Szolnok Megyei Néplap, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-15 / 12. szám
«w.r'WJpw '■TvN!Wvr->:; Világ proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK NEMi A HEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJAI XVI. évfolyam, 12. szám. Ara: 50 fillér 1905. január 15„ péntek. Takarékos készletgazdálkodást A vállalati készleteknek — az alapanyagoknak, az alkatrészeknek és félkészáruknak — az a rendeltetésük, hogy a gazdálkodás zavartalanságát, a termelés folyamatosságát és ütemességét biztosítsák. Ebből az összefüggésből még sem lehet azt a következtetést levonni: minél magasabb a vállalati készletállomány, annál zavartalanabb a gazdálkodás, a termelés menete. A gazdasági életben ugyanis nem mindig a matematika logikája érvényesül. A vállalati raktárakban lévő készletek nagysága, értéke a termelés költségeit és jövedelmezőségét is befolyásolja. Ezért a vállalatoknak a termelés folyamatosságát a lehető legkisebb anyag- és félkészállománnyal kell biz- tosítaniok. A vállalatok gazdálkodását tanulmányozva sajnos ezzel ellentétes tendencia is megfigyelhető. Az ötéves terv első négy esztendeiében az állami ipar termelése mintegy 40 százalékkal emelkedett. Ugyanebben az időben a készletek gyorsabban, négy é,r alatt 50 százalékkal nőttek. A termelés- és a készletnövekedés eltérő ütemében a* jut kifejezésre, hogy az állami iparban növekedett a termelés forgóeszköz igényessége. Lényegében aíTól van szó, hogy az iparvállalatok készleteinek emelkedése nemcsak a termelés, hanem a nemzeti jövedelem fejlődésének, gyarapodásának az ütemét is meghaladja s ez a tendencia a népgazdaság fejlesztésének lehetőségeit ugyancsak korlátozza. Az évvégi készletek ugyanis a nemzeti jövedelem egyre nagyobb hányadát kötötték le: 1960-ban 62.2 százalékát, 1961-ben 66.5, 1962-ben 68.7, 1963-ban 69.4, 1964-ben mintegy 70 százalékát. Mivel a lakosság fogyasztásának, a beruházásoknak a nemzeti jövedelem az egyetlen forrása és fedezete, a felesleges készletnövekedés és forgóeszköz-lekötés azt jelenti, hogy a vállalatok egvrésze ebben a tekintetben a lakosság fogyasztásának és a beruházások rovására gazdálkodott. Az 1965 évi népgazdasági terv a termelés mennyiségi felfutásának mérséklése mellett a minőségi iellegű feladatok — például a termelé- kerységnövélés, önköltségcsökkentés — fokozódó szerepét tükrözi. Ez utóbbiak sorába tartozik: a készletek normalizálása, csökkentése. Ha ennek lehetőségét vizsgáljuk. abból kell kiindulni, hogy a termelési feladat folyamatos ellátásához szükséges készletek nagyságát " mindenekelőtt az anyagutánpótlás üteme határozza meg; a vállalati készletek csökkentésének tehát egvi1 feltétele: az utánpótlási idő csökkentése. Ennek a feladatnak a megoldása a készletező és értékesítő vállalatokra hárul. A felhasználók igényeinek gyorsabb — lényegében raktári kiszolgálással történő kielégítése jórészt attól függ, milyen mennyiségű készletállománnyal rendelkeznek az Artékesítő vállalatok. Az utánpótlási idő ütemét emellett a készletező vállalatok kereskedelmi és közgazdasági munkájának minősége is befolyásolja. A felesleges ipari készleteik keletkezésének elemzéséből az derül ki, hogy a szükségtelenül lekötött készleteknek mintegy fele — közvetve, vagy közvetlenül — összefügg az igények, a szükségletek módosulásával. A termelés csak akkor tudja kielégíteni a változó keresletet, ha az iparvállalatok előrelátóan foglalkoznak a szükségletek, az igények vizsgálatával, ha nem öncélúan a termelést, hanem a szükségletek kielégítését tekintik alapvető feladatuknak. A termelők nem várhatják passzívan a rendeléseket, a kapacitás feltöltését, hanem az egyes tervidőszakok előtt operatív piac- és igénykutatással igyekezzenek felmérni a szükségleteket, biztosítani a megrendeléseket a ennek ismeretében szerezzék be az anyagot, a félkészterméket, s ennek megfelelően gondoskodjanak a szükséges kooperációról is. A vállalatok anyag- és készletgazdálkodási módszerei jelenleg nincsenek kellően összhangban