Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-28 / 50. szám

Sokszor a gyengék az erősebbek Két évtized Iszapeső Moszkva ma és holnap Egy kis öngyilkosság Á két fiú Ezüstkapu Áz apák napja hősei A Nemzetközi Nőnap szolnoki programja Március 8-a, a Nemzet­közi Nőnap alkalmából Szolnokon kerületenként ünnepséget tartanak. A Vö­rös Csillag Ruházati KTSZ székházában 5-én Mészáros Istvánná, a városi nő tanács titkára, a Háziipari Szövet­kezetnéd 8-án, délelőtt 10 órakor Tozonyi Kálmánná, a városi nőtanács vb tagja tart előadást. A szövetkezet vezetősége akkor osztja ki a pénzjutalmakat az el­múlt évben jól dolgozók között. Szán daszöHősön 7-én dél­után 4 órakor, a pártszék­házban tartják meg az ün­nepségeket. Ekkor alakítják meg a nőtanácsot. Az ünnepséget mindenütt összekapcsolják a vezetőség újjáválasztásával. Fiatalok szavalatokkal köszöntik az édesanyákat. Akik húsz éve tevékenykednek a nőmoz­galomban, azokat minde­nütt külön meghívják, és köszöntik őket. 10-én vagy 11-én a nő- tanácsoknál húsz éve dol­gozók és több húszéves fia­talasszony baráti beszélge­tésen Ves2 részt. A mozga­lom régi tagiadnak emlék­lapokat adnak. Viíáq proletárjai, egyesüljetek/ SZOLNOK MEEYEI A NEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA XVI évfolyam, 50. szám. Ára 80 fillér 1965. február 28„ vasárnap. A legújabb tervek szerint szeptember 1-én adják át a forgalomnak a szolnoki Zagyva hidat. Képünkön: Bontják a régi híd vasbeton főtartóit és készül a híd mögötti háttöltés Kell az új, hiss erő *iemrég a megyei nőta­™ nácskozáson felszólalt •gy falusi fiatalasszony. — Nehezteléssel mondta, hogy tavaly nyáron sokan dol­goztak családtagként a köz­ség termelőszövetkezetében. Jól zárt a tsz és közülük legalább hatvanan úgy ha- . tároztak, hogy kérik tagfel­vételüket a szövetkezetbe. A taggyűlésen majd elhűl­tek — panaszolta —, mert azt mondták a szövetkezet csak tizenkét új tag felvé­telét bírja el... Aztán nem erősködtek. Végül is úgy döntöttek, hogy ha mind­annyian nem kellenek, nem válogatnak maguk közül. Egyformán dolgoztak, ha a munkaegység mennyiségét tekintve nem is, de elfog­laltságukat, erejüket nézve ntt voltak mindnyájan, ahol kellett. Lehet, hogy ezek az asz- szonyok tavaszra elfelejtik azt a csalatkozást, amit a közgyűlésen éreztek. De az is előfordulhat, hogy sérel­mük miatt most már nem tartják majd szívügyüknek* hogy idejében és jól meg­kapálják a tavaszi növé­nyeket, hogy olyan igazi, gazdasszonyi pontossággal palántázzanak, stb. Ez idáig egy tsz belső ügye. S nem is tenném szó­vá, ha nem hallanám gyak­ran szövetkezeti vezetőktől, elsősorban párttitkároktól ezt az aggodalmat: elöreg­szik szövetkezetük. A napokban találomra megkérdeztem három ter­melőszövetkezetben, meny­nyi a tagok átlagos életko­ra. A mezőtúri Magyar— Mongol Barátság Tsz-ben 42 százalékuk 50 éven felü­li, a törökszentmiklósi Pe­tőfiben 55 év, újszászi Sza­badság Tsz-ben ugyancsak körülbelül ennyi. Megyei átlagot számolva természetesen lehet ennél több vagy kevesebb. De egy biztos, hogy az átlagszám az említettektől nem esik messze. Kérdeztem az okát annak is több helyen, miért nem vesznek most fel újabb ta­gokat. Summázva idézem érvelésüket: Most jött rend­be anyagi’-' szövetkezet, nem gv újabb am1 "egosz­te ma forintjaihoz való ilyen­fajta ragaszkodással a hol­nap forintjait veszélyezte­tik. Amíg 1962-ben 380, ad­dig 1964-ben 512 tsz-tag nyújtotta be kérelmét és kapta meg nyugdíját a ter­melőszövetkezeti tágok kö­zül Szolnok megyében. Ezek között nincsenek