Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-12 / 36. szám

im. február IC. SZOLNOK MEGYEI NfPLAY 3 Á költségvetés vitája az országgyűlésen Szovjet zászló mellett magyar lobogó Emlékezés e Budai Önkéntes eszed hőse. re (Folytatás a 2. oldalról) ről valaha azt hittük, hogy a burzsoá rendszer meg­döntésének napján, azzal együtt eltűnnek. Ma különösen felhábo­rodik minden becsületesen dolgozó, ha olyanokról hall, akik a közvagyont, a köz­pénzeket lopják, sikkaszt­ják, herdálják el. Az utóbbi időben hatóságaink leleplezése nyomán nagy és jogos felháborodással értesült közvéleményünk Járay József operaénekes vámcsalásairól. Onódy La­jos éttermi vállalati igaz­gató, valamint Róna Ernő textilvállalati vezérigaz­gató és bűntársaik külön­böző visszaéléseiről. A bű­nösök részben elnyerték, részben pedig meg fogják kapni megérdemelt bünte­tésüket. Ez a dolog bün­tetőjogi része. De Onódy is, Róna is vezető beosztású állami al­kalmazottak voltak, akik­nek visszaélései kapcsán felvetődik másfajta felelős­ség kérdése is. Hol volt az ellenőrzés? Nálunk az el­lenőrzés elmulasztását né­ha annyira túlzásba viszik, hogy szinte elbagatelizálják a bűncselekményt tény­legesen elkövető bűnös fe­lelősségét Aki bűnös, annak felel­nie kell cselekedeteiért. Szűnjék mpg végre az az e’ég gyakori rosszul értelmezett presztízs védelem, amelyik oda vezet, és az egyik esetben is tényező volt hogy mikor a főhatóságok figyelmét felhívták a te­rületükön elkövetett vissza­élésre, vagy valamelyik beosztottjuk túlságos köl­tekezésére, helytelen fellé­pésére az első szavuk — szinte, szabály szerint — kijelenteni, hogy ez rága- lqjn, ahelyett, hogy köte­lességük szerint végére járnának a dolognak. Ilyen esetekben a vezetőket is felelősség terheli s hogy mindezt mindenki komo­lyan is vegye, ennek is érvényt kell szerezni. Tisztelt Országgyűlés! Gyakran találkozunk tűr­hetetlen felelőtlenséggel, könnyelműséggel más vo­natkozásban és más terü­leteken is. 1964-ben 60 millió forin­tos tűzkárt szenvedett a népgazdaság. Ennek körül­belül a fele, több mint 31 millió forintnyi kár meg­állapítottan a kötelező ele­mi gondosság elmulasz­tása miatt következett be. Üzemi balesetek követ­keztében évente másfél millió munkanap esik ki a termelésből. Ez baj. — A legnagyobb baj azonban az, hogy emberek ezrei sérül­nek meg és sokan meghal­nak. Az üzemi balesetek körülbelül kétharmada gon­datlanság következtében fordul elő. Még inkább felelőtlen­ségről van szó a közúti közlekedési baleseteknél, — amelyek szemünk előtt vál­nak újfajta, burjánzó ve­szedelemmé. Az újságokbó’ mindenki ismeri a legkirí­vóbb eseteket, a legtöbben szemtanúi is voltak mái emberek ilyen váratlan és értelmetlen pusztulásának. Sokan azt mondják erre. növekedett a gépkocsik szá­ma, természetes, hogy nö­vekszik a balesetek száma is. Én pedig azt mondom, növekedett az emberek fe- leleőtlensége, önmagukkal szemben is. Tisztelt Országgyűlés! Mi a szocializmus építé­sében értékeljük és alkal­mazzuk az erkölcsi és anya­gi ösztönzőket, azaz a jé munka kitüntető és. nyilvá- nos elismerését. Helyesel­jük, ha valaki becsületes munkájával keresett pén- sét megtakarítja és televf- xlót, hűtőszekrényt, motor- tarékpárt, autót