Szolnok Megyei Néplap, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-19 / 66. szám

IMS* március >9. SZOLNOK MEGYEI NfiPLAf 3 Az első séta csak a gyakorlati kísér­lettel igazolható, — ha mór az elvi lehetőséget a mérnökök és orvosok együt­tes erőfeszítéssel tisztáz­ták. Az űrhajót a kísérlethez megfelelően kell kialakí­tani. Zsilipszerű zárókam­rával kell felszerelni, — nehogy a benne lévő leve­gő az ajtó nyitásakor egy pillanat alatt elillan­jon. A kilépő és visszatérő űrhajóst tehát szasbálysze- rűen úgy kell átzsilipelni, mint a földalatti vasútat építő keszonosokat. A vi­lágűrben tett sétára az űrhajós 1 légzőkészüléket visz magával. S bár az űrhajót nem veszítheti el, mégis a gyorsabb vissza­térés érdekében vékony huzallal, zsinórral kapcsol­hatja össze magát vele, ez esetleg egyben a fülkében maradt társával összekötő telefonvonal vezetéke. A kísérlet sikerült. — A két-három főnyi űrrepülő munkacsoportok most már merészebb feladatokra is vállalkozhatnak a világűr békés meghódításában. N. E. Brezsnifev beszélgetése az űrhajósokkal Beljajev nyilatkozata a rajt előtt zottsága Elnökségének tag­jai — mondotta — a tele­vízióban látták, — hogyan hagyta el Alekszej Leonov az űrhajót és végezte fel­adatát a világűrben. Ez óriási hatást keltett. Brezsnyev sikeres űrha­józást és szerencsés vissza­térést kívánt az űrhajósok­nak. Közvetítették a Vosz- hod—II. kabinjába az SZKP Központi Bizottsága, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsá­nak Elnöksége és a Szovjet­unió Minisztertanácsa üd­vözletét is. Az üdvözlet hangsúlyozza, hogy a szovjet űrhajósok hőstette a békét és az em­beriség haladását szolgálja. Az űrhajósok az alábbi rádióüzenettel válaszoltak: — Szívünk mélyéből kö­szönjük a jókívánságokat, az irántunk megóvó gondoskodást. — Teljesíteni fogjuk azt a rr^egtiszteló feladatot, amelyet szovjet hazánk bízott ránk. Forró köszönetét mondunk a szov­jet embereknek üdvözletü­kért és jókívánságukért. Mi jellemzi a magyar népgazdaságot ? Életerős, szilárd, fejlődő! Értelmiségi tanácskozás Szolnokon Tegnap délután, a Szolnok megyei Tanács nagy­termében értelmiségi tanácskozást rendezett a Haza­fias Népfront Szolnok megyei Bizottsága. A tanács­kozáson többszáz szolnoki pedagógus, tanácsi, igazság­ügyi dolgozó vett részt. Gál Gyula, a Hazafias Népfront megyei alelnöke köszöntötte a résztvevőket, az elnökségben helyetfog- lalékat; a párt-, az állami és a társadalmi szervek ve­zetőit, képviselőit. Ezután Oláh György, a Szolnok megyei Tanács vb elnöke, megyénk országgyűlési képviselője, a Szolnok megyei országgyűlési képviselőcsoport vezetője szólt népgazdaságunk helyzetéről és az 1965-ös év feladatai­ról. • (Folytatás a 1. oldalról) próbálását szolgálja. S ha egy pillantást vetünk a Voszhod—2 pályaadataira, akkor az utóbbi 173 km földközel, 495 km földtá­vol és 90,9 perc keringési idő adathármasa a légkör napi változásainak határain belül gyakorlatilag a Koz­mosz—57 szputnyikéval azonos pályát jelent. — Feltehető a kérdés: miért van szükség ezekre az „üres” előkísérietekre? — Á válasz egyszerű: mivel a • hordozórakéta viselkedé­sét, de a főleg az űrhajó dinamikai viselkedését is­mételten meg kell vizsgál­ni a tervezetthez hasonló pályán, tehát hasonló lég­köri viszonyok között. — Csakis így lehet kellő biz­tonsággal útjára bocsájtani az újabb űrhajót. Az új pálya érdekes jel­lemzője az eddigieknél na­gyobb magasság, amire