Szolnok Megyei Néplap, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-01 / 1. szám

WB5, Január 1.' SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Baráti küldetés ARA IV V GHÁNÁBAN Odakinn szitál a hő, fe­hér a járda, az úttest, ide- benn a sarokszoba asztalá­nál az egyenlítői nyárról, Afrikáról, a család „máso­dik otthonáról” folyik a szó. Dr. Jilly Pongrác más­fél évvel ezelőtt, 1963 má­juséban családjával együtt elköltözött Ghana főváro­sába, Akkrába, ahol mint haematológus és transzfú­ziós szakorvos az akadémia orvostudományi kutató in­tézetében dolgozott. Az in­tézet kérésére meghosszab­bította szerződését a követ­kező 15 hónapra, de az ün­nepeket idehaza tölti. Meg­érkezése óta tart a vendég­járás. Milyen az élet Afri­kában? Hogy lehet meg­szokni a trópusi időjárást? Záporoznak a kérdések, s a rokonszenves házaspár nem győz válaszolni. Ami­kor kifogynak a szóból, rö­vid pihenőre előkerülnek a fényképek pálmafákkal, la­pos tetejű épületekkel, ten­gerparti tájakkal, a miköz­ben az eredeti ghanai ká­véból főzött kitűnő feketé­ből megkínálják a vendé­geket, ablakot nyitnak a sokszor emlegetett, és még­sem eléggé ismert afrikai ország, Ghana életére... A város. Félmillió lakos, szétszórt település, egyenlí­tői éghajlat, tengerpart La­kásunk az Airport Area vá­rosnegyedben van, a mun­kahely ettől nyolc mérföld- nyire. Az akadémia gépko­csit adott személyi haszná­latra, ezzel közlekedtünk. Autóbusz, villamos nincs, taxik és több kisebb teher­kocsi bonyolítják le a for­galmat. A tenger felől ál­landóan érkeznek a sűrű felhők, néha olyan alacso­nyan, hogy a házak között gomolyognak, s rávetődő árnyékunk is meglátszik rajtuk. Amikor megérkez­tünk, kezdődött az esős év­szak hatalmas felhőszaka­dásokkal. A levegő egyéb­ként is állandóan páratelt volt, 80 és 100 százalék kö­zött. A hazulról velünk ho­zott bőrholmik, cipők, de még a szegedi paprika is azonnal megpenészedtek. Ezeket villanymelegítővel fűtött szekrényekben kel­lett tartanunk. A paprikát pedig ghanai fűszerekkel helyettesítettük. A magyar konyhát persze megtartot­tuk, ennek — dicsekvés nélkül mondhatjuk — Afri­kában Is híre van. Az Akk- rában megtelepedett kül­földiek. ha a magyaros­ról esett szó, Bartók, Ko­dály neve, a Hungárián Revue legújabb száma után a magyar konyhát emleget­ték leginkább. Túrós csu­szát, vagy rétest is készít­hettünk, noha tehén tartás nincs azon a tájon. Dobo­zokban árusítják az impor­tált túrót. Rengeteg a gyü­mölcs: datolya, banán, mo­gyoró, grape fruit... Csak a jó hazai alma hiányzott a gyerekeknek. Néha előfor­dult az üzletekben, persze méregdrágán. 2 ..... B ennszülöttek és fehérek. Legalább nyolcféle néger törzs, ugyanannyi nyelv. Egymást csak a volt gyar­matosítók, az angolok nyel­vén értik meg. Az angolok gondosan ápolták a törzsek közti ellentéteket. Eltávoz- tukkal itthagyták az egyet­len eszközt, amely meg­könnyíti a törzsek kapcso­latát, közeledését, megérté­sét. Az iskolákban angolul tanítanak (amerikai, angol éu ghanai tanítók), angol­nyelvű az újság, rádió, az irodalom. A mi gyerme­keink, Gábor és Eszter is. angol iskolába jártak. Gá­bor kitüntetést is kapott ev végén, olyan jól megtanult beszélni. Mondanom sem kell. hogy a kis fekete paj­tásokkal éppoly nagysze­rűen megértették egymást, mént például idehaza. A „bennszülöttek” egyébként barátságosak, kedélyesek, zene. és táncművészetük rendkívül fejlett. A fehé­rek iránti ősi ellenszenv ki­veszőben van, bennünket például mindenütt barátsá­gosan fogadtak. A legmű­veltebb ghanai réteg, az európai iskolákon nevelke­dett hazai értelmiség pedig kulturális, tudományos munkában is teljesen egyenrangú a fehér kollé­gákkal. 3 _ A termeszek. Két héttel Akkrába érkezésünk után váratlanul meglepték a vá­rost. Sűrű rajokban, való­ságos felhőkbe zúdultak a házak közé, s bár herme­tikusan elzártuk a lakás összes nyílását — a mosz- kitóháló egyébként is az ablakon van — mindenhon­nan előbújtak a szárnyas hangyák, felfalták a legki­sebb morzsát is, aztán reg­gelre elhullatták hártya­szárnyaikat, úgy kellett ösz- szesöpörni, s ezzel vége is volt a fergeteges tiszavirág- áradatnak. Nem messze a lakásunktól ott vannak a termeszkúpok, ezek a szi­lárd, kemény építmények, s ha nincs is rajzás, a ter­mesz állandó vendég a ház­nál. Van persze csecselégy, moszkitó, színes gyíkok számtalan változata, és mérges kígyó. A kertünk­ben is volt, a gyerekeket mindig féltettem, ha a kert­be mentek játszani. Néhány év múlva persze elhúzód­nak a környékről, nem ked­velik az ember társaságát, de a mi házunk, mint em­lítettük, nemrég épült... 4 „ _ ljm Rabszolgavár a tenger­parton. Elminát minden fe­hér embernek látnia kelle­ne. Mi is megnéztük. Pál­mák, vakító napfény, ten­gerpart, apró házikók, segy komor épület: a rabszolga­vár. Tulajdonképpen erő­dítmény, 1482-ben épitették a portugálok. A város neve is portugál: El mina, a bá­nya az aranyra emlékeztet, itt hajózták be az ország­ban összeharácsolt aranyat. Az ország régebbi neve: Goid Coast, Aranypart... Persze, a leleményes fehé­rek gyorsan rájöttek, hogy van itt az aranynál is na­gyobb érték, s bányászni sem kell: a rabszolga. Az el- minai várerődben gyűjtöt­ték az összefogd osott nége­reket. Komor falait, hosz- szan elnyúló kerítését, dí­szes főbejáratát sok kénen megörökítettük. Ma már barátságos idegenforgalmi látványosság, mosolygós fe­kete rendőr teljesít előtte szolgálatot, gyerekek ját­szadoznak az udvarán, s a régi ágyúk elhagyottan me­rednek a falak tetejéről a tengerre. Az Aranypart mentén mindenütt állnak még a rabszolgavárak. Az embertelenség emlékművei. 5 _ Egészségügy. Majdnem hétmillió lakosra ötszáz or­vos jut. Ez a kedvezőtlen arány rohamosan javul. Minden nagyobb városban működik már kórház, má­sutt egészségügyi szolgálat. Körorvosok nincsenek. A súlyosabb betegeket kór­házba szállítják. Külföldről tervszerűen szerződtetik a szakorvosokat, kutatókat, így kerültünk mi is Akk­rába. Mint haematológus első­sorban a vérsejt betegsé­gekkel, a malária és a sar­lósejtes vérszegénység ösz- szefüggéselvei foglalkoztam. Nyolcezer vérmintát gyűj­töttünk, elsősorban ötéven aluli gyeremekektől, ezek rendszeres feldolgozása vár ránk a következő időben. Részt veszünk a nagy ma­láriaellenes hadjáratban is. A kormány elrendelte, hogv a főváros környékén gyö­keres moszkitóirtást kell rendezni, ennek eredmé­nyeit. hatását tudományo­san feldolgozzuk. Az intézetben egyébként a világ minden tájáról ér­kezett kitűnő szakemberek­kel és a tehetséges fiatal ghanai orvosokkal együtt dolgozhattam, rendszeresen kicseréltük tapasztalatain­kat. Kiléptünk a szűk nem­zeti, sőt európai keretek­ből, hatalmas új területek ismeretével gazdagodtunk, ez pedig a hivatását szerető orvos szempontjából felbe­csülhetetlen értékű. * Néhány hét múlva ismét útrakel a Jillv-család. Tél közevén indulnak s a leg­forróbb nyárba érkeznek. Repülőgépnél hat és fél óra az út Európából Akkrába. Kisebb lett a világ, köze­lebb kerültünk egimáshoz. Akik bennünket képvisel­nek, mint dr. Jilly Pongrác és családfa is, a barátság szálait erősítik hazánk és a fekete földrész lakói között, A barátság és az egyiivé- tartozás diplomatái ők, tá­vol a hazától, abban az or­szágban, amelynek népe végre saját magának akar­ja megteremteni az Arany Ghánát... Feliegvezte: Bertalan Lajos