a szükségletre való termelés követelményével. A készletnövekedés egyik oka, hogy a vállalatok az anyagbeszerzési normákat többryire csak a gazdálkodás alá vont termékeknél alkalmazzák; a normák jelentős részét nem műszaki-gazdasági számítások alapján alakítok ki: anyagmegrendeléseiknél jórészt figyelmen kívül hagyják meglévő készleteiket. A gyártás anyag- és félkész+er- mékszükségletét a vállalatok jelentős részénél nem a gvá/tmánvössze- tétel figyelembevételével számítiák ki, hanem az egves tételeket a termelésfelfutás aránvában automatikusan emelik. A szükségtelenül lekötött készletek s ezen belül az igényváltozás miatt keletkezett feleslegek aránya ott a legjelentősebb. ahol a gyártmányösszetétel . műszaki fejlesztés eredményeket állandóan változik. Ebből természetesen nem az következik. hogy fékezni, lassítani kell a gyárt- mánvösszetétej korszerűsítését. hanem: csökkenteni kell a korszerű termékek gyártására való áttérés készletnövelő hatását Egyebek között azzal, hogy az envagotnem tapasztalati alapon, hanem a változó gvárt- mánvösszetétel pontos figyelembevétele szerint rendelife A népgazdaság anyag- készleteinek zömét — mintegy 60—70 százalékát — a felhasználó iparvállalatok tárolják, a felesleges készletek többsége is a felhasználóknál képződik A helyes és takarékos készletgazdálkodás kialakításában az anyagi ösztönzés rendszere — a s7igorűbh hitelezési és kamatfeltétel, az eszközlekötési járulék — is segíthet. Minden olyan erőfeszítés, amely a takarékos készletgazdálkodás cél iából fö^énik. bőségesen visszatérői, (G. IJ Ma: IVem elég a szorgalom Egy nagyarányú állatmérgezés tanulságai Jö vőli éti rádióműsor Aki egész nap kiabál Még mindig sok az „alkalmi” csoport A szolnoki papírgyár AJ erőművének elektromos kapcsolótáblája, előtérben a generátor. Az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának kibővített ülése Az MSZMP Szolnok Megyei Bizottsága tegnap ülést tartott. Az ülésen részt vettek a megye gazdasági életét irányító szervek, intézmények és üzemek párt-, gazdasági vezetői, a Szakszervezetek Megyei Bizottságának titkárai és más, fontos területen dolgozó vezetők. A megyei bizottság megtárgyalta az 1964. évi népgazdasági terv Szolnok megyei feladatainak teljesítését, a teljesítésért folyó harc tapasztalatait, s a Központi Bizottság 1964. december 10-i határozatának megfelelően kidolgozta az 1965. évi népgazdasági terv Szolnok megyére eső feladatainak teljesítésére vonatkozó munka éves programtervezetét. A Jászkiséri Gépállomás dolgozói versenyt kezdeményeztek hazánk felszabadulása 20. évfordulója tiszteletére Jászkiséri Gépállomás dolgozói hazánk felszabadulásának 20. évfordulójának tiszteletére versenyt kezdeményeztek. A gépállomás dolgozóinak március 31-ig 44 traktor fő-, 36 traktor folyójavítását, továbbá 50 pótkocsi, 7 cséplőgép és 5 kombájn javítását kell elvégezniük. A kollektíva vállalta, hogy gépjavítási tervüket 10 százalékkal túlteljesítik. További 4 traktor fő-, 4 traktor folyőjavítását. 5 pótkocsi és 1 cséplőgép javítását végzik el. E gépek javításához szükséges 2600 munkaórát a tervben előirányzott gépek javításánál takarítják meg, tehát a munkáslétszám nem növekszik. A tervek túlteljesítését a szervezettebb munkával és az újítások bevezetésével segítik elő. A gépállomás dolgozói nagy gondot fordítanak a javítás minőségére. Jobban kooperálnak a tipizált gépjavító állomásokkal. Csökkenteni fogják a garanciális meghibásodások számát. Vállalták, hogy az alkatrészhiányt csökkentik, több alkatrészt gyártanak a megye többi gépjavító állomásai részére. A munka közben betartják a balesetvédelmi rendszabályokat és hatékonyabbá teszik a munkásvédelmi őrségek tevékenységét. Arra törekednek, hogy a balesetek miatt kieső munkanapok száma ez- év első negyedében — a műit év hasonló időszakához képest — t(> százalékkal csökkenÜgyelnek a műhelyek és a szociális létesítmények rendjére és tisztaságára. A gépállomás dolgozói gondoskodnak arról, hogy a körzetükhöz tartozó termelőszövetkezeteknek 120 géplakatos szakmunkást és számos traktoristát képezzenek ki. A Jászkiséri Gépállomás dolgozói felszólították a megye valamennyi gépállomását, hogy csatlakozzanak kezdeményezésükhöz. 4 Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A SZOT elnökségének javaslatára módosította a Minisztertanácsnak és a SZOT-nak a termelési tanácskozásokról szóló együttes határozatát. (A módosított határozatot a 2. oldalon közöljük.) A Minisztertanács tanácsszervek osztályának vezetője és az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője tájékoztatta a kormányt a vidéki városok kommunális, kereskedelmi, kulturális és egészségügyi helyzetéről. A kormány a jelentést megvitatta és tudomásul vette. A földművelésügyi miniszter beszámolt a tavalyi Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár, valamint a külföldi mezőgazdasági kiállításokon való részvételünk tapasztalatairól. A kormány a beszámolót elfogadta, s úgy határozott, hogy a következő, 66. Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt 1967-ben kell megrendezni. Kunszenlmártonban és Kunhegyesen takarmánykeverő üzem épül Csaknem 1.4 miliiárd forint beruházást kap 1965-ben az élelmiszeripar Az élelmiszeripar idei műszaki fejlesztési terve nemcsak az éves feladatok megoldását, hanem az ötéves tervben megszabott beruházások befejezését és a következő tervidőszak jő előkészítését is szolgálják A minisztérium az idén csaknem 1.4 milliárd forint beruházással rendelkezik. A beruházási terv erősen koncentrált és elsősorban a folyamatban levő létesítmények idei üzembehelyezését igyekszik biztosítani. A mezőgazdasági termelés felfutásának megfelelően a korábbi években kialakult központi iparágak, a konzerv-, a baromfi-, a hűtő-, a bor és a gabona- ipar használja fel a beruházás jelentős részét. Az idén befejeződik egyebek között a nyíregyházi és a békéscsabai konzervgyár építése. A két új konzervgyárra több mint 500 millió forintot fordítanak, s ezek együttesen 6500 vagon konzervet és 720 vagon száraztésztát gyártanak majd. A baromfiipar fejlesztése tovább folytatódik. Nagyrészt befejeződik a rekonstrukció a kecskeméti és a szentesi baromfifeldolgozótelepen. Ezek évi 500 vagon baromfit adnak a népgazdaságnak. — Ezenkívül munkába állítják a nagy- venyimi üzemet is, a modern „tojásgyárban” mintegy 30 millió forint értékű import berendezést szerelnek fel. A hűtőipar legjelentősebb beruházása ,a bajai és a székesfehérvári hűtőház építése. A bőripar körülbelül 120 millió forintos költséggel 320 000 hektoliter vasbetontartályt, — 50 000 hektoliter alumíniumtankot és 25 000 hektoliter ászok hordót — összesen 395 000 hektoliternyi tárolóteret — kap a szüretig. Gondoskodnak a szőlő feldolgozó telepek fejlesztéséről is. — Mintegy 55 millió forintos költséggel további 327 000 mázsa szőlő feldolgozására létesítenek üzemeket. Évről évre növekvő gundot jelent a gabona tárolása. A nehézségek enyhítésére csaknem 13 000 vagon termény befogadására alkalmas tárolókat kap az ipar. Az új termés fogadásáig várhatóan elkészül a kecskeméti, az orosházi és a hódmezővásárhelyi tárház, az év végéig befejeződik a szombat- helyi, a kiskunhalasi és a körmendi tárház építése. Bővítik a takarmánykeverő üzem hálózatát. Az idén 17 millió forintot biztosítottak erre a célra, s így napi 54 vagon keveréktakar- mány előállítását teszik lehetővé. A tervek szerint Hajdúböszörményben, Kisvárdán, Kunszentmárton- ban és Kunhegyesen épül takarmánykeverő üzem. A legfontosabb beruházásokon kívül számos, az üzembiztonságot, a termelékenységet és a gazdaságosságot szolgáló járulékos beruházást valósítanak meg. — Egyebek közöti 25 millió forintot költenek az energiahálózat fejlesztésére, b jelentős összeget fordítanak az üzemek vízellátásának javítására, szennyvíz- elvezetési problémák megoldására. A cukorgvárak erőműveit 80 millió forint értékű beruházással fejlesztik, bővítik, s mintegy 10 millió forint felhasználásával igyekeznek javítani a2 élelims’pripar szociális ellátottságát
