Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-14 / 38. szám
IMS. február 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Biztató eredmények, sürgető feladatok A kihelyezett mezőgazdasági technikumi osztályok problémái Úgy gondoljuk nem s'wrul bővebb bizonyításra, hogy mennyire fontos mezőgazdaságunknak a középfokú szakemberképzés. Sem az alapfokú szakmunkásképző tanfolyamok, sem az agrártudományi egyetemeken folyó képzés nem oldhatja meg a mezőgazdaság szakkáder poblémáját. Az előbbi csak alapismereteket nyújt, amelyek ma már egy korszerű nagyüzemi gazdaság irányításához nem elegendők, a? egyetemek pedig természetüknél, lehetőségeiknél fogva elsősorban a jövő fiatal, vezető szakembereinek képzését biztosítja. Sürgető feladat volt, hogy azokat a szakembereket is bekpacsoljuk egy magasabb szintű, legalább középfokú szakemberképzésbe, akik már hosszú idő óta gyakorlat^ munkát végeznek, vezető beosztásban dolgoznak, vagy gazdaságirányító munkakör betöltésére alkalmasak. A célravezető és gazdaságos módszereket keresve 1958-ban Túrkevén létrehozták az ország első, úgynevezett kihelyezett mező- gazdasági technikumi osztályát, vagyis az iskola „utazott” a hallgatókhoz, és nem megfordítva. Konzultációs központokat hoztak létre azokban a városokban, községekben, ahol a jelentkezők száma ezt indokolttá tette. A heti egy, tízórás foglalkozásoknál jóval több időt igényelne, ha a hallgatók járnának be az Iskola székhelyére, így a kihelyezett osztályok rendszere megszünteti a nagyobb munkaidő kiesésből adódó problémákat is. — Emellett jóval gazdaságosabb, mint a „hagyományos” levelező tagozat, tekintettel arra, hogy az oktatást mindenütt a helyi előadók bevonásával szervezik meg. Egyediil a törökszentmiklósi általános mezőgazdasági technikumnak 11 kihelyezett osztálya működik a megyében, a többsége a Jászságban. Ezen a területen működő kihelyezett osztályok problémáit vizsgáltuk meg mi is közelebbről. — Olyan kérdésekre kerestünk választ, mint például a gazdasági vezetők és a kihelyezett osztályok közötti kapcsolat, hogyan támogatják működésüket, van-e az oktatásban személyi probléma, megfelelő-e a színvonala, mi az oka a nagyszámú lemorzsolódásnak — stb? Kezdjük talán a beiskolázások problémájával. A Jászságban is az elmúlt évben volt a legmagasabb a beiskolázott hallgatók száma. Kétszáznegyven jelentkező közül kétszáztízet felvettek. Az idén azonban tetemesen megcsappant az érdeklődés a kihelyezett osztályok iránt. Ennek részben az az oka, hogy azok, akik tanulni akartak, már megkezdték tanulmányaikat korábban, másrészt a fiatalok közül sokan nem érzik még a továbbtanulás szükségességét. A párt és a gazdasági vezetők itt, ellentétben néhány, a megye más területén előforduló negatív példával, minden támogatást megadtak a beiskolázáshoz, bár a túlzott aei télás módszere néhol megbosszulta magát. — A jászboldogházi tanácselnök és párttitkár például tavaly engedve a rábeszélésnek jelentkezett a jászalsó- szentffvörgyi kihelyezett osztályba,' a jelentkezésüket azonban csak formálisnak tekintették, elsők Maött maradtak el a foglalkozásokról, tettükkel „példát” mutatva a lemorzsolódásra. , Az ilyen sajnálatos példákon kívül a lemorzsolódás másik, természetes oka a nagy követelmény, ami részben az oktatói munka szinvonalasságát bizonyítja. Hadd idézzünk most egy számadatot, ami kissé elgondolkoztató! Tavaly — (1964 végén) négyszáztiz vizsgázó közül ti