Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-07 / 32. szám

1985. február ?. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP * Miként lehetne SZOLNOK TISZTA VÁROS? Nehéz lenne megszámolni hány riportban, cikkben írtunk már Szolnok tisztaságáról, hány levél, panasz érkezett hozzánk, amelyekben ezt teszik szóvá a vá­ros lakói. Bírálnak, véleményt mondanak, javasolnak s szinte mindannyian kijelentik: cselekedni kell. Igen, cselekedni. De ho­gyan? Mit kellene tenni, hogy egyszer már valóban tiszta város legyen a me­gyeszékhely? Régi gond ez, Már 1910-ben egy Szolno­kon megjelenő újság is fel­tette ugyanezt a kérdést: Mi szükséges ahhoz, hogy Szolnok tiszta város legyen? Akkor a válasz egyszerűen csak ez volt: seprű. A kérdés ma még talán időszerűbb, mint akkor, de míg fél évszázaddal ezelőtt talán elegendő volt az em­lített „seprű”, most több kell- Nemcsak a SÁROS, POROS, SZEMETES utakról van szó, hanem a szétszórt hulladékról, az otthagyott téglarakásokról, a földkupacokról, a beteme- tetlen árkokról, meg azokról az emberekről, akik ezt okozzák, hanyagságukkal, igénytelenségükkel, kultú- sálatlanságukkal. Joggal éri bírálat azokat a vállalatokat is, melyeknek dolgozói munkájuk befe­jeztével továbbállnak, s törmeléket, hulladékot, piszkot hagynak maguk után. Tudjuk, hogy sokat kell építeni, á kábelek le­fektetéséhez, a kandelábe­rek felállításához árok kell, s _ ez nem megy törmelék nélkül. De miért hagyják ott mindenki bosszúságára? Nem kell messze menni a jó példáért. Az ország minden városában építkez­nek. Egyik-másikban talán még gyorsabb ütmében is, mint Szolnokon. Mégis többnyire tisztábbak az ut­cák, a terek. Vajon ott ho­gyan csinálják? A Szolnok Városi Tanács és a végrehajtó bizottság ülésein szinte állandó na­pirendi pontként szerepel a Város tisztasága. HATÁROZATOK IS SZÜLETNEK, de azok nem mindig reali­zálódnak a gyakorlatban. Tavaly a december 16-i vb- ülésen például határozat­ban rögzítették, hogy a vállalatokat kötelezzék munkájuk befejeztével a törmelék elszállítására- Eredmény: a Ságvári End­re úton tégladarabok he­vernek szanaszét, a Tisza Malomnál kiárkolták a jár­dát, valószínű azért, hogy oszlopot állítsanak fel. Nem állítottak fel semmit, de az árkot sem temették be. Régi rendelkezés, hogy a háztulajdonosok kötelesek tisztán tartani a házuk előtti járdaszakaszt- Ennek még a főutcán sem tesznek eleget. Az időjárástól füg­gően sártenger, korcsolya­pálya, vagy porfelleg borít­ja az utcákat. Az illetékes hatóságok nem szereznek érvényt ennek a hasznos és fontos határozatnak. December 30-án az Aradi utca lakóinak panaszát ír­tuk meg a nagy sár miatt. A Temető utcában lakók­nak a szemét elhordása okoz gondot. Az MTH in­tézet Il-es számú otthona előtt valósággal szemét­domb van. Odajárnak kon­cért az ebek, sőt esetenként még a guberálók is. Szenny, piszok tőle a környék. Aztán itt vannak azok, akiknek kedvesebb a sötét Szolnok, mint a nagyvárosi fényözön, akik szívesebben ődöngenek egy kopár grun- don, mint a virágos téren: a villanyégők és a parkok rémei. Ellopott és letaposott virág, megtépázott bokor, levert villanyégő jelzi ga­rázdálkodásukat. A köztu­lajdonnak ezek a BITORLÓI ÉS PUSZTÍTÓI közöttünk élnek. Valljuk be, sokszor szemünk előtt követik el tettüket, s alig akad, aki megakadályozná, szóvá tenné. Olvasóink levelei tehát nem ok nélkül íródtak — és nem is segítőszándék nélkül- Valamennyi a gyors és hathatós megoldást sür­geti. Véleményünk egyezik a levelek íróiéval: ez az ál­lapot megengedhetetlen és ellene nemcsak lehet, ha­nem kell is