Szolnok Megyei Néplap, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-16 / 13. szám

Vitáé} proletárjai egyesüljetek/ SZOLNOK MERVE! (a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁrc XV. évfolyam, 13. szám. Ara 50 fillér 1965. január 16., szombat. Az első lépések után Az SZKP pártmunkás küldöttsége tegnap megyénkbe látogatott Két hét telt el ebből az esztendőből. Ennyi idő kevés még ahhoz, hogy a megye iparát mérlegre tegyük. Az első lépések után, vagy azokkal egy­idejűleg felbukkanó új jelenségeket viszont már lehet és érdemes is tüze­tesebben szemügyre venni. A legfontosabb ezek közül is az, hogy a vál­lalatok reálisabb és meg­alapozottabb terveket ké­szítettek. Kétségtelen, hogy az idei feladatok a termelés mennyiségét il­letően szerényebbek, mint a második ötéves terv bármelyik évében voltak, ugyanakkor a termelés gazdaságosságával szem­ben sokkal igényesebbek. Ennek hatására a válla­latok vezetőd egyfelől be­látták és megértették az új esztendőre való felké­szülés hatványozott fon­tosságát, másfelől a belső tartalékok feltárására tö­rekedtek. Valóságos rajtláz tört ki, s szinte mindenkit magával ragadott a fe­lelősségtudat Ez pedig lényeges dolgot seült: az őszinteséget A szolnoki bútorgyár Igazgatójával beszélgettem egy alka­lommal. Az első gondolat amit kimondott a gyár­egységben elkövetett hi­bákra utalt Ezelőtt rit­kábban lehetett tapasztal­ni, hogy egy vállalat ve­zetője a tájékoztatásnak e módszerét választotta volna. Azt már inkább, hogy mit miért nem lehet megcsinálni, mennyi ob­jektív akadály van és természetesen a legrész­letesebben az eredmé­nyekről szóltak. A ter­melékenység, a költség- szint. az anyaggazdálko­dás, az üzemszervezés fo­galma sokszor hiányzott a gazdasági vezetők szó­tárából. Szilassy József most csupa ilyesmiről be­szélt, zaz egész gazda­ságpolitikánk alapvető vonásairól, mégpedig úgy, hogy mindabból konkrét feladatokat szűrt le. A járműjavítóban Sze­keres Ernő főmérnök ör­vendezve állapította meg, hogy a vállalat Idei terve reális, kivitelezhető. Már- már dicsekvésnek tűnt, amikor még azt is hozzá­tette: „túlóra nélkül”. (Tavalv 340 ezer túlórát használtak fel. — Pedig nem volt dicsekvés, mert nemcsak a vállalati terv lett reálisabb, hanem a belső mérleg is. Egy régi szemlélet elha­gyásának, s az új szemlélet kibontakozásának vagyunk a tanúi. Míg tavaly sok­szor liberalizmus jelle­mezte egyes vállalatok vezetőit, a központi terv­mutatókat, általában a termelés gazdaságosságá­nak mutatóit nem vették mindig elég komolyan, addig ezek — a félké­Csütörtökön és pénteken kétnapos értekezletet tartott a Lengyel Egyesült Mun­káspárt varsói szervezete. Az értekezlet négyszáz résztvevője meghallgatta és megvitatta a varsói párt- tyjyrvt+pAj beszámolóját 6» szülés első tanúságai sze­rint — most megfelelő rangot kaptak. Ügy is lehetne mondani, hogy előtérbe került a gazda­sági elemző munka, s mindenek előtt a gazda­ságosság fokozására való törekvés. A pártszervezetek is mindent megtesznek an­nak érdekében, hogy az új szemlélet erősödjön, uralkodóvá legyen. A Ti­sza Cipőgyár kommunis­tái jól ismerik a munka­napfényképezések tap.asz- talatait, a veszteségidők okait, az anyagfelhaszná­lás problémáit. Éppen ezért sürgetik a vállalati szervezettség fokozását, általában az olyan intéz­kedéseket, amelyek a még gazdaságosabb termelés útjára vezetik a vállalatot. Megélénkült az üzemi agitáció. Brigádértekezle­teken és minden alka­lommal, amikor a műhe­lyekben az új esztendő­ről volt szó, arról beszél­tek az emberek, hogy mit kell tenni a terv vala­mennyi mutatójának tel­jesítése érdekében. A leg- fontosabbra, a termelé­kenység növelésére, a mi­nőségi munkákra, a lógás megszüntetésére mozgósí­tottak. Az általános poli­tikai hangulatot ez a gon­dolat jellemezte: kezdjük jól a munkát már az első héten, hónapban, negyed- évben Az élső dekád általában sikert hozott. A jő fel­készülést mutatja, hogy január harmadikén úgy folytathatták a munkát az emberek, mintha nem is lett volna december. Mit mondhatunk az el­telt két hét után? Azt, hogy sikerült a legfőbb tennivalókait megragad­nunk és a régebbinél egészségesebb üzemi köz­szellemet kialakítani. A termelési eredmények még nem jogosítanak fel többre, mint arra, hogy megállapítsuk, jó úton indultunk, de nem biza­kodhatunk él. Az új szellem gyakor­lata, próbája az üzemek­ben, a munkapadok mel­lett van. Annyit ér amennyi ott megvalósul belőle. Ezért fontos mar most felfigyelni arra, hogy az első negyedév igazi főpróbája február­ban lesz. Most még job­bára a befejezetlen állo­mányt emésztik fel a vállalatok. A nagyobb gondok majd később je­lentkeznek. A februári terme­lés előkészítése vala­mennyi területen legyen fontos feladat, hiszen álig két hét áll még rendel­kezésre. Azon kell elgon- dolkozni, hogy megtet- tünfk-e mér mindent az újabb siker érdekében, a ha nem, tegyük meg. Fábián Péter megválasztotta a fővárosi pártszervezet éj vezető szerveit. Az értekezlet záróaktu­saként Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára mondott beszédet. Tegnap megyénkbe láto­gatott az SZKP, néhány nap óta hazánkban tartóz­kodó pártmunkás küldött­sége, melynek vezetője Pa­vel Ivanovics Makszimov, az SZKP Központi Bizott­sága Könnyű- Élelmiszer- ipari és Kereskedelmi osz­tályának vezetője, tagjai pedig J. F. Gajevszij, A. Sz. Udacsin, T. V. Lugov- oova, M. P. Hohrin és B. U. Sevikin. A külföldi vendé­geket elkísérte megyénkbe Végh Józsefné. az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, valamint Pesti Ernő könyűipari miniszter- helyettes. A vendégek a délelőtti órákban érkeztek Szolnok­ra. Itt Csáki István elvtárs, az MSZMP Központi Bi­zottságának póttagja, a megyei pártbizottság első titkára, Polonyi-Szűcs La­jos, a megyéi tanács vb elnökhelyettese, Tóth János, az MSZMP megyei végre­hajtó bizottságának tagja, a pártbizottság osztályveze­tője és Nádas József, az MSZMP Szolnok járási bi­zottságának első titkára fo­gadta a vendégeket. A baráti ismerkedés után a megyei vezetők fő­leg megyénk könnyűiparára vonatkozó kérdésekről tá­jékoztatták a látogatókat. A délutáni órákat Mart­fűn, a Tisza Cipőgyárban töltötték szovjet vendége­ink. Ott Telek Istvánná, a Szolnok járási pártbizottság titkára, Grósz István, a gyár vezérigazgatója, Már­ton József, az üzemi párt­bizottság titkára, s a gyár több vezető beosztású dol­gozója várta őket. A baráti kézfogások után Márton József köszöntötte a vendégeket: Barátaink­kal tartott beszélgetéseink, eszmecseréink mindig hasz­nosak munkánkra, örülünk, hogy a szovjet pártmunkás küldöttség is felkeresett mir két. Üdvözlő szavaira Mak­szimov elvtárs válaszolt: méiy benyomást tett tisüt az a meleg fogadtatás, ami­ben, ahol jártunk minde­nütt, s itt ebben a megyé­ben, ebben az üzemben is részünk volt. Ügy gondo­lom, hogy küldöttségünk minden tagja nevében mondhatom: Magyarország­ra igazi barátok közé jöt­tünk, akik mindenkor szí­vesen beszélnek nekünk eredményeikről és problé­máikat is elmondják. Szí­vesen hallgatjuk most is az önök véleményét, tájékoz­tatását, s szívesen vesszük, ha kicseréljük tapasztala­tainkat Ezt követően Grósz Ist­ván mondott rövid tájé­koztatót a gyár alapításá­ról, termelésük arányairól, termékeik külföldi útjáról, keresettségéről, technikai eljárásaikról stb. Elmond­ta, hogy közel húsz ország­gal van közvetve kereske­delmi kapcsolatuk. Beszélt íz üzem munkás- gárdái áról is, arról, hogy 35—37 év a gyár dolgozói­ra* átlagai életkora. Vas­nak az üzemben magas képzettségű emberek. A munkásgárda egészét és a szakmai feladatukat tekint­ve azonban sokaknak kell még tanulni magasabb, ál­talános és szakmai művelt­séget szerezni. Beszámolt arról is, hogy évente több sziáz modellt gyártanak, s elmondta, mi. ként alakult a tavalyi ter­melésük. Többek között azt, hogy bár gazdasági ered­ményeik megfelelőek, a tavaly több esetben elő­forduló balesetek miatt va­lószínű, hogy ez évben nem kerülhetnek a legjobb üzemek közé. Tájékoztatója befejezéseként ismertette, hogy ebben az évben mi­lyen ösztönzőkkel segítik majd a tervek teljesítését, a takarékosságot, a minő­ség javítását. Márton elvbárs az üzem mozgalmi életéről adott vázlatos képet. Főleg a szocialista brigádmozgalom eredményeit érzékeltette, aminek továbbfejlesztését a pártbizottság különöskép­pen szorgalmazza. A tájékoztatás után kér­déseket tettek fél a ven­dégek. Részletesen érdek­lődtek a gyártási eljárások iránt, arról, milyen össze* geket fordítanak kutatá­sokra, milyen időközönként változnak a' modelljeik, át­lag mennyi időt fordítanak egy-egy pár cipő előállító* Sára stb. Hasonló kérdéseit alapján élénk szakmai vita alakult a vendégek és ven­déglátók között. Később gyakorlatban, a műhelyekben is megszem­lélték az üzem munkáját, s utána újabb szakmai kérdések tisztázására ültek össze. A szovjet pártmunkások késő délutáni órákig tartóz­kodtak a cipőgyárban. Tovább áramlanak az enyheóceáni légtömegek A hideg szorítása lassan felenged, ahogy a meteoro­lógusok mondják: időjárá­sunk a fokozatos átalakulás állapotában van. A hideg, száraz időt oko­zó anticiklon mindinkább délkelet felé tolódott, most a középpontja a Don-ka­nyar környékén vám Ugyanakkor szárazföldünk középső része egyre jobban egy nagy kiterjedésű ciklon hatása alá kerül. Ennek a ciklonnak a délkeleti olda­lán enyhe óceáni származá­sú légtömegek áramlanak a szárazföld belseje felé. Az enyhébb levegő első _ hullá­mai az esti és az éjszakai órákban érkeztek meg. Az első hullám azonban még nem tudta teljes egészében kisöpömi a Kárpát-meden­céből a hideg levegőpárnán Az ország északkeleti ré­szén megszűntek ugyan a mínusz tízfokos és még en­nél is erősebb éjszakai fa­gyok, az ország legnagyobb részén azonban eddig még csak néhány fokos enyhü­lés következett. Az enyhébb levegő front­jának átvonulását sokfelé csapadékhullás kísérte. Hol havazás, havas eső, hol meg ónos eső, fagyos eső, eső. A hó alakjában hullott csapa­dék néhány centiméteres friss hótakarót húzott. Reg­gelre a Tiszántúl déli felé­nek Kivételével csaknem az ország egész területén ősz- szefüggő hótakarót találunk. A hegyek hóviszonyai az előző napokéhoz képest ke. veset változtak* 3omulka beszédet mondott a LEMP varsói értekezletén A szovjet pártmunkás Küldöttséget a megyei partbizottságon Csáki István elvtárs tájékoztatta a megye ipari helyzetéről. Képünkön P. L Makszimov és X. V. Ln- govcova elvtársnő és Csáki István elvtárs.

Next

/
Thumbnails
Contents