Szolnok Megyei Néplap, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-15 / 12. szám
IMS. január IS. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tömegszervezet százhúszezer faggat, hetvenezer aktívával A földművesszövetkezet sokirányú munkájával jobbára mindenki találkozik, aki falun él, — még az is, aki csak néha, vendégként lépi át egy-egy község határát. Annál kevesebben tudnak viszont arról, hogy nemcsak gazdasági társulás, nemcsak ellátó és felvásárló, termeltető és tenyésztő — hanem tömegszervezet is a földművesszövetkezet, amelynek százhúszezer tagja van Szolnok megyében, s a százhúszezer tagjukból több mint, hetvenezer szervesen részt vesz a földművesszövetkezet munkájábam Hetvenezer földművesszövetkezeti aktíva! Nagy, s igazán hasznos erőt képviselhető tömeg. Vajon az-e igazán? Évente kétszer tartanak taggyűléseket Ahol nagyobb — öt-hatezer fős a szövetkezet — évente egyszer küldöttgyűlést hívnak össze: mérlegjóváhagyás, eredményfelosztás céljából — s természetesen a soron- következő feladatok megvitatására, Dehát ez még nem tömegszervezeti munka, élet. De nem is ennyiből áll a földművesszövetkezetek tömegszervezeti tevékenysége! Az folytatódik, s véget nem érő a felügyelőbizottságokban, tagbizottságokban, a különböző bizottságokban és a különböző oktatási formákon. Nevel — segít — tanácsol: a vezetés minőségi javítása érdekében minden télen — így most is — hat előadásból álló tanfolyamot rendez a választott vezetők részére. Jó kapcsolata révén — főleg a TIT-tel — több száz szakelőadás hangzik el évente a szövetkezet* 6zékházakban. Fontosabb, a szövetkezeteket is szervesen érintő párt és kormányhatározatok megjelenésekor az aktualitásnak megfelelően Őnköltségszámítá* a termelő- szövetkezetekben A termelőszövetkezetek minden év eleién a zárszámadással állapítják meg a közös gazdaság előző esztendei termelésének értékét, költségeit, s a kettő különbözetéből adódó egés2 évi jövedelmet. A termelő- szövetkezetek egy részében most kibővült a zárszámadás, mert ennek keretében az egyes termelési ágazatok bruttó jövedelmét és a legfőbb termékek önköltségét is kimutatják, 1960 és 1964 között megtízszereződött azoknak a termelőszövetkezeteknek a száma, ahol rendszeres önköltségszámítást végeznek. Az önköltségfzámítás természetesen elsősorban közvetlenül a termelőszövetkezet gazdálkodását segíti. Az idén már a közös gazdaságoknak mintegy ké+harma- da — több mint 2000 szövetkezet — mutatja ki zárszámadásában, hogy a főbb szántóföldi növényeket ég állati termékeket milyen ráfordításokkal állította elő 19R4-ben. Véradó katonák A mezőtúri Városi Vöröskereszt és a Szolnok megyei Vérellátó Szolgálat ezúton mond köszönetét a mezőtúri Honvéd Helyőrség Parancsnokságának, pártszervezetének és személyi állományának a január 12-én tartott önkéntes véradónap sikeres megrendezéséért. Külön elismerés illeti az alakulat egészségügyi szolgálatát, ők biztosi- lották a véradás zavartalan kbonyolítását. külön tanácskozást is ösz- szehívnak. A földművesszövetkezet tömegkapcsolatai az egyéb szervezetekkel is megfelelőek. Általában közös összefogás tapasztalható a falusi párt és tanácsszervekkel, s elvétve akad csak rossz példa. Korántsem mellékes, hogy megyénkben, szinte legelőször éppen a földművesszövetkezetek tagjai indították el az 1965-ös év, a fel- szabadulás huszadik évének versenyét. Jóelöre — még 1964 derekán hozzáfogtak a munkához, az előkészítéshez. Vállalták, hogy terveik teljesítése mellett igyekeznek kultúráltabbá, esztétikailag kielégítőbbé tenni azokat az egységeket, amelyeket a lakosság gyakran felkeres. — Növelik a szövetkezetek közös alapját, vagyonát — összegezve több mint egy millió forint értékű részjegyet fizetnek be, illetve teljesítenek társadalmi munkában. A jó előkészítés nyomán már megkezdték a versenyt. Négyezer új tagot szerveztek soraikba decemberig. Tovább fokozzák a szocialista és a szocialista címért küzdő brigádok számát. — s a minőséget is: a jó munkát. M. J. Nem ©lég o szorgalom nagyobb szakismeret, szervezettebb munka kell Ahogy a tsz párttit ára látja A mezőtúri Magyar— Mongol Barátság Tsz párt- titkórát, Csípés Imrét kereste fel munkatársunk a kéréssel: válaszoljon néhány, a szövetkezetük életére vonatkozó kérdésünkre. — Hogyan gazdálkodtak 1964-ben és milyen alapvető feladatokat szándékoznak megoldani ebben az évben? — Az 1964 évi bevételi tervünket teljesítettük. A Egy nagyarányú állatmérgezés tanulságai Megdöbbenve értesültünk a hírről: a jászboldogházi Aranykalász Termelőszövetkezetnek szombaton délután elpusztult 51 törzskönyvezett fejőstehene. A jószágok mindegyike magashozamú volt, naponta 15—22 liter tejet adtak. A kár óriási, meghaladja a félmillió forintot. A hír azért is megdöbbentő, mert a jászboldogházi Aranykalász Tsz tehenészete, szarvasmarha tenyészete, országos viszonylatban is a legkiválóbbak között van. A község sokévtizedes hagyományokra tekinthet vissza a szarvas- marha tenyésztésben. A szövetkezet megalakulásakor a gazdák magukkal hozták gazdag tapasztalataikat a közösbe. Az állattartás és tenyésztés színvonala töretlenül tovább fejlődött. Jellemző erre a tavalyi országos mezőgazda- sági kiállítás, ahol két arany-, két ezüst- és egy bronzérmet, továbbá egy elismerő oklevelet nyert a közös gazdaság kiváló szarvasmarháival. Vajon mi okozhatta e tömegméretű slhulfást ? A vizsgálat még nem fejeződött be, annyi azonban már bizonyos, hogy az állatok pusztulását súlyos gondatlanság, felelőtlenség okozta. S minden bizonnyal ezért a felelős személy, vagy személyek, elnyerik méltó büntetésüket. Jászboldogházán takarmánymész helyett karbami- dot kevertek a jószágok abrakjába. Óriási mennyiséget, 50 kilogrammot vittek ki a raktárból. Furcsa, hogy senki sem vette észre a különbséget, hisz a takarmánymész lisztszerfl, a kar- bamid pedig kristályos vegyianyag. A túlzott arányú koncentrált fehérje — 46,2 százalékos — rövid idő alatt végzett az állatokkal. A karbamidot fehérjepótlóként használják a kérődzők takarmányozásához. Alkalmazása igen nagy gondosságot, hozzáértést igényel. Az állatokat csak fokozatosan szabad hozzászoktatni. Egyedenként naponta csoh eay dekaarammal szabad kezdeni s egy hónap alatt maximum 10—12 dekagrammig szabad az adagot növelni. Ha egy napot kihagytak, újból egy dekával szabad az adagolást kezdeni. Ügyelni kell a takarmánykeményítő és emészthető fehérje összetételére. Az utóbbi aránya 25 százaléknál több nem lehet. A szakembereknek ezt tudniok kell. Azt is. hogy a karbamidot felhasználó istállóban ecetnek kell lenni. Ezzel közömbösítik a karbamidot. ha mérgezési tünetek felléptek. A múlt év tavaszán a megyei tanács mezőgazadsági osztálya írásban tájékoztatta a közös gazdaságokat a koncentrált fehérje alkalmazásáról. Felhívták a figyelmet, hogy igen nagy körültekintéssel tárolják és adagolják a takarmánypót- ló vegyianyagot. A baj mégis megtörtént. Az utóbbi években egyre több vegyszert alkalmaznak nagyüzemi gazdaságaink. Ezek védik a növényállományt és elősegítik a hozamok növekedését. A vegyszer avatatlan kézben azonban káros és veszélyes is Lehet. A boldogházi eset tanulságaként a megyei tanács mezőgazdasági osztálya a napokban írásos anyagot, tájékoztatót ad közzé a vegyszerek használatáról. A karbamidot megyénk jónéhány gazdaságában sikerrel alkalmazzák. Köztük a jászboldogházi tehenészet több istállóiban is. Ahol a mérgezés történt, először kaptak a jószágok karbamidot. Tévedésből, bűnös könnyelműségből. A súlyos kár ismét figyelmeztet. Nagyobb gondot kell fordítani a vegyszerek tárolására, utalványozására. Szigorúbban kell betartani a rendszabályokat a felhasználáskor. — m. 1. — CLFUJTA A SZÉL A jászfelsőszentgyörgyi Egyetértés Tsz-ben gépszínt épített a Jászsági TÖVÁLL. A határidő december 31-e volt, de nem készültek el a munkával, pedig a szövetkezet vezetői nehezen várták a szín átadását, mivel sokszázezer forint értékű gépük a szabad ég alatt áll. A vas- szerkezetű génszínt január közepén akarták átadni. Az átadás azonban elmarad, mert a génszínt elfújta a szél. A 168 500 forint értéket képviselő létesítmény most a tsz-köz- pont udvarán romokban hever az ém'tők jóvoltáhól. Előzőleg a teteiét is befedték. csak a tartó oszlooait felejtették el” cementbe ágyazni. Építés közben a legelemibb munkavédelmi rendazehílvokkal sem törődtek. A munkások súlvq alatt tetőfokot; köbben is jpcroff p7 énítrrénv. Tev nem c«oda. hn a múlt beti kfísones prőccAop >c romokba tuöta döntőn! TVtöp cspfonrqo h"« emberéle tét nem követelt. A termelőszövetkezet nem károsodik az építők felelőtlensége miatt. De reméljük, hogy az okozott kár felelőse fizetni fog mulasztásaiért. — m. !. — dolgozó tagok többségének munkájáról is csak jót mondhatunk. Szorgalmasak voltak. Ennek ellenére mégis arról kell most számot adnunk egymásnak és önmagunknak, hogy az egy munkaegységre jutó jövedelmünk megközelíti ugyan, de nem éri el a tervezett értéket. Van gazdálkodásunkban jónéhány mulasztás, amit sajnos csak most, utólag látunk. Hatezer katasztrá- lis hold földünk van és 375 a munkabíró tsz-tag. Nem is kell talán mondanom, hogy a növénytermesztésben kb. 40 kh föld gondja jut egy-egy emberre. Ezek az adatok előzőleg is a kezünkben voltak. — Mégsem voltunk elég szigorúak. következetesek például a gépek kihasználásában. Sok volt az üresjárat, az oktalan, meggondolatlan átcsoportosítás. Ugyanakkor — igaz az esős nyár is közbe szólt — a gabonát nagy szem veszteséggel takarítottuk be. Az is előfordult, hogy a brigádok nem rendeltetésszerűen használták a segítségükre küldött gépeket. Egyik brigádunk például a vetés előtti műtrágyázáshoz küldött géppel kukoricaszárat szállitott. így a vetés ütemét sem tudták tartani. Az ilyenekből legtöbbször kapkodás, a munka elna- gyolása származott. Sajnos, az ilyen hibák árán tanultuk meg azt is, mennyire fontos a középvezetők tanulása. Most szervezünk itt egy osztályt, a törökszentmiklósi mező- gazdasági technikum kihelyezett osztályát szeretnénk megindítani, s aibba bevonni azokat, akiknek égetően fontos a szakmai tudás és a továbbképzés. Egy ilyen nagy szövetkezeti gazdaságot irányítani, a munkát és a feladatokat átfogóan szemlélni enélkül lehetetlen. És bár a munka mettett a tanulás nem könnyű — én most készülök a technikumi érettségire a beosztás, a beosztással járó felelősség kötelez bennünket — Milyen javaslatokat tett az alapszervezet az idei munka eredményességének biztosítására? — Nem mondhatnám, hogy kizárólag a párttagok Irátnf vonatokat kér a TV (Tudósítónktól.) Az elmúlt napokban a Ti- szamenti Vegyiművek szállító üzemének műszaki kollektívája megbeszélést tartott, ahol az állandóan növekedő feladatok sikeres végrehajtásának lehetőségedről folyt a szó. 1963-ban 19 315 vasúti kocsiban 353 000 tonna, 1964- ben már 26 500 vagonban 512 000 tonna nyersanyag érkezett a gyártelepre. A szállítóüzem dolgozói jobban szervezett mun Kával rendre kiürítették a vagonokat. mégpedig úgy, hogy kc/ben a kocsiálláspénzt is csökkentették. 1963-ban minden tonna beérkezett nyersanyag után. a késedelmes kirakás következtében 23 forint büntetést fizetett a vál'alat. Tavaly már csak 6,40 forint volt az egy tonnára eső ái- láspénz. Az új esztendő minden eddiginél nagyobb felada | tok megoldását követeli f 1 szállítóiizemtői. A munka- intenzitás növelésén túlszáVop»*olr — Iterélc nélkül Angliában rövidesen rag' sebességgel suhanó, kerék nélküli légpárnás vonatok fognak közlekedni. A Hovercraft Development Ltd angol társaság új vonalja már megtette első kísérleti útját Southamptonba, mos műszaki intézkedés sürgős gyakorlati megvalósítása vált szükségessé. A többtízezer vagon időre való kirakásához a MÁV is nagy segítséget nyújthatna. Eddig ugyanis tervsze- rűtlenül, egyszerre nagy mennyiségben zúdultak a nyersanyagokkal rakott vagonok n raktárak elé. Csupán az utolsó szállítmányt említve, amikor 8 óra alatt 100 vagon nyersfoszfát érkezett a Tiszamenti Vegyiművekbe. A hatalmas mennyiségű anyagot a kirakodóhely szűkössége miatt akkor sem lehet határidőre kirakni a kocsikból, ha a rakodószemélyzet erejének teljes megfeszítésével dolgozik. A CHEMOIMPEX és a MÁV jobb együttműködése következtében tovább csökkenthető a kocsik állása. A Tiszamenti Vegyiművek s^áliítóü Zömének dolgozói előre jelzett, tervszerűen Arkező irányvonalokat kérnek. kezdeményezésére, de feltétlen annak szorgalmazására ebben a gazdasági évben a vezetést szervezetileg is erősítettük. A brigádok helyett üzemegységeket alakítottunk és a gépeket is így csoportosítottuk. Ezzel a megoldással reméljük, kevesebb lesz az üresjárat gyorsul a munka. Az 1964-es év még valamire megtanított minket. Főleg arra, hogy — közkeletű szóval élve — kozr metikázni nem lehet anélkül, hogy az vissza ne ütne. 1963-ban ugyanis, amikor többnyire új vezetők voltait itt a szövetkezetben, hogy úgymondjam, bizonyítani akartunk. Nem tartalékoltunk megfelelő összeget a jelentkező takarmányhiány pótlására. Tavaly mégis — megalapozatlanul — tovább fejlesztettük az állatállományt. Ráadásul takarmánytermesztési tervünket sem teljesítettük. Márpedig az idén sem hagyhatjuk takarmány nélkül az állatokat. Tehát most, egy évvel később kell szembenéznünk azzal a nehézséggel, amit már egy évvel ezelőtt is ismertünk. Azzal, hogy valamilyen probléma fölött megkísérelünk szemethunyni — s fgy ideig-óráig több pénzt látunk — nem sokat oldunk meg. Igaz, hogy így az 1962 évi 9 ezer forintos jövedelemátlag 1963-ban Í3 ezerre emelkedett. A megalapozottság azonban, amit remélem most már elérünk, legalább olyan fontos, miht a munkaegységre eső jövedelem növekedése. — Milyen javaslatai, elgondolásai vannak erre a megalapozottságra vonatkozóan? — Első, mindenek előtt a takarékosság. Beruházásaink eddig még mindig meghaladták az optimális arányt. S nem is mindig a legszükségesebb dolgokra adták itt ki a pénzt, vagy vették fel a hitelt Éoület- feleslegeink vannak jelenleg is, nem is kevés. Istálló, juhhodály stb. A költségek feleslegesen nyomják a gazdaságot, az anyagot pedig máshonnan vonták el ezek az épületek. El kell azonban azt is mondanom, hogy a meg- fontolatlanságra esetenként az irányító szervek is kényszerítenek bennünket. Sőt ebből néha a szövetkezet, demokrácia megsértést is könnyen kimutathatjuk. Előfordult például, hogy egy ielentőseb,) hitelösszeg i a&vvbevéte*ének az eldöntésére rövid időt hagytak. Nem tudtuk azt megbeszélni, megtanácskozni a szövetkezet tagjaival. Szeretnénk, ezeket az eseteket is elkerülni. Szövetkezetünk tagjai mögött hosszú szövetkezeti múlt. s mondhatom azt is, eközben sokéves kudarc is van. Ezért eléggé közömbösek is bizonyos kérdések iránt az elvtársak. Szeretnénk. ha ez a közömbösség mielőbb feloldódna, s a szövetkezet ügyeit, gondjait valóban mindig közös erővel. közös bölcsességgel oldhatnánk meg. Ez lehet előrebai adásunk legmegbfz/- hatóbb útja. Tengeralattjáró — ment 8 ha ió Az amerikai General Dynamic mentő-tengeralattjárót készített bajbajutott tengeralattjárók legénységének megmentésére. — A mentőhajó a bajbajutott tengeralattjáró kijáratához „kapcsolódik” és lehetővé teszi, hogy a le- , génvséget biztonságba he- 1 ly ezzék.