a Voszhod—2 utasaival fel­merészkedik Földünk külső légkörébe. Bár a földközel továbbra is 200 km alatt marad, amire a biztonságos visszatérés érdekében szük­ség van (így a leszálló ív viszonylag rövidebb), a jóval nagyobb földtávol annyit is jelent, hogy a Voszhod—2 utasai valami­vel közelebb kerülnek a földikörüli sugárzási övezet­hez, tehát saját műszeres méréseikkel sokkal ponto­sabban értékelhetik, mek­kora a sugárveszély a légkör 300—500 km közöt­ti magassági rétegében, — amelyet Tyitov kivételével a Vosztok űrhajók gondo­san elkerültek. (Ez tulaj­donképpen biztonsági in­tézkedés, hiszen a mérések tanúsága szerint a szovjet űrhajósok repülésük köz­ben elenyészően kis su­gáradagot kaptak, vagyis tényleges veszélyeztetett­ségről nem beszélhetünk.) Nem lehet ma még a kísérlet várható tartamát megmondani. Csupán any- nyit állapíthatunk meg, hógy a mostani pálya néhány körülfordulásiéi kezdve akár kb. egy hétig bármekkora repülési időt megenged. A tényleges re­pülési időtartam a benn- ülőktől, a tudományos ész­lelési programtól, valamint a földi időjárásviszonyok­tól is függ (gondoljunk csak pl. arra, hogy rossz időjárás esetén mennyire megnehezül a visszatért űrhajó megkeresése és mentése.) A kísérlet aszt- rodinamikai szempontból, tehát a pálya jellemzőit tekintve, nem támaszt kor­látokat a végrehajtható program elé. A Voszhod—1 űrhajó két részből állott: a mű­szerrekeszből, amely nem tért vissza, hanem elégé­séig fenn keringett tovább, valamint az erről (és a benne lévő áramforrások­ról stb.) leválasztott tu­lajdonképpeni űrhajóból, amely három utasával si­mán leszállt. Ennek az utóbbi résznek 5320 kg volt a súlya. Ha a Voszhod- fülke három utasnak tu­dott helyet adni, akkor nyilván jelenlegi két főnyi személyzete még kényelme­sebben helyezkedik el. A Voszhod hordozóraké­ta, mint ezt a Szovjetunió a- repülő rekordokat nyil­vántartó Nemzetközi Re-, pülő Szövetséggel közölte, hét rakétahajtóművel van felszerelve és 650 000 kg tolóerővel indul. Ez any- nyit jelent, hogy a Szovjet­unióban sorozatban gyárta­nak egy akkora rakétát, mint a jelenleg még a so­rozatgyártás előtti kísérle­tek állapotában lévő ame­rikai Satum rakéta. Koma- rov és társai hat új világ­rekordot is felállítottak — joggal állíthatjuk, hogy ezek a néhány hónapos re­kordok most veszélyben fo­rognak. Tegyük még hozzá,- hogy a Voszhod űrhajókkal le­bonyolított kísérjetek már ma megvalósítják mind szokat a terveket, — amelyeket az amerikaiak m elkövetkező 2—3 év folyamán kívánnak va­lóra váltani. A szovjet űrkutatás tehát változatla­nul tartja a szakértők sze­rint az 1,5—3 éves időelő­nyét. * LEONOV ALEZREDES­NEK jutott az a dicsőség, hogy az első ember le­gyen, aki az űrhajóból ki­lépve a világűrben körül­járhatja azt a parányi „földet”, amely a kísérlet idejére — számára — öreg bolygónkat helyettesíti. Az effajta kísérletekre azért van szükség, mert minden további nagy fel­adathoz szükséges az űr­randevú, az űrállomások összeszerelése, összekapcso­lása. Súlytalan állapotban tulajdonképpen nem okoz nehézséget az űrhajó kö­rül lebegni, hiszen a ki­lépő űrhajós örökli a Vosz­hod keringési sebességét, azt el sem veszítheti s minden­képpen visszatér hozzá. Mégis, az ilyen kísérlet­hez bátorság, lélekjelenlét — s nem utolsó sorban — megfelelő technikai felsze­relés kell. Mindez pedig Amikor a Voszhod—2. a Szovjetunió területe fölött repült és közvetlen