Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-12 / 36. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI j A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁrc 1 <tBIA Ml£E mmmtmmmmmmmmmmsemmmmmmmmtememmmtmacamwmtmmmmmaamaesomwmmammmmmemmmmmmemammmammmusmsaeammmaaaemmmamsetmmsammsaaaemammammaamsmmeeam^KB^Ű^BSitMü^mam^maml^^^^nmi^^^^s^^sm^^^^m XVI. évfolyam, 36. szám. &T(X 60 ÜllÓF 1965' íebruár péntek A költségvetés vitája az országgyűlésen Kádár Dános elvtárs beszéde Az országgyűlés ma folytatta az 196S. évi állami költségvetésről szőlő törvényjavaslat tárgyalását. Az ülést néhány perccel 10 óra után Vass Istvánná, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg. Több bejelentést tett. Az elnök javaslatára az országgyűlés úgy határozott, hogy a külügyi bizottság jelentését a költségvetés tár­gyalásának befejezése után tűzik napirendre. Ezután folytatódott a költségvetési Vita. A vitában többek között Nagy Antal Komárom megyei, Németh Károly Zala megyei. Hegedűs Lajos Somogy megyei, Nemeslaki Tivadar Komárom megyei, Gonda György Vas megyei, Pankovics József né Bács- Kiskun megyei, Bódi Sándor Szabolcs-Szatmár megyei, Mádi József és Dénes Sándor budapesti képviselők szólaltak fel. Nagy érdeklődés fogadta Veres József munkaügyi miniszter hozzászólását. Beszélt a létszámgazdálkodás terén tapasztalható hiányosságokról és arról, hogy o legtöbb helyen a létszámot nem a normális termelés­hez, hanem a negyedév végi hajrá magasabb követel* menyeihez mérten állapítják meg. A felesleges munka­erőt fel kell szabadítani, hogy lehetővé váljék más területek megfelelő munkaerőellátása. Veres József itt néhány példát említett, majd szólt az adminisztratív munka problémáiról. Az előadó ezután arról beszélt, hogy a középis­kolai fiatalok közül lényegesen többen próbálnak meg adminisztratív munkakörökben elhelyezkedni, mint amennyire szükség lenne. Kiemelte a helyes pályaválasztás fontosságát. A továbbiakban a munka­normák módosításáról, a munka törvénykönyv új rendelkezéseiről beszélt. Kádár János, az MSZMP munkás-paraszt kormány Központi Bizottságának el- elnöke emelkedett szólásra, ső titkára, a forradalmi Politikánk elvileg megalapozott, a gyakorlatban bevált Képviselőtársaim! Kedves Elvtársak! Felszólalásomban — a teljesség igénye nélkül — belső helyzetünk, munkánk és külpolitikánk néhány kérdésével kívánok foglal­kozni. Politikai kérdéssel kez­dem. Mindenki jól emlékszik arra, hogy a múlt év őszén, amikor közvéleményünk számára váratlanul szemé­lyi változás történt a Szov­jetunió párt- és ál­lami vezetésében, bizonyos nyugtalanság jelentkezett nálunk a szocializmus hí­veinek széles köreiben. Az foglalkoztatta az embere­ket, nem változik-e a Szov­jetunió politikája, nem vál­tozik-e nálunk a párt- és a kormány politikája? Ebben a helyzetben is megmutatkozott, milyen nagy Magyarországon a ro- konszenv a Szovjetunió kommunista Pártja XX. kongresszusának eszméi, a Szovjetunió általános po­litikája iránt. Megmutatko­zott az is, mennyire erős és -fittyen mély gyökereket vert, milyen nagy támoga­tást élvez az országban a tömegeknél pártunk, a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt és a kormány politi­kája. Abból az általánosan és egybehangzóan kifeje­zett kívánságból, hogy ne legyen semmiféle fordulat, változás a politikában, ta­lán minden másnál világo­sabban és meggyőzőbben kitűnt, hogy a magyar nép nagyra ér­tékeli pártunk vezetését és a szocialista építésnek azt a gyakorlatát, amely az utóbbi években nálunk kialakult. A nemzetközi közvélemény rövid idő alatt meggyőző­dött arról, hogy a Szovjet­unió Kommunista Pártjá­nak politikája nem válto­zott. A magyar közvéle­mény ugyancsak rövid idő alatt meggyőződött arfól, hogy a Szovjetunió Kom­munista Pártjának politi­kája nem változott. A ma­gyar közvélemény ugyan­csak rövid idő alatt meg­győződét arról, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt politikája sem Válto­zott. Ez mind párttagsá­gunknak, mind egész né­pünknek mély megnyug­vást, s