Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-24 / 46. szám
február 24, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Zsámbékra várják a fiatalokat A mezőgazdaság szocialista átszervezése után mind több és több mező- gazdasági szakemberre vön szükség. A most érettségiző fiatalok előtt is nyitva az út, hogy felsőfokú mezőgazdasági technikumban képezzék tovább magukat. A zsámbéki felsőfokú technikum például I üzemgazdász szaktechnikusokat képez, elsősorban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek számára. A tanulmányi idő két év. Ez idő alatt a következő tantárgyak kerülnek oktatásra: marxizmus—lenixiizmus, orosz nyelv, növénytermesztés-tan, állattenyésztés-tan, mezőgazdasági géptan, kertészet, mező- gazdasági üzemtan, mező- gazdasági számvitel és pénzgazdálkodás, mezőgazdasági statisztika, ügyviteli ismeretek, jogi ismeretek, munkaegészségtan, testnevelés és gazdásági gyakorlat. Az oktatás rendszere a főiskolákkal, egyetemekkel megegyezően előadásokra és gyakorlati foglalkozásokra alapozott A felsőfokú technikumok felső oktatási intézmények Az egyes félévek végén I kollokviumokon és szigorlatokon adnak számot a hallgatók felkészültségükről. — Tanulmányaik befejezésekor államvizsgáznak. AZ államvizsga tárgyai: — marxizmus, növénytermesztéstan, állattenyésztéstan & ' mezőgazdasági üzemtan. ■Szaktechnikusi diplomával rendelkezők felvételi vizsga nélkül idő- és vizsgakedvezménnyel folytathatják tanulmányaikat az agrártudományi egyetem, illetve a mezőgazdasági főiskolák levelező tagozatain. Zsámbék Budapesttől 28 kilométerre fekszik, festői környezetben. I Az iskolaépületben kapott helyet a diákotthon is, ahol a hallgatók jó körülmények között tanulhatnak. A többezer kötetes könyvtárban megtalálják a legújabb szakkönyvek mellett a legkeresettebb szépirodalmi műveket is. A sportot kedvelő fiataloknak sportpálya, télen is használható fedettuszoda és tornaterem áll rendelkezésére. A hallgatók ugyanazokat az anyagi juttatásokat élvezik, — mint amelyek az egyetemi hallgatókat megilletik. 4 kiadóhivatal közleménye A február 23-1, keddi lapszámunkat nyomda- technikai zavarok miatt esak Karcagon és környékén, valamint Szolnok egyes kerületeiben kapták meg olvasóink. A megye más városaiban és községeiben nem juthattak hozzá a megyei Néplaphoz. Az elmaradt példány- számot a mai — szerdai lappal kapják meg A késedelmességért előfizetőink elnézését kérjük. Szolnok megyei Lapkiadó Vállalat Cél: a legelögazdí'kodás fejlesztése Megkezdték a legelők műtrágyázását Ötven villanypásztor lesz a megyében Az állattenyésztés, különösen a tenyésaállatnevelés el sem képzelhető legelők nélkül, amelyek a legolcsóbb, vitamindús takarmányt szolgáltatják. A legelők, rétek fejlesztése, szakszerű használata, egyszóval a legelőgazdálkodás az utóbbi években sokat fejlődött. — Mi várható az idén? Milyen tervek, feladatok várnak megoldásra? — tettük fel a kérdést Kunos Istvánnak, a megye legelő gazdálkodási felügyelőjének? — Megyénkben 116 ezei hold legelő van, de nagyrésze még mindig kevés zöldtermést ad. Ezen akarunk az idén is változtatni, hogy a legelők hozamának növelésével biztosíthassuk állataink, főiként a szarvas- marhaállomány zöldtakar- máinyát. E cél elérését szolgálja többek között a legelők komplex javítása, amely alatt a talajerő visz- szapótlásált, az öntözést, a szakszerű használatot értjük. Az utóbbi öt évben 15 ezer holdon történt komplex javítás, például a kungyalui Zöldmező, a kisújszállási Búzakalász, a tiszaszöllősi Petőfi Tsz-ben és a be- senyszögi közlegelőn. — Mennyi legelőt öntöznek? — Tizenháromezer holdat. Ennek jelentőségét néhány adat összehasonlítása szemlélteti: az öntözött legelőkön nem 35—50, hanem 120—160 mázsa fűhozam is elérhető holdanként Tavaly T'-zaszöilősón 31, Kunszentmártonban 12 és a mezőtúri közlegelőn 43,6 mázsa volt egy hold évi szénahozama. Mindezt az öntözés, a műtrágyázás és a szarszerű használat eredmény ne. — Érthető, hogy több helyen fsy a besenyszögi Dózsa Népe. és a mezőtúri Alkotmány Tsz-ben mesterséges legelőket telepítenek a nem hasznosított rizsföldeken, ahol az öntözés is megoldható. — Említettem a trágyázást. A kunmadaras!, kunhegyest öcsödi termelőszövetkezetekben és legeltető bizottságok területén megkezdték a műtrágya kiszórását. Alaptrágyaként 30 —40 kilogramm foszfor, 60—70 kilogramm kálium és 20—30 kilogramm nitrogén hatóanyagnak megfelelő mennyiségű műtrágyát szórnak ki holdanként. A Nagykunsági Mezőgazda- sági Kísérleti Intézet több éves kísérleted bizonyítják, hogy a foszfor, kálium és nitrogén együttes alkalmazásával igen jó eredményt lehet elérni a hozam növelésében. — Hogyan készülnek « legelők gyomtalanítására? — Ezzel kapcsolatban elmondhatom, hogy a tavalyi esztendő ebben is szép sikert hozott. A KISZ- szervezetek tagjai és az úttörők nemcsak vállalták a védnökséget a legelőgazdálkodás fölött, hanem megyéinkben 43 ezer holdon kétszer elvégezték a mechanikai gyomirtást. Emellett 3000 holdon — főként a tövises iglicével fertőzött részeken — vegyszerrel irtottuk a gyomob Mos.1 } is számítanak a fiatalok segítségére, s több helyen ’ meg is kötötték a szerződést a KISZ szervezetekkel és úttörőcsapatokkal. — A legelőgazdálkodás tehát az idén is fejlődik? — Igen. A mezőgazdasági üzemek már készítik legelőfejlesztési tervüket, amely az egész évi feladatot tartalmazza. Továbbra ! is szorgalmazzuk és segít- ? jük a mintalegelők létesí- j tését, a korábbi jó tapasztalatok alapján. Elmondhatom, hogy az idén mái' 11 ezer holdon mintaszerű legelőgazdálkodás lesz. A legelőfejlesztést tavaly hét millió forinttal segítette államunk. A 3004/7 es rendelet értelmében az idén is jelentős állami támogatást és 3 millió forint középlejáratú hitelt kapnak e célra a termelőszövetkezetek'. — A szakszerű használat érdekében a jelenlegi 12 villa,nypásztor számát 50-re emeljük, hogy minél több helyen bevezethessék a sávos. adagos legeltetést. Az idén is tervezzük valamennyi járásban a jól bevált tapasztalatcserék megtartását — mondotta befejezésül informátorunk. N. K. Á tervszerűtlen tervezés következményei: A Budapesti Mezőgazda- sági Gépgyár törökszentmiklósi gyáregysége rendkívül kedvezőtlen körülmények közepette folytatta a termelést 1965. januárjában. A művezetők a szó szoros értelmében nap mint nap hiába kilincseltek munkáért. S mindez azért volt. mert a gyáregység termelést irányító szervezete a január 6-ával keltezett és a törzsgyár által kiadott első negyedévi tervszámoknak megfelelően nem tudta átdolgozni a sorozatindítási, anyagbeszerzési, kooperációs és egyéb programokat. Érthető, hiszen ebben az időszakba, t munkaadagolással és leltár kiértékeléssel foglalkoztak. Jogos az a kérdés, hogy az első negyedévi tervfei- adatok végrehajtásának elóEste a jászkiséri tanyai diákotthonban Harminchat kisdiáknak biztosít kényelmes otthont a jászkiséri kollégium A Keresztesi-testvérek táblán gyakorolják a* oroszt szervezetlenség rossz kooperáció gazdaságtalan termelés Ki ezért a felelős? készítését miért január első dekádjában kezdtek meg, de egyben magyarázat arra is, hogy a műhelyek miért nem kaptak munkát, s miért nem volt egész januárban, s még februárban sem ütemes a termelés?! Két lényegbevágó hibában látjuk a már vázolt helyzet okait. Egyfelől a gyáregységet kell elmarasztalni. Az ottani vezetők nagyon jól tudták, hogy az új esztendőbe való zavartalan átmenethez, a termelés zavartalan folytatásához mintegy 30 ezer normaóra ráfordítást igénylő befejezetlen á’lományra van szükség. Ezzel szemben ennek még töredéke sem állt rendelkezésre. Nyilvánvaló, miért nem tudtak munkát adni az esztergályosoknak, szerelő lakatosodnak, hegesztőknek, festőknek. A zűrzavar tavaly májustól tulajdonképpen 1965 január 6-áig ártott. A törzsgyár a múlt év májusától kezdte közölni törökszentmiklósi ipartelepével óz idei terv éves és negyedéves irányszámait. Ennek megfelelően a gyáregység műszaki előkészítő és termelési szervezetének intézkedéseket kellett tennie az anyasmegrende- lés, a kooperáció, a technológiai, programozási területeken. (De mennyiszer!) Természetes dolog, hogy az irányszámok egy bizonyos ideig változnak, bár áz- első negyedévi mutatóknak jóval az esztendő vége lőtt stabilizálódniuk kell. Hiszen csak így lehet a gyártás feltételeit időben megteremteni. 2. A törzsgyár termelési főosztálya azonban az irányszámokat átlagosan havonként megváltoztatta, ’eg- utoljára 1965. január 6-án, Csak egy gyártmány példáját ragadjuk ki. Az RF rendfelszedőgépből május 9-én ezer darabos sorozatot irányoztak elő. Egy hónappal később stomi rozták. Szeptemberben 200 darabos sorozatot ielzett az irányszám. És január 6-án már 800 RF rendfelszedő volt a gyáregység éves terve. Feltehető a kérdés: a törzsgyár hogvan képzelte el, hogy a havonkénti változtatásokat a gyáregység kénes lesz átveze ni a programozás ügyvitelén? Egyáltalán mekkora apparátus kellene ehhez? Mert nemcsak az. említett gyártmány esetében volt ilyen tervszerűtlen a tervezés, hanem valamennyiében. (Ami egyébként magas norma feletti készletet is eredményezett.) De soroltuk csak tovább a hibákat. A KOM 6 194/64. sz. rendelet (ez az inari átszervezés után született) előírja, hogy a központi vállalatnak a gyáregységgel karöltve kell kidolgoznia a lineáris műszaki előkészítési programot Ilyen együttműködés egyáltalán nem volt közöttük. Aztán egy belső ellentmondás. A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár igazgatójának 23. sz. igazgatói utasítása kimondja, hogy a készítendő gyártmányok kibocsátási programjának gyártmányonkénti ütemezését a termelési főosztálynak kell kidolgoznia. Az viszont a termelési terven aiapul. A termelési terv készítésének tervszerűtlensé- gét ismerve, nehezen képzelhetjük el, hogy a gyáregységet az utasításnak megfelelően irányították. Vagy más példa. A kapacitás mérleg készítésénél a szakmánkénti munkaigényt nem is vizsgálták, természetszerűleg a negyedévi tervbontás sem lehet jó< Abból ugyanis az tűnik ki, hogy nem vették figyelembe a szakmunkás igényt, így aztán előfordul, hogy egyes szakmákban lekötetlen szakmunkaerő többlet, (januárban a forgácsolóban). más szakmákban hiány van. A belső átcsoportosítás sem oldhatja meg ezt a problémát, mivel terv- szerűtlenséghez vezet. A kooperáció sem elég gazdaságos ezúttal. (Miután gazdaságosabb jól tervezni.). A tervszerűtlen tervezés egyéb gondokat is szült. A gyáregység 1965. évi műszaki fejlesztési és intézkedési terve (részben a gyárt- mánykiesések miatt, részben a meglevők darabszámának csökkenése, illetve növekedése következtében) nincs összhangban a tervvel, ezért gazdasági kihatásai kedvezőtlenebbek lesznek, mint lehetett volna. 3. mm Az ipari átszervezés céljai közé tartozik, hogy a törzsgyár és a termelő egységek kooperációja tökéletes legyen. Az első negyedévben a legnagyobb normaóra igényt az RF gyártás képviseli. Az alkatrészeket ehhez éppen a törzsgyár készíti. Tavaly december 10- ig ötven, január másodlkáig 80. pár nappal később 200 RF-hez szükséges alkatrészeket kellett volna a törzsgyárnak leszállítani Török- szentmiklósra. Ezzel szemben január közepén meg több mint 10 ezer alkatrész volt a kooperációs adóssága. Nem folytatjuk. Tény, hogy a tervszerűtlen tervezésért a törzsgyár is felelős. A gyáregység termelése ahelyett, hogy gazdaságosabb lenne, még sazdaság- talanabb, mint volt. Fábián Péter Tanulás után jó szórakozás a szépirodalmi könyv olvasása Állami Gazdaságok ! Termelőszövetkezetek ! Egyéni termelők ! MELEGÁGYI KERETEKHEZ k erí ész üveg kiutalás nélkül, szabad foroaomban 2 mm vastagságban 28x32 cm-es 3 mm vastagságban 46x74 cm-es méretben LÁDÁNKÉNT és kívánságra LAPONKÉNT is kapható az iparcikk és földművesszövetkezeti szakboltokban, vegyes boltokban és vetőmag boltokban.