küzdeni! Hogyan? Kinek? Mindenkinek, aki a vá­rosban lakik. Tanácsi ve­zetőknek, lakóknak, válla­latoknak, intézményeknek egyaránt. Még néhány hét és — reméljük — a tavasz köszönt ránk. Legyen ez a tavasz — amikor hazánk felszabadulásának huszadik évfordulóját is ünnepeljük — a tiszta Szolnok megte­remtésének tavasza is. Miként lehetne tiszta vá­ros Szolnok? — tettük fel a címben a kérdést. Ügy, ha mindenki megteszi a köte­lességét, amit hivatala, be­osztása, lelkiismerete, rend­szeretek, kultúráltsága dik­tál. Kinél mekkora ennek a követelménynek mértéke, beszéljük meg. Szívesen adunk helyt lapunk hasáb­jain olyan leveleknek, írá­soknak, amelyek arról szól­nak: miként lehet tiszta város Szolnok? VALLOMÁS a tudományos munkáról, a gyárban Aki a budapesti Műszaki Egyetem és egy, — a tan­székhez legközelebb álló — gyár között ossza meg mun­ka és szabadidejét, annak minden perc szigorúan be van osztva. így van ez Ha­lász Lászlónál is, aki az egyetem kalorikus tanszé­kének docense, másodál­lásban pedig a Hűtőgép­gyár fejlesztési főosztályá­nak vezetője. Két tárgyalás között, — mindössze 10—15 percet áldozhatott, hogy elmond­ja, milyen szerencsés a ma­gasszintű elméleti tudást a gyakorlati munkában ka­matoztatni. De arról is be­szélt, hogy a kalorikus szakember-képzésben a jö­vőben hogyan hasznosítha­tók a gyakorlati munká­ban, főleg a sorozatgyár­tásban szerzett tapasztala­tok. — A Hűtőgépgyár veze­Ahol remeg a főid-fc NAGYOT ÜT, PEDIG NEM MÉRGES * MONDOTT SZÓBÓL ÉRT AZ EMBER, VAGY BICCENTÉSBŐL? ASSZONYOK KALAPÁCCSAL KOVÁCSOK A JÁRMŰBEN Hatalmas lángnyelvek villannak az izzítókemen­ce nyitott szájában. Izmos férfikezek ragadják meg fogókkal az izzó vastöm­böt. Egy zömök, kétkerekű kis vaskocsira teszik és a gőzikalapács elé húzzák. — Egy összeszokott mozdulat és már a kalapács tőkéjén van a megmunkálandó anyag. A tűzikovácsok körbeáll- ják. Forró János pöröly­vezető keze a fogantyúért nyúl. Az öt mázsás kala­pácsfej a levegőbe emelke­dik. Eddig minden pillana­tot figyelemmel kísérhet­tem. Most már csak a két ütés közöttit. — Közben ugyanis akaratom ellenére lecsukódik a szemem. A hatalmas pöröly egy férfi­kéz parancsára 1500 kilós ütéseket mér az izzó vas­tömbre. A hatalmas monstrum körül remeg a föld. Pedig a gőzkalapács alatti tőke mélyen belenyúlik a földbe, legalább 25—30 tonna sú­lyú. Az irtózatos ütések azonban még ezt a tömeget is megrengetik. A kovácsok arca kipirul az izzó vasdarabtól. Már a fogók is átmelegedtek. — Még egy-két fordítás a vasdarabon és néhány perc alatt elkészül a vaspogá­csa. Egy biccentésből mindent megért A pörölyvezető kilép ülő­fülkéjéből. — Középmagas fiatalember. Nehéz elhinni, hogy jobb kezének egyet­len rezdülésével formálja a hatalmas vastömeget. — Az ütések olyan gyor­sak és hangosak, hogy a megmunkálandó anyagot fogó kovácsok csak a fe­jükkel biccentenek. Ezzel jelzik, hogy milyen erejű ütést kívánnak. A gőzkalapács kezelőjé­nek egyik szeme a vasda­rabot forgató kovácsokat figyeli, másik szemével a formálódó munkadarabot nézi. Néha nem is keli biccenteni, az alakuló for­máról is tudia milyen erős ütést kell adni. ÜjnKb kováesmunkát hoz­nak. És a hatalmas kala­pácsai, mely az előbK másfél tonnás ütéseivel a vastömböt pogácsa alakúra lapította, most szinte „ci­rógatja” a tőkén izzó ki­sebb vasdarabot. Zsebóra a gőz­kalapács alatt A pörölyvezetők munkája hihetetlen érzéket igényel; Csak egy apró mozdulat a szabályozókaron és 100 ki­lókkal csökken, vagy nő az ütés ereje. — Látogatóknak, vagy a maguk szórakoztatására né­ha bemutatják mit tudnak. A szakmai „csúcsot” egy idősebb gőzkalapácsos tart­ja. Régitípusú, fedeles zseb­óráját egy alkalommal a kalapács alá tette. És az öt mázsás kalapácsfejjel be­csukta a fedelet, még be is pattintotta. Iskolapéldája a szakmának ez a mutat­vány. Persze a fiatalok sem maradnak el. Forró János üveglapot „ciróga­tott’’ meg egy alkalommal. Az itt dolgozók azt is el­árulták, hogy a nyári gyü­mölcsszezonban Forró sza­ki törögeti a barackmago­kat is. A gép mellett beszélgetve rágyújtunk. — Szabad egy pillanatra a gyufásdobozt — mondja Forró János. — A félig nyitott dobozt a tőkére teszi, egy mozdí­tás a szabályzókaron és a hatalmas vasfej könnyedén összetolja a gyufásdobozt. Női kovácsok A szakmai „bemutató” végétért. Űjabb munkada­rabot hoznak. Feldübörftg a nagvkalanács. És mintha a kovácsműbely szólistája lenne, pár másodnerces működése után a kisebb- oagyobb gőzkaianácsok dü­börgése kancsó!óh;]í ehhez a koncerthez. Már csak egymás füléhez baiolva tu­dunk beszélni. 7el ~i Tst- ván. Varga József és Pol­gár Sándor egyszerre mlí- IzeHteHb 3 eőzkalonóesekat, Szé+nézek a műh°]vben Három nőt ni'lantok meg. — Legiobb munkaerőink közé tartoznak. Némelyi­kük már régóta itt do1 go- ük és ledsléVib elvan jól mint a fé—fi ea-aim»e*m+ék Tudja, a kovács szakma bizonyos fizikai erőt igé­nyel. A három asszony ezt ügyességével pótolja, ki is vívták az elismerést. Az egyik gépen Pfeffer Istvánná kalapál. Kovács­dinasztia tagja. Fiai is ’tt dolgoznak. Talán az unokái is itt fognak találkozni majd egyszer? — Nem lehet még tudni, — mondja mosolyogva. Együtt mosolyog vele Kovács Vencélné és Blaskó Ferencné is. Három nő, kimondottan férfiaknak való munkakör­ben. Mit szimbolizálnak? Talán az egyenjogúságot? Vagy a munka által szerez­hető megbecsülést? — In­kább mind a kettőt. Tóth László tőinek felkérésére tavaly júliusban elfogadtam a fejlesztési főosztály irányí­tását. Nekem nem szokat­lan ez a munka, mivel ed­dig sem voltam csak ki­mondottan elméleti ember. — Tizenkét évvel ezelőtt, amikor a Műszaki Egye­temre kerültem a Budapes­ti Hűtőipari Vállalat fő­mérnöke voltam. Hűtőhá­zak és jéggyárak üzemelte­tésével foglalkoztunk. Az egyetem már jó ideje vál­lalja egyes gyakorlati fel­adatok megoldásának ki­dolgozását. Az én munkám itt is ez. — Nincs ebben semmi meglepő, azaz egy mégis csak van. Az, hogy a meg­tervezett és prototípusnak elkészített gépet, berende­zést fokozott figyelemmel, pontos, részletes tervezés­sel és kidolgozással lehet csak útjára bocsátani, so­rozatgyártásra előkészíteni. Ilyen sorozat gyártó üze­meknél, amilyen a Hűtő­gépgyár is, fel keli arra készülni, hogy a gyártmány összeállítását, összeszerelé­sét nagyrészt nem szak­munkások, hanem betaní­tott munkások végzik. — Egyszóval a gyártmány szerkesztésén kívül naeyon fontos a gyártás jó előké­szítése is, a kivá’ó gyártás­technológiai kidolgozás. — Mióta itt dolgozom, nagyra becsülöm azoknak a műszakiaknak a munká­ját, akik a technológiát le­fektetik. Az egyetemen a mérnökképzésben a gyár­tástechnológia megbecsülé­se nem volt érezhető: il­letve kisebb fontosságot tu­lajdonítottunk neki, mint egyebeknek. — Az az elképzelésem, hogy az egyetemen nem­csak a szerkesztésben jár­tas, hanem jó konstruktőr­technológus szakemberek képzésére kell töreked­nünk. — Beosztottaim lelkes fiatal mérnökök, akik a szakma felvirágoztatásában szabadkezet kaptak. — A kalorikus szakmát, nagyon sokáig fékezték hazánkban. Most érzik, hogy lehetőség van a nagyvonalú fejlő­désre és nagy energiával és becsvággyal dolgoznak. Igazán öröm az ilyen be­osztottakkal együtt dol­gozni. — Rövid