Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-05 / 30. szám

t SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1365. február 3. De Gaulle az ENSZ válságáról és a német kérdésről De Gaulle csütörtökön délután tartotta meg nagy érdeklődéssel várt sajtó­konferenciáját, a kormány tagjainak jelenlétében, — mintegy 800 francia és kül­földi újságíró részvételével. A köztársasági elnök lé­nyegében a nyugati világ nemzetközi pénzrendszeré­nek megreformálásáról, az ENSZ válságáról és a né­met kérdésről beszélt. Németország kérdése — mondotta — kifejezetten európai ügy. Franciaország azt kívánja, hogy Németor­szág a béke és a haladás biztos eleme legyen. Ebből a feltételből kiindulva kész támogatni Németország új­raegyesítését. Az újraegye­sítéshez vezető út azonban hosszú és számos feltételtől függ. De Gaulle szerint a német kérdés nem oldható meg úgy, hogy egész Né­metországban kommunista rendszer legyen, sem, hogy a NATO erősítésével nyo­mást gyakoroljanak a Szov­jetunióra, ahogy ezt az Egyesült Államok képzelte. Mindenkinek, és különö­sen Németországnak el kell Ismernie — hangoztatta De Gaulle —, hogy az újra­egyesítés csak úgy lehetsé­ges, ha Németország hatá­rait és katonai erejét a szomszédos keleti és nyu­gati országokkal egyetér­tésben állapítják meg. De Gaulle lényegében az „Atlanti-óceántól az Uraiig terjedő Európában’’ jelölte meg a német kérdés meg­oldásának keretét. — Az Egyesült Államokat telje­sen figyelmen kívül hagy­ta a német kérdés tárgya­lásánál. Az ENSZ válságának okát a francia elnök sze­rint abban kell látni, hogy a világszervezet túllépte az alapokmányokban körvona­lazott hatáskörét. Az alap­okmány szerint az ENSZ amikor határozatokat ho­zott a koreai és a kongói katonai beavatkozásról. — Az ENSZ — hangoztatta De Gaulle — csak úgy lá­balhat ki a jelenlegi vál­ságból ha visszatér az alap­okmányokhoz. Franciaor­szág ezért azt javasolta, hogy a világszervezet ala­pításában részt vett nagy­hatalmak — Washington, Moszkva, London, Peking és Párizs — képviseslői ül­jenek össze Genfben, hogy megmentsék a nemzetközi Koszigin Irkntszkba érkezett Irkutszk (TASZSZ) Hanoiba vezető útján a ■covjet küldöttség, amely Kosziginnak, a szovjet Mi­nisztertanács elnökének ve­zetésével látogatást te« a Vietnami Demokratikus Köztársaságban, csütörtö­kön Irkutszkba érkezett. A küldöttség itt tölti az éj­szakát és pénteken folytat­ja útját. Esetleges látogatáscsere az USA és a Szovjetunió között — legmagasabb szinten Johnson szerdai beszéde WASHINGTON (TASZSZ). Johnson elnök szerdán felszólalt egy faji megkü­lönböztetés ellen küzdő amerikai társaság díszva­csoráján, amelyet abból az alkalomból rendeztek, hogy Johnson elnöknek ítélték oda a szervezet 1965. évi díját. Az Egyesült Államok el­nöke beszédében egyebek között ki jelenetette: „A múlt hónapban a kongresszus ülésén felszólalva kifejez­tem azt a reményemet, hogy a Szovjetunió új vezetői esetleg ellátogatnak orszá­gunkba, hogy lássanak ben­nünket, találkozzanak ve­lünk”. „Örülök — folytatta John­son elnök — hogy ez a re­ményem aktív, építő — és remélem gyümölcsöző — figyelemre és érdeklődésre talál a szovjet kormánvnál. Megvan az okom rá, hogy feltételezzem: a szovjet ve­zetőség üdvözölné szovjet- unióbeli látogatásomat, és én is örömmel tennék Ilyen utazást. — Remélem, hogy esetleg az év végéig sor ke­rülhet erre a látogatáscse­rére”, A nyugatnémet sajtó bírálja a Iirumey—Hunsche perben hozott ítéletet BONN (MTI). A Frankfurter Allgemeine Zeitung vezércikkében ki nem elégítőnek tartja az ítéletet. A lap rámutat: ez az ítélet azoknak a malmá­ra hajtja a vizet, akik nem tanultak a múltból, s azt követelik, hogy „végre ab­ba kell hagyni a