Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-04 / 29. szám

}9tB. február 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A vezetőképzés „Parittyázik“ a földgáz Szánkon Az iparilag fejlett szo­cialista és kapitalista orszá­gokban jelentős technikai előrehaladás tapasztalható. A technikai fejlődésben óriási szerepe van a tudo­mányos kutatásnak, amely mindinkább közvetlen ré­szesévé válik a termelés­nek. A világ országaiban közvetve vagy közvetlenül többmillió tudós és kutató­mérnök működik együtt a gyakorlati szakemberekkel a technikai fejlesztés üte­mének gyorsításáért. Száz­millióra tehető a nyilván­tartott tudományos művek száma és ebből több mint 20 millió a szabadalom. A Magyar Népköztársaságban is tízezernél többen végez­nek kutatómunkát és vesz­nek részt a világ technikai előrehaladásában. A tudományos kutató­munkával összefonódott ter­melés, az automatizálás, az ipari üzemek vezetését is átalakítja. Az egykori veze­tés, amelyben a tekintélyen alapuló fegyelem volt a lé­nyeg, már nem elegendő. A rutinvezetés ma már mér­hetetlen anyagi és erkölcsi károkat okozhat a népgaz­daságban! A mai üzem vezetésének feladatát az igazgató csak akkor tudja megoldani, ha a vezetőapparátus segítsé­gével jól ismeri a fogyasz­tók igényeit, a technikai le­hetőségeket és az iparág­ban végzendő tudományos kutatás fő irányát, eredmé­nyeit Miért szükséges a vezetők képzése? Az élet mind sokoldalúbb, bonyolultabb feladatainak megoldása a gyárak igazga­tóitól igényli a vezetés szín­vonalának emelését. Külö­nösen ott mutatkozik a ve­zetés korszerűbbé tételének a szükségessége, ahol több üzemegységet, tízezer­nyi dolgozót, vagy éppen ki­emelkedő, magas szintű műszaki feladatokat olda­nak meg. A nagyüzemek­ben — de gyakorta a kiseb­bekben is — a termelés szervezésének, végrehajtá­sának, a gyártmányok érté­kesítésének közvetlenül az igazgató által egy személy­ben történő irányítása le­hetetlen. E körülmény is­meretes, de a vezetési szer­vezettség kisebb, vagy na­gyobb mértékben még na­gyon sokszor elmarad a kö­vetelményektől. Gyakorta éppen a vezetésbeli fogya­tékosságból, emberi hiúság­ból — látástól vakulásig tart a kisebb ügyek intézé­se, az elaprózottság a jel­lemző — nincs idő arra még gondolni sem, hogyan is lehetne másképpen, job­ban végezni az irányító, sokoldalú tevékenységet. Fonák dolog: nem marad idő a vezetésre! Az ipari és egyéb gazdasá­gi intézmények vezetői sok­oldalú feladattal küszköd­nek. Többségük elfogadha­tóan jól, vagy éppen kivá­lóan megállja a helyét. De az eredményeket gyakorta túlterheltséggel érik el. Ez nem jó, egészségtelen. A jövő igényeinek sem felel meg. A vállalatnak és az irányítónak is érdeke a ve­zetés olyan módon való szervezése, hogy az általá­ban törvényesen megsza­bott munkaidőben a növek­vő igényeknek megfelelően történjen. Vajon e cél el­érésére mit szükséges ten­ni? A legjobb eredménnyel dolgozó vállalati igazgatók és a gyári vezetéssel foglal­kozó közgazdászok egyfor­mán a tanulást, a tovább­képzést. a legjobb tapaszta­latok- általánosítását aiánl- ják. Mit érdemes tanulni ? A kérdésre