Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-12 / 36. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI j A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁrc 1 <tBIA Ml£E mmmtmmmmmmmmmmsemmmmmmmmtememmmtmacamwmtmmmmmaamaesomwmmammmmmemmmmmmemammmammmusmsaeammmaaaemmmamsetmmsammsaaaemammammaamsmmeeam^KB^Ű^BSitMü^mam^maml^^^^nmi^^^^s^^sm^^^^m XVI. évfolyam, 36. szám. &T(X 60 ÜllÓF 1965' íebruár péntek A költségvetés vitája az országgyűlésen Kádár Dános elvtárs beszéde Az országgyűlés ma folytatta az 196S. évi állami költségvetésről szőlő törvényjavaslat tárgyalását. Az ülést néhány perccel 10 óra után Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Több bejelentést tett. Az elnök javaslatára az országgyűlés úgy határozott, hogy a külügyi bizottság jelentését a költségvetés tárgyalásának befejezése után tűzik napirendre. Ezután folytatódott a költségvetési Vita. A vitában többek között Nagy Antal Komárom megyei, Németh Károly Zala megyei. Hegedűs Lajos Somogy megyei, Nemeslaki Tivadar Komárom megyei, Gonda György Vas megyei, Pankovics József né Bács- Kiskun megyei, Bódi Sándor Szabolcs-Szatmár megyei, Mádi József és Dénes Sándor budapesti képviselők szólaltak fel. Nagy érdeklődés fogadta Veres József munkaügyi miniszter hozzászólását. Beszélt a létszámgazdálkodás terén tapasztalható hiányosságokról és arról, hogy o legtöbb helyen a létszámot nem a normális termeléshez, hanem a negyedév végi hajrá magasabb követel* menyeihez mérten állapítják meg. A felesleges munkaerőt fel kell szabadítani, hogy lehetővé váljék más területek megfelelő munkaerőellátása. Veres József itt néhány példát említett, majd szólt az adminisztratív munka problémáiról. Az előadó ezután arról beszélt, hogy a középiskolai fiatalok közül lényegesen többen próbálnak meg adminisztratív munkakörökben elhelyezkedni, mint amennyire szükség lenne. Kiemelte a helyes pályaválasztás fontosságát. A továbbiakban a munkanormák módosításáról, a munka törvénykönyv új rendelkezéseiről beszélt. Kádár János, az MSZMP munkás-paraszt kormány Központi Bizottságának el- elnöke emelkedett szólásra, ső titkára, a forradalmi Politikánk elvileg megalapozott, a gyakorlatban bevált Képviselőtársaim! Kedves Elvtársak! Felszólalásomban — a teljesség igénye nélkül — belső helyzetünk, munkánk és külpolitikánk néhány kérdésével kívánok foglalkozni. Politikai kérdéssel kezdem. Mindenki jól emlékszik arra, hogy a múlt év őszén, amikor közvéleményünk számára váratlanul személyi változás történt a Szovjetunió párt- és állami vezetésében, bizonyos nyugtalanság jelentkezett nálunk a szocializmus híveinek széles köreiben. Az foglalkoztatta az embereket, nem változik-e a Szovjetunió politikája, nem változik-e nálunk a párt- és a kormány politikája? Ebben a helyzetben is megmutatkozott, milyen nagy Magyarországon a ro- konszenv a Szovjetunió kommunista Pártja XX. kongresszusának eszméi, a Szovjetunió általános politikája iránt. Megmutatkozott az is, mennyire erős és -fittyen mély gyökereket vert, milyen nagy támogatást élvez az országban a tömegeknél pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormány politikája. Abból az általánosan és egybehangzóan kifejezett kívánságból, hogy ne legyen semmiféle fordulat, változás a politikában, talán minden másnál világosabban és meggyőzőbben kitűnt, hogy a magyar nép nagyra értékeli pártunk vezetését és a szocialista építésnek azt a gyakorlatát, amely az utóbbi években nálunk kialakult. A nemzetközi közvélemény rövid idő alatt meggyőződött arról, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának politikája nem változott. A magyar közvélemény ugyancsak rövid idő alatt meggyőződött arfól, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának politikája nem változott. A magyar közvélemény ugyancsak rövid idő alatt meggyőződét arról, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája sem Változott. Ez mind párttagságunknak, mind egész