g'^«»mK»»w-JOTIOCTX»»;MWXXIOOOCOtlOOOOCIOOÜOOO|Milocn«1onnf.CTw>yv-<-.v. Húsz esztendő A Néplap felszabadulási pályázata Jövő tavasszal, 1965 április 4-én ünnepeljük hazánk felszabadulásának huszadik évfordulóját. Az elmúlt két évtized gyökeresen átformálta or­szágunk arculatát, s nincs talán egyetlen olyan ember, akinek élete ne példázná ezt a mélyreha­tó történelmi változást. A nagy törtére'mi sors­forduló apró mozaikköveit szeretnénk összegyűj­teni. amikor pályázatot hirdetünk és kérjük ol­vasóinkat, ÍRJAK MEG életüknek azt a legszebb, legkedvesebb élményét, amely legjobban példázza, hogyan változott meg hazánk felszabadulása után a magyar nép sor­sa. Várjuk valamennyi kedves olvasónk levelét. A pályázatra beérkezett írások leeiobbiait január 1-től folyamatoson közöljük. A meztelent írások közül a legjobbakat magas jutalomban részesít­jük. I. DÍJ UTAZÁS A SZOVJETUNÓBA Ezen kívül még sok jutalmat osztunk ki. A pályá­zat elbírálása és a jutalmak kiosztása 1965. ápri­lis 4-én, a felszabadulási ünnepségek keretében történik. A Szolnok megyei Néplap Szeritcsziosege MWWWWWWNMBltWft MWWainOOPllOOOOMOí > Jászberény egészségügyi fejlesztése Kórházbővítés, nővérszállás — Épül az új rendelő A 210 ágyas jászberényi kórház túlságosan szűk volt a város és a járás betegei­nek gyógyítására. A város és a járás veze­tői 6—7 éve kezdtek ta­tológiai szakrendelés. Egy­részt ez indokolja, hogy az egészségügyi intézmények közé soroljuk, másrészt pe­dig az, hogy a fürdő vizét hivatalosan gyógyítóhatású­nak minősítették; Január elsejétől törések után, reu­matikus bántalmak stb. ese­tén küldenek Jászberénybe a környékről betegeket. (v. p.) Jól érzik magukat a nővérszállás lakói: Torma Piroska, Tóth Irén Híradás a megye borpincészeteiből Tízezer hektoliter újbor került forgalomba Jászberényre hárul Sékésmegye ellátása is Két új feldolgozó telep létesül 1965-ben Negyedévenként 6 ezer hektoliter bort Jogyaszt a megye nácskozni a fejlesztés lehe­tőségeiről. Az volt a cél, hogy lehetőleg saját ere­jükből, a rendelkezésükre álló községfejlesztésd alap­ból gondoskodjanak a kór­ház körülményeinek javítá­sáról. Az együttműködés eredményeként azóta több új osztályt építettek vagy újítottak fel. Először elkészült a 40 ágyas új gyermekosztály, majd a szülészet Két éve kezdték meg a sebészet korszerűsítését: a földszin­tes épületre emelet került, néhány kórtermet bővíttet­tek, központi fűtést szerel­tettek be. Az emeletre december közepén költöztek be a nő­vérek. A csinosan berende­zett 2—3 ágya: szobákban otthont talált valamennyi ápolónő, aki korábban al­bérletben lakott. Januárban újabb nővéreket vár a kór­ház. őket is el tudják he­lyezni a nővérszálláson. A földszintre azonban még nem költözhetett visz- sza a sebészet Több hó­napja a kórház saját szak­emberei javítják a megyei tanács Épületszerelő Válla­lata által hagyott hibákat. Most tervezik az új had­osztály t. A szülészet mel­lett, előreláthatólag 1966 nyarára készül el. Felépíté­séhez segítséget ad a mi­nisztérium és a járás köz­ségei is. S a két ütemben — 57—59-ben — épült Ren­delőintézet megépítéséhez, valamint a kórház fejlesz­téséhez is társadalmi raui- kával járultak hozzá az üzemek, különösen a Hű­tőgépgyár és az Aprítógép- gyár dolgozói. A községek évek óta fi­zették a hozzájárulást az új Tüdőgondozó Intézet 'el­építéséhez. A korszerű, mo­dern épület a szabadtéri színpad mellett lesz. Már megkezdték az építését, s a terevek szerint 1965 őszére befejezik. A fürdő elkészüléséről hírt adtunk már. A gyógyí­tó-, a termál- és a kád­részleget mint. többen Ke­resik fel. Biztosított bete­gek. részére működik már a fizikoterápia és a reurna­Azonnali belépésre keresünk szövőátképzős munkakörbe 16 évet be­töltött fiatalokat. La­kást biztosítunk. Jelent­kezés levélben: Hazai Pairmfszörőgyár. Buda­pest, IV., Baross u. 99. Nincs különösebb nyoma a megye pincészeteiben a megnövekedett ünnepi bor- fogyasztásnak, mert az ősz folyamán minden tárolótér megtelt musttal és igen nagy gondot jelentett az újbor elhelyezése. 42 ezer hektoliter bort tárolnak a Szolnok megyei pincésze­tek, s ahogy fogy a kész­let úgy vásárolnak fel a szövetkezetektől, a háztáji gazdaságoktól szerződésileg lekötött, egyszer fejtett új­bort. A számlások szerint még 16 ezer hektoliter őszi termés vár beszállításra, aminek egyrészét már két- fejtésű állapotban vesznek át a megye pincészetei, A Csongrád—Szolnok Vi­déki Állami Pincegazdaság szegedi központjában szer­zett tájékoztatásunk sze­rint az újbor minőségén sokat változtatott az elmúlt őszi esős időjárás, mert keményebbek, savasabbak lettek a borok a vártnál. Ez azzal járt, hogy meg- könnyült az ú j bor kezelése, másrészt ál'óképesebb az áru. Emiatt novemberben már forgalomba kerülhe­tett a derített, tisztított, egyszóval megfelelően ke­zelt újbor és első jelentő­sebb szállítmányként a ho­moki pincészet 800. míg a szolnoki 840 hektolitert adott át a kereskedelem­nek. Azóta a megye min­den pincészete forgalmaz­za az úibort. csupán a sza- ioli ideiglenes tároléh'dven tartalékolnak ?5 ezer hek­toliter egys7er-fejtett ter- mét-f. pTT'5* feldol­gozásra szánnak. Ttt heten­ként k°tszer ei'enőrzik a bor minőségi állanotát. la­boratóriumi elemzés útján. Az állami nir-eegazrlecág területén máz an ezer hek. toliter bort készítettek elő VeresVoftelmi forgalomra, nmiMl 10 ezer már a fo- -mer-r+ö'rhoz korii H. fi, megyében igen ielpntőz foladzf bárul a íén-rberénvi nineéq-,etro. pmelv Keepoft szelnek város fOlát-cálta. mée?r.ászt a <ínvi köz­-retbe-n is fergalmozzn a V*Ozf. és p?onVfzí1| -i TZéVés megvei ér+élmní+S -'-.íoto, 1 teket: Orosházát és Gyulát látja el áruval. Csongrád megyének szintén szállít palackozásra előkészítet* bort: a szőregi töltő üzem­be indít útnak szállítmá­nyokat. De Berényben is nagy a helyhiány. A megnövekedett termés feldolgozása nagyon sok gondot okozott az elmúlt őszön. — Bebizonyosodott hogy kicsi a pincészetei kapacitása a forgalomhog képest Ezért került sor ar. ra, hogy 1965 év őszére kél új feldolgozó telepet létesí­tenek a megyében és ezen­túl 32 ezer hektoliteres tá­roló tartály kapacitással növeljék a tiszakürti pin­cészetet. Az új feldolgozó egység létesítésére Homo­kon és Jászberényben ke­rül sor. Ez évben ezekben a pincészetekben csupán 7—8 ezer mázsa szőlőt dol­goztak fel, míg az újon­nan építendő borászati kombioát egyenként 20 ezer mázsa termés feldol­gozására képes. Az új tele­pek a legkorszerűbb és nagy teljesítményekre ké­pes szőlőbogyózó géppel, lé­elválasztó berendezéssel, présgépekkel, törkölvtováfc- bítóvai lesznek ellátva. A kivitelezéssel kapcsolatos tárgyalások most folvnak és az állami pincegazdaság tervei szerint a következő évi szüretben már mindhá­rom új létesítmény be­kapcsolódik. A fogyasztásra előkészí­tett úibort csupán belföl­di ellátásra használiák, de a következő negyedév : rán a külföldi piac igénye sze­rint exportra kerül a Jász­berényi Ríziipg. A könnyű italú zamatos alföldi bor után mind nagyobb az ér­deklődés. s várható, hogy az új termés tovébb öreg­bíti a magyar borok vi­lághírnevét. Pzolnok megyéken ió ke­letié van a boroknak, amit a számok is bizonyítanak. A tászherKnvi nlnrészet 837. a szolnoki 4700 kpfcto- líterrol ínmii a menve ne­fil1i<+Áí'óVin,z TíTV kÖ­7p] *>oon fa pírtól? tp-r a havi ■foiTyrocrz+^Q r) <«’7Ölr/'tV£l'7Atí nincészetek mán túl. T. #

Next

/
Thumbnails
Contents