teljes, átfogó választ nem lehet adni. hi- ne& az üzemek személyi és objektív lehetőségei, fel­adatai eltérnek egymástól. A jelen és a látható jövő­beni feladatok a vezetés számára számos feladatot adhatnak. A termelés köz­ismerten mindinkább össze­fonódik a tudománnyal. A szocialista vállalati ve­zetés tudományos alapos­sággal ismeri a dolgozók szakmai képességeit és vele együtt a munka végzésének összes körülményeit. Az effajta vizsgálat és értéke­lés átfogja a szellemi, a fi­zikai és az adminisztratív munkaköröket. Mindenütt — az adminisztrációs szer­vekben is — rendkívüli je­lentősége van annak, hogy a dolgozók munkafeltételei (munkaeszközök, berende­zések, helyiségek) mennyire biztosítják a rendszeres jó munkát. A minden körülmények­re kiterjedő vállalati veze­tés alaposan elemzi dolgo­zóink kulturális továbbkép­zési lehetőségét. Igyekszik a vállalati intézményi kollek­tívát úgy alakítani, hogy annak a tagjai az utazással ne veszítsenek szabad ide­jükből. (A napi két-három órás utazás fárasztó, rontja a munkás szellemi és fizi­kai képességét, és elveszi az időt, a kedvet a szórako­zástól, tanulástól, a felfris­süléstől.) A dolgozók mun­ka- és egészségügyi körül­ményeinek tudományos ala­pon való irányítása nem­csak a dolgozók szociális helyzetét javítja, hanem egyszersmind a vállalati gazdasági eredményességet is messzemenően fokozza. A korszerű vállalat! üzemgazdasági ügyvitel megszervezése ugyancsak a legfontosabb feladatok kö­zé tartozik. A biztonságos, gyors döntés csak akkor Tegnap, amikor végig­hallgatták Oláh József el­nök zárszámadási beszámo­lóját, sokan nem akartak hinni a fülüknek. A 17. éve működő 1800 holdas kis szövetkezet magárata- lált és talpra állt. A sokat csalódott emberek még gyakran kétkednek. — Ko­rábban két-háröm hónapig fizettek előleget munkaegy­ségeikre. 1963-ban már töb­bet adtak, tavaly egész éven át nem volt fennaka­dás. A napokban Nagy Fe­renc bácsi, a nyugdíjas éjjeliőr mégis megkérdez­N6U a „kávéfejadag“ A dupla és a szimpla népszerűsége változatlanul tovább tart. A kávéfogyasz­tás a három évvel ezelőtti árleszállítás óta jelentősen megugrott, évről évre nö­vekszik. 1961-ben 155 vagon kávét pörköltek, a követ­kező évben már csaknem 100 vagon kávé fogyott el. Tavaly a tervezett 440 va­gont az igények jóval fe­lülmúlták, s ennek nyomán 544 vagon szemeskávé ke­rült forgalomba. Ezzel a rekordnak számító — 15 ,tékával nőtt és több mint fél kilóra emelkedett ha­zánkban a kávéfejadag. lehetséges, ha a vezetés tu­dományos igényességgel ki­alakítja a helyes gazdasági ügyvitelt és így a jó áttekin­tés birtokában hozza hatá­rozatait. A vállalati irányításnak elismert szükséglete a gyors és megbízható információ a szakmai eseményekről, a legújabb szabadalmakról, a tudományos kutatásokról, a fogyasztók várható igényé­ről, stb. A megbízható, ügyvitelt és így a jó áttekin- hető információs szolgálat létrehozásáért érdemes ta­nulmányozni a bevált mód­szereket. Hogyan ? A gyárak, a gazdasági intézmények vezetési szín­vonalának növelése számos módszerrel oldható meg. A nagyobb vállalat (vagy több közepes és kisebb üzem közösem) szervezhet két-há­rom hétig tartó egésznapos tanfolyamot. A tanfolyam vezetésére érdemes felkér­ni a korszerű vezetéssel fog­lalkozó legjobb közgazda­ság! szakembereket. A spe­ciális szaktudással rendel­kező közgazdászok segítsé­gével havi egy-két előadás­sal és vitával is megold­ható a vezetőképzés. A ve­zetőképzésnek jól bevált módszere a kisebb csopor­tokban rendezett konzultá­ciós vita is. A vezetői tudás fejlesz­tésének mindenképpen nél­külözhetetlen része az ön­képzés. A különböző tan­folyamok csak általános és előre kidolgozott témák feldolgozását oldhatják meg. A vállalati vezetés jövőbeli igényeivel lépést tartani a rendszeres ön­képzéssel lehet, L. S. te a könyvelőtől: Tényleg kapunk pénzt Erzsiké? — Hát persze, hogy kap­nak. Most borítékolom. Igaz, a borítékok jóval vékonyabbak, mint Tisza- földváron vagy Zagyvaré- kason, de a 22 forintos munkaegységérték csaknem tíz forinttal több, mint 1963-ban volt. S a tagok tudják, ha a tavalyi mér­leghiányt és nyolc vagon- nyi búzát nem 1964-ben kellett volna „kigazdálkod­niuk’’, 20 forinttal több ju­tott volna egységeikre. A tavalyi év a gazdálko­dás vonatkozásaiban igen biztató eredményeket ho­zott. A termelési alap 1963- ban 264 ezer forint volt, most félmillióval több lett. Egy évvel ezelőtt 610 ezer forintot fordíthattak fel­halmozásra, most 1 212 000 forintot. A fel nem osztha­tó szövetkezeti alap 86 ezerről 460 ezer forintra emelkedett. A gazdálkodá­si eredmény 1.5 millióról 2 millió fölé emelkedett. — Mint már lapunk keddi számában is közöltük, az Alföldi Kőolajfúrási Üzem szanki telepén a 4-es számú kút kiseb-nagyobb szüne­tekkel még mindig a le­vegőbe lövelli a vizes, ho­mokos földgázt. Kedden éjjel mindössze hét percet pihent a gáz, majd nagy adag kőzet ki­lövellése után újból hatal­mas oszlopban tört a sza­badba. A<z ismétlődő szüneteket a lyuk el záródási folyama­tának megindulása okozza. A nagy mélységből feltörő gáz fészkére omló kőzet mennyisége azonban még mindig nem elegendő az elfojtáshoz, ezért a nyomás erősödésével a kőzetdugóik a levegőbe repülnek. A gázkitörés helyétől 170 méterre már szerelik az új fúrótornyot, szállítják a A nagynéni, mint mentőangyal — A Balti-tenger partján nyaraltam, ott láttam meg Öt. Nagyon megtetszett, mely 44:56 százalékos arányban oszlott meg a tagok jövedelme és a felhalmozás között. Ennyit a számokról. Mö­göttük azonban sok-sok fá­radtság, erőfeszítés és szor­galom van. A harc tulaj­donképpen 1963 elején kez­dődött. A kilépni szándé­kozó embereket kellett megnyerni és visszaadni a bizalmukat. Rendet terem­teni a szakvezetésben és megkövetelni a jó minősé­gű munkát. Részes művelést és szé­leskörű premizálást vezet­tek be. A családtagoknak munkaegységenként 1,5 ki­ló kukoricát adtak, s jutal­mazták a terven felüli többletet. A törzsbaromfi- állománv átlagos toiásho- zama 66 volt, s ez két év alatt 137-re növekedett. — Magasabb átlaesűlvban ad­ták le a hízómarhákat és tavaly az államnak eladott 400 sertésnek a felét hét hónapos korra hizlaltak mee. Az állattenvérztés ta­valy hWa) meghaladta a tervezett árbevételt. A premizálás sokat len­dített a szövetkezeten. — A gondozók Jelküsemerete­sebben ftnlmv*+aV. Látták mim hálok értelmét. Jó hangulatban, elégedet­ten távoztak az emherAV a tecmani közovnlésré!. Tud­ták. hogy a munkát most ViT-s-tAnséeusabban, lóvá) na- evrhti termelési plarwahha! hezdik meg. Az idén fel- amelhednek a kő-zenesen gardéitt-Adé szövetkezetek színvonalára. * a. I ­gépi berendezéseket, hogy körülbelül két hét múlva elkezdjék az irányított fer­de fúrást. A fúrás megkez­dése után jön csak a mun­ka neheze. Százhetven méter távol­ságból, 1700 méter mélység alatt kell a sérült lyukba beletúrni úgy, hogy a fel­színtől 900 méterig a fúrás az eredeti lyukkal párhu­zamosan, 900 métertől 1700 méterig a régi felé halad, teljesen megközelíti azt, majd újra függőlegessé vá­lik. Tehát az irányított fú­rásnál a törés 900 és 1700 méter között lesz. Az irá­nyított ferde fúrást előre­láthatóan a kezdéstől szá­mított 30—40 napon befe­jezik. Ezután nehéz fajsú­lyú iszappal árasztják el a 4-es számú kutat, ami végérvényesen elzárja majd a földgáz útját. egyik napon megszólítot­tam. „Nem értem, mit mond” — mondta a kislány lengyelül. Szerencsére vele volt a nagynéni, aki tudott németül. És Gyalai Bálint, a Szolnok megyei Idegen- forgalmi Hivatal gazdasági előadója német nyelven kért randevút. De nincs az az áldott lel­kű nagynéni, aki egyszer feleslegessé ne válna. Ezért a két fiatal elhatározta, hogy megtanulják egymás nyelvét. „Nem tudom meg­tanulni, nagyon nehéz” — mondta a kislány a búcsú napján. „Majd én megpró- lom a lengyelt” — búcsú­zott a fiú. Azóta öt év telt el. Most itt ül velem szemben, ke­zén karikagyűrű. — Mikor visszajöttem, egy ideig pesti barátom fordította lengyelre a leve­leket. Lassan én is megta­nultam. Életem egyik leg­szebb pillanata volt, ami­kor ezt olvastam a válasz­ban: „Gratulálok lengyel nyelvtudásodhoz”. Két éve volt az eljegy­zés. Még magyarul is nehéz próbatétel a lánykérés, hát még lengyelül. A kislány szülei azonban megértették az akadozó beszéd mögötti őszinte, becsületes szándé­kot. — Ügy terveztük, hogy a nyáron megesküszünk. Én megyek ki Lengyelország­ba, remélem, az ottani ide­genforgalomban elhelyez- kedhetem. „Magyar lánynak a világon nincsen párja“ Ezt vallja Hristo Dimit­rov bolgár középiskolai ta­nár. Sőt, ha így halad a nyelvtanulásban, nem soká­ra el is énekli Déryné ked­venc dalát. Egy szolnoki fiú. Kovács János vendége volt. Bejár­ták az országot, eljutottak Miskolcra is. És azóta az örökké vidám német—angol szakos tanár két dolgot nem tud elfelejteni: egy miskol­ci tanítónő nézését és a pa o rikáscsi rkét. Nemrég komolyhangú le­velet írt barátjának. — Szeretnék áttelepedni Magyarországra. Remélem, hamar megtanulom a nyel­vet és akkor feleségül ve­szem a kislányt. Paprikás­csirke lesz az ünnepi ebéd. A „tanító néni” nevét nem árulhatom el, mert Locsolás helyett gőzkamra Műszaki átalakításokat végeztek a Szolnoki Mozaik és Cementárugyár Vállalat­nál. A mozaiklapok gyár­tása eddig 2—3 hétig tar­tott. Az új gőzkamra üzem- beállításával ez a folyamat mindössze 16 órát vesz igénybe. A gőzkamra hasz­nálatával a régi és igen lassú locsolási módszert szüntették meg. Ez munka­erőmegtakarítást és a mi­nőség javulását eredmé­nyezte. Növekedett a telje­sítmény is. A korábbi tech­nológiával egy nap, három műszak alatt 4000 darabot, most kettő alatt több mint 5000 mozaiklapot készíte­nek. Február 15-én még üzem­be helyeznek egy nagytel­jesítményű szivattyút. még nem tud Hristo szán­dékáról. Majd egy magyar­nyelvű levélben írja meg, addig angolul leveleznek. Oldalakon keresztül so­rolhatnám azoknak a ne­vét. akik külföldiekkel le­veleznek. És regényt lehet­ne írni azokból a vidám történetekből, melyek a le­velezőpartnerek találkozó, sakor születnek. Nem lehet mosoly nélkül hallgatni a szőke német lányt, aki több évi levele­zés után Szolnokra érve, magyar dallal lepte még vendéglátóját. „Ez a kislány gyöngyöt főz” — Ez a kis­lány gyöngyöt fűz — éne­kelte. Nem tudta az „ö” be­tűt kiejteni, de mindenki megértette. Nem lehet nem mosolyogni a bolgár fiún, aki tizennyolc forintért ta­nulta meg az élelmiszer- boltban, hogyha Magyaror­szágon igent mondanak, igent is intenek. Náluk » fordítva van. A legifjabb „hídépítők“ az úttörőházban most ala­kuló „népek barátsága’ klub tagjai. Még általános okolások, de már idegen nyelven leveleznek. Oroszul, németül, angolul, franciául és eszperantóul; Ezeken a nyelveken kül­dik szét leveleiket, így ke­resnek barátokat. & a vá­lasz nem marad el. A ruszei bolgár úttörőház csereláto­gatásra invitálta a szolno­kiakat. Ha minden sikerül, a zenekar és a tánccsoport nyáron Bulgáriába utazik. Utána a bolgár úttörőket látják vendégül. Ezek a fiatalok most rak­ják le egy újabb híd alap­jait. Mire felnőnek, a ba­rátság hídja megerősödhet Ök is átsétálhatnak rajta, megfoghatják egy fiú vagy egy lány kezét és átvezet­hetik hazájukba. Vagy ha úgy akarják, ők mennek át A híd erős, bátran mehet­nek rajta. A közgyűlés után jó a hangulat Mérleghicnyosak közül a közepesek színvonalára emelt* eáne<t Egy évvel ezelőtt kevesen gondoltak arra, hogy a tiszafüredi Űttörő Tsz-ben jobbra fordul a szövet­kezeti gazdák sorsa. A zárszámadási mérleg csaknem 200 ezer forint mérleghiányt mutatott. Nyolc vagon adógabonával adósai maradtak az államnak. A tisza­füredi Úttörő Tsz 1960 óta állandóan mérleghiányos volt. A tagok jövedelme a mélypontra süllyedt. így nem csoda, ha 1962 karácsonyán az elnök, a párttit­kár, és agronómus etette a jószágokat. A vasútállomá­son répaszelet várt elszállításra, de nem volt ki ha­zavigye. HÍD, amely lehelekből épül Kopogtat a postás az ajtón. Kezében szép bélyegekkel díszített boríték. A cím­zésből egy-egy betű vagy ékezet hiány­zik, de a levél megtalálja gazdáját. És akinek írták, mosolyogva veszi át. örül, hogy távoli barátja, vagy ismerőse írt, hogy kicserélje gondolatait, elmondja élményeit. Ezer és ezer levél érkezik na­ponta a postára. A külföldről címzettek­nek egy sajátsága van. Egy híd alkotó­elemei, a barátság hídjáé, amely népeket és kontinenseket köt össze. A híd „építői” közül kerestem fel néhányat és megkér­tem, meséljenek levelezésükről. Tótli Lászle

Next

/
Thumbnails
Contents