Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-16 / 39. szám
1MB február le. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAf 3 Á három közgyűlés fan uIsáaa i írta 1 Nínísi L4sz16 ■ országgyűlési képvisel A jásziákóhalmi községi könyvtárnak 987 beiratkozott olvasója van. Olvasótermében sokan megfordulnak, mert 16 féle folyóirat között válogathatnak Kézimunkák exportra A magyar trojka — Csak négy férfi... — A terv fele export T ermelőszövetkezeteink zárszáanadó közgyűlései mint minden esztendőben, az idén is igen tanulságosak. A közgyűléseken elhangzó beszámolók számadatai, a termelőszövetkezetek egész évi működésének elemzése és a beszámolókkal kapcsolatos viták nem csupán agy esztendő gazdálkodásáról adnak képet, hanem többkevesebb útmutatással is szolgálnak a közeli és a távolabbi időkre. Ez ideig három jászsági termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén v_ item részt, s mindhárom nyújtott bárhol hasznosítható tanulságokat. Megpróbálom ezeket sorravenmi. A jászalsószenitgyörgyi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke azzal kezdte a beszámolót, hogy „komoly aggodalmakkal indultunk az 1964-es esztendőben”. Mint a beszámolóból is kitűnt, volt is alapja, mivel a múlt év elejér. egyesültek két kisebb és gazdaságilag gyengeoü termelő- szöveM:ezettcl. Az év folyamán sokszor felvetették, vaion tudják-e a régi Petőfi színvonalán tartani a megnövekedett termelő- szövetkezet gazdálkodási eredményeit? Egy jászsági közmondás szerint „első szentség a fizetség”, tudják-e biztosítani ugyanazt a jövedelmet, amit addig a Petőfi tagjai elértek? És sikerült. Bár a mostoha Időjárás jelentős károkat okozott Jászalsószentgyör- gyön is — de mivel nemcsak aggódtak, hanem becsületesen dolgoztok is a régi és új Petőfisek egyaránt, s a nívó tartását a községben mindenki közös ügynek tekintette; sem a gazdálkodás eredményessége, sem a tagok jövedelme nem csökkent. Nem változott a nótánk — mondogatják őrömmel a termelőszövetkezeti tagok — az idén is azt daloljuk. hogy „száz forintnak ötven a fele”. Ennyi az értéke Jászalsószent- györgyön egy munkaegységnek. s ez bizony országosan is a legjobbak közé tartozik. „Eredményeink. — hangoztatta beszámolóiában az elnök — nem fűződnek nevekhez, hanem azok elérése az egész termelőszövetkezet. az egész község érdeme.” Nagyon helyes, hogy ez ígv hangzott el a zárszámadó közgyűlésen, s hogy az eredményeket utólag sem akarja senki egyes vezetők érdemeként feltüntetni. I ászivánvan a Szabadiág Termelőszövetkezet az elmúlt évben elért eredmény« alapján közepeden gazdálkodók közül a jól gazdálkodó termelőszövetkezetek sorába léoett. Ennek okait a vezetőség beszámolója alaposan boncolgatta s közben igen sűrűn került szóba a szövetkezeti demokrácia. „A vezetőséget — hangoztatta beszámolójában az elnök — célkitűzéseink megvalósításában valamennyi tag támogatta. Sokat vitatkoztunk azon, egy-egv feladatot a mi adottságaink között miképpen tudunk a legeredményesebben megoldani. Minden nagyobb munka kezdete előtt megkérdeztük a tagokat.” A szövetkezeti demokrácia betartása Jászivánvon a termelés növekedésével s a tagok jövedelmének emelkedésével járt. Ez is olvan tanulság, amelvet bármelyik terme1 ^szövetkezetben nvugodtan lehet alkalmazni. Sajnos a szövetkezeti demokrácia termelés növelő erejét még nem minden termel ög-rövetkomtü nkben ismerték fel, sőt van, ahol a szövetkezeti demokráciát akadályozó tényezőnek tartsák egyes vezetők. Hogy az ilyen egyéneknek mennyire nincs igazuk, azt többek között a jásziványi példa is bizonyítja. A sok gyakorlati tapasztalattal rendelkező tagok is értenek a mezőgazdasági termeléshez és hasznos tanácsokkal tudják a vezetőket segíteni, ha erre lehetőségük van. Jászkisér határában a parasztok három termelő- szövetkezetben gazdálkodnak. A három közül egyik sem tudott a múlt évben nagyobb eredményt elérni. A három termelőszövetkezet közül a Kossuth Tsz zárszámadó közgyűlésén vettem részt. Itt volt a legtöbb gazdálkodási hiba és „legalacsonyabb” az egy munkaegység értéke (30 forint). Nem véletlen, hogy itt alakult ki a legélesebb vita is. Maga a vezetőség beszámolója is több hibát tárt fel és a felszólaló tagok is bőven foglalkoztak a szervezetlenségből, hanyagságból, hozzá nem értésből származó károkkal. Nem gondozták a legelőket, egy tábla kukoricát öntözés helyett teljesen elárasztották vízzel, a maglucema egy részét rendsodróval gyűjtötték össze, amely letördelte a maggal telt gubók jórészét A vezetőség és a tagok közötti viszonyról azt mondta az egyik felszólaló, hogy „sokszor nem tudta az egyik, hogy mit csinál a másik”. Többen kifogásolták a termelési prémiumok elosztását is. Elég súlyos megállapítások hangzottak el ezen a közgyűlésen, de az elkövetett tévedések, hibák őszinte feltárásával a vezetőség és a tagok is seAz elmúlt hónapokban sorozatos közlekedési balesetek színhelye volt a Mezőtúr—Szarvas vasútvonal és a Mezőtúr—Tisza- földvár közút kereszteződése. Az áldozatul esett emgíteni akarnak, hogy azok az idén már ne ismétlődjenek meg. Talán egy kissé el is túlozták a hibákat, mert összességében az 1964. évi eredményeik elég jók voltak, de a közgyűlésen ezekről kevés szó esett. A múlt évi hibák nyílt megvitatása azt mutatja, hogy a jászkiséri Kossuth Tsz nem úgy indul az évnek, mint tavaly. A jászkiséri példa tanulsággal is szolgált: a jó cél érdekében nem szabad a vitáktól megijedni, s őszintén kell beszélni az úgynevezétt „kényes” kérdésekről is. Ö sszegezve: a három jászsági termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlései nem csupán „belső használatra” adtak a jövőre vonatkozóan hasznos útmutatásokat. A jászalsószent- györgyi példa, a minden erő összefogása a mezőgazdasági termelés növelése érdekében a megye minden községében, városában megvalósítható. A szövetkezeti demokrácia minél szélesebb alkalmazásának sem lehet egyetlen termelőszövetkezetben sem akadálya. A segítő szándékú, nyílt vitákra másutt is van lehetőség. Termelőszövetkezeteink adottságai, lehetőségei nem egyformák s az elkövetett hibák forrásai is különbözőek. Vannak általános érvényű tapasztalatai és tanulságai a termelőszövetkezetek ez évi zárszámadásainak, melyeket megyénk minden termelőszövetkezetében lehet és kell is hasznosítani a mezőgazdasági termelés növelése érdekében. beréletek és a jelentős anyagi kár radikális intézkedéseket követeltek. Felkerestük Lévai Zsig- mondot, a mezőtúri városi tanács vb-einökét és tájékoztatást kértünk, hogy A falon oklevelek, elismerő emblémák és az alapító tagok fényképei függnek. Az íróasztalokon papírok hevernek. A szolnoki Háziipari Termelőszövetkezetben most vizsgálják felül az 1964-es mérleget. Eredményes volt a tavalyi esztendő. Sok szép árut készítettek belföldi piacra és exportra egyaránt. Bennünket azonban elsősorban az idei tervek érdekeltek, melyről Vince Istvánná elnöknő számolt be: — Az idén 7 millió 750 ezer forint értékű cikket gyártunk. Ennek körülbelül a felét exportáljuk baráti és nyugati országokba. A lakosság részére zászlóhím. zést, pámakészítést, valamint huszonöt féle javítást milyen intézkedés történt azóta a baleseti veszély elhárítása érdekében. — A vb már az első baleset után levélben fordult a Szegedi Vasútigazga- t.ósághoz és sorompó felállítását kérte a kereszteződéshez Ezt a MÁV kereken elutasította. Közben bekövetkezett a második szerencsétlenség. Nem nyugodtunk bele az elutasító határozatba. A megyei tanács elé terjesztettük az ügyet, de még az ülés előtti napon megtörtént a harmadik karambol. — A megyei tanács olyan határozatot hozott, hogy a sorompóépítés ügyét felterjeszti a Minisztertanács elé és kéri a kormányt, utasítsa a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumot, valamint a MÁV-ot, hogy minél előbb rendezzék az egyre forgalmasabb út sorompóval történő biztosítását.' — A felsőbb szervek intézkedéséig történt-e valamilyen helyi szabályozás? — Igen. Az eddig is kint lévő vasúti keresztezést jelző András-kereszt, és 8 sorompó nélküli keresztezést jelző tábla mellé egy kötelező megállást jelző táblát helyeztünk el. Űgv véljük, a végleges megoldásig ez elegendő lesz. Elegendő, ha a táblák rendelkezéseit a génkocsi- vezetők maradéktalanul betartják. A napokban ugyanis tíz gépkocsi áthaladását figveltiik meg és ezekből mindössze kettő állt meg a sínek előtt. A többi figyelembe sem vette a táblát ]r«tí>irr>á* Gép- koes'vezetők, több fegyelmet! végzünk. Egy boltunkban pedig megvásárolhatók az itt készített különböző csipkék, térítőik, lányka és ba- bt ruhák, kesztyűk. Végigjártuk az üzemet. Az első helyiségben exportáruk. ízléses, finom virágdíszítéssel ellátott kék lánykaruhák kerültek az asztalra. Kétezerötvenet gyártottak belőle, a -bécsi NAGEL áruházban találnak maid gazdára. Tbilisziben, Jerevánban, Kijevben, Észtországban melegítik a gyerekek kezét a színes mintás Trojka cégjelzésű kesztyűk. A raktár tömve áruvali Itt találkoztunk az első férfi alkalmazottal. A szövetkezetben ők képviselik a kisebbséget. Mindössze né. gyen vannak, de mint a többiek tréfásan mondják, ők is „nőiesítve”{ A jászberényi OFOTÉRT boltban 1964-ben 1 millió forintos forgalmat bonyolítottak le, s 15 ezer 900 vevőt szolgáltak ki Az optikai műhe’’ben 5000 szemüveget készítettek el. Képünkön L'gray Mária eladó és Boro« Mária II. éves tan»ló a .Kinga’’ 8 mm es f!1mvetítő be- 'fizését magyarázza egy vevőnek 622 építményt adtak át határidőre Az Országos Tervhivatal elnöke, a pénzügyminiszter és az építésügyi miniszter együttes rendeletére új elszámolási módszert vezettek be az építőiparban. Első kísérletként a múlt év második felében 1200 építményre terjesztették ki az új eljárást, amely pénzügyi eszközeivel arra szorítja a vállalatot, hogy késés nélkül, natóridőre teljesítse a megrendelt építési feladatot. Ha ugyanis elmulasztják a határidőt, akkor késedelmi kamatot kell fizetni, amely az egy- és háromhónapos, vagy a még további késésnek • megfelelően az építési költség 3.6 vagy 9 százaléka is lehet. A kísérlet alapján tavaly 622 munkát, az építményeknek 52 százalékát a határidőre befejezték. Az építményeknek majdnem a negyedrészénél jogos indokok szerint módosították a határidőt, a munkák másik negyedrészében azonban szervezetlenség és egyéb elfogadhatatlan okok miatt a váPalat volt hibás a késésért. Az új rendelkezés első tapasztalatai nemcsak a határidő teljesítésében, az építés meggyorsításában, hanem az ügyintézés, az *d- miniszráció csökkentésében is jó eredményeket mutatnak. Ezért most az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium és az Építésügyi Minisztérium vezetője újabb együttes rendeletet adott ki az újfajta elszámolási módszer kiterjesztéséről. Az állami építőipari vállalatok eddig általában 2 millió, most viszont 5 millió forintos építési munkákig kötelesek az új rendelkezés szerint végezni az elszámolást. A tanácsi vállalatok tatarozás! munkáira és a rögzített áras szerződés alapján vállalt építményekre pedig értékhatártól függetlenül, tehát valamennyire kiterjed az új rendelkezés. így az Építésügyi Minisztérium vállalata! ; múlt év második felében az összes feladatnak 7 százalékát, az idén már csaknem 50 százalékát számolják el az új módszerrel. Tatán táboroznak a nyáron a jászberényi kisdobosok A jászberényi 1575. Kossuth Lajos úttörőcsapat kisdobosai az elmúlt évben Miskolc-Tapolcán táboroztak. Most úgy határoztak, hogy ez év nyarán Tatán töltenek két hetet. — Már most igyekeznek megismerni a táborhely történetét, földrajzi viszonyait, továbbá kutatják azoknak a létesítményeknek a történetét, népgazdasági hasznát, amelyek az utolsó 20 évben épültek. Ezért levelező kapcsolatot létesítet tek a tatai kisdobosokkal, hogy mire a táborozásra kerül a sor. már sok mindent tudjanak a táborhely környékéről. A táborozás egyik délutánján vetélkedőt rendeznek a tatai kispajtásokkal „Ki tud többet a másik lakóhelyéről?” címmel, melynek során a herényiek Tatáról, a tataiak pedig a Jászság „fővárosáról” mondják el mindazt, amit a levelező kapcsolat során megtudtak egymás lakóhelyéről. A táborozásra a jászberényiek magukkal visznek egy-egy olyan őrsöt is. — amelynek pajtásai tany*' iskolákba járnakLesz-e sorompó MEZŐTÚRON?