felelősség- revonást”. A Frankfurter Rundschau kommentárjában ugyancsak hangsúlyozza, hogy az ítélet ..kényelmetlen gondolato­kat” ébreszt. A keresztény-demokrata Rheinische Post is hangsú­lyozza, hogy megdöbbentő aránytalanság van a bűn és büntetés között. — „ötévi íegyház 300 000 ember éle­téért! Vajon nem könnyít- jük-e meg túlságosan a két­millióinak, hogy két­ségbeejtőnek tartsák igaz­ságszolgáltatásunkat?” — írja a lap. „Ez az ítélet rosszabb, mintha egyáltalán nem hoztak volna ítéletet” — emeli ki elsőoldalas címé­ben a Bild-Zeitung, majd így ír: politikailag és emberileg egyaránt elvi­selhetetlen, hogy egy né­met bíróság felmentő íté­lettel és ötévi fegyházzal torolja meg a tömeggyil­kosságban való részvételt. Jogászkörökben is sokan élesen bírálják az ítéletet. Rámutatnak arra, hogy az ítélet indokolásából az a megdöbbentő kép bontako­zik ki, mintha a bírák gör­csös erőfeszítéseket tettek volna annak érdekében, hogy megingassák a vád ta­núinak szavahihetőségét. szervezetet, amelyhez az emberiség nagy reménye­ket fűz. De Gaulle hosszan beszélt a nyugati világ valuta rend­szerének megreformálásá­ról. Rámutatott, a dollár kiváltságos szerepe, hogy az arannyal egyenértékű fizetési eszközül szolgál a nemzetközi tartozások ren­dezésénél, ma már nem in­dokolt. Javasolja, hogy a nemzetközi valutaalap ke­retében olyan új rendszert dolgozzanak ki, amelyben nemzetközi fizetési eszköz pótolja a dollár szerepét. Bonn „lépcsőzetes megforlási terve" Kairó ellen BONN (MTI); Dobsa János, az MTI bonni tudósítója jelenti: Bonn lépcsőzetes megtor- lási tervet dolgoz ki az EAK-kal szemben, de csak Walter Ulbricht kairói lá­togatásának lezajlása után hoz majd végleges döntést, hogy a megtorlás milyen fokozatát választja” — han­goztatták politikai körök­ben a minisztertanács szer­dai lüése uHn, amelyen Fe- derer kairói nagykövet je­lentést tett a kormánynak. A kormány szóvivője a mi­nisztertanács ülése után ki­jelentette: — „A kormány előbb pontosan kifogja ér­tékelni az Ulbricht-látoga- tás politikai és protokollá­ris aspektusait, és azután dönt majd, hogy milyen fo­kozatú ellenrendszabályt al­kalmazzon”. A kiszivárgott hírek sze­rint Bonn továbbra is első­sorban gazdasági megtorló rendszabályokra gondol. A nyugatnémet exportőrök azonban — mint a Frank­furter Allgemeine Zeitung jelenti — máris tiltakoznak az Ilyen tervek ellen, s rá­mutatnak arra, hogy minden ilyen gazdasági megtorlás súlyos károkat okozhat ma­gának a nyugatnémet gaz­daságnak, mert a nyugat­német ipar a múlt év első kilenc hónapjában köze) 300 millió márka értékű árut szállított az EAK-ba, sok nagyvállalatnál szerző­déseket kötött további ex­portra, s a gazdasági kap­csolatok megszakítása érzé­keny anyagi veszteséget okozna az exportőröknek. A Frankfurter Rundschau „Keserű gyümölcs” című vezércikkében rámutat ar­ra, hogy a Hallstein-doktri- na egyre inkább alkalmaz­hatatlanná válik és csak gúzsba köti a nyugatnémet külpolitika mozgási szabad­ságát. Cjabb kalóztámadás Kuba ellen Havanna (MTI). A kubai forradalmi fegyveres erők minisztériuma szerda este bejelentette, hogy kubai el­lenforradalmárok keddre virradó éjjel Las Villás tartományban, Kuba déli partjainál, nehézgépfegy­verrel és ágyúval rálőttek egy benzintartályra. Az éj leple alatt végrehajtott ka­lóztámadás szerencsére nem okozott jelentős károkat, mert a lövedékek célt té­vesztettek. A kubai fegy­veres erők partvédelmi egy­ségei nyomban válaszoltak a tűzre és megfutamodás- ra kényszerítették a kalóz­naszádot. A benzintartállyal szomszédos épületek meg­rongálódtak. * Az Oriente tartományban őrizetbe vett Guttieres Me- noyo és három másik ku­bai ellenforradalmár a ki­hallgatás során