Szolnok Megyei Néplap, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-06 / 4. szám
1M5. Január 6. SZOLNOK MEGYEI NfiPLAf 3 Kooperációs partnereink a legnevesebb nyugati világcégek Méltán leihetünk büszkék arra, hogy az elmúlt nem egészen két évtized alatt új iparágakat teremtettünk, s gyáraink rengeteg olyan terméket termelnek és exportálnak, amelyeket nemrég még az iparilag fejlett országokból szereztünk be. — Hosszú listát töltenek meg azok az ipari termékeink, amelyeket az utóbbi években külföldi árumintavásárokon, nemzetközi kiállításokon kitüntettek. — De mindennél többet mondanak az üzleti szerződések, megállapodások: a nagy külföldi világcégek szívesen megvásárolják világ- színvonalon álló találmányainkat, gyártási eljárásainkat, késztermékeinket A Heller—Forgó íélc légkondenzációs hűtőberendezés gyártási és forgalombahozatali jogát eddig három nagy nyugati cég — az angol English Electric, a nyugatnémet GEA és • francia Krebs és Hámon — vásárolta meg. Az English Electric az angliai Rugeleyben már felépítette a világ eddig legnagyobb ilyen berendezését az itteni erőmű egyik 120 megawattos egységéhez. A Rugeley-i Heller— Forgó berendezés felépítésében a magyar ipar is együttműködött az English Electric-kel, a berendezés speciális hűtőelemeinek egyrészét a magyar ipar szállította. Sikeresen kooperált a magyar ipar az osztrák SGP céggel a bei- ruti erőmű bővítésében. A generáltervező és fővállalkozó SGP céggel létesített megállapodás értelmében mi szállítottuk a komplett bővítéshez szükséges turbinákat és generátorokat. — Jelenleg két indiai erőmű bővítését végezzük közösen az SGP céggel. Az eredményes együttműködés alapján a jövőben előreláthatóan további kooperációra számíthatunk, sőt az is lehetséges: a turbinák és generátorok mellett, a magyar ipar tervezné és részben szállítaná a villamos berendezéseket, valamint a tápvízelőkészítő berendezéseket. Világszerte feltűnést keltett dr. Seidner Mihály akadémikus legújabb találmánya, amely megoldotta a turbógenerátorok és forgó elektromos gépek rotorénak közvetlen folyadékhűtését. A szabadalom gyártási és forgalmazási jogát a világhírű svájci Brown—Boveri cég vásárolta meg, és már kivitelezés alatt áll az első Seid- ner-féle folyadékhűtéses ro- torú 150 megawattos túr- bógenerátor.Egy másik nagyjelentőségű magyar találmány a száraz Impregnáló berendezés gyártási és forgalmazási jogát az angol Projectile and Engineering Co., Illetve a nyugatnémet Hugo Stinnes eég vásárolta meg. A külföldi partnerek megállapodtak a magyar féllel a berendezés közös továbbfejlesztésében. Ez a néhány példa meggyőzően bizonyítja egyrészt: a világszínvonalon álló találmányaink ipari termékeink a fejlett ipari országokban is érdeklődési keltenek, másrészt: ilyen termékek előállítására Igenis képesek vagyunk. Tettünk és teszünk lépéseket gyártmányaink minőségének állandó javítására. Több nagy nyugati gyártóművel kötöttünk megállapodásokat, amelyek alapján megindítjuk e gyárak bizonyos termékednek magyarországi gyártását. — Például az angol Coventry Gauge Tool Co. menetköszörűgépét, az ugyancsak angol Wickman—Scrivener cég esúcsnélküli köszörűjét, a francia Précision Industrielle cég által kifejlesztett hidraulikus tokmá- nyokat, tápegységeket és tartozékokat. Ez utóbbiak azért is különösen jelentősek számunkra, mert