rádió- kapcsolatot létesítettek az űrhajóval, az SZKP és a szovjet kormány vezetői a Kreml Szverdlov-termében tartózkodtak. Az űrhajósok jelentést tettek arról, hogy sikeresen teljesítik felada­tukat: — Jelentjük az SZKP Központi Bizottságának és a szovjet kormánynak: ki­tűnően érezzük magunkat, az űrhajó berendezése ki­fogástalanul működik, a kapott feladatot program­szerűen teljesítjük, repülé­sünk sikeresen folyik. — őszinte köszönet az irán­tunk nyilvánított bizalo­mért. Az SZKP Központi Bi­zottságának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksé­gének, a szovjet kormány- nak és az egész szovjet nép nevében Leonyid Brezsnyev szívélyesen üdvözölte a me­rész űrhajósokat és jókí- vánatait fejezte ki kiemel­kedő teljesítményükhöz. — Az SZKP Központi Bi­Beljajev ezredes, a Voszhod—2 parancsnoka rajt előtt az űrhajó sze- mélyezete nevében az űr- repülőtéren a követke­zőket mondotta: — Űrrepülésünk a Vosz­hod—2-n fontos új szakasz a világűr kutatásában és meghódításában. A történe­lemben először fordul elő, hogy a világűrben tartóz­kodó ember nem az űrhajó ablakán át néz majd a Földre. Moszkva (TASZSZ) Peljajev és Leonov űrre­pülésével 11 főre szaporo­dott az űrhajósok család­ja. A meglehetősen fiatal család átlagos életkora mindössze 33 év. Az űrha­józás úttörői — Jurij Gaga- rin és German Tyitov — korántsem a legidősebbek: Gagarin márciusban töltöt­te be 31. évét, Tyitov pe­dig 30 éves. Mégis mind­ketten nemsokára négy éves űrhajós múltra tekinthet­nek vissza. Tyereskova. az első űr­hajósnő, aki 48 órát töltött a súlytalanság állapotában 26 éves. ö és Borisz Jego- rov, a Voszhod—1 űrhajó orvosa a legfiatalabb az űrhajósok körül. Mint a legutóbbi űrrepü­lések adatai is bizonyítják, — Megértettük a ránk bí­zott feladat fontosságát és biztosítjuk a Kommunista Párt lenini Központi Bi­zottságát, a szovjet kor­mányt, drága honfitársain­kat, minden hozzátartozón­kat és barátunkat, hogy minden tudásunkat, képes­ségünket, akaratiunkat és erőnket latbavetjük és meg fogunk felelni a belénk ve­tett bizalomnak. A hazai földön való gyors viszontlátásra, kedves elvtársak! az űrhajósok átlagos élet­kora növekszik. Valameny- nyiük közül a legidősebb Pavel Beljajev, a Vosz­hod—2 kapitánya, 1925-ben született. Logikus tehát az a feltételezés, hogy az űA repülés egyre kisebb fizi-1 kai megterhelést ró a Kozmosz utasaira. Már a Voszhod—1 személyzetének életkora is jóval nagyobb volt az első űrhajósokénál: Vlagyimir Komarov 37 éves volt, Konsztantyin Feok- tyisztov tudós pedig betöl­tötte 38. évét. Az űrhajósok családjánál is népesebb az űrhajós gye­rekek családja: kilenc lány­ból és három fiúból áll. German Tyitov és a Nyiko- lajev—Tyereskova űrhajós házaspár lánya a szülők űr­repülése után született. Miért van az, hogy az 1964- es év végén, és most, 1965 elején olyan nagy sze­repet kapott gazdasági éle­tünk elemzése? — kérdezte bevezetőjében az előadó. A választ a következőképpen fog-’ ' meg: ennek há- ro- ő oka van. az 1965-ös év ne ’en egy eszten­dő, ük ötéves terv évei i,, ött, hanem annak befejező éve. — Az utóbbi négy év tapasztalatait most összegezzük, elemez­zük azért, hogy az utolsó esztendőben mindent meg tudjunk tenni az ötéves terv sikeres befejezése ér­dekében. Másodszor; az 1965- ös év készíti elő a harmadik ötéves terv si­keres végrehajtását. Nem közömbös, hogy milyen lesz az anyagi, technikák műszaki bázisa következő ötéves