vagy bár­mi egyebet vesz magának, utazik vagy családi házat épít. De nem helyeseljük, ha va­lakinek az életszemlélete annyira eltorzul, hogy nem a becsülettel végzett munka emberi öröme, az annak révén elnyert tisz­tesség adja élete értel­mét, hanem fő dolog lesz számára a szerzés, a hör­csögként való gyűjtés. A korlátolt önzésnek van­nak más, súlyosabb követ­kezményei is. Az utóbbi időben nyilvánosan is több ízben foglalkoztak a szüle­tések számának nálunk az elmúlt években bekövetke­zett csökkentésével, a nép- szaporulat kedvezőtlen ala­kulásával. A kiváltó okok között természetesen szere­pet játszott mind a hábo­rú, mind az 1956-os ellen- forradalmi felkelés összes következményeivel együtt nem utolsósorban azzal együtt, hogy a családok százezreinek időleges, vagy végleges széthullásával jár­tak. Volt ebben szerepe a nagyarányú iparosításnak és bizonyos mértékig a me­zőgazdaság szocialista át­alakulásának is, mert ezek elkerülhetetlenül együttiáx- tak jelentős tömegek, kü­lönösen fiatalok városba költözésével. 1957 után az életszínvonal is gyorsabban emelkedett. Az életnívó emelkedése — ez ismert dolog — törvényszerűen mindenütt együttjár a születési arámyszám csök­kenésével. A jobb életre törekvés, amíg összhangban van a társadalmi haladással, — egészséges, azon túl azon­ban a társadalom érde­keit sértő önzéssé torzul. Napjainkban ez a káros önzés fiatal házasoknál gyakran tapasztalható. A bajt tetézi az, hogy so­kan könnyelműen és ismé­telten szánják rá magukat a művi vetélésre, amely tönkreteszi a leendő anyák egészségét. Az orvosi bi­zottságot arra hozták lét­re, hogy orvos ítélje meg, indokolt-e vagy nem, hogy a várandós fiatal nő gyer­meket hozzon a világra. — (Taps) Az orvosi bizottsá­gok vegyék komolyan fel­adatukat. Mivel ez össztársadalmi és nem hatósági kérdés, nem tartjuk célszerűnek a korábbi években alkalma­zott kényszerintézkedése­ket. Nyilvánvaló viszont hogy komolyan, és sokolda­lúan kell foglalkozni a kérdéssel állami szerve­inknek, egészségügyi, anya- és ifjúságvédelmi szerveink­nek, és társadalmi szerve­inknek is. Nem utolsó sorá­ban a társadalmi nevelés, a korlátolt önzés elleni esz­mei harc eszközeivel kell küzdeni az egészséges nép­szaporulati arány elérésé­ért. Politikai, gazdasági és társadalmi életünk általam érintett fontos kérdéseinek megoldásához elengedhetet­len a megfelelő közszel­lem Malakitása, a szocializ­mus, közelebbről a szocia­lista közgondolkodás, a szo­cialista erkölcs terjesztése és elmélyítése. /öbb helyet a szocialista eszme közvetett és közvetlen propagálásának Közvélemény formáló szerveink programjában az eddiginél több helyet kell kapnia a szocialista eszme közvetlen és közvetett pro­pagálásának, a tudatos harcnak az önzés, az anya­giasság, az úrhatná'nság ellen, a szocialista áldo­zatkészségért, az önzetlen­ségért, a szocialista erköl­csért. Vannak pozitív hőseink, — vannak nagyszerű dol­gozó kollektívák, ilyenek például a bábolnai állami gazdaság, a döbröközi „Zöldmező”, a zsámbéki „Petőfi”, a nádudvari „Vö­rös Csillag” és sok más, a legkülönbözőbb terüle­teken dolgozó kollektívák vezetői és dolgozói. Bizto­sítsunk több propagandát a tömegesen létező szocia­lista