megerősödött biz­tonságérzést adott AZ említett Őszi napok — mint minden ilyen helyzet — nagy tanulságokkal szol­gáltak az emberek Vélemé­nyének megítélése szem­pontjából is. Ilyenkor mu­tatkozik meg igazán, ilyen helyzetben, hogy ki, ho­gyan, milyen szilárdan áll a lábán, ki bizonytalanko­dik? Ilyenkor az is szem­betűnőbb —- s jó, ha ezt nem feledjük, hogy politi­kánknak, rendszerünknek nemcsak szilárd hívei van­nak, nemcsak bizonytalan­kodók vannak, hanem akadnak politikánknak, rendszerünknek ellenzői és ellenségei is. A politikánk­kal, rendszerünkkel szem­benállók száma az ország­ban a nép tömegeihez, a szocializmus őszinte hívei­nek számához mérten cse­kély, de mégis, ilyenek is vannak. Vannak jobbolda­liak, akik szüntelenül le­mondásokról, a kormány, a rendszer bukásáról álmo­doznak és suttognak. Ée akadnak úgynevezett „bal­oldaliak” is, akik, mint mondják, változatlanul az „igazi, harcos, keménykezű vezetés” idejének visszatér­tét várják. Ezek hiábavaló és dőre reménykedések; Politikánk elvileg meg­alapozott, a gyakorlatban kipróbált és bevált. Pár­tunk önálló, országunk szuverén, fejlődésünk min­den kérdésében választott legfelsőbb pórt- és állami szerveink döntenek. A ma­gyar nép magáévá tette a szocialista társadalom tel­jes felépítésének program­ját, s az út mentén el­maradozó madár-ijesztőkre pillantást sem vetve, min­den akadályon át feltar­tóztathatatlanul halad elő­re történelmi útján. (Taps.) Jó lenne, ha itthon iá és határainkon' túl is vég­re mindenki megértené, hogy noha az élet új és új kérdéseket tűz napi­rendre, és a dolgok termé­Aml a jelen ülésszak napirendjén levő 1965. évi, mindkét fő léteiében ke­reken 98 milliárd forintot, ezen belül 174 millió forint bevételi többletet előirány­zó költségvetést illeti, az tükrözi és meghatározza egy esztendő egész gazdál­kodását. a szocialista épí­tés erre az időszakra szóló ütemét. A költségvetés or­szággyűlési vitája maga, szetes rendje szerint idő­ről-időre személyi változá­sok is vannak a tisztsé­gekben, politikánk fő irány­vonalát megőrizzük és to­vábbfejlesztjük, megvéd- jük mindenféle torzítási kísérlettel és mindenkivel szemben. Azért hangsúlyozom ezt, tisztelt országgyűlés, mert alá kívánom húzni, hogy politikánk nem a napi konjunktúrától függ. Poli­tikánkat a horthysta hitle­rista fasiszták ellen, a nép­hatalomért. a személyi kultusz ellen, az ellenfor­radalmi felkelés ellen ví­vott harcokban, súlyos küzdelmek egész korszakán át együtt kovácsolta ki a párt, a munkásosztály, a nép, s az érvényes a szo­cialista Magyarország tel­jes felépítésének egész időszakára. Nincs ma erő, amely po­litikánk fő . irányvonalát megváltoztathatná, finnek tudatában élhet és dol­gozhat nyugodtan né­pünk. minden honfitár­sunk. éppen úgy, mint az üze­mekben, intézményekben folyó tanácskozásokon a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek közgyűlései ör­vendetes módon bizonyít­ják, hogy a gazdasági és kulturális építés időszerű kérdései mindinkább fog­lalkoztatják társadalmun­kat és a szó teljes értel­mében közüggyé váltak. A magyar népgazdaság általános helyzetét s fejlő­désének ütemét legjobban valóban második ötéves tervünk eddig eltelt első négy évi teljesítésének fő adataival szemléltethetjük. A négy esztendő alatt, mint már erről ismételten szó volt, a nemzeti jövedelem 23 százalékkal, az ipari termelés .40 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 10 százalékkal, az áruszállítás 32 százalékkal növekedett. A beruházásra és fel­újításra fordított összeg 1964-ben kereken 26 szá­zalékkal volt magasabb, mint 1960-ban. A négy év alatt a termelékenység az állami iparban 22 száza­lékkal nőtt, a mezőgazda- sági felvásárlás 26 száza­lékkal emelkedett. Ugyan­ezen idő alatt a munkások és alkalmazottak reálbére Ő százalékkal, egy főre eső reáljövedelme 18 százalék­kal, a parasztság reál-fo­gyasztása 13 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 25 százalékkal nőtt. Nem volna pontos ez a kép. ha nem- tennénk hoz­zá, hogy ez