Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-04 / 29. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA á/őrUítry XVL évfolyam, 39. szám. Ara 50 iillór 1985. február 4, csütörtök. A vezetőképzés A közgyűlés után jó a hangulat Jogi tanácsadó Legfontosabb a társadalmi érdek Fiatalok az exportért Hatszázötvenezer forint megtakarítást értek el megyénk ifjúsági exportbrigádjai Négyezerhétszáz forint jutalom a martfűieknek A KISZ megyei bizottsága ismét meghirdeti az ifjúsági expori brigádok versenyét Szerdán délelőtt, a KISZ Szolnok megyei Bizott­ságán értékelték az ifjúsági exportbrigádok 1964. évi munkájának eredményeit, s a meghívott legjobb bri­gádvezetők tanácskoztak az Aki szemügyre veszi az idei népgazdasági terv ada­tait, minden kétséget kizá­róan felismeri benne, togy minőségi fordulatot aka­runk elérni a gazdálkodás­ban, de az ezzel összefüggő gondolkodásmódban is. Ez a terv nemcsak igényli a megbízható, szolid, jó mun­kát, hanem kedvező felté­teleket is teremet hozzá. A mennyiségi előirányzatok csökkentése lehetővé teszi a különböző tényezők jobb összehangolását, az üzemek folyamatos anyagellátását; nem kell szétforgácsolni az emberi munkaerőt és a gé­pi kapacitást az építkezése­ken; remélhetőleg nem lesz ok felesleges termékekkel tölteni a raktárt, stb. — Ugyanaz a nyugodt, ki­egyensúlyozott tervezés vo­natkozik a mezőgazdaságra is, ahol az eddiginél inkább számításba veszik az időjá­rásból adódó bizonytalansá­gi tényezőket, a termelő­erők jelenlegi színvonalát, szövetkezeteink helyzetét. A terv magában foglalja azt is, hogy az eddiginél még jobb szervezettséget, szigorú munkarendet kell teremtenünk a gyárakban és a szövetkezetekben. Sok helyen viszonylag alacsony a munkaintenzitás, minek következtében a szükséges­nél magasabb az egy ter­mékegységre jutó költség. Az is többé-kevésbé ismert dolog, hogy a munkamorál bizonyos lazulásához — egyebek között — a meny- nyiség indokolatlan növelé­séből adódó kapkodás, az akadozó anyagellátás, vagy a teljesítményeket nem he­lyesen tükröző bérezés is hozzájárult. A mérsékelt tervelőirányzat kedvező fel­tételeket teremt a jobb munkamorál kialakításához is. A feltétel azonban ön­magában még édes-kevés. A tényleges minőségi for­dulathoz további gazdasági, műszaki, munkajogi üzem- szervezési intézkedések so­rát kell kidolgozni, szoros összhangban a céltudatos nevelő tevékenységgel. A legkevésbé sem csupán pártügyről' van tehát itt szó, amelyet leszűkíthetünk a vállalati vezetés és a párt- szervezet körére. Termelé­sünk gazdaságosabbá téte­le iparunk és mezőgazdasá­gunk termelékenységének és gazdasági hatásfokának növelése olyan nemzeti ügy, amelyhez valóban mil­lióknak kell hozzájárulniuk munkával, gondolattal, a közvélemény ellenőrző te­vékenységével, a munkafe­gyelem érdekében tett konkrét lépésekkel. — Az üzemekben, termelőszövet­kezetekben működő tömeg­szervezetek — a szakszer­vezet, a KISZ, a nőszövet­ség, a Hazafias Népfront — speciális feladataik megol­dása mellett ugyancsak e gondolatok tolmácsolói, a munkásközvélemény formá­lói lehetnek, s ezer módon szolgálhatják ezt a létfon­tosságú ügyet. — Noha a probléma — a tömegszer­vezetek gazdasági vonatko­zású nevelőmunkája — egy­általán nem új, mégis úgy gondoljuk, itt is szükség van nagyobb aktivitásra. Főként azért, mert a mos­tani feladatok között né­hány — minőség, termelé­kenység, gazdaságosság — különösen előtérbe került. Vegyünk csak példának egy szakszervezeti bizott­ságot, amely — egyébként aagjroo helyesen — szorgo­san foglalkozik a dolgozók munkajogi, bérügyi, szociá­lis és kulturális érdekeinek védelmével, ellenőrzik, hogy a dolgozók megkapják-e, ami őket szociális, jóléti juttatásban megilleti, de at­tól már húzódozik, hogy Ugyanilyen határozottsággal szembeszegüljön a munka- fegyelem megsértőivel. So­kan e kérdések feszegetésé- től „a dolgozókkal való jó kapcsolatot” féltik. Ezért kerülik a nyílt állásfogla­lást, sőt néha egyenesen a liberalizmusnak adnak tá­pot. A munkaügyi vitákat el­döntő TEB-ek például az elmúlt évben igen sok in­dokolt felmondási határoza­tot semmisítettek meg, s arra kötelezték a vállalatot, hogy továbbra is állomá­nyában tartsa a munkafe­gyelem súlyos megsértőit, notórius munkakerülőket, károkozókat, akiknek már semmiféle figyelmeztetés nem használt. Máshol azt látni, hogy olyan ügyeket, amelyek egyenesen megkö­vetelnék az üzemi-társadal­mi bíróságok beavatkozását, elsimítanak: „humanizmus­ra” és „emberségre” hivat­koznak olyanokkal szem­ben, akik nyilvánvalóan kárt okoztak és a büntet­lenség csak ösztönzi őket további, hasonló cselekmé­nyekre. Egyesek pedig a már erősen fellazult nor­mák megvizsgálását kerül­getik, mert azt úgymond „kényelmetlen” bolygatni. Mi sem áll távolabb tő­lünk, mint az az eltorzított felfogás, amely az olykor nélkülözhetetlen adminiszt­ratív intézkedéseket nem párosítja a szervezés felvi­lágosítás demokratikus módszereivel; Az nagyon lényeges, hogy a nevelés­nek és a jobb gazdasági irányításnak egyetlen lehe­tőségét se hagyjuk figyel­men kívül; Az ellenvetések között nem egyszer azt is hall­juk: a tömegszervezeteknek megvan a maga önálló ar­culata, elhatárolható tevé­kenységi köre, amit nem szabad „elmosni” azzal, hogy mindegyik ugyanaz­zal a kérdéssel foglalkozik, Arra azonban igenis szükség van, hogy minden emberhez: öreghez és fia­talhoz, nőhöz és férfihoz — közelebb kerüljenek azok a gazdasági problémák, amelyek közvetve vagy közvetlenül az ő létérde­keivel is összefüggnek. — Csak az ilyen felismerések teremthetnek helyes ítélő­képességű- közvéleményt, — amely aztán nemcsak he­lyesli, de meg is követeli mind a vezetőktől, mind saját soraiban a munka jobb szervezését, az egyéni kötelességek maradéktalan elvégzését. Az csak termé­szetes. hogy más síkon és más összefüggésen keresz­tül közelíti ezt meg a KTSZ. a szakszervezet, vagy a nőszövetség — miközben ellátja egyéb természetű sajátos feladatait, de a tö- meenevelés alapvető fel­adata most is. a lövőben is a legfontosabb társadalmi, nemzeti érdekek szolgála­ta. Az 1965. évi tervből rhindenkinek fel kell Is­mernie a maga tennivalóit, hoev együttesen dolgozhas­sunk a végrehai-HSsukért. Rózsa László Az értekezleten megyénk városaiból és községeiből 15 ifjúsági exportbrigád veze­tő vett részt. Péter Piroska, a megyei KISZ bizottság tervezési—szervezési osztá­lya nevében először az ex­portbrigádok immár hagyo­mányos vetélkedéséről, a munka eddigi tapasztalatai­ról és jövőbeni feladatairól szólott. Elmondotta, hogy ez a verseny meghonosodott már az ipari vállalatoknál, üzemekben és kisipari ter­melőszövetkezetekben is, — s nemcsak meghonosodott, hanem mindenütt az ex­porttervek teljesítését segí­tő jó' mozgalommá vált. — Nem külön mozgalom ez — mondotta — hanem szerves része a szocialista brigádmozgalomnak, szük­ségszerű mégis, hogy kü­lön is foglalkozzunk vele, mert az a célkitűzésünk: minden exportra termelő fiatal tekintse megkülön- bözetetett, fontos feladatá­nak a kollektív, tehát a brigádmunka szorgalmazá­sát. 1964-ben Szolnok megyé­ben ötvenhat brigád neve­zett be. A legtöbb verseny­ző, — 31 brigád — a Tisza Cipőgyáré. Megbírálhatóan keveset foglalkoznak a moz­galom fejlesztésével a jász­berényi Hűtőgépgyárban és az Aprítógépgyárban is. A Hűtőgépgyárból négy, az Aprítógépgyárból viszont egyetlen egy brigád sem vett részt a tavalyi ver­senyben. Péter Piroska azt is be­jelentette a tanácskozás­nak, hogy a KISZ megye­bizottság határozata szerint az idén is meghirdetik az exportbrigádok versenyét, s abban különösen a folya­matos munkát, az élő ver­senyszellemet, s a mozgal­mi munkát tekintik fontos­nak. Ezekben a brigádok­ban ne a mennyiségi, ha­nem a minőségi szemlélet legyen uralkodó, s azonkí­vül a legfontosabb feladat az anyag és energiatakaré­kosság, a gyártmány- és műszaki fejlesztés legyen. A versenyben végül is 44 brigád munkáját értékel­ték. Több helyen ugyanis az évfolyamán nem tartot­ták fontosnak e brigádok munkájának segítését, tá­mogatását, ellenőrzését, s így a verseny lanyhult, — vagy megszűnt; A megyei KISZ bizottság határozata szerint az ifjú­sági exportbrigádok tavalyi versenyében a legjobb ered­ményt a Tisza Cipőgyár 38/A műhelyében, Mészáros Istvánné és Budai István brigádja érte el. A máso­dik helyezés ugyancsak a martfűieké, a 38/B műhely­ben Gonda András és Mun­kácsi Istvánné brigádja bi­zonyult megyei máso­dik legjobbnak. — E két brigádról feltétlenül el kell mondani, hogy 1964- ben jelentősen javították az exporttermékek minőségét, idei feladatokról is. túlszárnyalták mennyiségi előrányzatukat és a többi exportbrigád főleg az ő jó példájukat követve takarí­tott meg 621 000 forint érté­kű anyagot, energiát. A harmadik helyezést a tisza­füredi Háziipari Szövetke­. Jelenleg a jászberényi Hűtőgépgyár sárvári gyár­egységében készülnek a kü­Kiterjesztik a fogászati ellátást Az Egészségügyi Minisz­térium tervei szerint az idén 1200-zal növelik a napi szakorvosi munkaórák számát. Az óraszám eme­lése nagyrészt a fogászati ellátás fejlesztését szolgál­ja. Az egyetemekről idén kikerülő 180 fiatal fogor­vos kerül a rendelőkbe és ezzel különösen a falvak­ban bővül a fogászati szak­ellátás. Az Egészségügyi Minisz­térium az illetékesekkel ol­csón és gyorsan megépít­hető fogorvosi rendelő-la­kás típustervét dolgozhatta ki. A elképzelések szerint a rendelő-lakásokat rész­ben állami hozzájárulásból, részben a községfejlesztési alapból építik fel. A ren­delők felszereléséről, a szükséges fúrógépekről, fo­gászati székekről a minisz­térium gondoskodik. * Elutazott Prágából a magyar kormány­küldöttség A KGST prágai üléssza­kán részt vett magyar kor­mányküldöttség, ameiyet Apró Antal, a Miniszterta­nács elnökhelyettese veze­tett, szerdán reggel a cseh­szlovák fővárosból vissza­utazott Budapestre. A magyar delegáció bú­csúztatására a prágai fő- pályaudvaron megjelent a csehszlovák kormány és a gazdasági élet számos kép­viselője, Otakar Simunek miniszterei nökhelyettessel az élen. Jelen volt továbbá Cséby Lajos, hazánk prá­gai nagykövete és a ma­gyar nagykövetség vezető munkatársai. zet brigádja érte el, negye­dik a szolnoki Vasipari Vállalat ifjúsági exportbri­gádja lett. Az értékelés ju­talmazással zárult. A két martfűi brigád 4700, a to­vábbi helyezettek pedig kö­rülbelül 1300 forint jutal­mat kaptak. Az ünnepélyes jutalomki­osztás után a jelenlévők az idei verseny fontosabb fel­adatairól beszéltek. lönböző kereskedelmi hűtő­gépék palástjai. A gyártási technológia: keményfa vázra kerül a lemezburkolat. Mivel a vállalati össze­vonás után nagy energiával megindult a kereskedelmi hűtőbútorok fejlesztése is, a jelenlegi burkolat formá­ban és korszerűségben már nem versenyezhet a gépek fejlett motorikus megoldá­sával. Ezért a sárvári üzem­ben megszűnik a hűtőbú- torpalást készítése, s he­lyette majd a jászberényi újonnan épülő 4000 négy­zetméter alapterületű csar­nokban folytatódik. Az új üzemrész az év vé­gére épül fel és 1966 II. negyedévében kezdődhet benne a termelés. Az előzetes tervek szerint azonban már augusztusban indulni kell a gyártásnak Jászberényben. Azért, hogy az új üzemrész csak jövőre lesz kész, az elképzelés megvalósítható. Egy kiürí­tett csarnokban augusztus­igazgatóságok szerdán reg­gelre újabb mellékfolyókon rendelték el az árvízvé­delmi készültséget. A Bod­rog vize mintegy 2 méter­rel emelkedett és több he­lyen elöntötte a hullámte­ret. Bodrogzugban — ame­lyet úgyszólván minden ta­vasszal eláraszt a folyó — most 8000 hold rét- és le­gelő került víz alá. Ezért a Bodrogon elsőfokú ké- szükséget tartanak. A Kraszna szerdán hajnalra annyira megduzzadt, hogy másodfoikú készültséget kel­lett elrendelni. Az árhul­lám gyorsan elvonul és valószínűleg még szerdán éjjel első fokra mérsékel­hetik a készültséget. A bi­Szezonvége a mag- tisztításban Befejezéshez közeledik e magtisztítás a Mezőgazda- sági Magtermeltető Válla­lat szolnoki tisztító telepén. Tavaly október 15-től 12fi vagon fémzárolt vetőmagol szállítottak Vissza Szolnok Bács és Heves megye ter­melőszövetkezeteibe. Vörös- here, hagyma, uborka, sa­láta, étkezési borsó, rizs, lucerna tisztításával fogj- lalkoztaik. Márciusig még 40 vagon rizs, valamint vö­röshere munkáit végzik el A jóminőségű magokból külföldre Is jutott. A vál­lalat saláta, vöröshere, lu­cerna és étkezési borsó­magokat adott 4t exportra, bán megkezdődhet a gyár­tás. Ha elkészül a 10 mil­lió forintból épülő és éven­te 4500 nagyméretű hűtő­gép elkészítésére alkalmas új üzemrész az ideiglenes műhelyt megszüntetik. A kereskedelmi hűtőbú­torok jászberényi bevonu­lásával a villamos és ka­lorikus laboratórium is szűknek bizonyult. A bővítési munkálatok jó ütemben haladnak, július 1-én az épület új szárnyát üzembe helyezhetik. Ugyancsak bővítésre szo­rult az irodaház is. Három millió forint ráfordítással kétemeletes utcai homlok­zat kialakításával összeépí­tik az üzemi ebédlővel; A háztartási hűtőszek­rény termelés gyors nö­vekedése raktárhiányt okozott a Hűtőgépgyárban. Ha a ki­vitelezői kapacitás megen­gedi a tervezett 3000 négy­zetméter alapterületű kész- áruraktár építése szeptem­berben megkezdődhet. hari hegyek lejtőin megol­vadt hóié a Körösökön is árhullámot indított el. így most már sor került az el­sőfokú készültségre a Sebes-, a Fehér és a Fekete-Körö­sön, meg a Berettyón. A megáradt folyók felső szakaszairól azonban már nem kapnak utánpótlást az árhullámok. A hideg meg­állította a hóolvadást és befagyasztotta a kisebb pa­takokat. A Túron már 40 centimétert apadt a víz, s a harmadfokú készültséget másodfokúra csökkentették. A Tisza legfelső magvar szakaszán. Tiszabecsnél" 2 méterrel, Tivadarnál, és Vá- sárosnaménynél pedig 70, illetve 3 centiméterrel apadt a folyó. Kereskedelmi hűtőbútort gyártanak Jászberényben Megszűnik a faváz — Évente 4500 nagyméretű hűtőgép — Már épül az űj üzemrész 4 Bodrogon és Körösökön is elrendelték az elsőfokú árvízvédelmi készültséget A Tiszamenti Vízügyi

Next

/
Thumbnails
Contents