Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-20 / 43. szám

1865. február 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ahol félmillió forint a dolgozók részesedése 4 tetőfedő nőhet az ég Sí pingália az őzikét a &ra? Az első veresig A maszesoiás aisonya Nyereséggel zárták a múlt évet a Héki Állami Gazdaságban Elkészült az 1964. évi mérleg, a Héki Állami Gaz­daság változatlanul a legjobbak között van. A gazda­ság tapasztalt vezetői, szakemberei és összeszokott törzsgárdája a kedvezőtlen időjárás ellenére 1 351 000 forint terven felüli eredményt — nyereséget — értek el. Az állattenyésztés vállalati eredménye 2189 000 fo­rint, a növénytermelésé ennek duplája. A kenyérga­bonát csaknem 3 millió forint nyereséggel termeitek, összesen 1831 holdon, 18 mázsás átlaggal fizetett a békiek búzája. Az őszi árpa holdanként! hozama 18.36, a cukorrépáé 175 mázsa volt. Az alcsiszigeti kertészet több éven át veszteséggel dolgozott. Tavaly 200 hol­don 665 ezer forint nyere­séget könyvelhettek el. — Termékeiknek 38 százalé­kát export minőségben ér­tékesíthették. Az állattenyésztési fő ágazat tavaly 5830 mázsa sertéshúst, 5033 mázsa vá­gómarhát, 666 mázsa ba­romfit, 250 ezer tojást és 1 867 000 liter tejet adott közfogyasztásra. Hízott ser­tésből csaknem másfél milliós, vágómarhából há­romnegyed milliós többle­tük- lett a tervhez viszo­nyítva. Az önköltség mutatószá­mai összességükben ieen pozitívak. Egy mázsa búzát 184, az őszi árpát 155, a cukor­répát 41.20, a borsót 330 forintért állították elő. Héken 18.42 forintért 4 87 kiló abrakból termelnek egy kilő sertéshúst. Bár 35 vagon abrakot takarí­tottak meg — s ez dicséret­re méltó — a takarmány felhasználásuk mégis ma­gas. Jónéhány termelőszö­vetkezetben ennél gazdasá­gosabban hizlalnak. Tavaly 200 elöhasú üszőt állítottak be a tehenészetbe. Bizonyá­ra ez-is hozzájárult ahhoz. hogy a tej önköltsége — 3.28 forint — szintén magas. A Héki Állami Gazda­ságban minimálisak az ön­tözési lehetőségek. A 742’ hold szántóból mindössze 1100 holdat öntözhettek. — Az aszály csökkentette a hozamokat Különösen a kukoricáét, melynek hol- dankénti átlaga csak 14.80 mázsa volt. Természetesen a termelési költségek, a ráfordítás az alacsony ho­zamoknál is azonosak. A gazdaságban — a ter­méskiesések láttán — év közben a költségek csök­kentésére törekedtek. Igyekeztek kihasználni az értékesítési lehetőségeket és bérfuvarozást vállal­Az egy normálholdra ter­vezett 60.11 forintos önkölt­ség 54.42 forintra csökkent. Ez igen jó eredmény. — A javítóműhely a tervezett költségeknek csak 86 száza­lékát használta fel. Az állami gazdaságban az évek folyamán stabil törzsgárda alakult ki. Rá­juk mindig számítani le­het. Tavaly kilenc állatte­nyésztő. két traktoros és egy tejkezelő brigád — 58 tagja — nyerte el a meg­tisztelő szocialista címet. Közülük Ács Ferenc tehe­nész és Hürkecz Ilona ba­romfitenyésztő brigádja már másodszor örülhetett a szocialista címnek. A héki üzemegységben dicséret illeti Kiement Ist­ván üzemegységvezetőt, ök érték el a legjobb ered­ményeket a búzatermesz­tésben és az állattenyész­tésben is. A héki kombáj- nosok a megye legjobbjai között voltak. Tóth Ferenc 81, Rojkó János 79, Rojkó József 78 vagon gabonát vágott le és csépelt el. Ké­sőbb sokat segítettek a kör­nyező termelősizövetkezet- nek is. Az alcsiszigeti kertészetet tavaly vette át a főiskolá­ról jött Farkas Albert. A fiatal szakember gyakor­latban is megvalósította a főiskolán tanultakat. Jó se­gítője volt Czakó Imre bri­gádvezető, aki a betaka­rítást, az osztályozást és értékesítést tartotta szív­ügyének. Ungár Gyula, a gazdaság főagronómusa büszke az üregi üzemegység szarvas- marha hizlalóira Stromayer Ferenc üzem­egységvezető irányításá­val 2.83 kiló takarmány­ból 1.06 kiló napi súly- gyarapodást értek el éves átlagban. Ez rekord eredménynek számít. A héki üzemegységben 3600 sertést hizlalnak egy­szerre. Molnár Miska bá­csi ügyel a hizlaldára. Régi „bútordarab” a gazdaság­ban az alakulástól kezdve, 16 éve dolgozik itt. A Héki Állami Gazda­ságban az új gazdasági évre készülnek. Az elké­szült termelési tervet most bontják le üzemegységek­re. A héki vezetőket nem kápráztatta el a múlt évi eredmény. Ungár Gyula főagronómus és Borhy László főköny­velő egyaránt elégedetlen. Különösein az alacsony ho­zamokkal és a helyenkénti magas ráfordítással. A nö­vénytermelés gyakran az időjárás függvénye, a szak­szerűbb munkával igyekez­nek ezt befolyásolni. Minden növényre kidol­gozták a termelés techni­káját. Elkészült a bérsza­bályzat Is, melyet a ter­melési tervvel együtt be­szélnek meg a dolgozók­kal. Széleskörűen premi­zálják a terven felüli ho­zamokat, kertészeti árbe­vételeket, s az abrak meg­takarításit is jutalmazzák. Megkezdték az időszaki munkások szerződtetését. XPRESS Ifjúsági és diák UTAZÁSI IRODA külföldi és belföldi társasutazásokat szervez 15—30 éves fiatalok részére. Külföldi utak 15 országba, 80 útvonalon, kedvező árakkal I Jelentkezés: valamennyi KISZ Bizottságon, sze­mélyesen vagy levélben Irodánknál: Budapest, V, Szabadság tér 16. Telefon: 317—777/46 mellék. Szállodánk, a „Hotel Ifjúság” külön rendezvények lebonyolítását vállalja, A gépek készen állnak a mák, majd a borsóvetés megkezdésére. Bíznak ab­ban, hogy jövőre nem fél millió forintnyi, hanem nagyobb nyereségrészese­dést oszthatnak ki a gaz­daságban. Máthé László Az építőipari vállalat egyik vezetőjétől hallottam, hogy Nagykörűben majd­nem mindegyik épület tor­nácát egyforma mintájú festés díszíti. A huszadik „sablon tornác” után kí­váncsian kérdezte: ki volt a festő, aki a rikító sárga alapra az ízléstelen barna őzikéket pingálta? A ház gazdája elmondta, hogy egy falubeli fiatalem­ber műve, aki iparitanuló a szolnoki építőipari vállalat­nál. Az őzikés mintát vala­ki pénzért kölcsönözte ne­ki. Mivel a faluban nem volt más festő, mindenki rászorult az alkalmi „mes­terre”. Nemsokára kide­rült, hogy ki volt az az ipa­A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár törökszent­miklósi gyár­egységének gyártmány­fejlesztési osztályán befejezés előtt áll az RF—2 rendfelrakó gép elsőfokú fejlesztése. A gép körcsöves konstrukcióját négyszöges hengerelt idomszelvé­nyekkel helyettesí­tették. s ezzel a gép súlya 120 kilo­grammal csökkent. A négy keréken való üzemeltetést is átalakították merev­vonórúd alkal­mazásával félmerev önbeállásos 3 kerekes kivitelre. A képen Sípos Ferenc technikus az RF—2 rendfelrakő összeá’Iítási rajzán dolgozik. Aki örül a hitiednek... Nőnek a korai palánták — Őszintén mondom, megörültem annak, hogy egy kicsit hidegebbre for­dult az idő. Mert a kerté­szetben dolgozók olyan len­dülettel fogtak munkához mintha már biztosra ve­hetően csak jó időre szá­míthatnánk. Amint az elsí melegágy elkészült, vissza sem lehetett volna tartam az embereket. Hiába mon­dogattuk, hogy a túlzott sietségből kár származhat. Az igyekezet dicséretre méltó, de a kapkodás, s tervszerűtlenség megenged­hetetlen. S a hidegebbre forduló idő is figyelmeztet — kezdte a beszélgetést Győri József, a jászfelső- S7entgyörgyi Egyetértés Tsz főkertésze. — Sok munkát elvégez­tek már? — A közelmúlt eny­he, szinte tavaszias nap­jain, mint a méhkas úgy zsongott a kertészet. Keres­ve sem találnánk a hetven­öt család között olyant. — amelynek tagjai nem fog­tak volna hozzá a terep- rendezéshez, trágyakihor­dáshoz. Neveket is sorolha­tok: ifjú Kővágó János és családja. Krasznai Sándor Kocsis István és Ranku Imre társaikkal élen jártak az említett munkában. — Ifjú Magyar László nyug­díjazott édesapja munka­csapatát vezeti, ők ki ké­sedelem nélkül láttak munkához. S a Turjányi Mihályné vezette női mun­kacsapat is második hete hordja a trágyát fogattal. — Új dologként említem hogy az idén, mind a nyolc kertészeti munkacsapat ka­pott egy fogatot, még az asszonyok is. Úgy gondol­juk, hogy ezzel a módszer­rel sok vitának, bosszanko- dásnak elejét vehetjük. A munkát, a szállítást nem hátráltatja a fogathiány. — Hány holdra tervezik a kertészetet? — Hatszázharminc holdon termelünk kertészeti nö­vényeket. — Legkorábban Kővágó Jáno6éknak és a velük dolgozó nyolc tsz- tagnak lesz termése: ko­rai karfiol, karalábé és káposzta. A háromszázhet­venöt négyzetméter terüle­tű melegágyban már kiül­tették a palántákat. — A zöldborsó termesz­tésénél is újítani akarunk. Okulva abból, hogy tavaly 12 nap alatt leérett a bor­só, vagyis zsenge állapot­ban már nem lehetett ér­tékesíteni, most az érési idő meghosszabbítására tö­rekszünk. Mégpedig a faj­ták helyes megválasztásá­val. Azt kívánjuk biztosí­tani, hogy legalább egy hónaoon át folyamatosan szedhessük a zsenge zöld­borsót. — Kút csoportjaikat mi­ként hasznosítják? — Az egyikből 40 hold paprika, 50 hold burgonya öntözését tervezzük. A má­sik kútesoport segítségével 30 hold káposztára, 10 hold paprikára és 15 hold dohányra juttatunk mester­séges csapadékot. Harma­dik kútesoportunk a 10 hold korai paradicsom és a takarmány növény egy- részének öntözését biztosít­ja — mondotta befejezésül a főkertész. N. K. ritanuló, s az is, hogy a szabadidejébe bele nem fé­rő sok munka miatt egyíz- ben három napig igazolat­lanul hiányzott munkahe­lyéről. Sajnos, ez a példa na­gyon gyakori. Az építőipar­ban kialakultak a „kapós” szakmák. Ilyen többek kö­zött a festő, a tetőfedő, a vízvezeték- és villanyszere­lő, a parkettás stb. szak­ma. E foglalkozási ágakban azután a lelkiismeretlen emberek — kihasználva azt, hogy csekély számuk miatt a művezetők, építésvezetők rá vannak utalva munká­jukra — visszaélnek „kulcs- pozíciójukkal”. Tévedés ne essék, nem az ellen emeltünk szót, ami­kor a mesterember mun­kaidő után égy készülő csa­ládi ház tetejét befedi ba­rátjának vagy rokonának* Ez sem a legszabályosabb, node a tetőfedőt nem lehel csak úgy a szögről leakasa- tani. A tanácsi építőipari vál­lalatnál például egyes szo­bafestők és mázolok rend­szeresen hazahordták a vál­lalat szerszámait, napokig igazolatlanul távolmarad­tak és „maszekoltak”. Fity. tyet hánytak a felelősségre- vonásra. Hiába büntették őket, hiába vonták ie sok­szor félhavi fizetésüket is, még akkor is busás hasznot vágtak zsebre a fekete munkából. Biztosak voltak abban, hogy nem fogják el­bocsátani őket, mert akkor nem lesz, aki elvégezze a munkát, nem tudja a vál­lalat a tervet teljesíteni. Az állami építőiparnál a tetőfedőknél oda fajult a dolog, hogy csak előre ki­alkudott összegért voltak hajlandók egy-egy munkát elvállalni. Ám, ahogyan a fák nem nőnek az égig, úgy a kere­sett szakmák zsarnokai sem szedhetik már sokáig a vá­mot, s nem kényszeríthetik a vezetőket arra, hogy el- nézők legyenek a munka- fegyelem ellen vétőkkel szemben. A kérdés megoldását azonban nem lehet egyedül az új munkaügyi rendele­tekre, a munka törvény­könyvének módosított pa­ragrafusaira bízni. Mindenekelőtt a kritik'is szakmákat kell népesebbé tenni, ami megfontolásra készteti a „nélkülözhetet­len” szakmunkásokat, ver­senyt támaszt a foglalkozá­si ágon belül, ami főleg a minőségi munkára lesz jó hatással. Az első vereség az Álla­mi Építőipari Vállalat tető­fedőit érte. Amikor leg­utóbb — a szokásokhoz hí­ven — előre kikötött bor­sos összegért akarták csak a kiadott műnk it elvállal­ni, az építésvezető nem tar­tott igényt tevékenységük­re. Az épület tetőfedő mun­káit első- és másodéves iparitanulóik végezték el* méghozzá hiba nélkül* A vállalat 236 iparitanu­lója közül az idén már öt­venhat a festő és mázoló szakmát igyekszik elsajátí­tani. A keresett parkettás szakmát reformálták és * fapadlózás és műanyagbur­koló ismereteket huszon­négy fiatal szerzi meg. Bognár János Állami Gazdaságok ! Termelőszövetkezetek I Egyéni termelők ! MELEGAGYI KERETEKHEZ kerfészüveg kiutalás nélkül, szabad forgalomban 2 mm vastagságban 28x32 cm-es 3 mm vastagságban 46x74 cm-es méretben LADÁNKÉNT ős kívánságra LAPONKÉNT is kapható az iparcikk és földművesszövetkezeti szakboltokban, vegyes boltokban és vetőmag bol­tokban.

Next

/
Thumbnails
Contents