zen ketten osztályismétlésre, nyolcvan- heten javítóvizsgára buktak, akik közül minden bizonnyal sok lemorzsolódó is lesz majd. (Ezek az adatok a törökszentmiklósi technikum 11 kihelyezett osztályának összesített adatai.) A hallgatók egy részének nem megfelelő az előképzettsége; vagy nagyon régen vagy nagyon „köny- nyen” végezték a nyolc általánost. A legnehezebb tantárgy a matematika, fizika, amelyeket különben mindenütt helyi tanárok tanítanak, így külön korre- petációkra is lenne lehetőség, de emellett tudomásul kell venniük, hogy a középfokú tananyag nem mindenki által egyformán elsajátítható, van, és szükséges az ilyen értelemben vett természetes szelektió, ha nem is ilyen magas arányban. Szoroson kapcsolódik az előbbi kérdésihez az oktatói munka személyi feltételeinek biztosítása. A közismereti tárgyak tanítását mindenütt helyi tanárok végzik. Jászberényben és Jászárokszálláson középiskolai, máshol általános iskolai tanárok. — A törökszentmiklósi technikumnak öt levelező tanára van, ók tanítják a szakmai tárgyakat, de ahol erre lehetőség van, ott a helyi szakembereket is bevonják a szaktárgyak oktatásába. Az oktatás személyi feltételei tehát biztosítottak, a szemléltető eszközök hiánya azonban hátráltatja fejlődését. A tankönyv ellátás mindenütt központilag, a törökszentmiklósi technikum irányításával történik, ebben fennakadás, hiány nincs. Mint arról már az előbb említést tettünk a kihelyezett osztályoknak kettős feladatot kell megoldaniuk. — Biztosítani kell a brigádvezetői és egyéb beosztásban lévők szakmai képzését és a fiatalok mind nagyobb tömegeinek bevonását a középfokú oktatásba. A törökszentmiklósi technikum kihelyezett osztályainak 600 hallgatója közül egvre több a fiatal, de a „fiatalodás” aránya még a Jászságban sem kieléeítő. Természetesen az előbbi feladat megoldásában is bőven akad még tenni való. Egv 1963- ban készült felmérés alapján a szolnoki járásban dolgozó százharmincöt termelőszövetkezeti brigádvezető közül százhúsznak — nincs meg az általános iskolai véezettsége. Közénfokú képzésük szinte megoldhatatlan probléma. A Jászságban is találkoztunk egy elgondolkoztató példával. Az egvik jászberényi termelő- szövetkezet álattenvésztési brigádvezetője tavalv beiratkozott a mezőeazdasági technikum kihelyezett osztályába. Akkor még csak sertéstenyésztő volt. Időközben brigádvezetővé előlépve, munkaköri elfoglaltságára hivatkozva abbahagyta a tanulást, oedie éppen most kellene igazán tanulnia. Az e’nvn’t évben több mint nyolcvanan érettségiztek a kihelyezett osztályokban. A végzett hallgatók fog'->lkoztatott'ága általában megfelelő, Erre jó példa Jászapáti, ahol a tavaly végzett hallgatók valamennyien képesítésüknek megfelelő munkakörben dolgoznak. Sajnos azonban a jó példa mellett rossz is akad, a termelőszövetkezetek vezetői nem mindenütt támogatják megfelelően a végzetteket, — elsősorban olyan esetekben gyakori ez, amikor a termelőszövetkezet vezetői nem rendelkeznek megfelelő iskolai végzettséggel és nem is tanulnak tovább. Rideg Gábor Budapesten a tavasszal kezdenek hozzá a Szilágyi Erzsébet fasorban egy 17 emeletes, 870 szobás, hengeralakú szálló építéséhez. A nyáron a Margitszigeten egy 80—12 emeletes toronyszálló munkálataihoz fognak. Egt§ kilenc tagú család zárszámadása Alacsony, kissé, köpcös férfit mutat be Fótos Sándor, a tiszaderzsi Kossuth Tsz elnöke. Épp most hagyta abba a napi munkát, fogatos a termelőszövetkezetben. Arcát