beismerte, hogy mindannyiubat az amerikai Központi Hírszer­ző Ügynökség szervezte be és küldte Kubába. Kihall­gatásukat a rádió és a te­levízió is közvetítette. Az ellenforriadalmárok elmond­ták, hogy a Dominikai Köz­társaság területéről hatol­tak be Kubába. Csotorday meg választását támogatja a többség NEW YORK (MTI). Mint ismeretes, az ENSZ- tagállamok többsége támo­gatja azt a javaslatot, hogy Csatorday Károly nagykö­vet foglalja el a közgyűlés politikai bizottságának elnö­ki tisztségét. Az AP jelentése szerint Alex Quaison-Sackey gha- nai diplomata, a közgyűlés elnöke ismét felhívta a 21 tagú latin-amerikai csopor­tot, vonja vissza German Zea kolumbiai küldött je­löltségét, hogy Csatorday Károlyt szavazás nélkül, közfelkiáltással megválaszt­hassák a bizottság elnökévé. 1905 február s a magyar munkások as orosz forradalomért „Szinte állandóan lángol a sztrájkok és munkáshar­cok tüze” — írták a polgári lapok hatvan évvel ezelőtt, február első napjaiban. A sztrájkok 1905 elejétől meg­állás nélkül tartottak. — Kezdte Budapest, folytatta Debrecen, Győr, Szeged, Kecskemét, Cegléd, Kapos­vár, Pécs. A munkások ki- lencórás munkaidőt köve­teltek és szervezeteik elis­merését. Megmozdultak a vasasok, az asztalosok, az építők, a szabók, a cipé­szek, a textilmunkások, a gépgyáriak, a gázgyáriak, a vasúti munkások, a bányá­szok; „Az orosz forradalom ha­tására, a péterváriak nyom­dokán az egészen nyilván­való” — csóválták fejüket az „ellenzék vezérei, akik Tisza István választási ve­resége után akkor készül­tek elfoglalni a magyar tör­vényhozás bársonyszékeit, „ha őfelsége hozzájárul' eh­hez”. Az uralkodó osztály minden rétegének és párt­jának nyugalomra lett vol­na szüksége, hogy az éppen akkor kirobbant belpoliti­kai válságot megoldja, — ezt óhajtotta a király is —, de a nép nem nyugodhatott. Gyűlt a harag, a keserű­gggi 1905 február ötödikén Bu­dapest munkássága hatal­mas tüntetést rendezett, hogy üdvözölje az orosz forradalmárokat, megbélye­gezze a cári önkényural­mat, a pétervári munkások gyilkosait, a január 22-i „véres vasárnap” felelőseit. „Budapest proletárságának gyűlése — hangzott a részt­vevők kiáltványa — meg­vetését nyilvánítja a nem­zetközi reakció fő támasz- tékának, a cárizmusnak ál- lntinsságával szemben, s tiltakozásának kifeiezése mellett forró üdvözletét küldi a cárizmus megdön­téséért, s így közvetve az emberiség teljes felszaba­dításáért szinte emberfelet­ti önfeláldozással küzdő oroszországi forradalmár testvéreinek”; „Felhívás és vezérlet nél­kül robbant ki ez a nagy­arányú tüntetés” — írta meglepetten a Népszava. — Lenin pártján kívül egyet­len európai munkáspártnak sem volt kidolgozott forra­dalmi stratégiája. A feb­ruár 5-i munkásgyűlésen, talán először a magyar tör­ténelemben, gyári munká­sok, mesterlegények, egy íré — méghozzá más nyelven beszélő író nevét kiáltották, egy író eszméit, igazságait vallották magukénak. — Szabadságot Gorkij­nak! — követelték. Vesszen az elnyomó cári hatalom! Támogatást a küz­dő orosz népnek! — vissz­hangzott a pesti nagygyű­lést követően a magyaror­szági munkások szakmai gyűlésein, melyeken elha­tározták: „a nép jogainak megszerzéséért, a nép al­kotmányaiért készek azösz- szes szervezett szakmák munkásaival együtt az ál­talános sztrájk fegyveréhez nyúlni”; Az egész országban ha­talmas politikai élénkség vette kezdetét, női és ifjú­sági csoportok alakultak; harmincezer vasmunkás sztrájkolt, majd négyezer pécsi bányász. Az 1905-ös évben 350 sztrájkharc zaj­lott le Magyarországon, — köztük aratósztrájkok Ba­ranya, Tolna, Somogy, Fe­jér és Veszprém megyében: Ez volt a magyar munkás- mozgalom addig legharco- sabb esztendeje. S a dolgozók részvétele a