Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-14 / 38. szám
.989. február te SZOLNOK MEGYEI NEPLA. n KÉTFÉLE ÍZLÉS Salgótarján Pécskő-uteája az úgynevezett „cigánysor”. A putrik helyén épülnek ezek a modern lakóházak. P ár évvel ezelőtt egy ravasz pesti fényképész nyakába vette masináját és felkutatta s legistenbátamögöttibb falvakat, tanyákat, hogy lencséjével időseket és fiatalokat, kicsiket és nagyokai megörökítsen. Hátizsákjában volt műhó és műhold is; tetszés szerint tudott nyári vagy őszi, tavaszi és téli „tájat” akár egy fehérre meszelt falusi konyha kellős közepén is teremteni. Egy-egy ilyen portyázásról tömött pénztár- cókkal tért haza. Mostanában azonban mái kezd megkopni népszerűsége. A „rendelők” egyre másra küldik vissza a giccses keretbe illesztett fényképeket, nem egyszer felháborodott hangú levelek kíséretében. A városligeti Helfgott-iskola e kései tanítványa pedig nem tudja mire vélni, mivel magyarázni a változást. Ha azonban jobban ismerné azokat a gondolatokat, amelyek ma modelljeit foglalkoztatják, mindjárt közelebb kerülne a számára megmagyarázhatatlannak tűnő problémához. Arról van ugyanis szó, hogy elérkeztük az ízlés- formálás leglényegesebb pontjához: az emberi tudat átalakításának, átformálásának, vagy ha úgy tetszik, pallérozásának kérdéséhez. A külső változások mellett — új ornamentikái ú házak, utcasorok — életünk rendje is lassan új arcot öltött. Szembeszökő ez a változás, ha a szellemi fejlődés egyes kérdéseit vizsgáljuk. Az utóbbi években tért hódított a televízió. A tv műsorait bírál üik. sokszor joggal és óikkal. — Bgyet azonban senki sem vitathat el tőle, azt ugyanis, hogy az emberek életére, gondolkodására óriási mértékben hat! S ezúttal nem csupán arra gondolunk, hogy a legeldugottabb falvak művelődési otthonaiban is fiatalok és idősebbek százai szoronganaK esténként a televíziós készülékek előtt; hogy az események képpé formálódva százezrek számára váltak érzékelhetőbbé, — hanem arra, hogy a televízió színház- és filmközvetítései, a tárlatvezetések, hangversenyterembeli látogatások, egyszóval az egész szellemi élet „házhoz szállítása” révén milyen döntő mértékben járul hozzá az ízlésformálás kérdéséhez. Elég ha csupán egy-egy sikertelen, fiaskóval járó televíziós műsor országos visszhangjára gondolunk. A nézők közvetve és közvetlenül olykor a levelek százaival bírálják, méghozzá a lényeget tapintó eredetiséggel a műsorok hibáit, következetlenségeit, színvonalát. Persze a televízió az íz- Jés-formálásának csupán egyik eszközét képviseli. — Mellette ott sorakozik a könyvtár, a mozi, a legkülönbözőbb ismeretterjesztő előadások jól szervezett és irányító rendszere is. — Mindez tehát azt a lehetőséget körvonalazza, hogy az emberek tudatában élő múlt maradi vonásai a feledés jól megérdemelt homályába süllyedjenek. Helyüket a szocialista tudat- formálás eleven vérkeringése foglalja el. Az igazi értékek -elfogadtatásáért, befogadásáért vívott harcot össze kell kapcsolni az értéktelen, ósdi. elavult elleni harccá^. Ez a dolgok rendjéből, természetéből következik! Hiszen annak az embernek, akinek lakását a giccsfestők má- zolmányai „díszítik” vajmi keveset mond például a Szépművészeti Múzeum világhíres Régi Képtárgyűjteménye. Azok előtt, akik a reális élet, a mindennapos problémák irodalmi ábrázolása helyett a happy-endes szerelmi históriák, vagy a sérthetetlen jellemű lovagok és lovasok ponyvavilágát keresik, zárva marad annak a világnak ablaka, melyen át például Balzac, Victor Hugó vagy Leo Tolsztoj stb. csodálatos, érzelemgazdag világára nyílik pompás kilátás. Pedig a kaland és a romantika, a szerelem és a hősök gazdag lelki világa olyan vonzó tartozékai többek között ezeknek a világirodalmi klasszikus műveknek is, amelyek össze sem hasonlíthatók egyetlen ponyvával sem. Csak felül kell emelkedni az előítéleteken! A tudatban ugyanis olyan téves képzetek is élnek, hogy mindez a „tanult emberek” számára fenntartott világ, melyhez az alapfokú iskolai végzettséggel biró emberek nem férkőzhetnek közel. Hamis, ezerezer megcáfolt érvelés ez, és folyvást szembe kell szállni vele, hiszen miatta nagyon sokan rekednek kívül az igazi kultúrából. Persze nem kevés időbe, erőfeszítésbe telik, amíg mindenki egyforma intenzitással tud kapcsolatot teremteni ezzel