pirosas-barnára cserzette a februári fa'•-> és a napsütés. Negyven évesnek látszik, a valóságban negyvenhat. — Családi vonás nálunk, hogy nem őszülünk, és nem kopaszodunk — jegyzi meg —. Apám 85 éves korában halt meg, akkor is fekete volt a haja. Gőz Miklósnak van a legtöbb családja a faluban. Hat lány és három fiú. Miklós a legidősebb, a VtZIG-nél dolgozik, Mária tavaly ment férjhez. Három kislány még iskolába jár, a legkisebb fiú az ősz- szei éri el az iskolás kort. A többiek a szövetkezetben dolgoznak, segítenek a családban. Bálint 16 éves múlt. ö is fogatos. Büszke rá az apja, hogy 495 munkaegységet szerzett. Eszter 18 éves. KISZ-titikár a szövetkezetben. Amikor Mária férjhez ment, Eszter húgára esett a választás. Mások mondják róla, az ifjúsági munkacsapat sze- me-fénye, hallgatnak rá és követik őt a fiatalok. Eszter 219 munkaegységet szerzett a növénytermelésben. Erzsi tavaly vegezte el a nyolcadik általánost. A közösbe még keveset járt ki dolgozni, csak 50 munkaegysége volt. Segítenie kell a inaménak, hisz nagyon sok a házikörüli munka. A tiszaderzsi Kossuth jól működő szövetkezet. Most is 45 forintot osztott munkaegységenként. A Gőz család 1382 .aunkaegységé- re 62 190 forintot vittek haza. Bár a gyerekek nem tagjai a közösnek, keresetüket külön borúéKolták. — Hadd lássák, hogy érdemes volt do1o'>zniok. — mondja az elnök. — péVnt 22 275 forintot kapott. — önkéntes tűzoltó a gyerek — büszkélkedik az apa. — Az éjjel szolgálatban volt, s addig nem ment haza, míg nem kapta meg a járandóságát, örült Újjávarázsolják a Hősök terét Szolnokon Szolnokon, a Hősök terénél néhány napja tanácstalanul állnak meg az emberek. Mi lesz itt? Lakóházat építenek? Bővítik az SZTK-t? — kérdezgetik egymástól látva a volt Csicsmány-féle ház bontását. — Sem egyik, sem másik — tájékoztat bennünket Szigeti László, a városi tanács vb-elnökhelyettese. — Régi terv, hogy a Hősök terét kiszélesítjük. Már az emlékmű építésekor gondoltunk erre, s azt úgy helyeztük el, hogy a tér szélesítésekor középre kerüljön. Ez a terv az Idén megvalósul, s április 4-re, hazánk felszabadulásának 20. évfordulójára készen lesz. — A parkosításon kívül a téren lesz-e más változás7 — Igen. Tulajdonképpen újjáépíttetjük az emlékművet. Egy méter húsz centivel magasabb lesz, és fehér márvány burkolatot kap. Ebben még az időjárás sem fog akadályozni bennünket, mert fóliával vesszük körül ée állandó gőzfűtéssel biztosítjuk a szükséges hőmérsékletet Arra is gondoltunk, hogy a most lebontott épület melletti házak tűzfala ne rontsa a tér képét. Ezért a tűzfalakat frissen vakoljuk. A tájékoztatás szerint tehát a jelenleg még romos területen hamarosan megjelennek a virágágyak készítői, s a fólia burkolaton belül pedig a márványmíí- vesek készítenek „új ruhát" a szovjet hősök emlékművének. Ma még téglacsomót, romhalmazt látunk a volt Csicsmány féle ház helyén, de április 4-re már virág nyflik az „új” Hősök terén Elkészült az első magyar analóg számítógép — Az analóg számítógépek működési elve — aminek nevüket is köszönhetik — a következő: A differenciál egyenleteket vagy differenciál egyenletrendszereket — amelyek a megoldandó feladatot fejezik ki — az erősítők megfelelő összekapcsolásával „írják fel” a gén számára. Az Így összekötött rendszer különböző pontjaira olyan elemeket kötnek, amelyek le tudiák raízolni a fellépő feszültséget, az eredmény pedig vagy egy műszer kép<*rnvőjén végigfutó