szerszámgépeinkkel együtt az egész világra exportálhatjuk őket. Eredményeinket abból is lemérhetjük, hogy nagy világcégek, mint a DEMAG, vagy a Krupp szintén komoly érdeklődést mutatnak olyan műszaki együttműködés iránt, amelyek keretében bizonyos termékeiket, vagy azok egyes részeit Magyar- országon gyártanák. Több fejlődésben lévő ország viszont hajlandó magyar dokumentációk alapján, a magyar iparral kooperálva meghonosítani és kifejleszteni különféle magyar gépipari termékek gyártását. A sikerek természetesen korátsem adnak okot arra hogy most már mindem rendbenlévőnek ítéljünk. De arra valamennyiünket feljogosítanak: egyre többet várjunk iparunktól, amely — mint láttuk — már nem egy esetben és nem egy területen megmutatta, hogy a világszínvonal elérésével sikerrel pályázhat az ország határán túl is. Jakabfi István Dolgos liatalok A jászberényi járásban és városban az utóbbi négy év alatt 500 ezer társadalmi munkaórát teljesítették a fiatalok. A termelési mozgalmakba a KISZ-en kívüli ifjak közül is több mint háromezret bevontak. Az 1960 óta végzett társadalmi munkájuk értéke 2 700 000 forint. Az összevert falu ii* Az eltiport, alku alapon elfojtott vonzalom a szerelem szabadságában tört magának utat. A szabad párválasztás, az ember legtermészetesebb, legtiszteletreméltóbb jogának tönkretétele után az összevert házasságok elviselhetőségének módja a testéleti határtalanság. Az együttélési morál gátjait elmosta az erkölcstelenség. Van olyan család — két gyerekkel — amelyben mindkét gyerek más más apától származik, de egyik sem a családfőtől. Egy másik család fiát a házhoz bejáratos gazda taníttatta. A harmadik esetben az asszonynak házat épített a másik férfi. — Na és a férje? Hát csak megkérdezte, miért kap a felesége házat? — képedek el. — Tudta. Valahányszor a férfi jött, az öreg fogta magát, már sétált is ki a szőlőbe — válaszolják a falubeliek; Ezt a lelki rokkantságot. Vagy talán az embertelenségben még éppen az volt az emberség, hogy legalább anyagilag gondoskodtak egymásról? Nem, egyszerűen nem tudom megérteni. Hiszen az emberi értelem, tudat és érzelem defor- máltságának mennvi rikító kinövése volt itt. Maga az, hogy a szégyent önként viselték szinte. Mert ezekről a dolgokról tudott itt mindenki. De nem beszéltek róla. Legfeljebb magúk között, csendben és nem is elítélően. hanem beletörődött fásultsággal. Nem volt itt ebben semmi érdekes, semmi különös. Sőt semmi kivetnivaló. Ha veszekedések törtek is ki a faluban, kiabáltak egymásra mindent. De erről egy szót se. Érezték, ezt nem szabad kimondani, csak cipelni, mint az áteredő bűnt. A kivezető hírszelepek esetleges nyílásait is gondosan elzárta a szokás szentségjoga. Meg az önpirulás is. A vagyon bálványa földig alacsonyította bennük az embert. A magántulajdon lelki rabszolgáivá alanta- sodtak. A szerzés démoni ördöge odáig fertőzte őket, hogy 15—20 holdas emberek egy nadrágban jártak. Hétköznap, munka közben kifordították az öltönyt, abban dolgoztak. Vasárnapra a templomba visszafordították és mentek a misére. Mert áhítatos templomlátogató nép vö t ám nagyon. Dehát ezek az elesett, teljes tudati nyomorultságban betegeskedő emberek el is fogadták így az életet, hol volt a falu intelligenciája? A főbíróságot, az elöljáró tisztségeket apáról fiúra örökölte a leggazdagabb család. A főbíróság négy Ízben szállt egymás után egy família tagjaira. (Utolsó sarjuk most kerékpármeg- őrző a közeli városban.) — Idekerült akkoriban egy tanító is. Nem tudom miféle ember lehetett. Tény, e szerencsétlen szibariták állapotán jó üzletet szimatolt. Hamarosan csak úgy lehetett földet vásárolni, ha előtte a tanítónál eljártak az ügyben. Ez ment, így ment... meddig is? A felszabadulás után gépállomást, kisvas- utat kaptak, — osztottak valamennyi földet is. Később a legszegényebbek szövetkezetét alapítottak. — Utána az egész falu belépett. Mindezzel a külső feltétele megvan a belső változásoknak. Az utóbbi drámai kifejletek formájában alakul. De az összevert falu ott tart: felismerte iszonyú életformájának befellegzé- sét. Már korábban is. Mesélik, hogy hajdan, még a felszabadulás utáni években a kommunista párt egy falubeli szónoka azzal aratott egyenesen fergeteges tapsot a mozihelyiségben tartott gyűlésen, amikor az önzetlen emberi kapcsolatok szépségéről beszélt. — Mint jövendőt vázolta fel előttük a szerelem tisztaságát, szabadságát. Nevek nélkül, de mezítelen őszinteséged elmondta azt, mi volt itt náluk. Ott ültek, hallgatták az érintettek is, és tapsoltak nagyon. Nem is olyan régen vízválasztó esemény keverte fel a port. Közéleti tisztségbe került tanultsága révén egy agrárproletár származású fiatalember. Udvarolni • kezdett egy volt nagygazda lányának. A fiú traktorosokodott előtte, de tanult ő is és a lánv is. A lányos szülők kereken eltiltották egymástól őket. A teleoülés két pártra szakadt. A volt <*azdák a lány apját biztatták; Nem könnyű a fafproálíás TBC-mentes állomány Saját erőből mesterséges borjúnevelő Magas a tej önköltsége A tiszafüredi járás termelőszövetkezeteiben akció indult a szarvasmarhatenyésztés fellendítésére. Mindenekelőtt a tehenészetek alacsony hozamait akarják növelni, s ezzel párhuzamosan javítani az állattartás gazdaságosságát. Helyes z a törekvés, hisz néhány évvel ezelőtt — átlagosan — 1700 literes tehenészetek is voltak a járásban. E nagyszerű kezdeményezés egyik részvevője a tiszaszöllősi Szarvas Sándor Tsz. Nem véletlenül látogatunk el Szöllősre az alig 1700 holdas kis szövetkezetbe. Minden ágazatban, így a szarvasmarhatenyésztésben a járás, sőt a megye leggyengébb gazdaságai közé tartoztak. 1860-tól 1962- ig többmilliós mérleghiányuk volt. A gazdálkodás többi ágazataival együtt fejlődött — főként tavaly — a szarvasmarhatenyésztés is. — Persze a tehenészetben egy év alatt nem lehet a hozamokat magasra emelni, s kiugró eredményeket elérni — mondja Toró Árpád, a tsz főagronómusa. — 1963- ban 2400, tavaly mar 2350—2900 liter tej volt a tehenenként! átlagunk. Ezt a régi állomány feljavításával, szakszerűbb tartásával értük el. — Hogyan? — A legeltetés mellé egész nyáron át gondoskodtunk a zöld futószalagról, kiegészítő takarmányról. Hozzáfogtunk a tbc mentesítéshez és a kiöregedett állomány felfrissítéséhez. Ta. valy tiz öreg tehenet selejteztünk ki, a napokban további hat tbc-s egyedet visznek el tőlünk. Az utóbbiakat már elkülönítettük. Szarvasmarhaállományunk teljes egészében negatív. Eljutottunk oda, hogy a tehenészetünk törzskönyvi ellenőrzés alá került. — Igénybe vették az állami támogatást? — Igen. A vemhes üszők ellése után 40 ezer forintot kaptunk. Valószínű, a pozi. tív egyedek kiselejtezésére is kapunk támogatást. A szövetkezet saját erőből fogott hozzá a mesterséges borjúnevelő felépítéséhez. — Egy régi romépületet Az igari „pénzügyminiszter“ Tolnai Gizi, a tiszaágari Petőfi Tsz „pénzügyminisztere”, azaz főkönyvelője kétszer is mondta, hogy nem szeret a munkájával dicsekedni. Nem azért dolgozik nagy szorgalommal, felelősségérzettel, hogy megdicsérjék, hanem ezt tartja természetesnek, helyénvalónak. Mimtahogy szokásává, mondhatni vérévé vált az is, hogy olyan — Ne engedd, hogy a meztelen fenekűek betolakodjanak. A fiatalember volt osztályos társai szintén: — Gondold meg. Ha meg volna még a földjük, meg se látna az a lány. Csak az állásod kell neki. De ez a szerelem már kiállta a próbát az új társadalmi környezetben. Igaz, még csak úgy, a két szerelmes közmegegyezéssel el”rehozta a családutódlás idejét. Az esküvőbe így már nem szólhatott bele senki. De a nagy görbeház még nem engedett köny- nyen. A fiatalok — hármasban — a fiú szüleinek egyetlen 12 négyzetméteres lakószobájába költöztek. Itt összezsúfoltan öreg és fiatal házasok — amott üres nagy lakások, de a fiataloknak még odajárniuk sem szabadott. És a közvélemény már- már nagyobb többsége új- jongott a gyönyörű kitartás — talán az első igazán szép házasság — láttán. — Jól teszik. Nekünk Is így kellett volna. A fiatalok, az új generáció nem tűr beavatkozást. Szabadon választ, függetlenül cselekszik. Az összevert faluban ezzel párhuzamosan születőben az új közösség. Az igazi közösség. S az összevert falu? Bénult önváddal, tehetetlenséggel szemlélődik. Érdekes módon többségükben együtt maradtak. A kollektivizálás után ugyan felbontottak néhánv „műszál-esküvőt”. A fiatalabbjai. Az öregek újra mesnvugtatták magukat azzal: most már mihez kezdhetnének? Az a világ, a magántnlaidon mindent eszközzé tevő ideie letelt. S emez, az úi. nekik már későn érkezett, de talán még ígér szőo^í^pVet. Borzák Lajos dolgokat észre vegyen, amit másoknak kellene meglátni, szóvátenmi. No de sem az elnök, sem más vezető nem neheztel azért, ha Gizi megmondja, hol milyen hibát ésrielt. Jól tudják, mindig jót akar, a közösség érdekét tartja szem előtt S ha vitatkozik, nem hangoskodva, de igen határozottan akkor is ez a célja. Alaposan ismeri szövetkezetük sorsát, életét, amelyben 1957 óta osztozik. Fejből sorolja a számokat, adatokat, gazdálkodásuk eredményeinek, vagy sikertelenségeinek bizonyítására. Mert mint máskor, a most lezárt esztendőben is váltakozott a jó a rosszal. Az állattenyésztés meghozta a tervezett 3,5 millió forint bevételt. A növénytermesztés viszont 1 millió forinttal adós maradt. A borsót elverte a jég és a luceraamagfogás sem sikerült. Nagyon megérezné ezt a kiesést a gazdák zsebe, ha az év eleién nem tervezték volna be az 580 000 forint biztonsági tartalékot, ahogyan azt a főkönyvelő- ifik javasolta. Jó. hoev hallgattak tanácsára. Mert igaz, hogy a tervezettnél néhány forinttal így is kevesebb jut munkaegységenként. de ha nem lett volna az 580 ezer forint, akkor 10 forinttal csappant volna a munkaegység értéke. Gizi és beosztottjai — Lengyel József, Pintér Mártonné és Unicsovics Ferencné — soha sem panaszkodhatnak. hogy nincs munkájuk. Most meg a zársz'madé" közeledtével késő estig dolgoznak, hogy határidőre és pontosan elkészíthessék az évvégi számvetést. Úgy ahogy az 1957 óta minden évben történt. Akkor is, amikor Gizi egyedül volt könyvelő, s azóta még inkább, hogy a szakmáiukat jól értő segítőtársai vannak. Sok a munka? Egy nap is ezernyi az intózni való? Nem baj. A törékeny Gizi már megszokta a közösség mozgalmas, lüktető életét, a nagv m'ink'>*^rrmót. Mast is minden gondolatát a zárszámadás köti le. S azon töpreng, mit. hogvnn lehetne iotó^an csinálni, hogy az idei gazdálkodási év —vpVá—+ } s tovább erősödön gazdaságuk és gyarapodiov ov.*pa«irrvnk. Nagy Katalin alakítottunk át, s hoztunk rendbe. A 3004/6-os kormányhatározat szerint ennek költségét — 120 ezer forintot — megtéríti az állam. Az 50 férőhelyes nevelő elkészült. Január első napjaiban népesítettük bej — A szövetkezet állami beruházásból az idén egy 50 férőhelyes tehénistállót is l<flP. — Ezt két év alatt népesítjük be. Fokozatosan kicseréljük az öregedő állományt. Ez év végére 50-ről 80-ra növekszik a tehén létszám. A főagronómus felsóhajt: — Igen messze vagyunk még a 4000 literes átlagtól. Még ráfizetéssel termeljük a tejet. Bár csökkent az önköltség, mégis sokba kerül egy liter tej előállítása. 1963- ban 4,34, tavaly körülbelül 3,90 forintba litere,— Az a célunk — fűzi a gondolatot Toró elvtárs — hogy nyereséges legyen a tehenészet. Ehhez még néhány évi tenyésztői munka szükséges; A szövetkezetből az idén 57 hízómarhát szállítottak el. A fejlődést az is mutatja, hogy ebből harmincat export minőségben vettek át A plusz árbevétel jól kiegészíti a 14 ezer csirke és 650 hízó utáni jövedelmet A fejlődés Tiazaszöllősöa i9 biztató. Nem könnyű a legyengült szövetkezete« talpraállítani. Különösen a tehenészetet nehéz; — ni. 1. — Több mint 300 millió íorint új építőipari gépekre Az Építésügyi Minisztérium a fokozottabb gépesítéssel enyhíti a munkaerő- problémákat. Az idén több mint 300 millió forint értékű géppel segíti az építkezéseket. A gépek egyhar- madát hazai üzemek gyártják, s a berendezések túlnyomó részét külföldről, elsősorban a baráti országoktól szerzik be. A földmunka gépesítésének elveit az idén megváltoztatják. Az eddig használt kotrógépekhez ugyanis a föld elszállítása miatt dömperre volt szükség. — Most is 500 dömpert igényeltek, de csak 25-öt kapnak. Ezért a kotrógépek helyett fokozatosan áttér- nek a földnyeső és a földtoló gépek felhasználására mert ezek a berendezések magukkal viszik a földet, s nincs szükség külön szállítógépre. Az idén már összesen 47 különböző földtoló és nyeső gépet szereznek be. Az építőiparban az anyagmozgatás foglalkoztatja a legtöbb munkaerőt. Különösen sok erőt von el a rakodás, ezt a munkát most gumikerekes kis kotrókkal gépesítik. A Szovjetunió gyártja ezeket a gépeket és ebben az évben összesen 75 kis kotróval segíti a lapátolható építőanyagok rakodását. Az építkezéseken sok munkaerőt mentesítenek majd a betonkeveréstől, mert az idén 10 új központi betontelepet állítanak fel az országban. Lengyelország szállítja a telepek korszerű keverőgépeit. A telepek átlagosan 30 köbméter betont készítenek majd naponta. Az építőipar gépeinek értéke már meghaladja a kétmilliárd forintot. A2 eddiginél fokozottabb gondot kell tehát fordítani a berendezések javítására, karbantartására. Ezért több műhelykocsit kérnek az építők a hazai gépipartól, s egyúttal az év végéig összesen 8 szerviz-állomást rendeznek be az építőgépek részére.