tervciklusunknak. — Harmadszor pedig azért került előtérfc; most gaz­dasági életünk elemzése, mert vannak olyan prob­lémáink. melyeket ki kell küszöbölnünk. Az előadó ezután így szólt: — Hol tart ma a magyar népgazdaság? Mi jellemzi a magyar népgazdaságot? Az, hogy életerős, szilárd, fejlő­dő! Ezt állapította meg pár­tunk decemberi határozata, ezt a kormány, az ország- gyűlés. S ezt a következ­tetést, a számok, a tények alapos elemzése alapján vonták le. Oláh György ezután né­hány számadatot ismerte­tett, melyek a Magyar Nép- köztársaság költségvetésére vonatkoztak. Elmondotta többek között, hogy 1961- hez képest 28 százalékkal növekedett, vagyis 22 mil­liárd forinttal nőtt 1965-ben népköztársaságunk költség- vetése. Csupán ez a szám is bizonyítja, hogy gyarapodó, fejlődő népgazdaságunk. S ha mindehhez hozzátesszük, hogy a második ötéves terv­ben, vagyis az utóbbi négy év alatt hajtottuk végre a mezőgazdaság szocialista át­szervezését; szövetkezeteink mind gazdaságilag, mind politikailag és szervezetileg megszilárdultak, akkor még- inkóbb el kell ismernünk, hogy erőteljes, szilárd nép­gazdaságról van szó. Hiszen csak a mezőgazdaság fej­lesztésére 30 milliárd forin­tot fordítottunk. Korszerű­sítettük néphadseregünk fegyverzetét. Ez is rendkí­vül sok költséggel járt. Az ellenforradalom után 22—23 milliárd forint kölcsönt kaptunk a baráti államok­tól, mely költségek vissza­fizetését megkezdtük, sőt gyorsabb ütemben fizetjük, mint ahogy azt terveztük. Új népgazdasági ág jött lét­re és ez az idegenforgalom. Ennek megteremtése is je­lentős összeget vett igény­be. melynek haszna csak a következő; években jelent­kezik majd. Hangsúlyozta az előadó; mindezt úgy hajtottuk vég­re, hogy közben a lakosság ellátásának színvonala ki­elégítő volt. Megyénk országgyűlési képviselője azt elemezte, hogy mi jellemzi az utób­bi négy évet. Szólt arról, hogy ipari termelésünk összvolumenében lépést tar­tott a második ötéves terv előirányzatával, — vagyis négy év alatt 40 százalékos növekedést ért eL Viszont azt is elmondotta, hogy ezt az eredményt a tervezett­nél nagyobb költségráfordí­tással tudtuk elérni. A ter­melékenység nem növeke­dett a tervnek megfelelően. Elmondotta, hogy mező­gazdaságunk az előirányzott 22—23 százalékkal szemben csak 10 százalékos növeke­dést ért el. viszont felvá­sárlásunk jelentősen, 26 szá­zalékkal nőtt. Hangsúlyozta az előadó: itt nem irreális tervezésről van szó. .hanem arról, hogy nem használ­tuk ki azokat a lehetősége­ket, amelyek adva voltak. Beszélt a továbbiakban o munkások és alkalmazottak reálbérének növekedéséről, arról, hogy már 1964-ben elértük az ötéves terv elő­irányzatát. Szólt a beruhá­zásokról — 14—16 milliárd- dal több költséget emész­tettek fel, mint az előirány­zott volt —, amelyeknél fő probléma, hogy a növe­kedés nemcsak új létesít­ményt, hanem a költségek növekedését is jelenti. Mindezek után elmondot­ta, Hogy hol tart Szolnok megye ipara, mezőgazdasá­ga. így ismertette a részt­vevőkkel, hogy iparunk 45—46. mezőgazdaságunk 19—20, ezenbelül a felvá­sárlás 28, a kiskereskede­lem áruforgalma 23.5, a la­kosság jövedelme 22, a ta- kai’ékbetét állomány 233 százalékkal növekedett a második ötéves terv ideje alatt. Az előadó ezután részle­A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. A SZOT elnökségének előter­jesztése alapján módosítot­ta az üzemi tanácsokról szó­ló határozat egyes redelke- aéseit. A