Szolnok Megyei Néplap, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-08 / 6. szám

1363. január 8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Hírek az orvostudomány köréből Kecskéméiről jöttem, mesterségem címere: színházi rendező — Svédországban, Olasz­országban és az Egyesült Államokban a termelékeny­séget növelő, sőt, hármas- négyes ikrek születését elő­mozdító „hormon-koktél"’ felfedezésén dolgoznak. A New Yorkban kikísérlete­zett keverék hatására 21 meddő nő közül 15 álla­potos lett; a kihordott két eset közül háromban szü­lettek ikrek és egyben né­gyes ikrek. * — Amerikai repülők gyermekeinél megfigyelhe­tő volt az állandó fáradt­ság, álmatlanság, hányin­ger és fejfájás. A légierő orvosai hosszas kutatás után rájöttek, hogy a gyengeség és rosszullét oka: a beteg gyermekek naponta három­hat órát, vasárnaponként hat-tíz órát ülnek a tv-ké- szülék előtt, tehát ébren­létük egynegyedét a képer­nyő előtt töltik. Gyógyelőírás: nincs tele­vízió, sok játék a szabad­ban és elegendő olvasmány. Az előírást betartó gyerme­MOSZKVA (MTI). A jelenlegi szovjet hét­éves tervben százmilliárd rubelnél nagyobb összeget fordítottak, illetve fordíta­nak automatizálásra és teljes gépesítésre. Érthető, ha e kolosszális összeg gaz­daságos felhasználásának kérdése élénken foglalkoz­tatja a szovjet közgazdá­szokat. A. A. Zvorikin, a közgaz­dasági tudományok dokto­ra „A termelés automatizá­lásának gazdasági haté­konysága” című tanulmá­nyában felvetette, hogy az ,,automatizálás — minden áron’” tudománytalan tech­nikai divat, amelyet nem lehet büntetlenül gyako­rolni. A tanulmány rávilágít arra, hogy I az egyes műveletek • és folyamatok auto­matizálása akkor hatékony, ha a teljes kapacitást ki­használják; 2 hatékony a komplex • automatizálás, ha csupán azokat a munkafo­lyamatokat nem érinti, — amelyek nem korlátozzák a kapacitás teljes kihaszná­lását; 3 a gazdasági haté- • konyság más kémiai technológiánál és más me­chanikus megmunkálásnál. Magasabb a kémiai és hő­kémiai megmunkálásnál, alacsonyabb a mechanikus megmunkálásnál, különö­sen, ha bonyolult, nehéz és terjedelmesebb munkada­rabokról van szó; hatékony az automa- • tizálás, ha együtt jár a gyártás technológiai tö­kéletesítésével. A szovjet iparban végre­hajtott automatizálást az utóbbi időben egyre több­ször veszik elemzés alá ab­ból a szemszögből, hogy „mennyire fizetődött ki’”. Saumjan professzor az Izvesztyijában elmondotta, hogy a statisztikák rendre feltüntetik, hány munkás szabadult fel az automati­zálás eredményeképpen, de majdnem sehol nincsenek adatok arról, hogy milyen áron érték el ezt. Ismeretes, hogy a szovjet pénzügyi szervek kénvtele- nek voltak csökkenteni az automatizálásra kiutalt összegeket, minthogy az automatizálás sok esetben hátrányosnak bizonyult. — Előfordult, hogy egy szer­számgépgyárban száz em­bert vettek fel olyan auto­kek három hét alatt meg­gyógyultak. • — Franciaországban meg­szervezték a „légi segélyt”. A Turbigo 27—50 telefon­számot kell felhívni, mire az országszerte több he­lyen működő repülő-klubok gépein pilótaorvosok siet­nek az országúton, vagy el-. dugott helyeken fekvő be­tegek segítségére, * — Angliában vizsgálatot folytattak a mongolkór okainak kiderítését. Meg­állapították, hogy a köz­ponti idegrendszer veleszü­letett rendellenességében szenvedő újszülöttek száma rendkívül nagy volt Lon­donban, az 1962—63-as év­ben, különösen ködös tél idején. Abban az időben a szokottnál nagyobb volt a légkör szennyeződése. Az orvosok felfedezésükkel rá­mutattak a szennyezett lég­kör és az abnormls szüle­tések nyugtalanító össze­függésére. mata-sor elkészítésére, —* amely a golyóscsapágy gyárban tíz ember felsza­badítását tette lehetővé. A „Vörös Proletár”-gyárban működő automata fogaske­réksor költségei 11 év alatt térülnek meg. Sok esetben előfordult, hogy az automa­tizálással az egy-dolgozóra jutó