Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-13 / 37. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI (A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVL évfolyam, 3". szám. R.T1X 50 fillér 1965. február 13^ szombat Befejeződött az országgyűlés februári ülésszaka Az országgyűlés pénteki ülésén folytatódott az 1965. évi állami költségvetésről szőlő törvényjavaslat tárgyalása. s Az ülésen részt vett Dobi Isván, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos. Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, s a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Az ülést Pólyák János, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Újításokból több mint 3 millió forintos megtakarítás az Állami Építőipari Vállalatnál A pénteki ülés első felszólalója Berkes István Fejér megyei képviselő volt. Ezután Brutyó János résztvevőit Bevezetőben közölte, hogy a költségvetést elfogadja és az országgyűlésnek elfogadásra javasolta. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek magukénak vallják, segítik, támogatják az 1965. évi terv feladatainak valóraváltását és tevékenyen részt is vesznek a végrehajtás sokoldalú felelősségteljes munkájában. Idei feladataink sikeres megoldása mind a gazdasági, mind a mozgalmi szervektől és vezetőktől egyaránt szervezettebb, átgondoltabb és felelősségteljesebb munkát igényel. — Azonban kizárólag gazdasági intézkedésekkel, tervutasításokkal és az anyagi ösztönzéssel — bár ezeknek elsőrendű jelentősége van — nem oldhatjuk meg feladatainkat. Ehhez az eddiginél jobban kell a dolgozók öntudatára, alkotó kezdeményezéseikben rejlő tartalékokra, a szocialista munkaversenyre, ezen belül is elsősorban a szocialista brigádmozgalomra támaszkodni. A párt és a kormánycéljainak helyeslését bizonyítja a hazánk felszabadulásának 20. évfordulójára kibontakozó szocialista munka verseny-mozgalom is. A nemes versenyben élenjárnak a szocialista brigádok, amelyeknek száma már sok ezer — mondotta. — Majd néhány brigád vállalását megemlítve hangsúlyozta: tisztelet és elismerés illeti a kezdeményezőket, a szocialista munkaverseny valamennyi résztvevőjét. Brutyó János ezután a takarékossággal foglalkozva hangsúlyozta: az 1965 évi terv megvalósítása rendet, fegyelmet követel mindenkitől. Nemcsak a fizikai dolgozóktól, hanem a vezetőktől is. Különösen sok múlik a vezetőkön, annál Is Inkább, mert a fizikai dolgozók fegyelmeNógrád megyei képviselő, — a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára emelkedett szólásra. zett, tervszerű munkájánál;, a zavartalan munkafeltételek megteremtése, a folyamatos munka biztosítása az alapja. Csak az a vezető követelheti meg a munkástól, hogy a törvényes munkaidő minden percét kihasználja, aki maga is fegyelmezett. Az öntudatos, becsületes munkások sürgetik, hogy mindenütt rend és fegyelem legyen a termelésben. Ezért fogadták megértéssel azokat az intézkedéseket is, amelyek a munkaerő- vándorlás megszüntetését és a munkafegyelem megszilárdítását célozzák. — Elmondhatom: a dolgozók túlnyomó többsége helyesli a Munka Törvénykönyvének módosítását Látja, hogy az új rendelkezés különbséget tesz a munkahelyükhöz hű, fegyelmezett, valamint a munkahelyüket gyakran változtató, salát egyéni érdekeiket a közösségi érdek rovására előtérbe helyező, fegyelmezetlen munkások között. Ezért kérik, hogy a vezetés legyen következetes, vonAz eíső hozzászóló Dr. Horgos Gyűlő, kohó- és gépipari miniszter volt. A beterjesztett 1965 évi költségvetés belső arányai azt mutatják, hogy a Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tartozó vállalatok adják az állami bevételek egyötödét, a nyereségbefizetés 36 százalékát. Ez az ada+ aláhúzna azt a nagy felelősséget, amely a Kohó- és Gépipari Minisz'ériumra és vállalataira hárul az 1965 évi jón felelősségre mindenkit, aki vét az állami, a munkafegyelem ellen, aki a nép vagyonát hanyagságból, rosszindulatból, vagy hozzá nem értésből rosz- szul kezeli, aki pocsékolja a reá bízott élő és holt munkát. Örömmel