harcokban akkor még túl­nyomórészt valóban „felhí­vás és vezérlet nélkül” tör­tént. — Az Oroszországban lángralobbant szikra, Ma­gyarországon is tüzet fo­gott, eloltani többé, soha; még a fasiszta elnyomás legsötétebb napjaiban sem sikerült; Laosz—Kambodzsa—Dél-Vietnam A mai helyzet Vientiane (MTI) Vientianeban, Laosz fő­városában a jelentések szerint csütörtökön reggel nyugalom volt. A kormány­hoz hű erők tartják úgy­látszik ellenőrzés alatt a várost. Kouprasith Abhay tábornok, a helyőrségi erők parancsnoka támogatására két századnyi katonaság ér­kezett a fővárosba. A re­pülőtér továbbra is zárva van a forgalom előtt, az utcai harcokban a Reuter szerint mindkét félnek szá­mos halottja van, sőt a pol­gári lakosságnak is voltak áldozatai. Miközben a jobboldali A szovjet kormány tiltakozása Hohlov letartóztatás a miatt NEW YORK (MTI), Nyikolaj Fedorenko, ál­landó szovjet ENSZ-megbí- zott szerdán felkereste U Thant ENSZ-főtitkárt és felhívta a figyelmét arra, hogy a kongói csendőrség Leopoldville-ben letartóz­tatta Nyikolaj Hohlovot, az Izvesztyija tudósítóját. A szovjet diplomata kérte a főtitkárt, vesse latba tekin­télyét és befolyását a szov­jet újságíró kiszabadítá­sáért. A főtitkár megígérte, min­den lehetőt elkövet, hogy segíthessen. A szovjet állandó ENSZ- képviselet ugyancsak szer­dán megküldte a kongói kormány képviselőjének a szovjet kormány tiltakozá­sát. A kongói hatóságok olyan koholmányokat terjeszte­nek, hogy Hohlov törvény- ellenesen tartózkodott Kon­gó területén. A valóság ez­zel szemben az, hogy Hoh­lov a brüsszeli kongói nagy- követség által kiállított ví­zummal teljesen törvénye­sen tartózkodott Leopold- ville-ben. katonai erők között ver­sengés folyik a hatalomért, a laoszi hazafias erők tá­madást intéztek Tha Khek, a Mekong folyó mellett fek­vő laoszi város ellen. Az API szerint egyes egységek a fővároshoz közel eső tér­ségben is feltűntek, A laoszi katonai puccs és a Patet Lao erők előre­nyomulásának hírére a thaiföldi második és har­madik katonai körzet egy­ségeit riadókészültségbe he­lyezték, Phnom Penh A kambodzsai kormány bejelentette, hogy bér saj­nálja, újból arra kénysze­rül, hogy megtiltsa a nyu­gati újságíróknak és sajtó­tudósítóknak, hogy Kam­bodzsa területére lépjenek, A kormány szerdán kiadott közleménye szerint számos tudósító az elmúlt hóna­pokban teljesen torz képet adott Kambodzsáról és po­litikájáról. E ténykedésük indokolja a kormány dön­tését, amely természetesen nem vonatkozik az objek­tiven tudósító sajtó képvi­selőire; Saigon Bundy, Johnson elnök különleges tanácsadója szer­dán késő este háromna­pos látogatásra megérke­zett Saigonba. Nyilatkoza­tában bejelentette, hogy Johnson elnök nevében nemcsak Taylor tábornok­kal folytat eszmecserét, ha­nem tárgyalni fog a dél­vietnami vezető személyisé­gekkel is. Bundy, ahogy időközben Washingtonban bejelentet­ték, február közepén a Fü- löp-szigetekre látogat és elnököl majd az Egyesült Államok távol-keleti nagy­követeinek háromnapos évi értekezletén, Mehetnek az élelmiszer szállítmányok az EAK-ba így döntött az amerikai szenátus Washington Az amerikai szenátus szerdán negyvennégy sza­vazattal harmincnyolc el­lenében a megajánlási bi­zottság javaslatára úgy döntött, hogy enyhíti a képviselőház szigorát az Egyiptomnak folyósítandó további amerikai élelmi­szer-szállítmányok ügyé­ben, A kéeviselőház — megtorlásként Nasszer el­nök Amerika-ellenes kije­lentéseire — előzőleg az élelmiszerfelesleg-szállítmá- nyok beszüntetése melle. - döntött, a szenátus pedig úgy határozott, hogy John­son elnök személyesen döntheti el „országos ér­dekből” teljesítse-e a szer­ződéses „Felhívás és vezérlet nélkül"

Next

/
Thumbnails
Contents