Szolnok Megyei Néplap, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-12 / 9. szám
'»'OV'.’+t "***A'*t-'v * 1995. Január 12. SZOLNOK 2ÍEGYEI NÉPLAP Mit mond a párttitkár a munkaversenyrőil Szocialista brigádok - egyéni versenyzők - s a további tervek A termelőszövetkezetekben hamarosan sorra rendre megtartják a zárszámadó közgyűléseket. S nemsokára az idei tervet is megtárgyalja, szentesíti a közös gazdaság legmagasabb fóruma, a közgyűlés. E fontos eseményekre készülnek a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben a szakvezetők és a pártvezetőség is. — A termelési feladatok megoldásától nem választható el a politikai munka. Amikor mérlegre tesszük, miből mennyit termeltünk, hogyan gazdálkodtunk, szólnunk kell arról is, mindezt miként segítette a kommunista kollektíva. S nem utolsó sorban az évről évre erősödő versenymozgalom — mondta Tóth György, a Lenin Tsz párttitkára. — A versenynek milyen formáit követik? — Az évele során ez is változott. Pártszervezetünk javaslatára 1960-ban egyetlen céllal kezdődött a vetélkedés: mindenki szorgalmasan, fegyelmezetten vegyen részt a közös munkából. Akkor nem volt ennél fontosabb, mert nagyobb lett a terület, s a korábbi száztíz helyett. mintegy nyolcsizáz tag tartozott gazdaságunkhoz. A növénytermesztők közül Bérezi László brigádja bizonyult legjobbnak. — A másik esztendőben már a minőségi munka és a többtermelés is szerepelt a versenypontok között. Rákapcsolták a fiatalok is. Hatvanam három ifjúsági növénytermesztő munkacsapatban, tizennégyen a siló- zásban igyekeztek élre törni. Termelőszövetkezetünk az 1961. évi termelési versenyben megszerezte az országos harmadik helyet. — Felsorolni is sokáig tartana, mennyi oklevelet, versenydíjat kaptunk, örülünk ezeknek, s annak méginikább. hogy 1963-ban nálunk is új hajtása sarjadt a szocialista versenynek: a baromfitelepen dolgozó Süveges Icáék és Csala Lajos szőlős-brigádja elnyerte a szocialista brigád címet. Süveges Ferenc és Néposz István vezetésével tavaly két tehenész-brigád is csatlakozott e mozgalomhoz. — Mit tesz a pártszervezet a versenyért? — E nemes vetélkedés propagálásán túl a gazdasági és szakvezetőkkel együtt arra törekszünk, hogy ébren tartsuk, növeljük a versenyszellemet. Javaslatunkra még 1962-ben alakult egy versenybizottság, A nővén ^termelés üzemszervezése MEZÖHÉKEN amely több-kevesebb eredménnyel, de 1964-ben igen aktívan működött. Párttaggyűléseken, brigádértekezleteken is napirendre tűztük a brigádok, egyének verse- f nyének értékelését. Ezt a jövőben is megtesszük. A faliújság és tsz-híradó segítségével népszerűsítjük a legjobbak eredményét. Szocialista brigádjainkat tavaly tapasztalatcserére vitt tűk Tisza ripőgyári brigádokhoz. s onnan is ellátogattak hozzánk, hogy tanácsaikkal segítsenek. — A további tervek? — Főleg a verseny tartalmi javítása, finomítása a cél. Arra törekszünk, hogy a termelési tervek valóra- váltásán túl a szocialista versenymozgalom, az emberek nevelését, gondolataiknak megváltozását is sikeresen szolgálja. Anyagi és erkölcsi elismeréssel is ösztönözzük a szövetkezeti gazdákat, hogy részt vegyenek a nálunk meghonosodott különböző versenyben. A brigádokban dolgozó párttagok, többek között Révész Margit, K. Kiss Mihály, Heringer Sándor, Magyar János személyes példamutatásukkal és meggyőző szóval is ezért munkálkodnak. N. K. A termelőszövetkezetek területe az utóbbi években megnövekedett. Kialakultak a nagyüzemi táb- ák, tömbök, s ezeken gazdaságosabban üzemelhetnek a gépek. A szövetkezetek vezetői, szakemberei mindinkább gazdáivá válnak a helyes üzemszervezésnek. Ám a gépek, fogatok s az emberi munkaerő elosztása, gazdaságos felhasználása még igen sok gondot okoz. Különösen a nagyterületű gazdaságokban. A mezőhéki Táncsics Tsz megyénk egyik legnagyobb közös gazdasága. Csupán a szántója, a 11 ezer holdat is meghaladja. Héken három üzemegységet szerveztek. Ezek területe 2900— 4500 hold között van. Az üzemegységekben ket-két növénytermesztő brigád működik. Nem nehéz rájönni, hogy a héki brigádok nagyobb földterületen dolgoznak, mint másutt egy egész termelőszövetkezet. Érdekes tapasztalatokat szereztek Héken az üzem- szervezésben. 