munkának, erkölcs­nek, életformának. Elképzelésem szerint le­hetséges lenne több helyet biztosítani e fontos kérdé­seknek a sajtóban, a tele­vízióban és a rádióban és más hasonló helyeken, még a folyóiratokban is. A személyi kultusz ide­jén a sporton kívül úgy­szólván minden emberi vo­natkozású dolog tilos volt. Erre mindenki emlékszik. Nekem viszont úgy tűnik, hogy most, mintha kicsit túl sok helyet kapnának egyedi problémák, extrém esetek, túl sok a divat, meg kell mondani, az erőltetett erotika, a modernkedés. Népszerűsítik a kártyát, még a sporttal is most mintha megint az egészsé­gesnél kicsit többet foglal­koznának. Mi szeretjük a sportot általában, én is szeretem, de már megint olyan helyzet kezd előállni, hogy egy lesántult balösz- szekötő hogvlétéről hétfőn is, kedden is, szerdán is, pénteken is értesül az egész ország, de önfeláldozó, dol­gozó munkásokról, parasz­tokról, értelmiségiekről, tu­dósokról nem lehet eleget hallani és olvasni. Állítsuk helyre a megfelelő arányo­kat, és én azt hiszem, ha a megfelelő arányt helyre­állítjuk, akkor több hely és tér jut a szocialista embe­reknek, a szocialista er­kölcsnek és a szocialista eszmének. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásomat befeje­zem. Köszönöm figyelmüket. Nagy a feladat, nagy a felelősség is, de nagy az erő is — pártunk, mun­kásosztályunk, népünk, a szocialista világ ereje — amely támogat bennün­ket munkánkban. Ha gondolatban visszate­kintünk a húsz év alatt megtett nagy útra, honnan indultunk el, milyen aka­dályokat küzdött le és mi­lyen magaslatokra jutott el népünk, nagy erőt érzünk és bizakodva nézhetünk az 1965-ös év, a jövő elé. (Hosszantartó, nagy taps.) Az elnöklő Vass Istvánná ezután javaslatot tett az ülésszak pénteki folytatásá­ra és napirendjére. Az or­szággyűlés által elfogadott javaslat értelmében pén­teken délelőtt folytatják az 1965. évi állami költségve­tési törvényjavaslat tárgya­lását, majd az országgyű­lés külügyi bizottsága tesz jelentést. A Honvédelmi Miniszté­rium. Budapest Főváros Ta­nácsa és a Magyar Partizán Szövetség február 12-én a Farkasréti temetőben leple­zi le a Budai önkéntes Ez­red hősi halottainak sírem­lékét. • A hadtörténet ma már úgy tartja számon: a Budai önkéntes Ezred megalaku­lása, hősi helytállása és har­ca a magyar antifasiszta katonai ellenállás legna­gyobb méretű, legjelentő- sebb fejezete volt. Törté­nete és működése egybeesik Budapest fe1szabadu’ásáva;, olyannyira, hogy a harcok­ban való részvételük elis­meréseként 1945 február 13-án, a főváros felszaba­dulásának napján a szovjet zászló mellé a magyar nemzetiszínű lobogót is ki­tűzték a Várra... 1945 január közepén a Balti-tengertől a Kárpáto­kig terjedő fronton ellen­állhatatlan sz.ovjet offenzi- va indult. Az Oderánál már Berlintől 55 kilométerre áll­tak a sz.ovjet csapatok, Bu­dán a körülzárt német erő­ket számolták fel, a Duna és a Keleti-tenger között négy hatalmas csata tom­bolt. Jaltában a szövetséges hatalmak kormányfői már a háború befejezésével kap­csolatos utolsó teendőkről, s a majd elkövetkező idők­ről tárgyaltak — Magyar- ország területének jelentős részén, beleértve a főváros pesti oldalát is. megkezdő­dött az új országot építő munka. De Budán tombolt a harc. A