termékmennyiség nö­vekedett, viszont az önkölt­ség olykor ötven százalék­kal nőtt. Számos adat felhívja a figyelmet arra, hogy le kell számolni az élő munkával mindenáron való takaré­koskodásnak és a holtmun­ka közgazdasági becsülésé­nek gyakorlásával, s a technikai fejlesztés problé­máit, egyebek között az automatizálás kérdéseit a munkatermelékenység tu­dományosan kidolgozott el­mélete alapján kell megol­dani. „Az öncélú automatizá­lásra senkinek sincs szük­sége” — állapítják meg a szovjet közgazdászok. Flaska Menyhért életé­ben nagy szerepet játszik a 4-es szám. 44 éves, negye­dik feleségét nyövi, 4 fél­testvér gyermek atyja, Du­da utca 44. szám alatt la­kik és négyszer nyert már fogadást a következő mu­tatvánnyal. Leül a székre, fejét hátmhaitja a támlára úgy, hogy egv 20 filléres meg tudjon állni az ádám­csutkáján. Ekkor nyomják kezébe a 4 literes demi- zsont — persze tele borral —, s 5 annak tarta'mát egy hajtókára issza ki úgy, hogy a 20 filléres sem esik le közben az ádámcsutká­járól. Utoljára e hó 4. napja szólt bele az életébe. Akkor kapta meg vállalatánál a felmondólevelet, miután 4 év alatt pont negyvennégy­szer ment be részegen a munkahelyére. Mondhatná valaki: Hogyar tűrték el 4 esztendeig ezt e pimaszsá­gát? Ügy. hogy emberséges munkatársai mindig bíztak Olyan mint a higany. — Akkor is csupa feszültség, ha látszólag nyugodtan ül az asztalnál. Kimondottan intellektuális típus. Filig­rán termetű, azt mondják róla, hogy a próbán egy pillanatra sem ül le, mert az a véleménye, ha leül a rendező, akkor leül a da­rab is. így ismerik bará­tai (mert ellenségei nem igen vannak) Lovas Editet, a kecskeméti színház ren­dezőjét. ö most a szolnoki szín­ház vendége, és az ő elgon­dolásai nyomán formálódik Huszka Jenő népszerű ope­rettje, a „Mária főhad­nagy”. Nem az operettről kez­dünk el beszélgetni, hanem Lovas Editről. Aki tizen­egyedik éve rendez és már túl van az ötvenedik pro­dukción. Ennek fele zenés vígjáték és nagyobb da­rab. — Ennyi elég is rólam. Nem? — Ezt kérdezi a rög­tönzött életrajz végén, az­tán sürgősen áttér az éppen rendezett darabra, most ez érdekli csak. — Hányadszor rendezi a Mária főhadnagyot? — Először. Nem jó fel­melegítve egy-egy rendezés különösen rövid időn belül nem. Hiszen tudja, egy gyereket sem lehet kétszer megszülni... A második rendezés az mindig rutin­munka szokott lenni és azt a színészek is megér­zik. Sokkal izgalmasabb az úi darabbal való talál ko- zás. — Milyen lesz a Mária főhadnagy? — Az én felfogásomban a színpadi stílust már ele­ve meghatározza az, hogy nem kitalált alakról ha­nem történelmi személvek­ről van szó. Természetesen a* onepptt idényeinek át­formálva. Az operett-vaió- sáff sohasem azonos az élet valóságával. A színpadra a festői naturalizmus elve alapién állítjuk be a ké­peket. — Sokan azt mondják, hogy az operett már... — Ne Is foly+assa. Az operett nem halt meg, és hadd idézzem Iehár Fe­renc egvik mondását, talán nem pontosan szó szerint. de a lényeget jól kifejezi: „Az ooerett soha nem fog elhalni, legfeljebb azok. akik nem tudnak mit kez­deni vele”. Na?v tömeg tgénvlj az operettet és a színházak feladata az. hn»v ezt az igényt igenis Ideié, ejtsék magas színvonalon és felles «arőh"dohác<:!>l, — Milyen az együttmű­ködés? a jó szó nevelő erejében. Tehát abban Is, hogy a tö­méntelen fejmosásra egy­szer csak megváltozik Flas­ka Menyhért. Mert ilyesmi azért megesett már a törté nelem folyamán. Flaska erre számolatlon ígéretet is tett Midőn hu­szadik alkalommal jelent meg részegen a brigádban és bizonytalan reflexei kö­vetkeztében a kirakat« Ma­kón át tört lei az ajtó he­lyett. termelési értekezle­ten f!gy"i meztette őt a kol­lektíva. Rendkívül tapint» tosan. Körülbelül így; — Nézze, Flaska kartárs. Magának gyerekei vannak Hogy gondolta maga: tor­natrikóban, tehá- ma'dnem pucéran — sérülés nélkül lehet átgyalogolni a kira­katüvegen? Jól van. jól van, azért nem kell sírni... Mi is emberek vagyunk... Fiaskóból ekkor szakadt fel a régóta visszatartott önkritika —- Alávaló gazember a — Erre csak azt felelhe­tem: Kis ország vagyunk. Jól ismerem a díszletter­vezőt, Kecskemétről jött a vendégkarmester, dolgoz­tam már együtt a koreog­ráfussal, szóval az össz­hanggal nincs baj. Ez annál is fontosabb, mert hiszen egy ilyen produkció a társ­művészetek összességével együttműködve jöhet csak létre. — Üzen valamit a szol­noki közönségnek? — Igen. Mégpedig azt, hogy úgy nézze a zenés darabokat: a színészeknek itt jól kell énekelnie, ját­A szolnoki járműjavító teherkocsi osztályának ki­lenc ifjúsági brigádja — kilen cver.egy ifjú — ja­nuár 6-án elhatározta, hogy felszabadulásunk évforduló­jára kitesz magért. Minde­nek előtt azzal, hogy a rá­juk váró gazdasági felada­tokat kifogástalanul elvég­zik. így az egyes brigádok­ra, csoportokra eső darab­számos tervet pontosan, időre teljesítik. Különös figyelemmel lesz­nek az egy-egy kocsi javí­tására fordítható idő be­tartására is. Ma már az egész ország­ra kiterjed a sportorvosi hálózat, 1964-ben Sásdon megnyílt az egyetlen hiány­zó járási rendelő is. — Ar Országos Testnevelési és Sportegészségügyi Intézet iránvításával és ellenőrzé­sével Magyarországon 166 rendelő működik — ebből 9 a fővárosban. Budapesten kívül Debrecenben, Szege­den, Miskolcon, Pécsett és Győrött van Inézet. 1954- ben a sportorvosok több mint egymillió vizsgálatot és csaknem kétszázezer kezelést végeztek. Nagy feladat hárult a válogatott keretek negyvenkét orvo­sára. akik idehaza és kül­földön is, mint például a nevem, ha még egyszer jé­ger felsőben megyek neki a kirakatüvegnek, kariársak. Eljött a nap, amikor Flaska harmincadszor vető­dött be részegen, bár meg­késve a munkahelyre. Ek­kor a szag!ószerve volt ép­pen tompultság alatt, s nem vette észre, hogy ben­zingőz terjeng . raktárban. Rágyújtott s a kis épület galdeszra ment. ö csodával határos módon életben ma­radt, mert a robbanás ere- je egy kocsiderék sódert dobott rá. — Nzgyon megijesztettél bennünket, rossz kutya! — feddték őt a társadalmi bi. rósági tárgyaláson rmmka- társaí. — Azt hittük, te is együtt égtél a raktárral... Reméljük, ez egy életre szóló tanulság volt szá­modra? Ö bűnbánóan lehajtotta bús feiét, s mikor az első könnycsepp vézrgpördü!t orcáján, a társadalmi bíró odament hozzá és engeszte­szania, táncolnia. Sőt egy háromszor megismételt tánc után is jól kell játszania. Egy háromórás előadás fi­zikailag is imponáló igény- bevétel. S az operettet ép­pen az élteti, hogy a színé­szek mindent megtesznek, a hármas igénybevétel el­lenére kellemes szórakozást nyújtanak. Lovas Edit hisz. az ope­rettben és elsősorban hisz az általa rendezett darab­ban. Reméljük premier után nyugodtan előléptet­hetjük Mária főhadnagyot mondjuk századossá. A jó eredmény feltétele az eddiginél pontosabb munka. Ezért úgy intézik személyes dolgaikat, hogy igazolatlan mulasztás ne le­gyen. Viszont mindezek mellett több időt fordítanak — hisz fiatalok — a szó­rakozásra, tanulásra. Elhatározásukkal egyidő- ben felkérték az üzem va­lamennyi brioádiát, csatla­kozzanak felajánlásukhoz. Az adott szó beváltását el­ső alkalommal március 21- én, a KISZ megalakulásá­nak évfordulóján teszik mérlegre. tokiói otlmpián fontos te­vékenységet folytattak. A beruházások közül a leglényegesebb, hogy a győri intézet új helyiséget kap és több rendelőt kor­szerűsítenek, felújítanak. A budapesti Alkotás utcai sportkórházzal kapcsolat­ban is akad gondjuk az intézet vezetőinek. Tervbe vették ugyanis az Alkotás utca kiszélesítését, s ezért a kórház több épületét, előreláthatólag az elkövet­kező években le kell bon­tani. Az év első felében lesz a határideje annak a tervpályázatnak, amelyen elfogadják, hogy a kórház területén milyen formában épüljön meg az új pavillon, lóén rázta meg a vállát; Mondván. — No, azért! Nem bocsátották el, mert ugye, aki ilyen megrázkód­tatáson esett át, emberte­lenség volna tovább szomo- rítani. Másrészt meg a négy gyerek, harmadsor­ban pedig hogyan lehetett volna havi 1 forint 50 fil­lérjével levonni fizetéséből a raktár árát, ha menesz­tik?! Végre elérkezett a negy­vennégy edszeres részeg munkanap. Flaska rendkí­vül ingatag állapotban, ám­bár nagy önbizalommal lá­tott — villanvszereléshez. A brigád furcsállotta. h>gv rövid másfél óra leforgása alatt keresztoi-kasul hálóz­ta villanydrófta! a műhelyt, de mire é'zbekaptak, már késő volt Tizenhét embert raffas"tott gépéhez, szer­számjához a feszültség. Annyira, hogy el sem tud­ták engedni e fémholmiknt. Szerencséjükre a hangju­kat szabadon hagyta az áram, így addig ordítottak, míg megmnntetiék őket. Ekkorra aztán elfogyott az ő türelmük is. A főnök — közkívánatra — azonnali MÜVEK - ALKOTÓK A kunszentmártoni József Attila szobor Valljuk be, az utóbbi években sem kényeztettek el nagyon bennünket szob­rászaink jó köztéri szob­rokkal. Éppen ezért külö­nösen öröm, ha egy-egy jó szoborral találkozunk. Ezek közé — a jó köztéri szobrok közé sorolom a múlt év októberében fel­avatott kunszentmártoni József Attila szobrot is. Ez a szobor fiatal mű­vész, Csontos László alko­tása. Munkája általában mindenki tetszését meg­nyerte. — Valamennyien, akikkel beszéltem, szépnek találták. Ezért talán kissé különös, hogy én most mégis arról igyekszem meggyőzni az olvasókat, hogy a szobor valóban szép. De ehhez az állítá­somhoz magyarázattal is szolgálok, és talán olyan részletekre hívhatom fel figyelmüket, amelyek ed­dig elkerülték érdeklődésü­ket. A fiatal alkotó művében a költő gondolkozó, mégis dinamikus alakját akarta megragadni. Az előbbi célt a szobor bizonyos statikus- ságával érte el, az előre lépés ellenére a testsúlyt a két lábon egyenlően osztot­ta meg. És ez feltétlenül egyfajta statikusságot, nyu­galmat kölcsönöz a mű­nek. A lábak, a csípők síkjá­tól eltérő síkban fogalmaz­za meg a felsőtestet. — A törzset mintegy kissé el­csavarva. Ennek az irány­nak mond ellent a fej tar­tása. Egészében véve a szo­bor kontrapostosan szer­kesztett, ezáltal válik tér- kompozícióvá, a lá"”an és mégis erőteljesen hullámzó formák összességévé. Az előre nyújtott bal kar tétova mozdulata talán a költő ideges reagálását akarja kifejezni, ám a jobb kar tanácstalansága nincs teljes összhangban a szobor egészével. A lesze­gett fej mást sugall. A ka­rok azonban nem távolod­nak el annyira a törzstől, hogy ez megbontaná a szo­bor tömbszerűségét. összegezve tehát az el­mondottakat, örülünk a kunszentmártoni gimnázium előtt álló szobornak, és teljes egészében osztjuk azoknak a kunszentmárto­niaknak az örömét is, akik büszkék rá. hatállyal kiadta Flaska Menyhért útját. No, de a sok megpróbál­tatáson átesett ember ek­kor mutatta meg. mennyire megedzette őt az élet. Ösz- szeszedte minden emléke­zőtehetségét, így kitalálta, hogy neki bizony sajog. De hol is sajog? Az ám! A bü­työk a nagyi ábauiján! Még a háború következtében. Nosza, a felmondást követő percben már loholt az SZTK-hoz. Ott irtóztató jajgatás közepett, sántikál- va esett be a rendelőbe. Űsyannyira, hogy elsőse­gély után kiírták őt beteg­nek. Ezzel a dokumentum­mal meg cem állt az egyez­tető bizottságig, ahol is elő­adta, hogy őt kegyetlen fő­nöke betegállományában! képes lenne utcára tenni; Nagy ha*ást váltott ki ez a kijelentése. — Hát hol élűnk, elvtár­sak?! Az erdőben, vagy a demokráciában?! Azok az idő elmúltak, kérem! Ekként politikai színeze­tet is nvert az ügy, és Flas­ka Menyhértet nem lehe­tett elbocsátani... Csak tizenöt nap múl­va... De akkor aztán iga­zán. Tóth István Automatizálás — miért és mennyiért ? Rideg Gábor Azok az idők elmúltak! — ht — Kik lesznok o legjobbak ? Egymilliónál több sportorvosi vizsgálat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents