Szolnok Megyei Néplap, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-07 / 5. szám

1965; Január 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Számvetés a múzeumokban A múzeumok tudományos munkát végző népművelési intézmények és ezért a megye területén folyó tu­dományos munkából alapo­san kiveszik részüket. Régészeti kutatásunk ez. évi fő feladata volt, hogy a Nemzeti Múzeummal kö­zös szervezésben megkezd­jük a Tisza II. vízlépcső te­rületének előzetes régészeti feltárását. Elmondhatjuk, hogy a tervszerű munka, amelyhez a megyei tanács külön költségkeretet biztosított, országos visszonylatban Is jeles eredményeket ért el. A Tiszafüred melletti bronzkorvégi temető nagy­szerű kerámialeleteit a Múzeumi Hónap külön be­mutatóján láthatták láto­gatóink. Az Abádszalók melletti feltárások, a Tisza- part menti leletmentések a csiszolt kőkortól kezdve számos nép jelentős emlék­anyagát hozták felszínre. — Legkiemelkedőbb közülük egy 211 sírból álló avar temető aranyveretekkel és egyedülálló üvegkürtjével. (Ásatója részletesebben Is­mertette a Néplapban.) — 1964 decemberében hat me­gye szakembereinek jelen­létében került sor a jelen­tős eredményekről való beszámolásra, amelyen a tanácsok és a Vízügyi Igaz­gatóság egyes vezetői is résztvettek. Tudományos munkánk egyik legnagyobb eredmé­nye a szolnoki régészeti történeti állandó kiállítás megnyitása, amely a felsza­badulás óta gyűjtött régé­szeti anyaggal ad számot a megye területének érde­kes fejlődéséről. A kiállí­tás nemcsak a látogató kö­zönség, hanem a bel- és külföldi szakemberek tet­szését is kivívta. Nyugod­tan mondhatjuk, hogy ide­genforgalmunk egyik vonzó eszközévé vált. Országos régészeti konferencia, or­szágos múzeumigazgatói ta­nácsülés, a Magyar Törté­nelmi Társulat vándorgyű­lésének többszáz szakembe­re tanúsítja ezt. Néprajzi kutatásunkban a fokozott tárgygyűjtésen kí­vül Szolnok megye néprajzi atlaszának gyűjtőmunkája is folyt, amely akadémiai felada­tunk. Megjelent a kétszáz­oldalas atlaszkérdőív s en­nek alapján 18 községben folyt rendszeres gyűjtő­munka. Pontos feladat a néprajzi tárgyak gyűjtése is. Külö­nösen a mezőgazdaság, a kismerterségek és a viselet gyorsan kivesző tárgyalnak minél teljesebb megszerzé­se a cél. Ezernél több nép­rajzi tárgy került a megye múzeumaiba — köztük remekbe szabott cifra szűr, népi bútor is. Az elmúlt évek gyűjté­séből Szolnok megye első népművészeti állandó kiál­lítását rendezték meg a múzeum dolgozói Szolno­kon, igen gazdag és válto­zatos anyaggal. Terven felüli feladatként az Országos Műemléki Fel­ügyelőség részére 34 Szol­nok megyei község népi műemlékeinek felmérését, fotózását is elvégezték ku­tatóink, ez a munka a mú­zeum adattárát is jelenté­kenyen gazdagította. Helytörténeti és legúiabb- kcri kutatásunk eredmé­nyeiről gyakran olvasha­tók cikkek, tanu'mányok a Néplap és a Jászkunság hasábjain, de a múzeumi adattárak az így közreadott anyag sokszorosával gyara­podnak. A múzeumok az állandó kiállításokhoz szükséges tár­lókon. vitrineken kívül gazdagodtak az anyag el­helyezésére szolgáló rákiá­lt berendezésekkel, búto­rokkal. A szolnoki múzeum restaurátor műhelye kor­szerű laboratóriummá fej­lődött, fotólaboratóriumunk is el tud végezni minden múzeumi feladatot. Nagy kár azonban az, hogy a túrkevei múzeum Finta-gyűjteménye részére tervezett kiállítóterem épí­tése ez évben az ÉM. Szol­nok megyei Állami Építő­ipari Vállalat hibájából semmit nem haladt előre. Az 1963-ban kiásott alap­gödrök körül csak az oda hordott építőanyagokat bo­rította be a gyom. A tisza­füredi múzeum épületének belső felújítása azonban szépen halad előre. A múzeumok népművelő munkájában a Szolnoki Kulturális Hetek sok ren­dezvénye, az állandó kiál­lítások mellett különösen sikeres volt az Országos Múzeumi Hónap Szolnok megyei Programja. Tizen­nyolc kiállítás, 45 tárlatve­zetés, 27 előadás, 2 város- ismertető, 1 kirándulás zaj. lőtt le októberben, ame­lyen 23 601 látogató vett részt, köztük szocialista brigádvezetők száznegyven fővel, Hazafias Népfront városi és községi titkárai hetven fővel. Kaposvári Gyula AKIK MINDENES1E MOZIBA MENNEK Mint apró szentjánosbo­garak, fénypontok villan­nak a fehér vásznon és né­hány másodperc múlva megjelenik a kép: Film­színházunk bemutatja a Talpalatnyi föld című ma­gyar filmet, A két mozígépész feszült figyelme feloldódik. Hajdú János hátradűl székén és ? vetítőgép mellől figyeli a filmet. Keze egy állítógomb közelében pihen, időnként csavar rajta egyet SZÜLŐK I* lóSOMA A „második otthon“ és a szülői ház kapcsolata Essél nem soh helyen dicsekedhetnek — A fókusz üzemelés közben eltolódik és ezért állandóan utána állítjuk — mondja, mikor kérdő pil­lantásomat látja. A feje fölött kis kereszt alakú ábra látható. Időn­ként odapillant, mert csak akkor éles a kép, ha a fó­kusz kivetített képe a ke­reszt metszőpontjában van; A sötét géptermet egy ap­ró asztali lámpa világítja meg. A világhírű Zeiss- művek két vetítőgépe hal­kan duruzsol. Tizenhárom éve üzemelnek, de még nem javították egyszer sem. A másik gépész, Szaiai József a másik helyiségből jött át A filmhíradót haj­totta a csévelőgéppel egyik tekercsről a másikra. A hír­adó mindig „pendlizik”. A „Tisza” és a „Vörös Csil­lag” ugyanazt vetíti. Mosta Tisza moziba viszik át. — Bocsánat, váltani kell — mondják szinte egyszer­re. Mindketten a gépek mel­lett ülnek, szemük a vetí­tővásznat figyeli; — Kapcsold — mondja Hajdú János és szinte ugyanabban a pillanatban megindul a másik gép. A nézőtéren csak annyit vesz­nek észre, hogy az iménti sárgás-fehér kép fehérebbé válik. (Feltéve, ha jó a vál­tás.) Amit kérésén vesznek éssre Közel egy órája figyelem munkájukat. Ezért, mint „tiszteletbeli” tagnak, el­árulják a nagy titkot. Azt, hogy honnan tudják, mikor kell váltani. — Egy-egy tekercs 15— 22 percig pereg. Ha a sza­lagnak a vége következik, a vászon jobb felső sarkában egy fehér karika jelenik meg. Ha ezt meglátjuk. In­dul a másik gép is, a kö­vetkező filmrésszel. A te­kercs végén ugyanazok a jelenetek vannak, mint a másik elején. Abban a pil­lanatban. mikor az új te­kercs vetítése megindul, a másik gép automatikusan leáll. Mikor még késsel oltották a filmet Nem is lennének igazi mozigépészek, ha nem ke­rülne szóba a fütyülés. — Hiába fütyül a közön­ség, úgy sem tudjuk hama­rább elhárítani a hibát — mondja az idősebb gépész. — Szó sincs a ragasztásról, csupán a elszakadt film végét újra befűzzük a gé|j- be. Legfeljebb egv percet áll a vetítés. Ennél hama­rabb képtelenség megcsi­nálni. Észre sem veszem és már vége a filmnek. — Viszontlátásra! — mondják, de nem érnek rí kezet fogni. Egyikük szén- rudat cserél, a másik a csé­vélő mellett áll. Tekercseli a filmet a következő elő­adáshoz« Tóth László T<ár^«ydCT,'mMT;!fb«n a napköziotthonok nem gyermek megőrzőhelyek, hanem az általános iskolák szerves részei, amelyeknek fontos nevelési feladataik vannak. A gyermekek kul­turált, otthonias körülmé­nyek között itt készülnek fel iskolai feladataikra. A csoportvezetőtől közvetlen segítséget kapnak tanulmá­nyi munkájukhoz, ha arra bármikor szükségük van. Közösségben megismerik és elsajátítják a szocialista emberre jellemző magatar­tást. munkában, pihenésben és szórakozásban egyaránt. A napköziotthon neveli a gyermekeket az iskolában szerzett ismereteiknek a gyakorlati életben való fel- használására. Segíti azok­nak az ismereteknek el­mélyítését, amelyek a kö­zösségi élethez a világné­zet és az erkölcsi élet ki­alakulásához vezetnek. El­sősorban tehát nevelőintéz­mény, melyeknek a dolgozó szülők távollétében el kell látni a nevelés és oktatás sokrétű munkáját. Nem a családi nevelést hivatott pótolni, hanem mást, he­lyenként többet kell nyúj­tania a nevelés, oktatás területén. Ezért is született olyan rendelkezés, hogy az isko­lák vezetői a napköziott­honokba a legjobb, széles­körű pedagógiai tapasztplat- tail rendelkező nevelőket osszák be. Természetes az is, hogy a napköziotthonos nevelő egymaga nem képes ellátni népes „családjának” minden nevelési feladatát, hanem munkaterületén te­vékenykedve épít a család az úttörőmozgalom és az iskola nevelőmunkájára. Nem kell bizonygatnunk, annak fontosságát, hogy a szülő és napköziotthonos nevelő folyamatosan igény­lik egymás kölcsönös segít­ségét. Minél több tájékozó­dást kap a nevelő a gyer­mek szülői házban tanúsí­tott viselkedéséről, szoká­sairól, erényeiről, hibáiról, annál jobban megismeri a tanuló személyiségét. Kívá­natos ezért a gyakoribb Nádass József: UJ PATYOLAT Itt a környékünkön szem- reveszek minden frissen nyílt boltot, új portált, fel­tűnt tehát ez a Patyolat­fiók is, eddig még nem láttam. Egy ideig kívülről nézegettem és mert elég sokan léptek be. jöttek ki az ajtaján, kíváncsi let­tem és ha nem is volt ná­lam fehérneműs csomag, én is besétáltam. Két fiatal lány szorgos­kodott a pult mögött és fogadta a vevőket. A hát­térben maradtam és hall­gattam a beszélgetéseket. Egy nagyon elegáns, fia­talos. parókás hölgy mél­tatlankodott: — Hiszen már tegnap- előttre ígérték, micsoda Ki­szolgálás, hogy lehet, hogy még nem kész? Kedves mosollyal, bocsá­natot kérve, válaszolt neki a Patyolat-kartársnő: — A központból azt mondják, hogy sokkal több folt van rajta, mint hogy ön hölgyem, eredetileg mondta... tovább tart, bi­zony. Felháborodva méltatlan­kodott a hölgy: — Az lehetct’en. mald- nem tiszta volt... esek elő­vigyázatosságból hoztam ide, disznóság... na jól van, hát mikor lesz kész? — Csak a jövő héten... és ne tessék elfelejteni a megbánást, mert anélkül hiába igyekszünk, úgyse si­kerül... A hölgy durcásan legyin­tett és már ka is ringott a boltból. Igen elcsodálkoztam. És csodálkozásom növekedett, amikor a következő beszél­getést hallottam. Egy középkorú, nyalka- bajuszú úriember — kezé­ben a slusszkulcsot pör­gette — panaszkodott. — Nagyon magasak a maguk árai... a legutóbb elég volt esv kis tóvátétel. magamba szállás, most meg dupla annyit kérnek, az ön- krib'V-a mellett. Ez árdrá­gítás! Az angyalarcú kiszolgáló­nő széttárta a karjait és csendesen mondta: — Nem tehetünk arról uram, hogy ezúttal megint több gondot okoz nekünk. A minőségi munkát meg kell fizetni. Vigyázott vol­na jobban. Előre figyel­meztetem, ha legközelebb ion. akkor esetleg semmi körül'''én vek között sem vállaljuk a tisztítást, az ügy már reménytelen... A harmadik fél egy fia­talember volt, nagyon sze­rényen viselkedett, lesütötte a szemét, s két tenyerét nyújtotta a kiszolgálónak. Nem láttam, hogy valami is lett volna az üres te­nyéren. De a pult mögötti leány szelíden bólintott. Valamilyen rekeszből elő­vett valamit, nem volt az olyan csomag, mint ami­lyent a Patyolatnál szok­tam látni, egyáltalában n~m volt semmi. Akárhogy erőltettem is a szemem, a lány. tenyerét is üresnek láttam, de csak nyújtotta a fiú felé. az boldogan só­hajtott és halkan megkér­dezte: — Szóval most rendben van? — Rendben — hangzott a válasz. A fiatalember kö­szönt és mosollyal arcán távozott. Én kerültem sorra. A ki- szót gálólány kérdően nézett rám. — Először van itt? Zavartan mondtam: — Tulni'-’orképpen nem ’s tudom. hogv... tuleidon- kénnen... Ha nem is türel- n-t öfter fit de etég szigorúan köz'ho"á"0tt: — Nagyon szennyes?... F’t'oz+n? Bámui+em és dadogtam: — Mit? — Há+ a lelküsmeretét? — A lelkiis... azt tetszik itt? Aki a pult másik oldalán áll+ enmd ^nte+t«voÄrf hal­latára ('s»r.e0«oTi megcsó­válf a a fetét: Nem tudigz a leg­újabb Patyolat-fiók, lelki­ismeretek tisztítására. Igen nagy a forgalmunk, annak ellenére, hogy még nagyon sokan vannak, akik nem törődnek a lelkihigiéniával és évekig, évtizedekig szennyesen hagyják a lelki­ismeretüket. A fehérneműt, az ágyneműt mosatják... de a lel ki ismeretet, hajajaj. Meg aztán nem is akarnak áldozni rá. Hallotta itt az előbb ezt a hölgyet. Se megbánással, se jótettel nem akar fizetni. Ingyen pedig nem megy, akkor kérem piszkos marad. Az­tán vannak olyanok, mint például ez az úriember is, aki az imént ment el, már annyiszor tisztíttatfa, hogy ez az alkatom az utolsó. Ha még pgvszer beszeny- nyezi, akkor hiába hozza eí, már most foszladozik az egész... öt kiló önkritika sem használ már, a köz­pontból telfonálták, hogv mondjuk meg neki... sok ilyen esebünk van... de azért nem akarok általáno­sítani... vannak egvszerű üeyfeteink is, szívesen pontosan ttrebiek és alig van velük valami do1,Tunv ezek a ip'1 -»p-rp+nsek, is­mPrik a teUdÍO-rr*r,re.+ "1'Pt... Rainos nincs időm. látom ön f»co lr ^ rrrvc.'+óoAr’+ jött ide be... nekünk pe­dig... látta, mtlven hess-n' a sor., ha mén crj-K;* fel­tart. akkor nekem is. meg magának is ügvféüé kell változnunk... Ám, ha úgy érzi, hogv kell. akkor jöj­jön bátran. Mi mindenkor a kedves vevők” szolgála­tára állunk. találkozás, hogy viszonzásul a napközis nevelő is jelle­mezhesse a gyermekek ta­nulás, munka és játék köz­ben tapasztalt megnyilat­kozásait, viselkedését. A tapasztalatok tára így egy­re bővül és ezek birtoká­ban mind a szülőnek, mind a nevelőnek könnyebb a dolga. Gyakran megesik, hogy az ilyen tapasztalatok át­adásánál új és érdekes in­formációt kap a szülő vagy a nevelő. Az otthoni kör­nyezetben és a napközi­otthon közösségében is van­nak olyan alkalmak, ami­kor a kötetlen foglalkozó- sok időszakában, sport, ki­rándulás, szabad foglalko­zás alatt őszintén és spon­tán megnyilatkozik a gyer­mek. Elővillannak olyan tulajdonságok: jók és rosz- seak egyaránt, amelyek eddig rejtve voltak, ezek már értékes támpontot ad­nak a neveléshez. A szülői értekezleteken történő találkozáson kívül a nevelő és szülő rendel­kezésére áll. s a közelebbi összeköttetést praktikusan biztosítja az „üzenő füzet”. Ebben főleg olyan bejegy­zések vannak, amelyek a tapasztalt magatartásra, ta­nulási eredményre, esetle­ges hiányosságokra mutat­nak, ritkábban dicséretek. Adott esetben ez a füzetke is alkalmas és hatásos mondhatnám tekintélyes — nevelőeszköz lehet, ha a napközis csoportvezető és a szülők is úgy vezetik be, és a bejegyzéseket komo­lyan értékelik. Nevelőereje akkor érvényesül és hat a gyerekre, ha főként sike­reit és nem kudarcait do­kumentálják a bejegyzések. Mint jelentős nevelési tényezőt értékelhetjük a napközis szülői munkakö­zösség segítségét: közösségi feladatoknak, termelőmun­ka a termelőszövetkezetben, vagy a napközis rendez­vényeknél történő rendezői és szervezői közreműkö­dést Meghitt, közvetlen, csa­ládias hangulatot teremt az egyébként is szorosabban egymáshoz melegedett nap- közdotthonos gyermekek közösségében a szülők je« lenléte. Felelősségteljeseb­ben végzik feladataikat, fesztelenebből, de mégis önfegyelemmel szórakoz­nak, játszanak. így jutha­tunk el a kitűzött cél meg­valósításához Is gyorsab­ban: együtt a szülőkkel a „második otthon” megte­remtéséért. H > ’sl'w'c nevelés munkájának bemutatását a szülők részére alkalomad­tán lehetővé teszik a „nyílt tanítási napok”, „nyílt vi­ták” stb. Ilyen lehetőség a napköziotthoni élet be­mutatására b rendelkezés­re áll a szülőknek. Kívá­natos. hogy a lehetőségeik­hez kénest szabad idejük­ben nézzenek be huzamo­sabb időre, arr.időn meghí­vást visznek haza a tanulók p peVÄTiot+boni foglalko­zás munkálának megtekin­tésére. A találkozás a cso­porttal, a megismerkedés az ott alkalmazott mód­szerekkel úgy gondoljuk hasznos tapasztalatot és út­mutatást nyújt a szülők­nek is, a sok türelmet és fáradozást igénylő, de igen szén nevelési feladatokban. Bors Lajos tanár

Next

/
Thumbnails
Contents