Szolnok Megyei Néplap, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-17 / 14. szám
1965; Január 17; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1964. évi népgazdasági terv teljesítéséről (Folytatás az 1. oldalról) 1964-ben 3,5 százalékkal több szenet, 2,5 százalékkal több kőolajat, 28 százalékkal több földgázt és 9,4 százalékkal több villamosenergiát termeltek, mint 1963- ban. Jelentősen nőtt a fűtőanyagok és a villamosenergia behozatala is. A hengerelt acél — és ezzel összefüggésben az acél termelésének kisebb mértékű csökkenése főleg a Lenin Kohászati Művek hengerművének rekonstrukciójából adódott. A gépiparon belül 1964- ben a híradástechnikai cikkek termelése 13 százalékkal, a műszereké 8 százalékkal nőtt, a szerszámgépek termelése az 1963. évi szinten maradt. Az év folyamán mintegy 30 százalékkal több háztartási villamosgépet gyártottak, mint 1963-ban. Tovább nőtt a gépek és gépi berendezések kivitele. 1964-ben a könnyűiparon belül a bútoripar termelése 13 százalékkal, a textilruházati iparé 6 százalékkal, a cipőipar termelése 7 százalékkal nőtt. A szövet, a kötöttáru és a harisnya termelésén belül különösen a szintetikus szálakat tartalmazó cikkek termelése nőtt. Az egyes fontosabb iparcikkek terme’ése és tervteljesítése 1964-ben a következőképpen alakult: Az 1964. évi termelés mennyiségaz 1963- évi az 1964. évi ben termelés terv szén 31,5 millió í •/•-ában 103,5 •/o-ában 101,1 kőolaj 1,8 millió t 102,5 100,0 bauxit 1,5 millió t 109,2 101.9 villamosenergia 10,6 millárd kwó 109,4 101.4 acél 2,4 millió t 99,6 102,4 hengerelt acél 1,7 millió t 99.1 102,7 alumínium 56,9 ezer t 102,5 100,5 cement 2,3 millió t 125,5 100.3 nitrogénműtr. 448 ezer t 115,8 114,8 szuperfoszfát 539 ezer t 105.2 109,6 autóbusz 2462 db 103,7 103,1 televízióvevőkészülék 270 ezer db 107,3 mosógép 174 ezer db 103,4 96,7 hűtőszekrény 70 ezer db 194,1 100,1 pamutszövet 304 millió m2 107.3 100.3 gyapjúszövet 36 millió m2 102.9 99.7 cipó 24,8 millió pár 104,3 101.2 cukor 449 ezer t 119.7 100.4 vaj 19 ezer t 107,9 107,3 sör 4,2 millió hl 103,6 103,1 1964-ben az állami iparban a munkások és alkalmazottak száma 1 278 800 tő volt, 45 800-zal (3,7 százalékkal) több, mint 1963- ban és 11 200-zal (0,9 százalékkal) több, mint ameny- nyit a terv előirányzott. Az év folyamán az egy munkás és alkalmazottra jutó napi átlagos termelés az állami iparban 4,6 százalékkal emelkedett. 1964- ben a termelésnövekedésnek 55 százaléka származott a termelékenység növekedéséből. Az eredmények mellett az ipar munkájában voltak hiányosságok. 1964. év folyamán a tervezettnél kisebb mértékben csökkentek a termelés költségei. Számottevően nőttek a túlórák. A tervidőszakvégi „rohammunka” továbbra is jelentősen megdrágította a termelést. Nem volt kielégítő az iparvállalatok együttműködése. A késedelmes, határidőn túli szállítások is zavarták az ipar munkáját és a kereskedelem tevékenységét. Az ipari termelés egyrésze minőségét, összetételét tekintve 1964-ben sem felelt meg a szükségleteknek. Az év folyamán az ipari készletek tovább nőttek* Mező- gazdaság — íVI vásárlás 1964-ben a mezőgazdaság össztermelése 2 százalékkal haladta meg az 1963. évit. Az össztermelésen belül az állattenyésztés termelése nőtt, a növénytermelés lényegében azonos szinten maradt. 1964-ben az előző évinél 15 százalékkal nagyobb területen 34 százalékkal több kenyérgabona termett, mint 1963-ban. Az 1964. évi termés fedezi az ország egy évi kenyérgabonaszükségletét. A holdankénti termésátlag búzából 10,7 q (18.5 q •'hektár), rozsból 6,2 q (10,7 q/hektár) volt. 1964 őszén kb. ugyanakkora területen Vetettek kenyérgabonát, tolat egy évvel ezelőtt, 1964. év folyamán kisebb területen termeltek takarmányt, mint 1963-ban. A vetésterület csökkenését a hozamok növekedése csak részben ellensúlyozta, — ezért a takarmánytermés mennyisége nem érte el az 1963. évit. Cukorrépát nagyobb területen termeltek, mint az 1963. évben és a betakarított cukorrépa mennyisége több volt, mint eddig bármikor. Burgonyából kevesebb termett, mint 1963-ban. — Zöldségfélékből a lakosság ellátása — a vetésterület és a hozamok csökkenése következtében — nem érte el a kiemelkedően jó 1963. évi szintet. E cikkek árai magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. A gyümölcstermelés ősz- szességében kb. ugyanannyi’ almából kevesebb volt, mint 1963-ban. A bortermés 15 százalékkal meghaladta az 1963. évit, a bor minősége azonban gyengébb volt az előző évinél. 1964-ben egy kát. hold megművelt területen (szántó, kert és szőlőterületen) 13 százalékkal több műtrágyát használtak fel, mint epv évvel korábban. To- váhb növelték az öntözött területet: 1964. végén 463 ezer kát. holdat öntöztek. Az év folyamán bővült a me-'őgazdaság gépállománya. Többek között mintegy 8400 traktort. 1200 ara- tó-csénlőgépet, 5000 traktorekét, 2200 vetőgépet helyeztek üzembe a mezőgazdaságban. A traktorállomány 1964. év végén 58 000 darab volt. A gabona 80 százalékát géppel aratták. A gépi munkák folyamatosságában egyes alkatrészek átmeneti hiánya nehézséget okozott. Az év folymán több intézkedést hoztak az állat- állomány növelésére. Készben ennek eredményeként a szarvasmarhaállomény 1964. végén 1950 000 db volt, mintegy 96 000 darabbal több, mint az előző év végén. A tehenek száma az év folyamán 779 000-rő’ 800 000-re nőtt. Növekedő” a sertésállomány is: az év végén a sertések száma ke- reken 7 millió volt, 873 000 darabbal több, mint egy évvel korábban. 1964-ben 5 százalékkal több tejet, 11 százalékkal több tojást termeltek, mint 1963-ban. Az egy tehénre jutó tejtermelés 2340 liter volt (4 százalékkal több, mint 1963 bán.) A felvásárlás 1964-ben lényegében a tervezettnek megfelelően emelkedett. — Kenyérgabonából, borból, baromfiból, tojásból, tejből többet, vágóállatokból, burgonyából. zöldség- és gyümölcsfélékből kevesebbet vásároltak fel, mint 1963- ban. Egyes mezőgazdasági termékek minőségének megóvását, a gyors szállítást nehezítette a megfelelő technikai eszközök hiánya, esetenként szervezési fogyatékosságok. A mezőgazdaság árutermelésének növekedéséhez hozzájárult, hogy tovább javult a termelőszövetkezetek gazdálkodása és szervezettebb volt az állami gazdaságok munkája. Közlekedés 1964-ben a közlekedési vállalatok áruszállítása 10 százalékkal nőtt. Ezen belül vasúton 8 százalékkal, tehergépkocsin 18 százalékkal több árut szállítottak, mint 1963-ban. A megnövekedett szállítások lebonyolításához hozzájárult a járművek állományának növekedése és a járművek jobb kihasználása. A vasút 3328 vagont és 61 korszerű Diesel- és viílamosmozdonyt, a TEFU mintegy 1300 új teherautót kapott. Mindemellett a szállítási igényeket eseten-n \ r e | Beruházásokra — előzetes számítások szerint — 1964-ben 7 százalékkal többet fordítottak, mint 1963- ban és valamivel többet, mint amennyit a terv eredetileg előirányzott. A tervezettnél lényegesen gyorsabban nőttek az Importgép beruházások. Az év folyamán a beruházási ösz- szeg 42 százalékát az iparban, 21 százalékát a mező- gazdaságban használták fel. 1964-ben az állami építőipari vállalatok termelése 8 százalékkal növekedett és ezzel eredeti tervüket 92 százalékra teljesítették. Ai építőipar tervének teljesítését nehezítette a munkaerőhiány. Ezért a Minisztertanács az építőipar termelési előirányzatát évközben mérsékelte. A csökkentett tervet 96 százalékra teljesítették. Április óta 3—4 százalékkal kevesebben dolgoztak az állami építőinarban, — mint 1963. azonos hónaniaiban. — Az építőipari vállalatok munkájának öoszehaneoiásában és az építési munkák szervezésében hiányosságok voltak. 1964-ben megkezdte termelését többéit között a Hidasi Brikettgyár 150 000 Ionná évi kapacitású új üzemrésze, a Duna-menti Hőerőmű 1. sz. és az Oroszlányi Hőerőmű 4. sz. 50—50 MW teljesítményű gépegysége, a Győri Oxígéngvár, a Fémlemezipari Művek sátoraljaújhelyi gyáregyséként csak késedelmesen elégítették ki. Vasúton 4 százalékkal, a távolsági autóbusz járatokon 10 százalékkal, a repülőgépeken 19 százalékkal többen utaztak, mint 1963- ban. A városi személyszállításban az autóbuszok utasforgalma nagyobb mértékben nőtt. mint a villamosoké. Tovább bővült a személygépkocsik és a motorkerékpárok állománya. 1964. év végén a szemé’y- gépkocsi-állomány 86 000 darab, a motorkerékpárál- lomány 370 000 darab volt. Külkereskedelem A behozatal 14 százalékkal, a kivitel 12 százalékkal haladta meg 1964-ben az 1963. évi szintet. A külkereskedelmi forgalom nagyobb hányada — mintegy 70 százaléka — 1964-ben is a szocialista országokkal bonyolódott le. Az import 58%-át kitevő nyersanyagokból és félkésztermékekből 19 százalékkal többet hoztunk be, mint 1963-ban. A gépbehozatal 11 százalékkal nőtt. A gépkivitel 1964-ben mintegy 9 százalékkal volt több, mint 1963-ban. Jelentősen növekedett a közlekedési eszközök — elsősorban az autóbuszok —, a szerszámgépek exportja. — Egyes géDfajták. pl. a mezőgazdasági gépek, a köny- nyű- és élelmiszeripari berendezések exportja kisebb volt az 1963. évinél. Az ipari fogyasztási cikkek közül a gyógyszerek és ruházati cikkek exportja volt számottevő. * A lakosság jövedelmei és vásárlásai Előzetes számítások szerint a munkások és alkalmazottak egv keresőre jutó reálbére 1964-ben 2,5—3 százalékkal, egy főre jutó '•eáljövedelme — a tervezettnél nagyobb mértékben — 5—6 százalékkal haladta meg az 1963. évi szintet. A parasztság egy főre jutó reáljövedelme és fogyasztása kb. 4—5 százalékkal emelkedett 1964-ben a kiskereskedelmi eladás a tervezettnél nagyobb volt és 7,6 százalékkal haladta meg az 1963. évit. Az összes eladás mintegy felét kitevő élelmiszer- forgalom 8 százalékkal emelkedett Az élelmiszer- ellátás általában kielégítő volt. Az átlagosnál jóval nagyobb mértékben nőtt 1964-ben a déligvümölcsök, a kávé, a csokoládé, a tojás, a baromfi eladása. Zsírból 2 százalékkal, cukorból 4 százalékkal, tej és tejtermékből kb. 10 százalékkal, nyershúsból kb. 1,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Egyes húsféleségekből a szükségletet azonban nem tudták kielégíteni. A ruházati cikkek vásárlása 1964-ben 4 százalékkal haladta meg az 1963. évi forgalmat. Cioőkből 15 százalékkal, konfekcionált cikkekből 7 százalékkal több fogvott, mint 1963-ban. Méterárukból valamivel többet, kötöttárukból ugyanannyit adtak el, mint 1963- ban. A vegyes iparcikkek el« adása a korábbi évekhez hasonlóan — az átlagosnál gyorsabban nőtt. A vásárlás televíziókból kb. 30 százalékkal, hűtőszekrényekből 65 százalékkal, mosógépből 7 százalékkal, porszívóból 40 százalékkal volt nagyobb mint 1963-ban. A bútorfor- g*lom 5—6 százalékkal emelkedett. Néhány tartóé fogyasztási cikk forgalmának nagyobb mértékű növekedését esetenként az áruhiány, a nem megfelelő választék, minőség akadályozta. 1964-ben a lakosság kb; 10 százaléka többet költött különféle szolgáltatásokra. Ezen belül jelentősen nőtt a közlekedésre, a kulturális célokra és a különféle javításokra fordított összeg; A javítószolgálat fejlődése azonban nem tartott lépést az igényekkel. Az év folyamán a lakosság takarékbetétéit 3,9 milliárd forinttal növelte. Népesség, népmozgalom, egészs égügy és kulturális ellátottság 1964. év folyamán 31000 fővel növekedett az ország lakossága és az év végén 10133 000 volt. 1964-ben az élvcszületések aránya (1000 lakosra számítva 13) ugyanolyan volt, mint az előző két évben. A halálozás (1000 lakosra számítva 10) és a természetes szaporodás (1000 lakosra számítva 3) aránya is azonos volt az előző évivel. Tovább csökkent 1964- ben a csecsemőhalandóság: az ezer élveszülöttre jutó egy éven aluli meghaltak száma 40 volt, 6 százalékkal kevesebb, mint 1963- ban. 1964-ben 900 új orvos kapott diplomát, az év végén 10 000 lakosra 18,3 orvos jutott. A kórházi ágyak száma az év folyamán 800- zal gyarapodott és számuk az év végén elérte a 70 ezret. Az egészségügyi ellátás a számottevő javulás mellett sem tartott lépést az igényekkel. 1964 végén több, mint 1 100 000 ember kapott nyugdíjat, illetve járadékot. A részükre folyósított összeg 1964-hen 600 millió forinttal több volt, mint 1963-bam Az 1964—65. tanévben kb. 2.3 millióan tanulnak* A tanév elején a középiskolákba 417 000-en iratkoztak be, 32 000-rel többen, mint az előző tanévben. — Az idei tanévben 92 000-en folytatnak felsőbbfokú tanulmányokat, 11 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. A szakmunkás tanulóképzésben részesülő fiatalok száma 164 000. A kiadott művek példányszáma 1964-ben mintegy 71 millió volt, ezen belül a könyvek több mint 44 millió példányban jelentek meg. A televízió előfizetők száma az év folyamán 471 000-ről 675 000-re emelkedett. Az idegenforgalom —> nagyrészt az utazásokat megkönnyítő államközi megállapodások hatásaként — jelentősen nőtt. 1964-ben magyar állampolgárok 1 millió 487 ezer alkalommal utaztak külföldre, s ez több mint két és félszerese az 1963. évinek. Magyarországra külföldi állimnolsárok pedig 1 302 000 esetben jöttek, ami kétszerese az 1963. évinek* Központi Statisztikai Hivatal Szombaton elfogyott a cukorrépa Végétért a cukorgyártási szezon Megkezdődik az erőmű építése Szombaton, a 135. üzemnapon a Magyar Cukoripar szolnoki gyáregységében befejeződött a cukorgyártási kampány. E napon az utolsó tétel cukorrépát is beadagolták és két-három nap múlva a főzőrendszer is teljesen kiürül. Sajnos a vártnál rosszabb eredményekkel zárult a négy és fél hónapos termelés. Megközelítően ösz- szesen 24 400 vagon nyersanyagot fogadott a gyúr. A tervezett 233 helyett körülbelül 183 vagon répát dolgoztak fel naponta. Ez azt jelentette, hogy 1600 vagon cukorrénát a hatvani, 700 at pedig a sarkad) cukorgyárakba kellett irányítani. A répa minősége általában jó volt, a cukor- tartalma azonban nem érte el a tavalyi termését. A beraktározott cukor minősége a közepesnél valamivel gyengébb 2,5—3-as volt. (Legjobb az egyes, legrosszabb a négyes). 1170 vagon nyers és 1800 vagon fehér cukor került a raktárakba. A kampány Idején bebizonyosodott. begy a tavaly végrehajtott rekonstrukció répaoldali berendezéseinek tervezésében elkövetett hibák okozták a lemaradást. A cukorgyártási szezon befejezése után a gyári karbantartó részlegre hárul a rekonstrukciós hibák megszűntetése. Ebben az esztendőben nem a tavalyi tempóban folytatódnak a gyár kapacitásának fokozására irányuló rekonstrukciós munkák. Mivel a Láng Gépgyár az 5 párolótest leszállítását csak a második negyedév végére vállalta, így ezek beépítése elmarad, csupán 2 új cukor- keverőt szerelnek fel. Teljes erővel megindul azonban az új 107 millió forintos erőmű építése, amely több éven át húzódó beruházás lesz. Az erőmű összes berendezései már régóta a szolnoki gyárban vannak. Szolnokon, a Tiszámén ti Vegyiművek és & papírgyár erőművénél egyaránt nagyobb egység, 10.5 megawattos lesz a cukorgyári. Az üzemi idő alatt energia- termelésének körülbelül 50 százalékát az országos hálózatra juttatja. Beruházások — építkezések ge, a Kéziszerszámgyár kecskeméti gyáregysége, a Kazincbarcikai Könnyűbe- tongyár. az Orosházi Üveggyár több üzemrésze, — a nyíregyházi új konzervgyár. Átadták a MÁVAUT budapesti új gépkocsitelepét, a pécsi és a nyíregyházi 300 ágvas tbc kórházakat. Űj szálloda épült Salgótarjánban, Siófokon, valamint Budapesten. Átadták a forgalomnak a budaoesti Er- zsébet-hidat. 1964-ben az állami építőipari vállalatok — lényegében a tervnek megfelelően — mintegy 20 400 lakást adtak át. — Ezenkívül magánerőből — többségében jelentős állami támogatással — mintegy 30 000 lakást építettek. Bővült a kereskedelmi bolthálózat. Budapesten átadták rendeltetásének az új- já^nített D’vatcsarnokot. a József Attila-telen ABC áruházát és többszáz keres- kedelmi egységet korszerűsítettek az ország különböző vidékein. Továbbra sem volt kielégítő a beruházások gazdasági—műszaki előkászftése. Az 1964 évi üzembehelve- zésre előirányzott néhány fontos beruházás betetőzése nem történt meg. ígv ni.: a Budonosti Híra'tástacbnlkni Ipari Kutató Tntázet. a Hatvani Cukorgyár, a Szolnoki Mezőgazdasági fíéoiavító Váltelat bombázása, az Ózdi Állami Áruház a Budapesti Astoria Szálloda, a