kormány megvitatta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének a múlt évben végzett vizsgálatok tapasztalatairól szóló jelen­tését és a tapasztalatok to­vábbi hasznosítására hatá­rozatokat hozott. A külkereskedelmi mi­niszter beszámolt a tavaszi lipcsei vásáron részt vett kormányküldöttség útjáról. A kormány a beszámolót tu­domásul vette, majd napi ügyeket tárgyalt. * Az üzemi tanácsokról szóló, a Minisztertanács és a SZOT által 1963-ban ho­zott együttes határozat mó­dosítását az ipar irányítósá­Sikerült megtalálni azt a módszert, amellyel bár­mely élószövet mintájának vegyi összetétele egy sza­zad másodperc alatt meg­határozható: vajon ki képes erre? A laser sugarat, amely­nek átmérője a mikronnak csupán elenyésző töredéke, mikroszkóp segítségével a tesen szólt az 1965. év fel­adatairól, mely növiden így foglalható össze: gazdasá­gosság, műszaki fejlesztés, termelékenység, az áruk minőségének javítása. Szólt arról is, hogy ennek érde­kében több fontos intézke­dés született. Ezek az in­tézkedések a béralappal, a létszámmal való helyes gaz­dálkodást célozzák. Felada­tunk, hogy az iparban az, idén 70—71 százalékkal nö­veljük a termelékenységet. Meg kell valósítanunk az egyenletes termelést. A be­ruházásokat valamivel csök­kenteni, főleg koncentrálni és gyorsítani kell. Szólt a mezőgazdaságban előttünk álló feladatokról, külkereskedelmünk fejlesz­téséről. Befejezésül elmondotta: elért eredményeink bizo­nyítják, hogy gazdaságpoli­tikánk jó, helyes, megvál­toztatására nincs szüksé­günk. Csupán a végrehaj­tásában mutatkozó hibákat kell kijavítanunk. Beszá­molóját Oláh György a kö­vetkezed szavakkal fejez­te be: — Ha munkánk követke­zetesebb, céltudatosabb lesz. az eddiginél is nagyobb fej­lődésről adhatunk majd számot. Oláh György nagy tet­széssel fogadott beszámoló­ja után Gál Gyula rövid zárószavában hangsúlyozta; előrehaladásunk fontos fel­tétele a béke. Ezután a ta­nácskozás résztvevői tilta­kozó táviratot küldtek az amerikai nagykövetségre, melyben követelték, hogy az Amerikai Egyesült Álla­mok azonnal szüntesse hf a bombázásokat Vietnam­ban, vonják ki az amerikai csapatokat Dél-Vietnamból, tegyék lehetővé, hogy a vietnami nép maga döntsön jövő sorsáról. Majd nagy tapssal köszöntötték a Vosz­hod—2. utasait, a szovjet űrkutatás újabb győzelmét. bán történt szervezeti és hatásköri változások tették szükségessé. A módosítás az ipari nagyvállalatokat érinti: olyan ipari nagyvállalatok­nál, amelyeknek gyárai, telepei a fővárosban, vagy egy megyében vannak, az üzemi tanácsot a vállalati szakszervezeti bizottság mellett kell létrehozni. Ed­dig az ilyen vállalatok va­lamennyi gyárában volt üzemi tanács. Az olyan ipari nagyvál­lalatoknál, amelyeknek ter­melő egységei az ország különböző megyéiben van­nak, továbbra is gyáran­ként kell megválasztani az üzemi tanácsokat. Ezeknél az ipari nagyvállalatoknál vállalati szinten az üzemi tanácsok hatáskört a szak- szervezeti intéző bizottság gyakorolja. Az üzemi tanácsokat a a második negyedévi terme­lési tanácskozásokon vá­lasztják újjá. kívánt helyre, pl. a sejt kromoszómájára irányítják. A szövet egy pillanat alatt izzó gázzá válik, majd elil­lan, ám ennyi idő elegendő ahhoz, hogy a spektrográf regisztrálja a szövet vegyi összetételét. A módszert a bostoni egyetem tudósai dolgozták ki. Az űrhajósok családja A Minisztertanács ülése A fény, mint analitikus

Next

/
Thumbnails
Contents