védekez" németeket csa­pás csapás után érte, feb­ruár 7-én már nem volt összefüggő védelmi rend­szerük. A rohamcsapatok Kü poitika sorokban Phen fanba érkezett a ssoriét küldöttség — Ljabh légitámadás a VDK elten — Hohlov továbbra is fogoly — Kádár János részréttárirota Leusehner elhunyta alkalmából Kádár János elvtárs dr. Csanádi György közlekedes- és postaügyi mini' térrel és Barcs Sándorral, az MTI vezérigazgató iával beszélget az ülés szünetében (BITI foto «■» Vigovszki Ferenc felvétele) Ünnepi díszbe, üdvözlő feliratokat tartalmazó transzparensekkel fogadta Phenjan csütörtökön a szovjet küldöttséget, amely Koszíginnek, az SZKP Köz­ponti Bizottsága elnökségi tagiának, a Minisztertanács elnökének vezetésével ér­kezett a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság fő­városába. A repülőtéren a küldött­ség fogadására megielenl Kim ír Szén, a Koreai Munkapárt Köznonti Bi­zottságának elnöke, a Mi­nisztertanács elnöke, Pák Kim Csői, a párt Köznonti Bizottságának elnökhelyet­tese, Kim Hvang Hiop és Li Zsu Jun, a Miniszterta­nács elnökhelyettesei, Kim Csang Bon hadseregtábor­nok, nemzetvédelmi mi­niszter, Pák Szón Csői kül­ügyminiszter, valamint a párt és a kormány más vezetői. A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság Min'sz- terfenáesa csütörtökön fo­gadást adott a Ko«z>gin vezette szovjet küldöttség tiszteletére. A meleg, baráti légkör­ben lezaüott fogadé són Kim ír Szén és Koszigin beszédet mondott. * Saigon (Reuter, AP, UP1, ADN). Nyugati hírügynök­ségek jelentése szerint csü­törtökön a délelőtti órák­ban 28 délvietnami sugár­hajtásos vadászbombázó 20 amerikai sugárhajtásos va­dászgépnél eevütt a danan- gí légitámasznontról fel­szállva támadást hajtott végre a Vietnami Demok­ratikus Körtár'u’ a*«? Dong Hói és Vinh Linh közötti területe ellen. A támadásra azt követően került sor, hogy Johnson el­nök szerdán este megbeszé­lést folytatott az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács taglaival. Első jelentések szerint a vietnami néphadsereg lég­elhárító tüzérsége hét ame­rikai repülőgépet lelőtt és többet súlyosan megron­gált. Egy amerikai repülőt foglyul ejtettek. • A Kongóban törvénytele­nül fogvatartott Hohlov szovjet újságíró ügyét a ha­tóságok átadták a leopold- villei főügyészségnek. Az átadás újabb kéthetes ha­lasztást jelent az Izvesztyi­ja tudósítójának ügyében: ez alatt Hohlovot továbbra is fogva tartják. A szovjet újságíró egészségi állapota az utóbbi időben rosszabbo­dott és ezért szerdán a leo- poldvillei kórházba vitték. A kongói hatóságok még mindig nem közölták. hogy tulajdonképpen mivel vá­dolták a síovi et újságírót. * Bruno Leuschner-nek, a Német Szocialista Egység- párt Politikai Bizottsága tagjának, a Német Demok­ratikus Köztársaság Minisz­tertanácsa elnökhelyettesé­nek elhunyta alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának el­ső titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke táviratban fejezte ki részvételét Walter Ulb- richtnak. a Német Demok­ratikus Köztársaság Állam­tanácsa elnökének és Willi Stonh-nak. a Német Demok­ratikus Közt mas-e Minisz­tertanácsa emökének,' négy részre bontották az el­lenálló fasiszta csapatokat, a Várban, a Sashegyen, a