idő alatt már értünk el eredményeket. — Az idei Budapesti Nemzet­közi Vásáron kiállítandó liofilizáló prototípusa is ezt bizonyítja. — A gyógy­szergyártásban nélkülözhe­tetlen és eddig több mil­lió forint nyugati valutá­nak megfelelő összegért vá­sárolt berendezéseket rö­videsen országon belül is gyárthatjuk. Eddig jutottunk, amikor nyílt az ajtó és Halász László docens irodájába bejöttek a mai értekezletre meghívottak, s végeszakadt beszélgetésünknek. A jászberényi Hűtőgép­gyár egyedüli megyénk ipa­ri üzemei között, ahol a gyártmányfejlesztésen, — mint a gyár alkalmazottai egyetemi tanárok dolgoz­nak és irányítanak. Elgon­dolkoztató, vajon több nagyüzemünk miért nem él ilyen lehetőségekkel? — bognár — Negyvenezer forintos kártérítés az elvett kilátásért A Veszprém megyei Ta­nács Balatonfüred egyik legszebb részén, közel a magyar tenger partjához, orvosi lakásokat akart épít­tetni. A tervek szerint az egyes épületek között szé­les térköz lett volna, s így A fiatalok idei feladatairól tárgyait a törökszent­miklósi járási KISZ vb A törökszentmiklósi járá­si KISZ végrehajtó bizottsá­ga február 5-én, pénteken megtárgyalta az 1965. évi akcióprogramját. A felada­tokat három pontba csopor­tosították. Elsőként a KISZ VI. kongresszusa és az MSZMP KB december 10-i ülése alapján a termelésben való segítésről beszéltek. A já­rásban a mezőgazdasági ter­melés hatékonyságát, a gaz­dasági tervek teljesítését, az önköltség csökkentését különböző munkaverse­nyekkel segítik elő. Ezzel párhuzamosan szor­galmazzák a fiatalok esz­mei-politikai, erkölcsi ne­velését. Itt szerepel a KISZ oktatás, a nyolc általános iskola elvégzése, valamint a párt és KISZ kapcsolatának még jobbá tétele. Az akcióprogram harma­dik pontja az alapszerveze­tek politikai jellegének erősítése, fejlesztése volt­Az ülésen még megtár­gyalták és kiértékelték az 1964. évi munkaversenye­ket, meghatározták a ha­zánk felszabadulásának 20. évfordulójára szervezett kulturális szemle feladatait. SZOLNOK MEGYEI TANÁCS ÉPÍTÉSI ÉS SZE­RELŐIPARI VÁLLALAT, Szó'nők, Dózsa György u. 5 szám azonnali belépéssel felvesz 10—12 létszámmal kubikos brigádot, szigetelő, bádogos, asztalos és lakatos szakmunkásokat. a lakások nem zavarták volna a kilátást abból a házból, amely a tervezett új épületek mögött van. A ház tulajdonosa, mint a szomszédos telek tulajdono­sa hozzájárult az építkezés­hez. Később azonban tudta nélkül megváltoztatták a terveket. így az újonnan emelt épületek elvették a kilátást a Balatonra; a ko­rábbi szép panoráma helyét egy függőfolyosókkal teli fal foglalta el- Ezért az in­gatlan értéke lényegesen csökkent, s a tulajdonos kártérítési pert indított a megyei tanács tervosztálya ellen. A Legfelsőbb Bíróság íté­letében rámutatott, hogy az alperes megszegte a Bala- tonkörnyék építési rendjére vonatkozó előírásokat. Az illetékes államigazgatási szerv engedélye alapján építkezett ugyan, ez azon­ban nem mentesíti attól, hogy az építkezéssel más­nak okozott kárt meg ne térítse. A kártérítés össze­gét — 10 százalékos érték, csökkenés figyelembe véte­lével — 40 000 forintban állapította meg. GM- Budapesti Beton- árugyár, Budapest, XXI. (Csepel) Rákóczi F- u- 289- azonnali belépéssel felvesz lakatos, univer­zális autószerelő, csősze­relő. esztergályos szak­munkásokat, — valamint betonelem és mozaiklap gyártásához férfi és női segédmunkásokat- Felvé­telhez munkakönyv, — M1L- lap és tanácsi iga­zolás szükséges. Mun­kásszállást biztosít, le- lentkezés a fenti cím munkaügyi csoportjánál-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents