Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-09 / 33. szám

IMS. február 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Á tiszafürediek kezdeményezése M kosos gazdaságokban helyileg kell megtermelni a szükséges abraktakarmányt A tiszafüredi járás termelőszövetkezeteiben az utóbbi négy év alatt az állattenyésztés erőteljes fej­lődésnek indult. A közös gazdaságok 1981-ben 45, ta­valy már 63 mázsa húst értékesítettek 100 kát. hold szántóra vetítve. Bár a növénytermelés is változott, fejlődése mégis elmarad az állattenyésztés mögött. Az abraktakarmány hiány kezd krónikussá válni, s ez előbb-utóbb akadályozná, visszavetné az állattenyész­tés előrehaladását. A kukorica holdsu­kén ti átlagtermése 1961- ben 7 mázsa volt, ugyan­akkor az abraktakarmány hiány 300 vagon körül moz­gott. A kukoricatermés ta­valy már megduplázódott (14,3 mázsa/kh) az abrak­hiány mégis 380 vagon lett. Súlyos gond ez a termelő- szövetkezetekben, kihatás­sal van a gazdaságok pénz­ügyi helyzetére. A most folyó zárszámadásokon hat millió forintot kell tartalé­koltok az abrakhiány pót- lására. Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi helyzet tarthatat­lan. Nem szabad megtűrni a két fő termelési ágazat közötti aránytalanságot. A járási párt végrehajtó bizottság több év tapaszta­lata nyomán elemezte a takarmánytermelés helyze­tét Mérlegelte az eredmé­nyeket, feltárta a fejlődést gátló akadályokat és intéz­kedési tervet dolgozott ki a szemestakarmány, külö­nösen a kukoricatermelés fejlesztésére. A terv célja az, hogy a hozamok növe­lésével a járáson belül meg­oldódjon a takarmány prob, léma Az intézkedési terv he­lyesen állapítja meg: a takarmánytermesztés elma­radása elsősorban terme­léstechnikai hibákra vezet, hető vissza. Ehhez kapcso­lódnak a jövedelemelosz­tásban és az anyagi ösztön­zésben meglévő arányta­lanságok te, A járás közös kuko­rica területének 75 száza­lékát részes, 17 százalékát munkaegység és az összter­mésből való részesedés, 8 százalékát pedig a hagyo­mányos munkaegységrésze- eedés alapján művelték. Az adatokból kitűnik, hogy a közös kukorica termésének több mint egynegyede — a háztájival együtt 60 szá­zaléka — vándorolt a tagok magtáraiba. Ugyanakkor, a háztáji gazdaságokból ará­nyosan jóval kevesebb ser­tést vásárolt fel az álla­mi vállalat. A részesművelés beveze­tése helyes volt, ösztönzött a hozamok emelésére. Je­lenleg azonban — előnyei mellett — gyakran gátolja a termelés irányítását, A tsz-ekben nehézkessé vált a kéri művelés irányítása, akadályokba ütközik a kor­szerűbb termelési eljárások — gépi kapálás, öntözési előkészületek, barázda ki­húzás, vegyszerezés — el­terjesztése. A részesműve­lők nagyobb jövedelmet szereznek az öntözéssel, — mely nem áll arányban a végzett munkájukkal. Ter­mészetesen hiba lenne egy- csapásra megszüntetni a részesművelést. Nyilvánva­ló azonban, hogy arányain változtatni kell. A tsz tag­sággal egyetértésben egyéb ösztönző módszerek beve­zetésével csökkenteni lehet a részesülővel és területét. A tiszafüredi intézkedési terv a kukoricatermesztés fejlesztésében két fő fel­adatot rögzít: 1. javítani a termelés tech­nikáját: 2. megváltoztatni a jövede­lemelosztás és az anyagi ösztönzés módszereit. A korszerű termelés- technikai módszerek ma­gukban foglalják a talaj­előkészítéstől a növény be­takarításáig terjedő felada­tokat. A tiszafüredi járás­ban a kedvezőtlen ősz elle­nét« nem maradt szántat­lan terület. Törkedtek az istállótrágya kihordására, alászántására is. Tehát ta­vaszi szántásba az idén nem vetnek kukoricát. A következő években az a törekvésük, hogy tsz-ek a közös kukorica terült 40— 45 százalékát — főként az ön­tözésre kijelölt táblákat — szervestrágyázzák. Nem fe­ledkeznek meg az öntözött földek fej trágyázásáról sem. A kukoricatáblákat előre kijelölik. Megszüntetik azt a gyakorlatot, hogy oda vessenek, ami egyéb növé­nyek elvetése után megma­radt. Ügyelnek arra is, hogy gyomtalan, porhanyós föld­be, 8—12 centiméter mé­lyen vessék a kukoricát A terv meghatározza, hogy a kukoricát legalább kétszer kézzel és háromszor géppel is megkapálják. Az első kapálást 3—4 leveles állapotban, egy hét alatt — függetlenül a gyomosodás- tól — el kell végezni. Igen nagy gondot fordítanak a megfelelő tőállomány bizto­sítására. Szárazművelésben holdanként 15—18 ezres, — öntözés esetén 20—22 ezres állományt hagynak. Ahol munkaerőhiány van, jobban szorgalmazzák a vegyszeres (dikonirt) gyomirtást. Az utóbbi években szor­galmasan — s a megyei át­lagnál nagyobb területet — öntöztek a járásban. Mint­egy ezer-ezerkétszáz hold kukorica kapott mesterséges csapadékot. Az idén 1800 holdra növelik az öntözött kukorica arányát. Am a te­rület növelésénél is fonto­sabbnak tartják az öntözés minőségének javítását, Köztudomású, hogy az őszi munkacsúcs sok gondot okoz a kukorica betakarí­tásában is. A járási párt-vb azt javasolja, hogy a mun­kacsúcs és a termelés ön­költségének csökkentése ér­dekében négy-öt tsz vásá­roljon kukorica betakarító kombájnt. A járási tanács mezőgazdasági osztálya se­gítséget nyújt a hitel biz­tosításához. A kombájnnal rendelkező tsz-ekben meg­szervezik a komplex kuko­ricatermesztő munkacsapa­tokat. A ©árt vb terve java­solja, hogy azokban a tsz- ekben, ahol a feltételek adottak, vizsgálják felül a részes művelést, alakítsák ki a jövedelemelosztásnak és az anyagi ösztönzésnek egy fejlettebb formáját. — A tsz-ekben Is helyesnek tartják ezt, több elnök járt Nádudvaron, hogy tanul­mányozza a jövedelemel­osztás és premizálás mód­szereit. A járási tanács me­zőgazdasági osztálya részle­tesen kidolgozza a premizá- j lási tervet, melyet javaslat- ? ként a tsz-ek rendelkezésé­re bocsát. A járási párt-vb intéz­kedési terve helvesen elem­zi, rögzíti a kukoricater­mesztés fejlesztésével kap­csolatos feladatokat. A kö­zeli napokban a tsz-ek el­nökeivel, agronómusaival is megtárgyalják az abban foglaltakat. A tsz-ek párt­tá ggyűlésein a tervezett ön­álló naplrepdi pontképt szerepel és fontos helvet kap a pártszervezetek éve' j politikai intézt-edési tervé- j ben is. Az idei munkaver- senyek alapját képezi a kukoricatermesztés fellen- dftése. A járásban négv-öt- ezer tsz-tag foglalkozik a kukorica termesztésével. — Épp ezért az emberek meg­győzésére, mozgósítására a pártszervezeteknek igen nagy gondot kell fordíta­niuk. A tiszafüredi járási párt- vb rendkívül fontos kérdés megoldását tűzte napirend­re. Helyes lenne, ha kez­deményezésük — nagyobb visszhangra és követőkre találna a megyében. .üáthé László A szolnoki AKÜV jász­berényi üzemegységének al- katrcszjavító részlegében a kereskedelemben nem kap­ható alkatrészeket készítik vagy felújítják. A fékdobfelnjítás precíz munkát követel. — Babics Károlynak nem is jelent nehézséget. Az elnökasszony első zárszámadása Kerékgyártó Mihályné már napokkal ezelőtt ál­landó izgalomban élt. Újra és újra végiggondolta: va­jon minden fontosabb dol­got bevettek-e a beszámo­lóba, van-e, amiről megfe­ledkeztek? S eközben filmszerűen pergett emlékezetében mindaz, ami elnökösködése első esztendejében történt. Szavakkal nem igen lehet érzékeltetni azt a sok küz­delmet, töprengést, amit át­élt. Ahogyan váltogatta egymást a csüggedés és a nekibuzdulás. Nem titkol­ja, hogy sokszor kedvét vesztette, s úgy érezte: ere­jét meghaladó feladatra vállalkozott. Mindezt most már feled­teti vele az a jó érzés, hogv sikeresen zárták az évet. S a szombaton tartott zár­számadó közgyűlésen arról számolhatott be, hogy gya­rapodott a közös vagyon és a gazdák jövedelme is, hi­szen a tervezett 25 forint helyett, 27,68 forintot ér egy munkaegység. Ha nem Is szeretik a sok számot az emberek, néhá­nyat érdemes megjegyez­niük. Mert önmagáért be­szél például az, hogy a ter­melőszövetkezet tiszta va­gyona tavaly 2 845 000 fo­rinttal növekedett, az álló­eszközök értéke 20 314 000 forint. A fel nem osztható szövetkezeti alap pedig mintegy kétmillió forinttal szaporodott és meghaladia a tízmillió forintot. A hite­lek visszafizetése, az állam Iránti kötelezettség teljesí­tése is időben megtörtént. S most több mint 600 000 fo­rint tartalékkal kezdik az évet. A jelentős gazdasági ered­ménynél számottevőbb az. hogy most már azok is másként vélekednek, akik korábban kételkedtek. Vol­tak ugvanis olyanok, akik nem bíztak benne hegy a két tsz egyesülésével létre­jött 6000 holdas gazdaság­ban rendben mennek majd a dolgok, mások pedig amiatt tamáskodtak, hogy asszony kezébe került a vezetés. De utólag el kell ismer­niük — mert a tények is ezt bizonyítiák, hogy Ke- rékeyártóné megállta a he­lyét. S vele együtt a veze­tők, a dolgos szövetkezeti gazdák is jól vizsgáztak Azok. akik társaik bizalmá­ból tisztséget viselnek, ar ra törekedtek, hogv egy nvelven beszél lenek, és va ­lóban kollektíván vezesse­nek« Az elnökasszony min­dig kérte, igényelte a veze­tők és a gazdák segítségét. A tsz-demokrácia érvénye­sítésével, a vezetőségi ülé­sek, brigádértekezletek, köz­gyűlések rendszeres meg­tartásával lehetőséget te­remtettek ahhoz, hogy a ta­gok véleményt nyilvánítsa­nak gazdálkodásukról. A vezetők és a gazdák számára is jó iskola volt a tavalyi esztendő. Megtanul­ták, hogy csak közös erő­vel, egy irányba húzva jut­hatnak előbbre. S úgy, ha kölcsönös a bizalom és olyan a közszellem, amely elítéli a fegyelmezetlensé­get, a hanyag munkát, a lő kezdeményezést, a helyes intézkedést viszont követ­kezetesen támogatja. Nincs annak akadálya, hogy ezt megvalósítsák a jászjákóhalmi Béke Tsz- ben, s az első év eredmé­nyeit meghatványozzák. N. K. Hogyan lehet gyorsabban hasznosítani a kutatási eredményeket ? A Vasas Szakszervezet műszaki és gazdasági ta­nácsa több kutató intézet és iparvállalat munkáját tanulmányozta, hogy vá­laszt kapjon: miért húzó­dik el egyes kutatási eredmények gyakorlati al­kalmazása. Megállapította, hogy a népgazdaság jelen­tős anyagi eszközökkel tá­mogatja a kutató és fej­lesztő intézeteket, gyakor­lati eredményeik azonban nem mindig felelnek meg a várakozásnak. Néha több év telik el, amíg egy-egy kidolgozott új módszert, vagy gyártmányt hasznosít az ipar. A legfőbb hibát a szak- szervezet abban látja, hogy a kutató intézetek és az üzemek között nincs meg­felelő összhang. A minisztériumnak . kel­lene gondoskodnia arról, hogy a kutató intézetek ál­tal kidolgozott tehcnoló- giáit, konnstrukcáót az in­tézet írásbeli engedélye nélkül ne változtathassa meg az üzem, mert ebből igen sok kár származik. Végül * szakszervezet ja­vasolja, hogy az arra hi­vatott szervek gondoskod­janak a kutatási eredmé­nyek széleskörű pvi Iván rút­ságáról. JA VUL A „KISTESTVÉR” (Tudósítónktól) Grosz István, a martfűi Tisza Cipőgyár vezér- igazgatója elmondotta, hogy a debreceni gyáregység négy százalékkal jobb minőséggel dolgozott január­ban, mint amit számukra beterveztek. Stanga István, a debre­ceni üzem vezetője beis­meri: ^ ebben a minőségja­vításban tevékeny része van az anyavállalatnak, — Martfűnek. — 1963 áprilisáig mi, itt Debrecenben a bőrgyárhoz tartoztunk. Kénytelenek voltunk kooperálni, — saj­nos nem a szó nemes ér­telmében. A legrosszabb minőségű bőrt kaptuk tő­lük, s meglehetősen rossz minőségű cipőket készítet­tünk. A Tisza Cipőgyárhoz kerülvén meglehetősen ja­vult az anyagok minősége, s az is sokat jelent, hogy a Martfűn kiszabott alkatré­szekből dolgozunk. Foglal­kozhatunk a gyártmány­Határviták a textiliparban A textiliparban tért hódí­tó új technológiák, a szö­vésnélküli kelmék gyártása, a ragasztásos eljárás stb. érdekes, új problémát ve­tett fel, szinte iparági ha­tárvitát keltett. Nem holmi féltékenykedés szülte a vi­tát, amelyet kerekasztal- konferenciaként mintegy 100 szakember részvételével rendeztek, hanem az a tö­rekvés, hogy hol a legcél­szerűbb, leggazdaságosabb az új módszerek bevezetése. Felvetődött a kérdés, ren- delkezzék-e a kötszövőgép- pel a gyapjúszövetgyártó ipar. Legyenek-e Malimo, vagy Malivatt gépek a rö­vidiparon kívül a textilipar más ágában. Eddig ugyanis a szövésnélküli, tűzött, vagy ragasztott kelme gyártásá­val csupán a rövidáruipar s annak is egyetlen üzeme, a Lőrinci Vattagyár foglal­kozott. A „profil” úgy ke­rült hozzájuk, hogy a ko­rábban is ott gyártott vate­lint tűzéssel kezdték előál­lítani. A tűzött textil azon­ban már sokféle célra hasz­nálatos, törülközőtől a sző­nyegig a kabátanyagtól a bútorszövetig különféle tex­tilanyag készíthető ezzel a módszerrel a Malimo, vagy Malivatt gépeken. A sző­nyeg. a takaró, vagy akár a bútorszövet gyártása egyébként nem a rövidáru­ipar hanem más iparág fel­adata és hogy hol, melyik üzem rendezkedjék be egy- egy újfajta termék gyártá­sára, annak eldöntése most a szakértők feladata. A vásárlóknak tulajdon, képpen tökéletesen mind­egy lenne, hol kapnak he­lyet az új technológiák, csak az a fontos, hogy mi­nél hamarabb forgalomba kerüljenek az új gyártmá­nyok. Az viszont a vásár­lóknak sem, sem a népgaz­daságnak nem mindegy, hogy milyen gazdaságosan tudiák bevezetni az új el­járásokat — ezért ez eset­ben nem elítélendők ezek az iparági határviták. fejlesztéssel, a technológia fejlett formáinak alkalma­zásával. — Azt hiszem, talán min­dennél fontosabb, hogy a martfűi műszaki irányítás segítőszándékú, a mi prob­lémáink megoldásán éppen olyan energiával dolgozik, mint a sajátján. — Januárban, további javulást is ígérő kibonta­kozás hozta a jó minőségi eredményt. Elsősorban so­kat javult nálunk a mun­kafegyelem — s ebben je­lentős része van a már kö­zös munkában töltött évek eredményeinek. — 1963-as munkánk jutalmául 10.8 nap keresetnek megfelel 1 nyereségrészeseaest kap­tunk. Azért kevesebbet, mint a martfűiek, mert nem év elején, a második negyedévben történt a vál­lalati összevonás. 1964-ben jól dolgoztunk, s most már mi is 18—20 nap körüli nyereséget várunk, — Martfűn nem igen vált be a minőségi bérezés. — Nálunk könnyebb megtalál­ni a rontó, felületes mun­kást — s meg Is keressük, elég kevesen vagyunk hoz­zá, hogy megleljük... Hát, ha vékonyabb a boríték —• hogyne igyekezne minden­ki? — Nálunk eddig éppen hogy dolgoztak brigádok. Most tiz munkabrigádunk van, s éppen a B műszak napokban lezajlott termelé­si tanácskozásán 'félték oda a szocialista munka brigádja címet Kótl József- né tüződei brigádjának. — Debrecen tehát nem pa­naszkodik Martfűre, sőt! 6s a jelek szerint Martfű Is egyre jobban bízhat • »kistestvérben”.

Next

/
Thumbnails
Contents