népünknek mély megnyugvást, s megerősödött biztonságérzést adott AZ említett Őszi napok — mint minden ilyen helyzet — nagy tanulságokkal szolgáltak az emberek Véleményének megítélése szempontjából is. Ilyenkor mutatkozik meg igazán, ilyen helyzetben, hogy ki, hogyan, milyen szilárdan áll a lábán, ki bizonytalankodik? Ilyenkor az is szembetűnőbb —- s jó, ha ezt nem feledjük, hogy politikánknak, rendszerünknek nemcsak szilárd hívei vannak, nemcsak bizonytalankodók vannak, hanem akadnak politikánknak, rendszerünknek ellenzői és ellenségei is. A politikánkkal, rendszerünkkel szembenállók száma az országban a nép tömegeihez, a szocializmus őszinte híveinek számához mérten csekély, de mégis, ilyenek is vannak. Vannak jobboldaliak, akik szüntelenül lemondásokról, a kormány, a rendszer bukásáról álmodoznak és suttognak. Ée akadnak úgynevezett „baloldaliak” is, akik, mint mondják, változatlanul az „igazi, harcos, keménykezű vezetés” idejének visszatértét várják. Ezek hiábavaló és dőre reménykedések; Politikánk elvileg megalapozott, a gyakorlatban kipróbált és bevált. Pártunk önálló, országunk szuverén, fejlődésünk minden kérdésében választott legfelsőbb pórt- és állami szerveink döntenek. A magyar nép magáévá tette a szocialista társadalom teljes felépítésének programját, s az út mentén elmaradozó madár-ijesztőkre pillantást sem vetve, minden akadályon át feltartóztathatatlanul halad előre történelmi útján. (Taps.) Jó lenne, ha itthon iá és határainkon' túl is végre mindenki megértené, hogy noha az élet új és új kérdéseket tűz napirendre, és a dolgok terméAml a jelen ülésszak napirendjén levő 1965. évi, mindkét fő léteiében kereken 98 milliárd forintot, ezen belül 174 millió forint bevételi többletet előirányzó költségvetést illeti, az tükrözi és meghatározza egy esztendő egész gazdálkodását. a szocialista építés erre az időszakra szóló ütemét. A költségvetés országgyűlési vitája maga, szetes rendje szerint időről-időre személyi változások is vannak a tisztségekben, politikánk fő irányvonalát megőrizzük és továbbfejlesztjük, megvéd- jük mindenféle torzítási kísérlettel és mindenkivel szemben. Azért hangsúlyozom ezt, tisztelt országgyűlés, mert alá kívánom húzni, hogy politikánk nem a napi konjunktúrától függ. Politikánkat a horthysta hitlerista fasiszták ellen, a néphatalomért. a személyi kultusz ellen, az ellenforradalmi felkelés ellen vívott harcokban, súlyos küzdelmek egész korszakán át együtt kovácsolta ki a párt, a munkásosztály, a nép, s az érvényes a szocialista Magyarország teljes felépítésének egész időszakára. Nincs ma erő, amely politikánk fő . irányvonalát megváltoztathatná, finnek tudatában élhet és dolgozhat nyugodtan népünk. minden honfitársunk. éppen úgy, mint az üzemekben, intézményekben folyó tanácskozásokon a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közgyűlései örvendetes módon bizonyítják, hogy a gazdasági és kulturális építés időszerű kérdései mindinkább foglalkoztatják társadalmunkat és a szó teljes értelmében közüggyé váltak. A magyar népgazdaság általános helyzetét s fejlődésének ütemét legjobban valóban második ötéves tervünk eddig eltelt első négy évi teljesítésének fő adataival szemléltethetjük. A négy esztendő alatt, mint már erről ismételten szó volt, a nemzeti jövedelem 23 százalékkal, az ipari termelés .40 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 10 százalékkal, az áruszállítás 32 százalékkal növekedett. A beruházásra és felújításra fordított összeg 1964-ben kereken 26 százalékkal volt magasabb, mint 1960-ban. A négy év alatt a termelékenység az állami iparban 22 százalékkal nőtt, a mezőgazda- sági felvásárlás 26 százalékkal emelkedett. Ugyanezen idő alatt a munkások és alkalmazottak reálbére Ő százalékkal, egy főre eső reáljövedelme 18 százalékkal, a parasztság reál-fogyasztása 13 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 25 százalékkal nőtt. Nem volna pontos ez a kép. ha nem- tennénk hozzá, hogy ez alatt az időszak alatt a beruházási tervet 13 százalékkal túlteljesítettük, a honvédsé- * get korszerű fegyverzettel láttuk él, előteremtettük a szükséges anyagi fedezetet a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez, s mindvégig pontosan eleget tettünk nemzetközi fizetési kötelezettségeinknek is minden irányban. A társadalmi forradalom oly nagyjelentőségű kérdését, mint a mezőgazdaság szocialista átszervezése, nem lehetett számológépekkel előre „megtervezni". Ez elsősorban egész fejlődésünket érintő társadalmi és politikai kérdésként jelentkezett és gazdasági szempontból is indokolt volt. A mezőgazdaságnak előbb-utóbb minden országban át kell térnie a nagyüzemi gazdaságok rendszerére. Ez teljesen ellentétes módon ugyan, de végbemegy mind a szocialista, mind a kapitalista országokban feltartóztathatatlanul. Tisztelt Országgyűlés! — Kedves elvtársak! Az. elhangzottakkal korántsem akartam azt mondani, hogy minden feladaA takarékossági A kormány az évelejl pénzügyi takarékossági intézkedéseken kívül előterjesztést tett a Munka Tön vénykönyvének módosítására is, többek között azért, hogy ott, ahol tényleges létszámfelesleg van, elbocsátásokat lehessen eszközölni. A dolgozók nagyon jól tudják, hogy míg a munka legtöbb területén éVek óta hallatlan munkaerőhiánnyal küzdünk, helyenként fölös a létszám. » ténylegesen nem dolgozó emberek vannak. Intézkedés történt arra Is, hogy rendezzék a normákat ott ahol ez indokolt. A végrehajtás a gazdasági vezetők kötelessétot példásan oldottunk meg, vagy hogy a gazdasági munka nem szorul javításra. Már nem egyszer rámutattunk arra, hogy a ga7.dasági munkában a jelentős fejlődés és a számokkal mérhető előrehaladás mellett vannak olyan egyenetlenségek, nehézségek, hibák, amelyek megszüntetéséhez kellő figyelemre, és nem kevés erőfeszítésre van szükség. A négy év alatt az ipari termelés növekedése elérte, a mezőgazdasági nem érte el a tervezettet. Az import a tervezettnél gyorsabban, az export lassabban növekedett. A termelékenység lassabban növekedett, az önköltség kisebb mértékben csökkent a tervezettnél; — ennélfogva a termelés gazdaságossági mutatói rosz- szabbak a kívánatosnál, A kormány mindezt figyelembe vette az idei nép- gazdasági terv elkészítésénél. Ebben az évben a termelés növelésének előirányzata kisebb a2 előzi évinél, viszont nagyobb szerepet kapnak a gazdaságosabb termelést, a külkereskedelmi mérleg javítását, a takarékosságot elősegítő tervfeladatok. Az eddigi eredmények, a megoldott nagy feladatok bizonyítják, hogy gazdaságpolitikánk alapvetően helyes, azon változtatnunk nem kell. A gazdasági fejlődés mai, magasabb szintje azonban újabb, az eddiginél bonyolultabb követelményeket támaszt. Most —- amint ezt helyesen a folyó költségvetési vitában a felszólalók mindvégig hangoztatták — a szocialista építés minden területén döntő szerepeket kell kapnia a gazdálkodás hatásfokának, a reálisan mérhető és kiszámítható eredményeknek, a minőségi munkának. A gazdasági munkát minden téren, a tervezés, a» irányítás, a kivitelezés, a szállítás és az értékesítés minden területén javítani kell. Ennek érdekében megfelelő intézkedések történtek • középfokú irányító szerveknél és a kormányszerveknél is. intézkedésekről ge. Az irányító szerveknek, a helyi párt- és szakszervezeti szerveknek feladatuk ellenőrizni, hogy a végrehajtásban érvényesüljön az emberség és az igazság, a szociális szempontokat és a végzett munkát egyaránt vegyék figyelembe. Ellenőrizni kell azt is, hogy senki se legyen gavallér a becsületes dolgozók, szocialista közösségünk kárára. A kormány úgy véli hogy a munka hatékonyságának növelése, a helyenként megtalálható megengedhetetlen lazaság felszámolása, a munkafegyelem megjavítása szükségessé te(Folytatás a 2. oldalon) Kádár János, ás MSZitír tv w. ponti Bizottságának el« só titkára« a forradalmi munkás-part) art kormány oáA magyar népgazdaság általános helyzetéről