a most formálódó szocialista tudatvilággal, s ezen belül az új ízléssel. De ebben a harcban nem is az a legdöntőbb, hogy ki-ki maradéktalanul egyik napról a másikra „átálljon” az új igények szabta követelmények, normák mellé, hanem, hogy mindenki megtegye az első lépéseket ezen az úton. Nincs is arra lehetőség, hogy az otthontól a munkahelyig, a pihenés és szórakozás megszervezéséig, az élet minden területén egyszerre oldjuk fel azokat az ellentmondásokat, kötöttségeket, melyek még a régi tudatvilághoz kapcsolnak, s csupán nagyon fiatal hajtások kötnek az újhoz. Nem szükséges egyszeriben vallani és vállalni ennek az új ízlésrendszernek jól körülhatárolt törvényszerűségét, hanem elegendő ha folyamatosan, lépésről lépésre közelítjük meg, vesszük birtokunkba a szocialista tudatvilágot, a szocialista ízlést. Egykor azt mondották: „ízlések és pofonok különbözőek. Ezzel voltaképpen azt igyekeztek bizonyítani: ki-ki érje be annyival, amennyire körülményeiből, neveltetéséből telik; próbálkozzék kialakítani valamiféle egységes, mindenki számára elérhető normát. Ma ezzel szemben azt valljuk: ízlés és ízlés között még vannak különbségek. Az új, korszerű és szocialista ízlésrendszer kialakítása azonban azt sugalmazza: a múlttól örökölt, megkülönböztető, az embereket egymástól szétválasztó különbségeket fokozatosan megszüntessük. Hogy az ízlésbeli kettősséget felváltsa egy izmos, életképes, jól funkcionáló szocialista ízlés. ános Tibor A kedves, domboktól tarkított megye jelentős szerepet töltött és tölt be az ország gazdasági, politikai és kulturális fejlődésében. Azt szokták mondani: ,c Palócföld gazdag mélyen érző emberi szivekben”. A föld jelentős rekonstrukciókkal bővítve termel az Acélárugyár, az öblösüveggyár, a Táblaüveggyár, a Zománcipari Művek Salgótarjáni Gyáregysége, a Bányagép- gyár. az ötvözetgyár, az A Salgótarjáni Öblösüveggyár világszerte híres termékeiről. A gyár Ifjúsági üzemében kérzülnek a legszebb exportáruk. mélyén mintegy tízezer bányász dolgozik, akiknek többsége már évtizedek óta — apáik, nagyapáik hagyó mányait megőrizve — harcos, tevékeny részvevője a munkás mozgalomna k. A legnagyobb létszámo: foglalkoztató Nógrádi Szén bányászati Tröszt melle'' Erőmű, a Romhányi Cse- répkályhagyár. Külön említést érdemel a Nógrádban folyó hatalmas méretű lakásépítkezés. Alkotmányunk születése óta eltelt tizenöt esztendőben, húszezer lakás épült a megyében, ami a területi és ’akosság szerinti arányoka: A gép az ember segítőtársa a nehéz munkát igénylő zénfal mellett is. ORSZÁGIAK AS A szépség Palócföld figyelembe véve egyedülálló hazánkban. Minthogy példa nélküli az is, ahogyan a megye-központ, Salgótarján építése folyik, koloniális épületekkel zsúmi, irodalmi és. művészeti hagyományai ma is élő, ösztönző erőt jelentenek kulturális forradalmunkban. Szécsény és Romhány őrzi II. Rákóczi Ferenc, DrégelyV ZIM salgótarjáni üzemében elkészítették a huszen- ötezredik új konstrukciójú gáztűzhelyet. folt utcasorokat bontanak le és 4—9 emeletes modern házakból álló városrészeket építenek fel. Nógrád az országnak mezőgazdasági gépekkel egyik legjobban ellátott megyéje. Több gépállomás és állami gazdaság mellett a termelő- szövetkezetek traktorellátottsága is nagyon fontos „ földjeinken pusztító erózió elleni védekezésben. A korpalánk Szondi György, Balassagyarmat Balassi Bálint és Mikszáth Kálmán, Ceszt- ve Madách Imre, Benczúrjaivá Benczúr Gyula, End- refalva Krúdy Gyula emlékét, hogy csak a legnagyob- bakról szóljunk. Egyes gyárainkban ég c kísérleti állami gazdaságokban a tudományos kutatómunkához egyetemi munkaközösségek, akadémiai Palóc kislány Hollókőről. Koppány György felvételei) uínyzat ezeket a nagyszabású munkálatokat messzemenő anyagi segítséggel támogatja. A nagyüzemi mezőgazdaság kialakításának legdöntőbb tényezője nálunk is a dolgozó ember. Parasztjaink döntő többsége ma már magáénak vallja n termelőszövetkezetet, megtalálja ott számítását. A megye gazdag történelszakcsoportok adnak hatékony támogatást. Képzőművészeink tárlatai már évek óta országos hírnek örvendenek és alakulóban van a legyén belüli irodalmárok köre. E tekintetben hasznos támogatást nyújtanak o megyéből elkerült, országos hírre emelkedett, és velünk élő kapcsolatot tartó fiatal •'-óink, költőink. Kondoros! Járni