Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-18 / 41. szám
1905. február IC. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Devizamentes tanulmányutak A napokban egyezményt írtak alá Moszkvában a magi ar—szovj et mezőgazdasági tudományos együttműködésről. Az MTI munkatársa ezzel kapcsolatban tájékoztatást kért dr. Soós Gábor földművelésügyi miniszterhelyettestől, az egyezmény megkötése végett a 3?ovjet fővárosban járt magyar delegáció vezetőjétől. A Miniszterhelyettes elmondotta, hogy az egyezmény kiterjed a két ország kétoldalú mezőgazdasági tudományos-műszaki együttműködésének valamennyi formájára. Ezek közül az egyik legfontosabb a kutatási tervek és a kutatási eredmények rendszeres cseréje. Ez lehetővé teszi bizonyos feleslegs párhuzamosságok elkerülését. Igen hasznosnak ígérkezik a mezőgazdaságra vonatkozó műszaki-tudomá- nyos dokumentációk és más tájékoztató anyagok kölcsönös, gyors cseréje. Az illetékes intézmények kutatási célokra mag- és más szaporítóanyag-mintákat is küldenek egymásnak, a fertőző állatbetegségek elleni védekezés érdekében pedig kicserélik a szérum- és vac- cina-gyártáshoz szükséges anyagokat és műszereket. A magyar és szovjet kutatók, szakemberek közül már eddig is igen sokan jártak hosszabb-rüvidebb tanulmányúton a Szovjetunióban, illetve hazánkban, a mostani megállapodás — azonban ezen a téren is további lépést jelent. Kimondja ugyanis, hogy a két ország meghatározott keretben — kölcsönösen és devizamentes alapon fogadja egymás tudományos kutatóit és oktatóit. A szakember cserére mór az idei részletes program is elkészült. Dr. Soós Gábor miniszter helyettes befejezésül elmondotta, hogy az egyezmény a kölcsönös cserlátogatáso- knt az egyetemistákra is kiterjeszti. A magyar agrár- egvetemi és főiskolai hallgatók egy-egy csoportja nyári üzemi gyakorlatát a Szovjetunió legjobb szovho- zaiban és kolhozaiban végzi majd, s ennek megfelelően a magyar mezőgazdasági üzemek szovjet diákokat fogadnak. Az egy hónapos csere-gyakorlaton az idén 20—20 fiatal vesz részt Eltűntek a pávák az ENSZ székház parkjából A világszervezet székhelyének bővítési munkálatai nyomán eltűntek a New York-i ENSZ-palota kertjéből a pávák. Nincs kizárva egyébként, hogy a babonának estek áldozatul, minthogy az egyik delegáció figyelmeztette U Thant főtitkárt, hogy hazájának hiedelme szerint a pávák bal- szerencsét hoznak. A pávákat elszállították a Bronx-i állatkertbe, amelynek vezetői úgy látszik, nem babonásak. IRODALMI EST Jászberényben Engedjék meg, hogy a szokásjogtól és minden szabálytól eltérően személyes élménnyel kezdjem beszámolómat a kedd esti jászberényi irodalmi estről. — Hiszen voltaképp minden művészi hatás értékét, nagyságát személyes élmények összessége határozza meg. Jszberényben ezen a napon birokra kelt a februári télvége a koratavasz első próbálkozásaival. Majd mosolygóra, majd borongó- ra változott az ég a város fölött, mintha maga sem tudná, mit szeretne jobban, napsugarat vagy hózáport. ii...nem elég akarni, tenni is kei!...” — (Váci Mihály: Még nem elég) Délelőtt Petőfi. Ady, Móricz, Gyulai Pál, a rég itt járt költők. írók emléktáblákra vésett nyomait kutattam, és még ennek az utcákon barangoló sétáknak az emléke élt bennem, amikor beültem a Déryné Művelődési Ház színháztermének nézőterére, hogy sokszáz jászberényivel együtt találkozzam az Űj Írás költőivel, íróival. Üj írás nemcsak egy folyóirat neve, han^m célt, törekvést és egy kicsit beteljesítést is jelent. Valamiképp erről adott hitet Baranyi Gyula, a folyóirat főszerkesztőjének köszöntője is. Nem jelöli azonban kizárólagosan csak a fiatal írókat, nem nemzedéki kérdés, hiszen fent a színpadon ott ült egymásmelleit a 24 éves induló író, Simonffy András és a 68 éves Veres Péter. Szándékuk, nyugtalanságuk fűzi őket össze, hogy megvalósuljon „gyönyörű képességünk a rend”. Egy folyóirat céljaiban egységes gondolatvilága bontakozott ki ezen az estén a jászberényi közönség előtt. Az író-vendégek: Gerelyes Endre, Simonffy András. Soós Zoltán. Sza- konyi Károly, Váci Mihály és Veres Péter az itt előadott műveikben is a ma emberének problémáira akarnak választ, megoldást találni —, hogy Baranyi Gyula főszerkesztő szavait idézzük — Nehéz emberek, akik nem akarnak az irodalom csendes vizein evezni, de nem is a leleplező szenzációkat, hanem megváltozott életünk igazságait kutatják. Az irodalmi est kétórás műsorán nem léptek fel előadóművészek, az alkotók maguk olvasták fel műveiket, a közvetlen beszélgetés élményét ébresztve a nézőtéren figyelőkben. Ez a „beszélgetés” egy kicsit bemutatkozás, egy kicsit a gondolatok kicserélése volt, mert a közönség sem maradt „szófián” nézősereg, — tapsaikkal, értő tekintetükkel válaszol sattak a szán- pádon beszélő íróknak, költőknek. — Hálás közönség volt. Azt hiszem, megértett bennünket — mondta Váci Mihály kissé fáradton, — amikor az előadás után kiszabadult a dedikáció kérők „ostromgyűrűjéből”. Itt a művelődési ház Irodájában most valóban realizálódott a közönség és az alkotók közötti imént leírt képletes beszélgetés. — Péter bácsi úgy látszik újra megtartja aziroMif Iá funk a képernyőn ? Monumentális vállalkozásba fogott a Magyar Televízió. A két esztendőre tervezett 12 részből álló műsor első adását láthatjuk február 18-án, csütörtökön este 8 órakor. A műsor összefoglaló címe: Földönjáró csillagok- Valóban, a világirodaion) nagy egyéniségeit mutatja be, úgy. hogy emberközelbe hozza őket, s a világirodaimat a közönség saját, belső ügyévé teszi. A TV-ből már ismert, de minden edKözlemény Szolnok Megye Tanácsa legközelebbi ülését 1965. február 25-én (csütörtökön) d. e. 9 órai kezdettel tart)a a megyei tanács nagytermében. A tanács ezen ülésén többek között — megállapítja a megye 1965. évi tanácsi végleges tervét, a megye 1965. évi összesített és megy-’központi költségvetését, és intézkedési tervet fogad el az 1965. évi tervek végrehajtására, az irányító és végrehajtó szervek gazdasági tevékenységének megjavítására; — meghallgatja a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság jelentését 1964. évi munkájáról, jóváhagyja 1965. I. félévi munkatervét; — megvitatja a Megyei Tanács Jogi- és Államigazgatási Állandó Bizottságának beszámolóját tevékenységéről; — tanácsrendeletet alkot a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek tűzrendészetéről; — megtárgyalja a „Társadalmi Munkáért” kitüntető Jelvény adományozására vonatkozó javaslatot. A megyei tanács végrehajtó bizottsága az érdeklődőket ez úton hívja meg a megyei tanács ülésére és kén a lakosságot, hogy a napirendekkel kapcsolatos észrevételeiket a megyei tanács vb titkárságának szervezési éc gazdasági osztályához 1965, február 23-ig juttassák el. Szolnok Megvet Tanács Végrehajtó Bizottsága diginél színvonalasabb vetélkedőn döntik el, hogy ki ismeri legjobban az adott korszak világirodalmát. A színvonal egyik biztosítéka a 18 éven felüli korhatár — ez a vetélkedés kizárólag felnőttek társasjátéka lesz, — a másik biztosíték: a képernyőn csak az elő- és középdöntőt végigküzdött legjobb hat versenyző szerepel. A sorozat első, csütörtökön látható része a görög drámairodalommal foglalkozik. Devecseri Gábor, az Iliász, az Odysseia, és számos görög dráma Kossuth- díjas műfordítója tartja a bevezető előadást. Ezután Hegedűs Géza: Istenek és fazekasok című cgyfelvoná- sos játéka következik, mely Euripides, a legtragikusabb görög tragédiaköltő életének egyik epizódját eleveníti fel. Az istenek és fazekasok nem képes melléklet a világirodalom tankönyvéhez hanem önálló mű, melynek izgalmas és eredeti alap- gondolata van- Pompás szereplőgárda, Váradi Hédi, Benkő Gyula, Bessenyei Ferenc, öze Lajos és Náda- si Myrtill segíti a produkciót. A műsort a vetélkedő zárja le: kitűnő színészek részleteket adnak elő görög drámákból, s a jelöltek ezek felismerésével, a cím és az író nevének megjelölésével szerzik a sorsdöntő pontokat. dalmi estet — jegyezte meg mosolyogva Szakonyi Károly, a Veres Péter körül álló emberekre mutatva. — De hisz’ jómaga is alig győzött válaszo'.gatni a megmegújuló kérdésekre. Amikor a dedikációra váró könyvek és a kérdések is kifogytak, az íróvendégek és a vendéglátók, a városi művelődésügyi „Gondolkodó módon csak az Irodalom által művelődhetünk..." — (Veres Péter) osztály, a művelődési ház, a járási könyvtár és az fmsz könyvesbolt vezetői a Lehel klub asztalai köré telepedve tovább folytatták a beszélgetést. Rideg Gábor Fotó: Nagy Zsolt Hét lóvééból ' bél almát • lyukasztott át a mesteri íjász Bár az íjászat népszerűsége nem veheti fel a versenyt a modern céllövő és vívósportokkal, s a nyillö- vés az olimpiai számok között sem kap helyet, ennek az ősi sportnak mégis sok hódolója van. Megbízható adatok szerint hazánkban 1200-ra tehető a szenvedélyes íjászok száma, akik rekordot-rekorddal döntve tökélyre igyekeznek emelni Teli Vilmos művészetét. Tokió helyett nemrég az egyik pesti gyakorlópályán keltek versenyre a magyar Íjászok. A céltábla ezúttal a fekete körös papírlap helyett egy jonathán alma volt, amit 70 méter távolságról kellett telibe találni. Az almalövés legutóbb Teli Vilmosnak sikerüt, a legenda szerint neki is csak 40 méter távolságról. — Igaz, hogy ott nagyobb volt a tét, mert azt az almát a nagy íjász gyermekének fejéről lőtte le. Ügy látszik, hogy a mai pesti íjászok legalább olyan biztos kezdek, mint nagy példaképük, legalábbis elmondható ez Pap Józsefről, a válogatott fjászkeret edzőjéről, aki az almát az első lövésre telibe találta. — Igazi bravúrja csak ezután következett: hat tartalékaimét is egymás után a céltáblára függesztettek és Pap József egyetlen lövése sem tévesztett célt. A hét nyílvessző a hét almába fúródott. A páratlan eredmény jutalmaként a biztoskezű íjász emlékbe meg. kapta az egyesületi pénzből vásárolt átlyukasztott almákat, a sporttársak pedig gratulációkkal halmozták el. A legnagyobb elismerést azonban feleségétől, lányától és veiétől kapta akik a család hagyományainak megfelelően, szintén szenvedélyes íjászok. SZÜLÖK i NEVELŐK óetfHA Aliért hazudik a gyermek? A hazudozás egyik gya“ kori jellemhibája a gyerekeknek. Ha eredményesen akarunk ellene küzdeni, ismernünk kell a hazugságok lényegét, különböző fajtáit és a kiváltó okokat. A gyermekkor különböző szakaszaiban változnak ezek, ezért a szülőknek éber szemmel kell gyerekeiket figyelni hogy alaposan megismerhessék őket. És ne csak szavaikat, hanem tetteiket is. Már az ún. kisgyermek- korban találkozunk hazugságokkal. Ezek eredetüket tekintve még ártatlanok. Előidézői, hogy a kisgyermekek még nem ismerik a jó és rossz erkölcsi fogalmát. Giziké, aranyos szőke csöppség játék közben leverte az asztalról édesanyja egyik legféltettebb vázáját. Anyuka rémülten rohant a másik szobából. Giziké, a kis aranyos felvett a földről két üvegdarabot és próbálta összeilleszteni. — Giziké nem törte el. össze fog nőni! — mondja a világ legtermészetesebb hangján. És amit mond, azt hiszi is. Nem így az anyukája. Vörösre paskolja a kislány kezecskéjét, miközben egykét káromkodás is kicsúszik a száján. Giziké csak sír, sír... nem tudja megérteni, hogy az anyukája most miért kiabál és verekszik. Egy bizonyos: Legközelebb, ha Giziké kiszaggatja a játékbabájának a karjait, lábait, nem mutatja meg az anyukának, hanem gondosan besöpri a sezlon alá. Fél a veréstől. Ebben a korban a leghelyesebb módszer a hazugság és a károk megelőzésére, ha a szülők igyekeznek az értékesebb tárgva- kat kívülhelyezni a kisgyermek „hatósugarán”. Közismert tény, hogy — ahol több gyermek van egy családban, ott gyakran előfordul, hogy egymásra fogják a kártevést. Tehát valamelyikük hazudik. — Na már most, ha a szülő elfogultan ad igazat az egyiknek (pl. a kisebbnek), noha az volt a tettes, és a másikat bünteti meg ártatlanul, ennek két káros következménye Is lesz. Először: az ártatlanul szenvedett gyermek meggyűlöli édesanyját, elveszti szülei igazságosságában vetett hitét, és ettől kezdve más helven ő is hazugsággal próbál érvényesülni az életben. A hazugsággal meemenekült gyermek ezután tudatosan fog hazudni, ha úgy látja, hogy ezzel megmenekül a rá váró büntetéstől. I lyen esetekben alapo* snn ki kell vizsgálni a dolgot a szülőknek, mielőtt intézkednének. És tárgyilagosan intézni az ügyet. A hazuEtságok egv másik csoportjába tartozik az ún. fantázia-hazugságok. Általában a 8—13 éves gyermekek között szokásosak. Karcsi besötétedés után megy az utcán. Egv ártatlan eb rámordul. Karcsinak egyszerre torkába uerik a szíve. és iszkiri... Másnap azt meséli pajtásainak az iskolában. hogy egv farkas támadta meg, de ő bátran sz.embeszállt vele, meg ts ölte volna, ha a farkas el nem szalad... Sokunknak ismerőse bi- zonvára Móricz Zsiffmond egyik ifiú regénvhőse, a sokat evő Böszörménvb ö 1 még a csizmakenőcsöt is felfalta iskolatársa csomagjából, de mindig azt hazudta, hogy neki majd egy egész sült libát küldenek otthonról. Pedig a csomag soha sem érkezett meg. Az első esetben egy elszenvedett kudarcot próbál a gyermek hősi tetté szépíteni egy kis lódítással, a másik esetben azért tért el a valóságtól, mert a hazugság valamiféle kárpótlást jelentett a valóságban sohasem teljesült vágya kielégüléséhez. A serdülőkorú lányoknál a feltűnni akarás, a fiúknál az álhősiesség pózában —, néha a mártír szerepben való tetszelgés vált ki hazugságokat. Ezek már veszedelmesekké válhatnak, ha nem nyesegetjük le őket idejébeni Dicsérjük meg náluk az igazi értéküket, de mutassunk rá a hibás elképzeléseikre is. Szeretettel, logikával, türelemmel. Egyszerre nem megy a dolog. A z eddig felsoroltaknál “ már sokkal veszedelmesebbek a gyermek jellemalakulása szempontjából a tudatosságnak azon a fokán keletkező hazugságok, amelyekre már azt mondja a közvélemény: — „Aki hazudik, az csal és lop is”. Akik tehát tudják valamiről, hogy azt nem szabad elkövetni, mégis elkövetik, és aztán a büntetéstől való félelmükben hazudnak, csalnak. Gondoljunk csak itt arra, hányán vannak, akik kivakarják a rossz jegyet az ellenőrzőben, és jobbat írnak helyette. Vagy, ha haza is viszik a rossz jegyet, hazugságba kezdenek: „Tetszik tudni apuka, a tanár pikkel rám, és... stb. Ha a szülő, anélkül, hogy meggyőződne a valóságról élhiszi a „mesét” gyermekének, az mintegy biztatást kap a további hazudozásokhoz. És ezzel a gyermek bűne a szülő bűne lesz. A felnőttek sajnos gyakran más formában Is elősegítik gyermekeik hazudozá- si hajlamainak kifejlődését. Például: az apa eltiltotta lányát a moziba járástól, mert az visszaesett a tanulásban. Erre az anya legközelebb pénzt ad a lányának, mondván: „Eredj csak kislányom, de apukának ne mondiuk meg!” Egy másik eset. Kocsisék előre bejelentett vendégeket várnak, akiket nem nagyon szívlelnek. Szól a csengő. Az apa azt mondja fiának, hogy mondja azt, ha Kováesék jöttek, hogy ők nincsenek itthon. „De apuka... mondaná a gyerek... aztán engedve a szigorú apai hangnak elvégzi küldetését. — Közben tanult a felnőttektől — hazudni. Nem sorolom tovább. ET gv-két jótanács még. Ha észrevesszük, hogy gyermekünk nem mond igazat, mindig vonjuk felelősségre. És vizsgáljuk meg azt is. miért akar félrevezetni bennünket. A gver- mek hazugságainak mindig — mint fentebb is láthattuk — okai vannak. És ezek az okok sokszor súlyosabbak, mint maga a hazugság ténve. Keressük, kutassuk tehát ezeket az okokat. Ez okok mögött rendszerint felfedezhetünk valami komolvabb nevelési hibát, illetve megtalálhatjuk a gyermek szeméh’isé- gében, téliemében ennek mélyebb gyökereit. Csontos Sándor tanár Dia vetítés napfényben Hégely Gábor szegedi gyógypedagógus érdekes, olcsón előállítható készüléket szerkesztett a dia-vetítés tökéletesítésére Üjítá- sa eredményeként nappali fénynél is jól lehet vetíteni. Házilag készített berendezése zárt dobozban elhelyezett síktükör-rend- szerből áll A dia-vetítőben megvilágított kép fényei ezen át jutnak n homályos üvegű, 30x40 centiméteres „képernyőre”, ahol akár napsütésnél is tökéletes, az osztály minden pontjáról jól látható a kén