üdvözöljük a pénzű gyminás zter bejelentését, hogy még az idén felemelik a kétgyermekesek családi pótlékát és rendezik az 1959 előtt megállapított 1000 forinton aluli saját jogú nyugdíjakat. Ez az intézkedés egész népünk egyetértésével találkozik. Brutyó János ezután arról szólt, hogy az utóbbi időben a foglalkozási betegségek megelőzésében is jelentősen előrehaladtunk. Sikernek könyvelhetjük él. hogy a bányászatban az utóbbi három évben egyötödére, az egész iparban pedig felére csökkent a szilikózisban megbetegedettek száma. Államunk nagy összegeket fordít a dolgozók szociális ellátására. A költségvetés jó és megalapozott. Minden részlete a nép, a dolgozók érdekeit szolgálja, teljesítése tehát kötelesség — mondotta. A következő felszólaló Egri Gyula, Heves megyei képviselő arról beszélt, hóm' 1965- ben is jelentékeny össizeg- gel támogatja az állam a test- nevelési és sportmozgalmat. Elmondta, hogy jelenleg hazánk lakosságának körülbelül 15 százaléka — mintegy másfél millió »m- — sportol többé-ke- vésbé rendszeresen, s több tízezerre tehető azoknak a társadalmi munkásoknak, aktivistáknak, vezetőknek a száma, akik a sport- mozgalom szervezeteiben tevékenykednek, Ollári István, Borsod megyei képviselő szólt a termeléssel egyidő- ben végrehajtott beruházásokról, s hangoztatta, hogy — a beruházások gyors kivitelezésének egyik rákfenéje a rengeteg elő- í rá sadta klbúvási lehetőség. Ezután az elnöklő Pólyák János szünetet rendelt el. Szünet után Vasa Istvánná elnökletével folytatódott a tanácskozás. költségvetés végrehajtásában. Vállalataink az új termékek hosszú sorát alakították ki, amelyekkel népgazdaságunk különböző ágazataiban, termelő üzemeiben, a mezőgazdaságban, a közlekedésben, stb találkozhatunk. Az elért eredmények mellett azonban mind a kohászat, mind a gépipar fellövésének üteme gyorsabb lehetett volna, ha belső tartalékainkat a gyárimé- - " —‘a (Folytatás a 3. oldalon) (Tudósítónktól) Az építőipar előtt álló feladatok — még fokozottabban mint más iparágban — megkövetelik az új technológiai eljárások, új anyagok, új munkamódszerek gyors és széleskörű elterjesztését. Ennek a célnak az eléréséhez jelentős segítséget nyújthatnak az újítók bátor, kezdeményező javaslatai. Gyorsabban, jobban és olcsóbban kell építkezni ezt követeli népgazdaságunk érdeke. — E feladat végrehajtásához járultak hozzá az ÉM. Szolnok megyei- Állami Építőipari Vállalat újítói, akik 1964-ben 3 millió 200 ezer forint népgazdasági megtakarítást értek el, ami elsősorban anyagban és munkabérben jelentkezett. Az újítások között legkiemelkedőbb volt Hável Józsefnek és Ifj. Bogdán Istvánnak a Mátravidéki Fémművek kábelhálózatánál alkalmazott ésszerűsítése. mely több mint 1 millió forint megtakarítást eredményezett Az újítók 42 ezer forintnál több újítási díjban részesültek, — ezen felül Hável József megkapta a „Kiváló újító” — December 28-án 33 ezer tojást raktunk a gépelt be. tízt már a Bábolnai Állami Gazdaság részére, illetve a gazdasággal szerződést kötő állami gazdaságok, termelőszövetkezetek részére keltettük, — tájékoztatott Hegedűs Ferenc üzemvezető. — Milyen fajta csibék? — Bábolnai húshibrjH a gazdaságban négy éve foglalkoznak ennek keltetésével, nevelésével. A kisújszállási keltető üzemet is azzal a céllal vette át a Eábolnai Állami Gazdaság, hogy innen lássa el naposcsibével a tisztántúli és északi megyéket. Hetenként kétszer van kelés és tojásberakás. — Jelenleg 153 400 tojás van gépeinkben, s a februárban és márciusban keltetett csibékből mintegy 30 ezret Csehszlovákiának szállítunk. — Február 19-én a jász- boldogházi Aranykalász Tsz és a karcagi TÖVÁLL egyenként 12 ezer naposcsibét fogad. E szerződő partnereink igénye összesen 120 ezer, amit öt turnusban vesznék át és nevelnek fel — fűzte az üzemvezető szavaihoz Ftílöp József szaktanácsadó. — Mennyi idő szükséges a csibék felneveléséhez? — Mo<rfelelő elih'-'-mzési és tartási körülmények mellett 9 hét alatt elérik az 1.20 kilogrammos átlagsúlyt. De nem ritka az ennél marambb súly sem. Érthető tehát, hogy a ter- me'őc/íívptkezetek részéről nagy az érdeklődés. A tószegi Dóé ja, a kunhegyes! jelvény arany fokozatát is. Több mint 700 ezer forint vasanyag és munkabér megtakarítást eredményezett Steiner Lajosnak és Kósa Lajosnak a MÁV kórház építkezésnél alkalmazott javaslata, hogy a tervben előírt vas vágóéi helyett vasbeton vágóéit használjanak. A két újító csaknem 22 ezer forintot kapott. Csabai Lajos és Egedi Pál a papírgyári vízmű derítőmedence héjelemeit a költséges portáldaru helyett a vállalat rendelkezésére álló NCK daruval emelte be és ezzel csaknem 160 ezer forintot takarított meg. Varró Sándor a szolnoki cukorgyár rekonstrukciójánál az alapozásnál a talajviszonyok figyelembevételével a tervezette] egyenértékű, de ésszerűbb megoldást alkalmazott, ezzel 187 590 forint megtakarítást ért el, amiért 5600 forint újítási díjban részesült. Figyelemre méltó Debreceni György újítása is, aki a drága fedőpaszta helyett olcsó papírral oldotta meg az ajtókba behelyezett katedrái üvegek féstékszórás Vörös Október, a jászladé- nyi Aranykalász, a pusztamonostori Búzakalász Tsz, valamint a jászárokszállásj és alattyáni közös gazdaságok neve sorakozik a noteszomban — mondta a szaktanácsadó. — S ki is elégítik az igényüket? — Azokét igen, akik rendelkeznek megfelelően fűthető, szellőztethet' ólakkal, önetetőkkél, itatókkal. A jászboldogházi tsz is kisebb átalakítást végzett a különben is korszerű csi- benevelőn, ventu! átor «két szereltek fél, hogy biztosíthassák a levegőcserét A nevelés sikere, gazdaságossága feltétlenül igényli a jó tartási körülményeket, a gépesítést, tápetetést A költségek akkor csökkenthetők, ha egy-egy gondoz-ó több ezer csibét nevel. Felhívtuk Major Győző műszaki csoportvezetőt, és arról érdeklődtünk, mivel foglalkoznak jelenleg, mik a terveik, vannak-e prob lémák? — Befejeztük a beváltást. a termés és a n.nőség jó közepes vol” 210C mázsát *o-<vw ,nJr Debrecenibe, Megkötöttük az elleni védelmét, ez2el megtakarította a fedőpaszta eltávolítására fordítandó munkát is. Sorolhatnánk tovább; — Török József asztalos tes- sauer csavarkulcsát, Tóth László vb. szerelő a motorikus vashajlítógépen alkalmazott védőtüskéjét — mely a balesetet akadályozza meg. Demény Lajos elektroműszerész módosítását a padlókefélőgépen — mellyel a gép élettartamát növelte. Az elmúlt esztendő folyamán kifizetett újítási díjak meghaladják a 117 ezer forintot, ami azt bizonyít ja, hogy az építőknél az erkölcsi megbecsülés mellett anyagilag is megbecsülik az újítókat. A vállalat I965-re is elkészítette újítási feladattervét Az eddig beadott javaslatok megvalósulásuk esetén máris több mint 600 ezer forint megtakarítást jelenteinek. Az 1964. évi eredményeket értékelve a vállalat határozatot hozott az újítási propaganda fokozására, az újítók fokozottabb megbecsülésére. — Fő feladatként pedig a fizikai dolgozó újítók munkájának segítését tűzte ki — A kelteidben hányon dolgoznak? — A korábbihoz képest itt is csökkent a létszám. Hat állandó dolgozónk van és tizenkét órabéres, akik hetenként — meghatározott napokon — átlag 24 órát töltenek munkában — válaszolt az üzemvezető. — Mennyi ag éves tervük? — Ezt pontosain még nem tudjuk. Az eddig megkötött szerződésiek teljesítésére csaknem 1 600 080 csibét kell keltetnünk. Ez a szám az igényeknek megfelelően, s aszerint még változhat, hogy a Bábolnai Állami Gazdaság minként tudja biztosítani a tenyész- tojást — mondotta befejezésül K -edüs Ferenc. X. K. 1965. évi szerződéseket, sajnos, pajt munkaerőhi-'ny miatt az előirányzat kevesebb lesz a tavalyinál, legalábbis pillanatnyilag a helv Újság még, hogy Végh Tibor üzemvezető jelenleg Bulgáriában tartózkodik, s nagyobb mennyiségű dohányt vásárol. Brutyó János: Tisztelet és elismerés illeti a szocialista munkaverseny A kohó- és gépipari miniszter felszólalása Húshibrid csibét keltetnek Kisújszálláson Az eddigi igény több mint másfél millió A 20-69 KÉRDEZ Tiszarofíról Debrecenbe indult 2.100 mázsa dohány