Gellérthegyen és a Naphe­gyen zárták körül őket., A gyűrűn belül napirenden volt a fegyveres összetűzés a magyarok és a németek között. S hiába volt min­den fenyegetés, a magyar egységek napról napra na­gyobb számban hagyták ab­ba a harcot, s jelentkeztek a szovjet alakulatoknál. A szovjet parancsnokság a Tárogató út 17. szám al&tti villát a magyar egységek rendelkezésére bocsátotta, s az önkéntesen jelentkező katonákból itt alakultak meg a századok. Itt kapták meg a katonák azt a piros szalagot, amelyet azután sapkájukra tűzve viseltek. Január végétől február közepéig tizenkét önkéntes század alakult a Tárogató úton. A század egyik kato­nája volt a Berettyóújfalu­ba való Derecskéi Sándjr. Amikor ez az alakulat a keleti frontról szüntelenül hátrálva magyar területre ért, Derecskéi felesége elin­dult Berettyóújfaluból, hogy megkeresse férjét. Isasze- gen találkozott a házaspár, ott Derecskeiné katonaru­hát öltött, s attól kezdve férjével maradt. Akkor is a századdal tartott, amikor a katonák átálltak a szov­jet csapatokhoz, s velük volt, amikor harcba indul­tak a Déli-pályaudvar fel­szabadításáért. Az egyhetes küzdelemben az Alkotás ut­ca 5. számú ház előtt halt hősi halált Derecskéi Sán­dor. Felesége azután tovább harcolt férje helyén, férje géppisztolyával, ott volt azokban a csatákban, ame­lyek végső eredménye a Logodi utca megtisztítása volt. Az ostromlott Budán, a Mészáros utca 30. számú házban egy tiszti csopjrt határozta el, hogy abba­hagyja a reménytelen har­cot. Okmányokat, bélyegző­ket szereztek, s ők látták el iratokkal a csapatostul átállni készülő magyar ka­tonákat. Február 6-án a csoport két tisztje fontos értesüléseket szerzett a né­metek védelmi készülődésé­ről. Még aznap éjjel vala­mennyi tiszt jelentkezett a szovjet csapatoknál, közöl­ték értesüléseiket, s ezzel számottevően hozzájárultak a budai harcok megrövidí­téséhez. Később ez a cso­port is csatlakozott a Bu­dai önkéntes Ezredhez. Az ezred megalakulásá­nak legfontosabb állomása február 11: ekkor szabadult fel a Körtér környéke. A németek korábban itt ve­tették harcba a 4. magyar hadtest töredékét, Variházy Oszkár alezredes parancs- Bokságával. Az antifasiszta tiszt, a képzett katona azon­ban felismerte a reményte­len helyzetet, megtagadta a harcot, s mintegy 1200 ka­tonájával együtt átállt a szovjet csapatokhoz. Vari- házyék átállása után java­solta a magyar katonák ve­zetőinek a szovjet parancs­nokság, hogy alakítsanak önkéntes ezredet. Ez hiva­talosan február 12-én tör­tént meg Budafokon, Vari- házv parancsnoksága alatt. A főváros felszabadításáért vívott utolsó csatákban, a Vár, a Gellérthegy, a Cita­della ostromában már Így, szerevezett kötelékben har- coltak a magyar katonák, s közülük hatszázan életükéi áldozták Budapestért. Né­hány nappal a harcok befe­jezése után a Budai ön­kéntes Ezred katonái zárt rendben, nótaszóval elin­dultak Jászberénybe, ahol az alakuló néphadsereg el- sj hadosztályáhak részeként az új magyar honvédség magvát alkották. Sok részlet, sok tény még felderítésre vár a Budai önkéntes Ezred történeté­ből. Harcuk a felszabadí­tásért vívott küzdelem egyik legszebb fejezete. (L. L.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents