Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-17 / 40. szám
IMS. február 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A jubileumi esztendő jegyében... A termelőszövetkezetekben is van lehetőség sokszínű, tartalmas verseny szervezésére szocialista munkaverseny, s legfejlettebb formája a szocialista bri- gádmozgalom a termelőszövetkezetekben is mindinkább tömegméretűvé válik, ss egyik fontos eszköze a termelés növelésének, a tudatformálásnak. Az utóbbi évek során megyénk közös gazdaságaiban a nemes vetélkedés sokszínű formája honosodott meg. Kezdve attól, hogy csatlakoztak a termelőszövetkezetek országos versenyéhez, megyei, járási szinten is vetélkedtek egymással, a termelő- szövetkezetekben pedig brigádok, munkacsapatok és egyének mérték össze szorgalmukat, szaktudásukat, — termelési eredményeiket, z az esztendő jubileumi év, hazánk fél- szabadulásának 20. évfordulója. A termelőszövetkezetek megyei versenybizottsága azt ajánlja, hogy a közös gazdaságok tagjai e történelmi dátum jegyében tegyék meg munkafelajánlásaikat, versenyvállalásaikat A szocialista munkaverseny fő célkitűzése az 1965. évi termelési terv teljesítése, túlteljesítése, mégpedig olyan módon, hogy a mennyiség növelésével együtt járjon a minőség javítása. A termelékenység fokozása, a költségek csökkentése, a jövedelmező termelés a gazdálkodás min- . den ágazatában szintén 'olyan feladat, amelyért érdemes vetélkedni. Felbecsülhetetlen, s nagyrészt még kiaknázatlan tartalék a szövetkezeti gazdák kezdeményező készsége, az újítások és a legfejlettebb termelési eljárások alkalmazása. Helyes tehát, ha a versenyszempontok kidolgozásánál erre is gondolnak. A szocialista munkára való nevelés, a közösségi és egyéni érdek összehangolása, a jól megválasztott erkölcsi és anyagi ösztönzés, s nem utolsó sorban a tanulásra, a szakmai ismeretek gyarapítására való serkentés is szerepelhet a versenyprogramban. A megyei versenybizottság Írásos anyag, irányelv kiadásával is segíti a szocialista munkaverseny szervezését. A többéves gyakorlat és tapasztalat alapján javasolja, hogy megyénk közös gazdaságai most is vegyenek részt a termelőszövetkezetek országos termelési versenyében. Nem ismeretlen ez a versenyforma, hiszen 1963-ban 124, tavaly 114 Szolnok megyei tsz csatlakozott az országos versenyhez és közülük tíz közös gazdaság helyezést ért el. — A „Kiváló Termelőszövetkezeti Gazdaság” címet az utóbbi három évben a jászboldogházi Aranykalász, a zagyvaréka- si Béke, a tiszaföldvári Lenin és a tiszaderzsi Kossuth Tsz nyerte eh A megyei és a járási szintű versenyeben is érdemes élvonalba kerülni, mert a jó termelési eredmények mellé erkölcsi és anyagi elismerés is jár. — Külön említi az irányelv a gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetek megyei versenyét, amelynek három helyezettjét jutalmazzák 10 ezer, 8 ezer és 7 ezer forinttal. A megye legjobb termelőszövetkezeti baromfitenyésztő és árubaromfinevelő munkacsapatai közül szintén hármat díjaznak, 3000, 2000 és 1000 forinttal. A nőtanács, egyetértésben a versenybizottsággal, a háztáji gazdaságok baromfi- és tojásértékesítési verseny legjobbjait jutalmazza. Az első helyezettet 6 napos tátrai utazással, a második és harmadik helyezettet pedig 600, illetve 400 forint értékű háztartási kisgéppel. — Az ifjúsági versenyben szintén munkacsapatok és egyének vetélkedhetnek egymással. Anyagi, erkölcsi elismerésük nem marad el. Ismert, hogy a KlSZ-szer- vezetek védnökséget vállaltak a rét- és legelőgazdálkodás felett Tavaly megyénk ifjúsága több mint 40 ezer hold rét és legelő gyomtalanítását, karbantartását végezte el. Az idei célkitűzés az, hogy lehetőleg a rét és legelőterület 50 százalékán történjen meg a gyomtalanítás, a legelők víztelenítése és fásítása. KI agyon fontos a tsz- eken belüli termelési versenyek szervezése is. S úgyszintén az, hogy az értékelés egyszerű, érthető legyen, ösztönözze az egyént, a közösséget — brigádot, munkacsapatot — a magasabb terméseredmények elérésére, a gondos, jó minőségű munkára. A termelőszövetkezeti versenybizottságok a helyi adottságoknak megfelelően a legfontosabb termelési ágakban szervezzenek versenyt. Csak helyeselni lehet ami már több közös gazdaságban gyakorlat, — hogy az éves költségvetési terv készítésénél a verseny erkölcsi és anyagi elismerésére megfelelő összeget biztosítanak. Tavaly például több közös gazdaságban holdanként 2 forintot terveztek a verseny legjobbjainak jutalmazására. Volt ahol ennél nagyobb összeget fordítottak erre a célra, pl. a tószegi Dózsa Tsz-ben 70 ezer. a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben 40 ezer forinttal jutalmazták a különböző verseny élenjáróit. A szocialista brigád cím elnyerését is mind többen tűzik célul a szövetkezeti gazdák közül. 1963-ban 10 brigád nyerte el ezt a megtisztelő címet s tavaly 92 brigád 1105 tagja igyekezett eleget tenni a mozgalom hármas célkitűzésének: szocialista módon dolgozni, tanulni és élni. E mozgalom továbbfejlesztését a termelőszövetkezeti vezetők és pártszervezetek segítik. C ok lehetőség van te** hát arra, hogy egy- egy gazdaságban a verseny legmegfelelőbb formáját választva jó termelési eredményekkel, az éves terv valóraváltásával járuljanak hozzá a jubileumi esztendő méltó megünnepléséhez Az új ásvány őr lőmű Próbálják a eiklonberendezést A NEMESGVLÁCSI ÜJ ASVÁNYŐRIjőMOBEN MEGKEZDŐDÖTT A GÉPEK PRÓBAJÁRATÁSA. ÉVENTE NYOLCEZER TONNA HEGYI KRÉTA ÉS OKKER ALAPANYAGOT ZÚZNAK AZ ÓRIjŐMŰ- BEN. EZZEL A MENNYISÉGGEL KIELÉGÍTHETIK A HAZAI FESTÉK- ÉS VEGYIPARI GYÁRAK IGÉNYEIT. A HEGYI KRÉTA ALAPANYAGOT AZ ŐR- LÖMŰTŐL 15 KILOMÉTERRE LÉVŐ HEGYESDRÖL, AZ OKKER ALAPANYAGOT PEDIG 30 KILOMÉTER TÁVOLSÁGBÓL, CSERSZEGTOMAJRÓL SZÁLLÍTJÁK GÉPKOCSIKKAL. AZ ÜJ ÁSVÁNYŐRLÖ- MŰ MÁRCIUS VÉGÉN KEZDI MEG A TERMELÉST. Országos tanácskozás az állami gazdaságok üzemszervezési kérdéseiről Megszűnt a lefogás Ki ne ismerné az ügyeskezű távírászokat, akik boszorkányos gyorsasággal mozgatják ujjúkat a morse- gép billentyűjén. És töbn- száz kilométerre tőlük a fehér papírszalagon megjelennek az apró pontok és vonalak. — Nálunk már csak két gép maradt — mutat Retkes István térfelügyelő az egyik asztalra. — A gépekhez tartozó két vonalat még nem modernizálták. Budapesttel és több más állomásokkal azonban már telefonon tartjuk a kapcsolatot, élőszóval adjuk a távirati szöveget. A hosszú asztalon telefonkészülékek sorakoznak. Bállá Lajosné, morse-táv- írász ül előttük. Minden állomásnak egy hívószáma van. Ha a szolnoki gócpont több állomással közöl valamit, akkor az általános hívójelet tárcsázzák, és a hívott felek sorra bejelentkeznek. — Szabadna egy próbát? — Hogyne — mondja a távírásznő. Egy számot tárcsáz. — Halló, itt Nagvkáta — hallatszik a kagylóból. — Itt Szolnok, csak próbahívás volt A másik szobában két Siemens telexgép üzemel. Farkas Klára távírász csak bólint, mikor belépünk, éppen sürgős anyagot ad le. A térfeíügyelő magyaráz helyette. — Az ország bármely részével kapcsolatot tarthatunk, ha az ottani állomásnak van telexgépe. A gépek lyukkártyás programozással is működnek. Ha külföldre továbbítunk üzenetet, a budapesti központ lefordítja. Most éppen szállítmány érkezéséről értesítik a fogadót. Űj technikai berendezések, új fogalmak. Maradt valami a régiből? — A vizsgák — nevet a két távírászr.ő. — Akik ezután lesznek távírászok, azoknak is meg k°ll tanulni a Morse abc-t. És ami a nehezebb, megfelelő gyorsasággal tudni kell adni és venni a jeleket T. L. Kedden kétnapos országos tanácskozás kezdődött a MEDOSZ székházában az állami gazdaságok időszerű üzemszervezési kérdéseiről. A tanácskozáson, amelyen a termelési igazgatóságok és a legjelentősebb állami gazdaságok vezető szakemberei vesznek részt, megjelent Losonczi Pál földművelésügyi miniszter, Királyi Ernő miniszterhelyettes, dr. Erdei Ferenc akadémikus, a Hazafias Népfront főtitkára, Kovács István, a MEDOSZ főtitkára. Losonczi Pál földművelésügyi miniszter megnyitójában hangsúlyozta többek között, hogy az állami gazdaságok kétharmada ma már példaszerűen gazdálkodilí, s köztük egy- harmadrész gazdálkodása elérte a világszínvonalat* Az utóbbi négy év alatt az állami gazdaságok brutto termelési értéke 25 százalékkal, az árutermelésük 30 százalékkal nőtt. Közlemény A Mü.M. 601. sz. Iparitanuló Intézetnél az 1965—66. tanévre az ipari tanulók felvétele a következők szerint történik: 1. Mezőgazdasági gépszerelő szakmára Szolnok megyéből 90 fő elsőéves tanulót veszünk fel kollégiumi ellátással. Jelentkezés levélben az intézet igazgatóságánál — (Makó, Vöröscsillag u. 2—4) — február 15-tól március 31-ig. 2. Felvételi követelmények: 1950., esetleg 1949. évben született, általános iskola VIII. osztályát végzett fiatalok jelentkezhetnek. Kérelemhez csatolni kell a következő okmányokat: Ált. iskola Vili. oszt. félévi, bizonyítvány másolat (ha már elvégezte a Vili. osztály évvégi bizonyítvány), születési anyakönyvi kivonat, SZTK Központ által kiállított — és az orvosi vizsgálatok eredményével ellátott — egészségügyi törzslap, kitöltött jelentkezési lap és szülői nyilatkozat, (üres eü. törzslapot és jelentkezési lapot kérésre küldünk), továbbá állami gazdaság, gépállomás, gépjavító vállalat, vagy tsz garancia levele, amelyben vállalja, hogy a tanulót eredményes szakmunkásvizsga után szakmájában alkalmazni fogja. A korhatárt a honvédelemről szóló 1960. évi IV; törvényben foglaltak alapján kell betartani. A jelentkezők részére a képességvizsga idejét — amely kb. április hónapban lesz — külön értesítésben közöljük. A felvételt nyert tanulókat szintén írásban értesítjük az augusztus 27-i bevonulásra és részletes útmutatást küldünk arra is, hogy milyen felszerelést hozzanak magukkal az intézeti** A műszaki próba sikerült, csak az engedély hiányzik Lapunk egyik decemberi száma közölte, Kerekes Ferencnek, a 7. sz. AKÖV igazgatójának munkatársunk kérdésére adott válaszát. Többek között megemlítette, hogy az év elején URH állomásokkal és tartalék autóbuszokkal próbálják könnyíteni a szolnoki közlekedést. Azóta közel két hónap telt el. A vállalat igazgatóságán kérésünkre elmondották. hogy a készülékeket a végállomásokon felszerelték és kipróbálták. Az összeköttetés megfelelő. Sajnos gyakorlati alkalmazásuk akadályokba ütközik, mert a posta vezér- igazgatósága nem küldte meg az üzemeltetéshez szükséges engedélyt. Az URH-adókkal és tartalék- buszokkal az egyirányú késést igyekeznek csökkenteni. Ha a rádiókapcsolat gyakorlatilag megvalósul, a végállomások indítói értesítik egymást a késésről és ha szükséges, egy tartalékautóbuszt irányítanak a késő busz vonalára. Ez azonban csak csúcsforgalom utáni időben lehetséges. mert csak ilyenkor van tartalék kocsi. Készülnek az első tintával írott sorok Mészáros Andrea első osztályos tanuló füzetében