1964-től — a kombájnokat kivéve — sóját gépekkel dolgoznak Biztató eredmények a járműjavítóban Az ígéretek ellenére nem javult az anyagellátás — Kevés az esztergályos — Átszervezés a bútorgyárban A szolnoki járműjavítóban tavaly decemberben közelítőleg 20 ezer óra jelenléti idő hiányzott a tervezetthez képest. Rendkívül szigorú rezsióra gazdálkodást vezettek be azért, hogy a megtakarított időt a termelésre fordíthassák. — A havi tervet 102, a termelékenységi előirányzatot 104 százalékra teljesítették, így az új esztendőbe a munka zavartalan folytatását fedező befejezetlen állományt hoztak át. elő. A tavalyihoz képest ugyanis 6—7 százalékkal kevesebb létszámmal kell az idei nagyobb tervet teljesíteniük, s ezt a termelékenység mintegy 10,5 százalékos növelésével szeretnék elérni. A gépek elosztását, irányítását központilag végzik. Az üzemeltetésről a központi gépcsoport gondoskodik. Az üzemegységek állandó munkára is kapnak gépeket. Egy-egy Zetor takarmányt és almot szállít az állattenyésztőknek. Az erőgépeket — szántó és szállító — a hetenként kétszer tartandó értekezleteken osztják el az üzemegységek között. Ezt agronómiái feladatnak tekintik. Meghatározzák, milyen jellegű, mennyiségű és minőségű munkát végezzenek. A közvetlen irányítás azután az üzemegységvézetők. agronómusok, illetve brigádvezetők dolga. A tervszerű irányítás lehetővé tette, hogy a kedvezőtlen őszön a 17 lánctalpas traktor minden földet felszántson a tavasziak alá. A kamDány munkák idején is bevált a gépek tervszerű irányítása. Az őszi és tavaszi vetéskor egyaránt fontos a gyorsaság. — Az, hogy a vetőmag optimális időben, jó minőségben kerüljön a földbe. A héki Táncsicsban a növénytermelés komplex gépesítésére törekednek Mózes Márton főagronó- mus megjegyezte, hogy ettől még messze vannak. — Főként a kapások — kukorica, cukorrépa — termelésében. Több növényféleségnél azonban már közel állnak a komplex gépesítéshez. A gabonfélék vetése, ápolása, betakarítása csaknem teljes egészében géppel történik. Az aratás idején kilenc SzK és két magyar kombájn működött a sok ezer holdas határban. A munkát úgy szervezték, hogy a gépek együtt dolgozzanak. Vannak 700 holdas tömbjeik is, itt gazdaságosan üzemelhetnek a gépek. Az egy SzK kombájnra eső idényteljesítmény 450 hold volt. — A vetőmagnak szánt búzát külön takarították be. — Ezek a kombájnok nem a csoporttal dolgoztak. Tavaly nyáron még négy aratógép is ment a hátárban. A főagronómus amiatt panaszkodik, hogy megoldatlan még a kombájnbúza nagyüzemi tisztítása. — Ugyanis 10—12 cséplőgépet működtetnek a tisztításkor. Hiányoznak a nagyteljesítményű magtisztító gépek. A búza egyébként viszonylag jól fizetett a gazdaságban. Átlagosan 15,31 mázsát takarítottak be. A Bezosztája 17,23 mázsával A JANUÁRI ELSŐ DEKÁD— noha csak hét napból állt — jó eredményeket hozott, mert a termelést a tervszerűség jellemezte. Ed- dié 125 teherkocsit, 10 személykocsit és három mozdonyt adtak ki a főjavításból a forgalomnak. Az időarányos tervet teljesítették. A másik fontos mutató az egy-egy jármű javítására engedélyezett normaóra. E területen még nincsen minden rendben, Be ha a termelés üteme a jelenlegi marad, akkor a hónap végére mind a darabszámos, mind a normaóra tervet teljesítik. ‘ A mozdonyosztály munkáját gátolja a létszám- hiány, főleg esztergályosra lenne szükség, mert ha az alkatrészgyártás üteme nem jó, az meglátszik a szerelésen is. Az első dekád eredményei arra engednek következtetni, hogy a januári 365 darabos teherkocsi fővizsga tervüket túlteljesíthetik, hiszen ennek több, mint egy harmadát elvégezték. Ä mozdonyosztályon további igyekezetre van szükség, míg a személykocsik javítási eredménye tervtéljesí- tést ígér. — Mindenekelőtt azonban az utalványozott normaórákkal kell rendes kerékvágásba jutniuk. A VÁLLALAT MUNKÁJÁT kétségtelenül nehezíti a rossz anyagellátás. Évek óta tartó égre-földre eskü- dözés után végre ebben is előbbre kell jutni. A szertárfőnökség többet is tehet a járműjavítóért, különösen most, amikor a kezdeti lépések sikeresnek mondhatók. A végső megoldás az, ha A Vállalat és a szertár mellérendeltségi viszonya megszűnik, s az anyagellátó szerv az üzem belső és alárendelt részévé válik. A problémák ellenére örvendetes és régen várt eredményt hozott az első dekád: nyolc évvel ezelőtt volt utoljára olyan időszak, amikor ilyen biztató munkával kezdték meg az első negyedévet, • Tavaly december végén megvizsgáltuk, hogy a szolnoki bútorgyár hogyan készül fel 1965. első negyedére. A felkészülést tervszerűnek találtuk. Most az első munkahét eredményei is ezt igazolják. Míg tavaly év végén még háromféle terméket gyártottak, addig januártól kezdve csak egyet. A különböző termelő területek technológiai és egyéb átszervezését az új év első négy napján végezték el. Az előkészítő üzemrészek zöme dolgozóit, s a befejezetlen állomány készültségi foka növekedett, de végterméket nem adhattak ki. JANUÁR 7—9 KÖZÖTT 160 garnitúrát állítottak elő. A napi terv 46 volt. Mivel az átszervezés következtében a programmal szemben lemaradtak, ezért január végéig naponta 50 garnitúrát készítenek el, ami a lemaradás végleges megszűnéséhez vezet. Egyelőre nagy gondot okoz a gyáregységnek, hogy a fa és egyéb fűrészáruk nedvességtartalma a megengedett 14 százalékkal szemben 35—40 százalékos. Az idén több technológiát megvizsgálnak és módosítanak, s ezzel a termelékenység fokozását segítik Amiről a brigádnapló nem beszél Felrobbantom a brigádot ni. Az utam Endrédre vezetett. Beszéltem a községi tanácstitkárral is. — Hallja, szörnyen csodálkoztunk ezen az egészen. Mi a saját társadalmi munkánkat is olyan nehezen hozzuk össze, a Szolnok megyeiek még Békésbe is átjárnak. Mindegy, kiadtuk az igazolást és megköszöntük a brigádnak a munkát. A házat is megmutatta, ahol az öregek laknak. Szép nagy ház. Egy tágas konyhaszerű helyiségben ál] az idős házaspár ágya. Vacsorázás közben leptem meg őket. Fekécs bácsi sokáig szorongatta a kezemet, és egyre csak afelől érdeklődött, hogv mégis mit akarok írni a Feriről. Mondtam, a brigádról fogok írni. — Na, akkor jól van, mert „figura” emberek azok, kedves öcsém. Istenemre „figura” emberek, mert, hogy vasutasok, aztán mégis így értenek mindenhez. Azt akarta mondani, hogy figurások, nagy kópék. Sokat mesélt, hogy milyen remek hangulatban teltek a napok, mennyit vicceltek, meg miegymás. — Egyszóval lebontották a régi házat, és ennek a fundamentumát is segítettek kiásni. Kutya kemény föld van itt. tudja-e, kedves öcsém? Nekem elhiheti, kubikos voltami — Kié ez a ház? — kérdeztem. — A lányoméké. Mikor elbúcsúztam, még utánam szólt, hogy adjam át üdvözletét a Ferinek, ha találkozom vele. Másnap találkoztunk is Fancsalival. B. Simon Ferencről meg a „társadalmi munkáról” folytattunk egy kis eszmecserét. — Miért nem értették meg egymást? — Eldurrantotta a szelepet. Ezen összekoccantunk. — Csak ez volt? — Ez, azután elmérgesedett a viszony. Társadalmi munkát sem végzett már. Pedig elhiheti, idáig is ötszáz órán felül telj esitettünk. — Nrm s”k az? — Miért lenne sok? Az a legfontosabb. — Ügy tudom, ketten is vannak, akiknek nincs meg a nyolc általánosa. Az is nagyon fontos lenne, hogy megszerezzék. Nem igaz? — De. — Na és? Konokká vált. — Kérdezze meg az embereket, hogy kinek volt igaza — szólalt meg végűi mérgesen. — Simon elhide- gült tőlünk. — Tisztázni fogjuk a kérdést — ígértem. — Mindenkivel beszélek külön-kiilön. — Nem! — ugrott fel az asztal mellől, ahol ült — Egvütt legyen az egész britód. — Egyenként beszélek velük — mondtam. — Abba nem egyezek bele — emelte fel a hangját. — Miért? — Ügy nem mondanának igazat — kiáltotta felindul- tan. Na, szépen vélekedik a brigádtagokról — gondoltam. Nem mondtam neki, hogy már beszéltem a brigádtagokkal. — Fancsali elvtárs, a Szigeti néni a maga anyósa? — Igen. — Erről egy szó sincs a brigádnaplóban. — Aztán kinek mi köze hozzá? Ott végzünk társadalmi munkát, ahol akarunk. — És az endrődi házépítés? — Látom, félremagvaráz- zák a mi segítő szándékunkat. Megtiltják, hogy a szegény elesetteken segítsünk? — Erről szó sincs. A megyében is találtak volna olyan embert, akire ráfér a segítség. — Jól van, látom ez így nem megy tovább — kiabált. — Vegye tudomásul, holnap felrobbantom a brigádot — és dühösen elhagyta az irodát. Én is hazafelé indultam. Lassan ballagtam az úton, volt időm gondolkozni a történteken. Főként azon. hogy valóban szocialista már ez a szocialista brigád? 'tognár János 1 fizetett. Az átlagot lerontotta a 800 holdon termelt magyar fajták eredménye. Héken 1800 holdon termelnek lucernát. A pillangós takarmányt géppel vágják, rendsodrót alkalmaznak. három légszárítót üzemeltetnek a kazlazásnál. A nagy többséget gépek gyűjtik össze, méládért alkalmaznak. Nyolcszáz hold termését azonban állványokon szárítják, s itt még jelentős szerepe van a kézi munkaerőnek és a fogatoknak a begyűjtéskor. Egyébként is kevés a gazdaságnak a pótkocsija. Hatvan kellene, s fele van. Ezeknek is egy része állni szokott, mert hiányzik az abroncs. A Táncsics Tsz-ben 500— 700 holdon termelnek borsót. Az aratását az RS 09-és erőgép átalakított kaszájával végezték. Itt is hiányzik a speciális aratógép. — Ám a len betakarítását már gépesítették. A kukoricát és a cukorrépát Héken is a hagyományos módon termelik, Az egyelés, sorkapálás, sőt a betakarítás is kézzel történik. E két növényt százalékos (harmados) arányban művelik a gazdák. Arra a kérdésre: „nem osztanak ki túl sok abraktakarmányt a tagoknak?” — a főagronómus így válaszolt: „Nincs takarmány hiányunk, nem szorulunk központi készletekre. — A harmados műveléssel gyorsabb a betakarítás. 1700 hold közös , kukoricánkat október 3-án már betakarítottuk”. Egyébként a ku- koricaszárat teljes egészében Orkánokkal és kombájnokkal végezték. — A kukorica 17.71, a cukorrépa 500 holdon 173 mázsás átlaggal fizetett szárazművelésben. E jó eredményt a részes művelésnek tulajdonítják. Az üzemszervezés milyenségét a hozamok, a gazdálkodás eredményei igazolják. A héki Táncsics Tsz-ben az idén sincs baj e téren. Jól zárnak, gyarapították a közös vagyont és magas jövedelmet osztanak a gazdáknak. — m. 1. — KGST tanácskozás Prágában A KGST Közlekedés Állandó Bizottsága januá 6-tól 9-ig Prágában tartott) meg ülésszakát, amelyet Bulgária, Csehszlovákia Lengyelország, Magyaror szag, Mongólia, a Néme Demokratikus Köztársaság Románia és a Szovjetünk képviselői vettek részt. Az ülésszakon megvitat ták az együttműködés bő vítésót a vasúti közlekedésben, valamint elfogadták j bizottság 1965. évre szólt munka tervét. .
