hozzá, s segítőtársat leltek benne. Vajon mi vezette Kolláth Andrást? — Nemcsak azért segítettem és segítek, mert köt a szavam. Egvütt dolgozunk évek óta. Ügy érzem, az ő ügye az én ügyem is. Az a célom, hogy a brigádok vállalásainak teljesítéséhez a lehető legjobb munkafeltételeket megteremtsem. Ami pedig a brigád egyéb tevékenységét illeti, abban magam is szívesen részt veszek — mondotta. Nagy küzdelem után vereséggel kezdett a Dózsa Kiküldött munkatársunk távbeszélő-jelentése Bukaresti Dinamó—Szolnoki Dózsa 5:3 (2:0, 1:1, 1:2, 1:0), játékvezető Ulrich (NDK)- — Bukarest; Radila — Novák, Zahan — Kroner — Blazsek, Grincescu, Marculescu, csere: Lngyel- Szolnok: Szegedi — Pintér I-, Pintér II. — Ku- ezora — Kanizsa, Urbán, Koncz, csere: Kádár. Kezdés után Kanizsa érte el a labdát, de átadása után Kuczorát szerelték- A mi kapunk előtt viszont Kroner belefejelt Pintér I. arcába, de a szabaddobást a románok javára ítélte a játékvezető. A 3- percben Kuczorát visszahúzásért kiállították, az emberelőnyből Marculescu lőtte az első gólt. A 4- percben viszont Novák került partra, de Pintér I. lövését a kanus védte. Ezután Urbánt, maid Konczot állította ki a játékvezető, és az emberelőnyből óira Marculescu lőtt gólt. A II- negyedben kezdés után Koncz elől elütötték a labdát és a támadás végén .Zahan közelről megszerezte a románok harmadik gólját. — Mezőnyjáték után Blazseket állították ki, és ekkor Kanizsa bedobta első gólunkat. A III. negyedben Koncz hatalmas gólt lőtt. Üjabb Ku- czora-kiállítás után Kroner volt eredményes- A gól után két bírói tévedés következett — terhűnkre —, majd végre Kanizsa négyméterest dobhatott, amit biztosan vágott a balsarokba. Az utolsó negyedben Kuczora helyett Kádár játszott. Az utolsó két percben Pintér II. került partra, és az emberelőnyt újra kihasználták a románok. A mieink, annak ellenére, hogy az öt gólból négyet emberhátrányból kaptak, nem játszottak jói- A nagy akarás és az idegesség miatt három biztos gólhelyzeben rontottak. A következő mérkőzésünkre a Moszkvai NCAC ellen ma este 20 órakor kerül sor- Ezt az NDK televíziója is közvetítiErdélyi György gyed Bizottságának titkárát és Sári Mihályt, az MSZMP szolnoki járási bizottságának titkárát. A vendégek délelőtt meghallgatták Grósz István vezérigazgató tájékoztatóját a vállalat munkájáról és megtekintették a , cipőgyár exportra termelő műhelyeit. Délután 1 órakor a művelődési házban Márton József, az üzemi pártbizottság titkára köszöntötte Kiss Árpádot, a vendégeket, s a munkásgyűlés résztvevőit és átadta a szót országgyűlési képviselőnknek. Kiss Árpád elvtárs elöljárójában leszögezte: — Legutóbb öt évvel ezelőtt jártam ebben az üzemben, annak előtte — s ezt önök is tudják — jóval többet. Nos, öt év után az a benyomásom, hogy vagy én öregedtem meg nagyon, vagy önök fiatalodtak: nemcsak arcokban, frisseségben, hanem munkában, technológiában, eredményekben! — Leheti hogy a tavasz teszi, — de friss, fiatal itt minden! Az országgyűlési képviselő ezután tájékoztatót adott az országgyűlés legutóbbi ülésszakán elhangzottakról, elemezte a második ötéves terv elmúlt négy évének eredményeit, és szólt a hiányosságokról is, amelyek miatt az ötéves terv utolsó évében, tehát az idén javítani kell munkánkon — Jó, hogy manapság már az ország népe foglalkozik eredményeinkkel és ismeri hibáinkat is — mondotta. Korántsem lenne azonban reális, ha hinnénk néhány szélsőséges, túlzó véleménynek, mert népgazdaságunk helyzete szilárd, fejlődésünk pedig biztonságos úton halad. — Mi sem bizonyítja ezt jobban néhány beszédes számnál. Nemzeti jövedelmünk az utóbbi négy év alatt 23 százalékkal, az ipar termelése 40 százalékkal emelkedett. Számottevő, — bar éppen az ipari munkásság körében nem reálisan értékelt — a mezőgazdasági termelés négy év alatti 10 százalékos emelkedése is. Miről is van tulajdonképpen szó? — Nem másról, mint arról, hogy hazánkban éppen a második ötéves terv eddig eltelt időszakában megteremtettük és megerősítettük a szocializmus gazdasági alapjait, magyarul: átszerveztük a mezőgazdaságot. Ennek kapcsán derültség közepette meg is jegyezte: Azért szólott ilyen bőven a mezőgazdaságról, mert tudja azt, hogy bár a hallgatóság túlnyomó része ipari munkás és alkalmazott, viszont a település sajátosságaiból adódóan mindenkinek van rokona, barátja, ismerőse a környező falvak közös gazdaságaiban Ezután rátért az Ipari munkásság, különösen pedig a könnyűipar előtt álló ez évi feladatokra. — őszintén, kertelés nélkül jelentette ki: — Nem tagadjuk, hogy vannak problémáink. íme az egyik legnagyobb: Az elmúlt négy év alatt az exporttermelésünk lassabban nőtt, mint vártuk, az import a várakozásnál is jóval magasabbra emelkedett. Mi következik ebből? Az, hogy szakítsunk a régi mennyiségi szemlélettel, ne a többre törekedjünk s a legtöbbre, hanem a jobbra, a legjobbra! Tehát javítsuk a minőséget. Kiss Árpád beszéde után a hallgatóság határozatéi hozott arra, hogy a Tisz<; Cipőgyár ötezer dolgozóin nevében együtt érzésü,rM kifejező táviratot juttat e' a vietnami nagykövetsé.“"? S. J.