fénypont útvonalában jelentkezik. Tíz napot töltenek a Szovjetunióban A Szolnok megyei mező- gazdasági termelőszövetkezetek biztosítási és önsegélyző csoportja ismét 27 szövetkezeti gazda számára tette lehetővé a külföldi utazást. A besenyszögi, karcagi, kunhegyesi, tiszasülyi és más termelőszövetkezetek tagjai szombaton délelőtt utaztak a Szovjetunióba, — Kijevben és Moszkvában töltenek tiz napot. Kijevi programúkban a város nevezetességeinek megtekintése mellett szerepel az ukrán népgazdasági eredményeket bemutató kiállítás meglátogatása is. Moszkvában a szovjet főváros nevezetességeivel ismerkednek, ellátogatnak a Tretyakov képtárba és a Kremlben is, a pénznek, vitte haza ae anyjának. — Biztos megvan már a helye ? — Nagy a család, sok ruha kell. Az ősszel több előleget kaptunk, nagyjából felruházik odttink. Tízezer forint kellett téli kabátokra, felső ruhákra, cipőkre. Most is vásárolunk. A Bálint motorkerékpárt is akar. Ha más vesz a gyerekének, én se tagadhatom meg, de előbb szerezze meg a jogosítványt A Miklósnak is vettünk, amikor még itthon volt Az Esztinek lemezjátszóra fáj a foga. A KISZ-ben van nekik, azt akarja, otthon is legyen. Azt is megvesszük. Az otthonra, a feleség munkájára terelődik a szó; Az elnök szerint: — Igen jótartású aasszon y a Miklós felesége. — Negyvenegy éves még csak. Sokat dolgozik. — Mennyi kenyér fogy naponta? — Otthon süt az asszony a kemencében, öt-hat nap alatt négy-öt nyolckilós tenyér fogy. — Hány disznót vágtak? — Eddig négyet. Az ötödikre márciusban kerül sor. — Nagyok voltak. — Kétszáz kilósaik. — Besegít a háztáji is a jövedelembe? — Muszáj! Egy tehenünk, egy üsző borjúnk és két kocánk van. Minden évben eladunk egy üszőt vagy hízott bikát. A kocái kétszer malacoznak. Az egyiket tavaly le akartuk vágni, de jó ára volt a süldőnek, meghagytuk. Hat- száz-nyolcszáz forint volt a választási malac. Évenként két hízóra szerződtünk. A múlt hónapban kilenc süldőt adtunk eL Kevés a takarmány. Máz1 jó nagyok a jövő évi hízóink is. — A háztáji földben mit termelnek? — H á romszáz-h á rom száz négyszögöl a szőlő és a burgonya, a többiben kukorica van. — A közösnek IS mázsás átlaga lett májusi morzsolt- bán. Bizonyára magának se lett kevesebb. — Huszonkét mázsát vittünk haza. Igaz, ötször kapáltuk. Azután mindhárman azon derülünk, hogy a ház+áji kapálás Miklós bá- csíéknál gyorsan megy. Beáll a család a tábla végibe és egyszer kell csak fordulniok. Gőz Miklós 1949-ben 11,5 hold földdel lépett be a szövetkezetbe. Jó gazda volt, szorgalmas embernek ismerték a faluban. Nehezen szánta rá magát a belépésre, Nem tagadja: — Egymásra vártunk. ■— Nem volt jó esvéninek, de a közöstől is féltünk. Két lovat szekeret és 52 mázsa vegyes takarmányt hoztam be. — Nem bánta meg? — őszintén mondom; nem? Még egyéni koromban egyszerre négy gyerek lett beteg. Három hétig kórházban voltak. Egy öt és fél mázsás hízott bikám ára nem futotta a korházá költséget. Még az egvik csikót is el kellett adni. Ha kezelésre vitte át az asszony az egyik gyereket Abádszniókra, egy százasba került. Azóta csak én voltam beteg, megrúgott a ló és eltört a kezem. Az SZTK táppénzt adott, a szövetkezetben fél munkaegységet írtak naponta. Nagy család, sok az éhes száj. sok a gond. A 62 000 forint szép összeg, de' jói be kell osztani, hogy mindenre iusson. A szorgalmas Gőz család nem szenved hiánvt. Most könnyebb a soruk, mint hat évvel ear előtt volt. Máthé Läufe