ott az öregségi járadékosok, sem a rokkantság miatt nyugdíja­zottak. Az idén előreláthatólag ennél is jóval többen lesz­nek, akik nem bírják tovább a munka iramát, akik kérik, hogy pihenhessenek, vagy legalábbis az eddiginél többet pihenhessenek. Nem­rég a Kunság egyik terme­lőszövetkezetében együtt számoltuk össze a párttit- kórral, hogy egyik évről a másikra három évvel emel­kedett náluk az átlagosaiéi­kor, a nem nyugdíjas, ha­nem a mindennap munká­ba várható tagok között, mert el is mentek a fiata­labbak és egyébként is el­jár felettünk az idő. Egy másik tsz-ben szinte önmaguknak panaszolták a párttaggyűlésen a gazdaság kommunistái, hogy átlag 14 hold föld megmunkálása jut egy-egy szövetkezeti tagra, s közülük sem min­denki a legmunkabíróbb ember már. Nem szükséges tehát nagy számításokat vé­gezni ahhoz, hogy sejtsük: a jelenlegi körülmények között elöregszenek a szö­vetkezetek. Sorolhatnék más példá­kat is. Olyat, hogy például Törökszentmiklóson, ahol hét tsz működik, egyik- ben-másikban még azt sem nagyon nézik jó szemmel, ha a kiszesek rendezte ösz- szejövetelekre szövetkeze­ten kívüli fiatalokat hív­nak hrieg. Sőt, annak sem mindannyian hívei, hogy egyáltalán KISZ szervezet legyen a szövetkezetben. — Ugyanebben a városban évek óta tanácsi ösztöndíj­jal is alig küldenek el ta­nulni fiatalokat a szövet­kezetek, s az ott működő mezőgazdasági technikum végzett hallgatói közül is alig-alig marad fiatal szakember a városban, gf zélsőséges példákkal ho- " zakodtam elő. így is válogattam. Mert van bi­zonyos határ, amíg egy-egy álláspontot lehet tartani, édeni, magyarázni. — Ez ítben, addig, amíg az új, etőleg fiatalabb tagok ■ételétől különböző ne- :kre hivatkozva el •kózni. De ahol erre időn át nem Jön- ott kíméletlenül la magát a ma- B. E. 4 mezőoazdasá^i technikumnak hat kihelyezett osztálya működik a kunszentmártoni járásban A kunszentmártoni já­rási tanács mezőgazdasági osztálya nagy gondot for­dít a mezőgazdasági közép­káderek képzésére. Ösztön­zi a termelőszövetkezeti ve­zetőket, brigádvezetőket a szakismeretek elsajátításá­ra. Jelenleg a különböző típusú mezőgazdasági tech­nikumoknak hat osztálya működik a járás területén. Az osztályok átlagos lét­száma 28—30 fő között van. A törökszentmiklósi tech­nikum növénytermesztési szakon három évvel ez­előtt indított egy osztályt a járási székhelyen. — A közismereti tárgyak előadói a helybeli tanárok, a szak­tárgyakat a technikum ta­nárai tanítják A hallga­tók között tsz-elnökök és agronómusok is akadnak. Többségük fiatal, s jóné- hányan a szorgalmuk, ta­nulmányi eredményük alap­ján lettek brigád vezetők. Jelenleg az utolsó évfolya­mokat végzik KunSzent- mártonban. A mezőtúri technikum­nak (gépészeti szak) egy második és egy első osztá­lya működik Kunszent- mártonban. A gépészeti osztályokat Benedek Gábor a mezőgazdasági osztály gépészmérnöke vezeti. Az előadók között van Dóm­ján József agrár-mérnök, a járási tanács agropropa- gandistája. Rendszeres elő­adó itt a gépállomás fő­mérnöke és a járási párt- bizottság egyik munkatársa is, mivel a mezőtúriak nem tudnak tanárokat küldeni a konzultációkra. Tiszakürtön, Csépán és Cserkeszöllőn ez év janu­árjában indítottak egy-egy első osztályt. Az előbbiek növénytermesztői, az utób­bi szőlő-gytimölcskertészeti tagozatúak. A cserkeszöllői, a kecskeméti technikum kihelyezett osztályaként működik. A hallgatók nagy többsége fiatal, s jónéhá- nyan a szomszédos közsé­gekből látogatják a kon­zultációs órákat. Sőt, a távoli Tiszaföldvárról is akadt hallgató Cserkeszöl- lőre. Csík Imre, Hadházi Sándor és Csiszár József a főtar­tók utófeszítését végzi Sokszínű, változatos verseny bontakozik ki hazánk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére Négyszázezer forint az erdészek vállalása A részletes, minden mun­katerületet érintő verseny- vállalás pénzértéke csak­nem 400 ezer forint. A kun­szentmártoni erdészetben dolgozó Tamás András bri­gádja már háromszor nyer­te el a szocialista címet. Most, a felszabadulás tisz­teletére tett vállalásuk ér­téke 22 ezer forint. A szol­noki erdészet dolgozói az erdőtelepítés minőségi javí­tásával 20 ezer forintos ter­melési értéknöveléssel já­rulnak hozzá a verseny si­keréhez. Igen jelentős az a törekvésük is, amely arra irányuk hogy export papír­fa tervüket 120 köbméter­rel túlteljesítik. A kisúj­szállási erdészetben K. Szél László héttagú brigádja a szocialista cím elnyerésén fáradozik. Versenyfelaján­lásukban védnökséget vál­laltak a legeltetési bizott­ság területén lévő 7,17 hek­tár erdősáv felett. Továbbá megígérték; a tizenkét hek­táron telepített nyárfákat úgy gondozzák, hogy 98 szá­zaléka megmaradjon, A ti­szafüredi Sárándi brigád vállalása á rakodási, illetve vagonállási költségek csök­kentését célozza. A versenyforma is igen változatos, sokszínű. Brigá­dok, egyének, erdészkerüle­tek vetélkednek egymással és a megtisztelő szocialista címért. Ez utóbbi célért versenyez hat erdészkerü­let, 21 brigád — ezek közül kettő, Bámer János és Mol­nár Mihály vezetésével a szajoli fenyőgömbfa átdol­gozó telepen a közelmúlt­ban lett részese e mozga­lomnak — hét zetoros és négy fogatos. A tószegiek öt pontja A Tószegi Gépállomás dolgozói is a jubileumi év jegyében tették meg éves versenyfelajánlásukat. Az első pontban az egy nor­málholdra tervezett költség 4 forintos csökkentése sze­repel. Ha ezt sikerül telje­síteniük 258 520 forintot ta­karítanak meg. Ennyivel azonban nem elégedtek meg a gépállo­másiak. Vállalták, hogy éves tervfeladatukat 106 száza­lékra teljesítik, s ezáltal 387 800 forint többletbevé­telt érnek el. Arra is sza­vukat adták, hogy a mű­hely, illetve javítóüzemi általános költséget 5. a vál­lalati általános költséget pedig 2 százalékkal csök­kentik, ami szintén csak­nem 120 ezer forint megta­karítását jelenti. Az ötödik pont bizonyítja, hogy a bér­alap felhasználásánál arra törekednek, ne legyen túl­lépés, Párverseity — anlóral A 7. számú AKÖV szol­noki üzemegységének dol­gozói szocialista munkaver­senyre hívták ki a jászbe- rényi üzemegység dolgozóit* Versenyfeltételként aján­lották a költségek csökken­tését. A szolnokiak vállal­ták, hogy az I. negyedévre tervezett 75,4 százalékos költséghányadot 75 száza­lékra leszorítják, s ezzel az első három havi 8,7 millió forintos üzemi eredményü­ket több mint 141 ezer fo­rinttal túlteljesítik* AZ „Egy gépkocsi, állan­dó vezetővel” rendszert az eddiginél szélesebb körben alkalmazzák. Azt is vállal­ták a szolnokiak, hogy 60 százalékos kéttesszemlét az első negyedévre tervezett 80 százalékon túl az élüzem szinthez szükséges 90 szá­zalékra emelik. A teljesítményszázalékok rendezését is célul tűzték. A TEFU gépkocsivezetők tavalyi átlagteljesítménye 118—120 százalék körül mozgott, ami bizony a kö­vetelmények lazaságára mutat. Ezért rendszeres tel­jesítményvizsgálattal hely­színi munkanapfényképezé­sekkel megszüntetik a tel­jesítménybérezésben még meglévő hibákat. Rendsze­res normakarbantartással elérik, hogy az átlagtelje­sítmények 108 százalék alá süllyednek«

Next

/
Thumbnails
Contents