alatt az idő­szak alatt a beruházási tervet 13 százalékkal túl­teljesítettük, a honvédsé- * get korszerű fegyverzettel láttuk él, előteremtettük a szükséges anyagi fedeze­tet a mezőgazdaság szo­cialista átszervezéséhez, s mindvégig pontosan eleget tettünk nemzetközi fizetési kötelezettségeinknek is minden irányban. A társadalmi forradalom oly nagyjelentőségű kérdé­sét, mint a mezőgazdaság szocialista átszervezése, nem lehetett számológé­pekkel előre „megtervezni". Ez elsősorban egész fejlő­désünket érintő társadal­mi és politikai kérdésként jelentkezett és gazdasági szempontból is indokolt volt. A mezőgazdaságnak előbb-utóbb minden or­szágban át kell térnie a nagyüzemi gazdaságok rendszerére. Ez teljesen ellentétes módon ugyan, de végbemegy mind a szocia­lista, mind a kapitalista országokban feltartóztatha­tatlanul. Tisztelt Országgyűlés! — Kedves elvtársak! Az. elhangzottakkal ko­rántsem akartam azt mon­dani, hogy minden felada­A takarékossági A kormány az évelejl pénzügyi takarékossági in­tézkedéseken kívül előter­jesztést tett a Munka Tön vénykönyvének módosítá­sára is, többek között azért, hogy ott, ahol tény­leges létszámfelesleg van, elbocsátásokat lehessen esz­közölni. A dolgozók nagyon jól tudják, hogy míg a munka legtöbb területén éVek óta hallatlan munka­erőhiánnyal küzdünk, he­lyenként fölös a létszám. » ténylegesen nem dolgozó emberek vannak. Intézkedés történt arra Is, hogy rendezzék a nor­mákat ott ahol ez indo­kolt. A végrehajtás a gaz­dasági vezetők kötelessé­tot példásan oldottunk meg, vagy hogy a gazdasá­gi munka nem szorul ja­vításra. Már nem egyszer rámutattunk arra, hogy a ga7.dasági munkában a je­lentős fejlődés és a szá­mokkal mérhető előrehala­dás mellett vannak olyan egyenetlenségek, nehézsé­gek, hibák, amelyek meg­szüntetéséhez kellő figye­lemre, és nem kevés erő­feszítésre van szükség. A négy év alatt az ipari ter­melés növekedése elérte, a mezőgazdasági nem érte el a tervezettet. Az import a tervezettnél gyorsabban, az export lassabban növeke­dett. A termelékenység las­sabban növekedett, az ön­költség kisebb mértékben csökkent a tervezettnél; — ennélfogva a termelés gaz­daságossági mutatói rosz- szabbak a kívánatosnál, A kormány mindezt fi­gyelembe vette az idei nép- gazdasági terv elkészítésé­nél. Ebben az évben a termelés növelésének elő­irányzata kisebb a2 előzi évinél, viszont nagyobb sze­repet kapnak a gazdaságo­sabb termelést, a külkeres­kedelmi mérleg javítását, a takarékosságot elősegítő tervfeladatok. Az eddigi eredmények, a megoldott nagy feladatok bizonyítják, hogy gazda­ságpolitikánk alapvetően helyes, azon változtat­nunk nem kell. A gazda­sági fejlődés mai, maga­sabb szintje azonban újabb, az eddiginél bo­nyolultabb követelménye­ket támaszt. Most —- amint ezt helyesen a folyó költségvetési vitá­ban a felszólalók mindvé­gig hangoztatták — a szo­cialista építés minden terü­letén döntő szerepeket kell kapnia a gazdálkodás ha­tásfokának, a reálisan mér­hető és kiszámítható ered­ményeknek, a minőségi munkának. A gazdasági munkát min­den téren, a tervezés, a» irányítás, a kivitelezés, a szállítás és az értékesítés minden területén javítani kell. Ennek érdekében megfele­lő intézkedések történtek • középfokú irányító szervek­nél és a kormányszervek­nél is. intézkedésekről ge. Az irányító szerveknek, a helyi párt- és szakszer­vezeti szerveknek feladatuk ellenőrizni, hogy a végre­hajtásban érvényesüljön az emberség és az igaz­ság, a szociális szempon­tokat és a végzett munkát egyaránt vegyék figyelem­be. Ellenőrizni kell azt is, hogy senki se legyen ga­vallér a becsületes dolgo­zók, szocialista közösségünk kárára. A kormány úgy véli hogy a munka hatékonysá­gának növelése, a helyen­ként megtalálható megen­gedhetetlen lazaság felszá­molása, a munkafegyelem megjavítása szükségessé te­(Folytatás a 2. oldalon) Kádár János, ás MSZitír tv w. ponti Bizottságának el« só titkára« a forradalmi munkás-part) art kormány oá­A magyar népgazdaság általános helyzetéről

Next

/
Thumbnails
Contents