Szolnok Megyei Néplap, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-05 / 3. szám

1985. Január 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Önvizsgálat nélkül Amit a szolnoki Ruházati Vállalatnak még idejében meg kell tennie Hatékonya bbá kell tenni a tsz-ekben a szakigazgatási szervek ellenőrzését A megyei NEB vizsgálata A szolnoki Ruházati Vál­lalatról 1963 decemberével kezdődőleg több alkalom­mal írtunk, remélve, hogy majd az idén végleg fel­számolják azokat a hibá­kat, melyek korábban jel­lemezték termelésüket, gaz­dálkodásukat. Most viszont azt kell megállapítanunk, hogy arra bizony nem fu­totta az erejükből, önvizs­gálat nélkül jelentős vál­tozások nélkül telt el a múlt év is. Sovány vigasz, hogy teljes termelési ter­vüket úgy ahogy teljesítik, annál is inkább, mivel a gazdaságossággal hadilábon állnak. A legszembetűnőbb, hogy a vállalat az első három- negyedév során még a tavalyi termelékenységi szintet sem érte el Ugyanakkor a létszámtúl­lépés 9, a béralaptúllépés 11.2 százalékos. A túlóra felhasználás az előző évi­nek kétszerese lett: Mindebben egy mielőbbi megszüntetésre váró hiba rejtőzik. A vállalat — a fe­hérnemű konfekció ■'•észles kivételével — a becsüli normákat alkalmazza, ami­hez még elfogadhatóan ki­dolgozott norma alapja sincs. Ezért nem csoda hogy ezeken a munkahelye­ken kiemelkedően magas (például 296 százalékos) tel­jesítményekkel találkozha­tunk. A műszaki irányítás nem ismeri a termelés menetére jellemző legfontosabb ada­tokat, így például a veszte­ségidőket, Munkanap-fény­képezésre még nem került A települést; amelyről szó van, a Tisza öleli kö­rül, Vagy inkább átfogja, bezárja az apró házacskák­ból összerakott községet. A víz elvágott minden utat. Még kövesútja se régen van, kisvasutat pedig csak a felszabadulás után ka­pott. A falu fölött uraság terpeszkedett, a Pálffy gróf­ság. S a feudum és a ter­mészeti zártság önmaguk közötti lassú emésztődésre ítélte az itteni népet. Egy másik Tisza-menti zárt községecske bűntényé­ről, az arzénes gyilkosságról egész Európa tudott. Itt úgy folyt a lassú öngyil­kosság, hogy csak a zárt nemzetséget ismerték, de konok, cinkos, hallgatással voltak róla. Az indító ok egy és ugyanaz. Amott is a földért, a vagvonért kever­tek arzént az ételbe. Itt is a földért, vagyonért kény­szerítették egymás mellett élésre, házasságra gyerekei­ket a szülők. Vagy ahogy itt mondják, összeverték őket.­Szó szerint. Ma is él még a községben a pofoncsinál­ta menyecske. Már idős né­ni, de még sokan emlege­tik házasságának indulá­sát. Hozzáadták egy nálá­nál több földű, nem éppen adonisi megjelenésű gazda­legényhez. Ö nem akarta. Künyörgött, zokogott, fe­nyegetőzött. Senkit nem ér­dekelt. A lányos és a fiús szülők könnyedén, hidegen, számítóan megkötötték a vásárt. Ennyi földet ráírat­nak a fiúra és vigyék a lányt. Vitték. Nagy áldo­mást — nagy lakodalmat csaptak. Étel, ital és ci­gányzene. Húzta a cigány, brummogott a bőgő, bőgött a menyasszony, Az apja nem állotta, — Vigyázz magadra te. sor, ezért csupán szubjek­tív tapasztalatok alapján állapíthatják meg, hogy az üzemszervezés milyen, a normák jók vagy rosszak, a munkafegyelem megfe­lelő-e vagy sem. Ebben a „légkörben” aztán minden­ki úgy él meg, ahogyan tud, különösképp akkor, ha erre maga a vállalat is le­hetőséget ad. Mert a magas — és in­dokolatlan — túlóra fel- használás sem tekinthető másnak, mint átlagbér emelő tényezőnek. Emellett az üzemi szervezetlenség is magyarázza a mértéktelen túlórázást. (Az első negyedévre mint­egy ötmillió forint értékű megrendeléssel vállaltak többet, mint amennyire kapacitásukból futotta. — Nem véletlen, hogy ebben a három hónapban több túlórát használtak fel, mint az utóbbi kilencben együtt­véve.) A termelékenység ha­nyatlását egyéb tényezők is károsan befolyásolják. El­sősorban az az ellentmon­dás, hogy a technológia szalagrendszert feltételez, ugyanakkor szalagszerű tér melésről szó sincs. A mun. kások elhelyezése nem kö­veti a technológiában le­fektetett műveleti sorren­det (a termeik túlzsúfoltak) s emiatt a szalag előnyei alig érvényesülnek. Zavarólag hat a terme­lésre a nem megfelelő gyártáselőkészítés is. Meg­győző példa lesz erre 1965 első negyedéve. A vállalat mintegy 15—20 napra ele­jéi viselkedj; jó kedvű le­gyél, mert... A menyecske összeszedte magát. Erőssé lett és jó­kedvű. Jó hangulatban bú­csúzott apjától, anyjától a mulatság után, s maradt a férjes háznál. Talán két hó­napig se engedte magához a férjét. Szívósan, kitar­tóan, ám jókedvűen. A férj nem bántotta. Az apósa, az anyósa egy szóval se. Nem az ő dolguk. Ök kapták az asszonyt, aki adta, nevelje meg, vagy vissza az egész, A saját szülei verték össze a makacskodó asszonyt. Addig verték, amíg enge­delmes hálótárssá nem vált. És nyilvánosan. Ez az asszony a falu szokásjoga ellen vétett engedetlensé­gével. A falu előtt várt rá a megtorlás is. Elrettenté­sül nem csupán neki, ha­nem a többieknek is. Aztán a Földet — a férjét? — alázatosan szolgálta. Más ilyen próbálkozásról sokáig nem tudnak utána. Illetve volt még egy. Fiút adtak el a földért. A lá­nyosházhoz került, ott is lakó vének. Vőnek? Cseléd­nek. Jó megjelenésű férfi pe­dig, de ez csak addig volt ér­dekes, amíg a lányt elvette. Utána apósa, illetve anyósa kiszabta neki a munkát, az ételt is, a fekvőhelyet is az istállóban. Hajtották, robotoltatták, hasznot akar­tak belőle. Amíg bírta, tűr­te. Aztán elszökött. Nem haza. Oda már úgyse ke­rülhet vissza — ha egyszer az otthonból eltökítettek valakit, visszaút oda nem vezetett. Ezt tudta. Kiszö­kött az országból is. Ki Kanadába. Kintről nem, csak bent- ről házasodhattak. Ahogy a szülők gazdasági helyzete énnen megkívánta. Ha kel­gendő készlettel kezdte meg az új esztendőt. De még szerződések nélkül, mert a megrendelt anyagok vissza­igazolását csak január kö­zepére várhatják. A gyártás előkészítésére mindössze néhány nap állhat rendel­kezésükre. Ennyi gond és megoldás­ra váró feladat közepette a most kezdett esztendőre kell gondolni méghozzá arra, hogy a vál­lalat milyen módon hoz­hatná rendbe a szénáját. — Jövőre 18 millió forintos tervet kaptak (ez kevesebb, mint az idén), ami azt je­lenti, hogy a jelenlegi munkáslétszámot csökkent­ve, az egy főre jutó teljes termelés értékét növelniük kell. Éppen ezért helyes len­ne, ha a vállalat a jelen­legi becsült normákat fel­adva mielőbb műszaki nor­mák alkalmazására térne rá. Az idén feltétlen sor* kell keríteniük a munka­nap-fényképe ésre, a szala­gok tökéletesítésére (beru­házás nélkül) a megelőző gépkarbantartás megszer­vezésére. Ezzel egyidejűleg mág 1965 első munkanap­jától jó volna, ha a legszi­gorúbb bér- és munkaerő­gazdálkodásra törekedné­nek; A szolnoki Ruházati Vál­lalat talpra állhat 1965-ben. Ehhez az kell, hogy a ve­zetésben egyre jobban ki­alakuló új és helyes útra vezető szemlélet to eerő­södj ön. Fábián Péter lett családon belül. És hányszor úgy kellett. Áll­jon itt a B-család jellemző tragédiája, A B-fiú kara­kán legény volt, igen utána fordultak a lányok. Az ugyanilyen nevű família lánya az ellenkezője. A fiú és a lány szülei édestestvé­rek, ők ennél fogva első unokatestvérek. A fiúnak kevés, a lánynak sok földje van. Szülői határozat: a föld maradjon a családon belül. Módja: házasság. Az, Vérfertőző házasság. Iszonyú házasság. A földért vett fess vő és a szintén földdel továbbított anyós. Az anyós többet hált veje ágyában, mint a lánya. Tu­dott róla az egész falu, s tudott róla az apa is. Nem szólhatott. A sok föld nem az övé volt, a feleségéé. — Tűrt, viselte végig a Szo­dománál is nagyobb meg­aláztatást. És a családban kötött há­zasságból gyerekek szület­tek. Kettő. Egy szerencsét­len fiú és egy lány. A szü­lői vétség, a vagyon Bálvá- nyozási bűncselekménye rajtuk csattant. Gyenge fi­zikummal, árulkodó testi jelekkel születtek és élnek. A fiú felcseperedvén olyan szégyenre döbbent, amiről ő nem is tehet, de nem is tudta elviselni otthon. El­költözött vidékre dolgozni. Négy, pontosan ilyen vér­ségi kapcsolatú házasságról tud a falu. Köztük egy olyan asszony, aki három házasságban gyarapította a vagyont. Harmadszorra jött vissza a családba, ment fe­leségül unokafivéréhez, tért meg a nemzetségbe föld­szerző kalandok után. így éltek, így élnek. Éltek? — Túlzás. Borzák Lajos (Folytatjuk) A megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság megvizsgálta a termelőszövetkezetek gaz­dálkodását irányító mező- gazdasági szakigazgatási szervek — tanácsok mező- gazdasági osztályai, az MNB, a termeltető vállala­tok, tevékenységét. A vizsgá­latban resztvettek a kun- hegyesi, a kunszentmártoni, a tiszafüredi járási, vala­mint a Kisújszállás és Me­zőtúr városi Népi Ellenőr­zési Bizottságok. A népi ellenőrök ellátogattak a termelőszövetkezetekbe, a tanácsok mezőgazdasági osztályaira és a Magyar Nemzeti Bank fiókjaihoz. A vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsák: az ér­dekelt szakigazgatási szer­vek irányító, ellenőrző te­vékenységükkel hogyan se­A megyében elkészült a mezőgazdaság 20 éves, — 1980-ig terjedő távlati fej­lesztési terve. A megyei ta­nács mezőgazdasági osztá­lyán település tervező cso­port működik, melynek feladata, hogy segítséget nyújtson a tsz-ek távlati fejlesztési tervének elké­szítéséhez. Hiba, hogy nem kaptak, de nem is kértek a tsz-ek- től véleményt munkájuk­hoz. így az elkészült ter­vek nem tükrözik a tsz-ek elgondolásait. — Többször előfordult, hogy — a tsz-ek egyesülése után — e tervek nem feleltek meg a távlati fejlesztésnek. A jászberé­nyi Március 15 Tsz tehén­istállója, a kisújszállási Ady Tsz baromfinevelő te­lepe megközelíthetetlen he­terület A tanácsok mezőgazdasá­gi osztályai a meggyőzésen kívül a tervszerű befolyá­solás eszközeit is felhasz­nálják a tsz-ekben. Az ál­lami juttatások, beruházá­sok szétosztásakor — bizo­nyos tervfeladat vállalásá­ért — 5 idokolatlan előnyök­höz juttatják azokat. A beruházással azonban — egyes tsz-ek túlzott terhe­ket vállalnak magukra. A népi ellenőrök megál­lapították, hogy a megyé­ben a növénytermesztési és az állattenyésztési terv nincs összhangban. — Az állatállomány állandóan nö­vekszik, -ugyanakkor a ta­karmánytermő terület csök­ken. Az állatállomány ta­karmány igényeit nem le­het kielégíteni, a takar­mányhiány krónikussá vált. A kunhegyesi járásban pél­dául az 1965. évi új ter­mésig 700 vagon az abrak­hiány. Tehát a tervek el­készítésekor erre is gondol­ni kell, továbbá növelni az egységnyi területen ter­mesztett takarmány átlag­termését és megszüntetni a pazarlást. A NEB vizsgálata részle­tesen elemzi a tsz beruhá­zások helyzetét. 1963-ban 409 595 000 forintot fordí­tottak az állóeszközök nö­velésére. A tsz-ek saját erőből ehhez 34 százalék­ban, a korábbi évekhez ké­pest nagyobb aránkban já­rultak hozzá. Kevés a be­ruházási hitel, így a szak- igazgatási szervek az utóbbi években alaposan mérlege­lik; az a tsz kapíon beru­házást. melynek igen nagy szüksége van rá. Korábban gyakori volt a kapkodás. A gítik elő a szövetkezetek gazdálkodását. A népi ellenőrök megál­lapították, hogy a szakigaz­gatási szervek igen sokol­dalú munkát végeznek a tsz-ek további erősítése ér­dekében, s e téren számot­tevő eredményeket értek el. Arra törekednek, hogy a nagyüzemi gazdálkodás megfelelően fejlődjön. A jószándék azonban számos akadályozó tényező miatt nem mindig sikerül. A termeltető vállalatok szakmai tanácsadása rend­szeres, bár gyakran formális. Az MNB fiókok gondos­kodnak a gazdálkodáshoz szükséges hitelek folyósí­tásáról, ám esetenként nem veszik figyelembe a szak­igazgatási szervek vélemé­nyét. lyen épült, a régi 200—300 holdas tsz-ek igényeinek megfelelően. A szolnoki Lenin Tsz-ben a juhhodály nem a legelő szélén, hanem a legjobb termőföldön épült. Az ilyen létesítmé­nyek kihasználatlanok, vagy nem rendeltetésszerűen használják fel azokat. Az éves termelési tervek elkészítésekor a mezőgaz­dasági osztályok igyekeznek figyelembe venni a tsz-ek különböző adottságait. — Munkájuk nehéz, mert a járások tervkötelezettek, a tsz-ek nem. Arra töreked­nek, hogy a népgazdasági terveket összehangolják a tsz-ek terveivel. Esetenként előfordul, hogy a tsz-ek nagy területen vállalkoz­nak munkaigényes növé­nyek termelésére, bár mun­kaerejük kevés hozzá. népi ellenőrök 30 tsz-ben 36 millió olyan beruházás­sal találkoztak, melyet nem üzemeltetnek. A másik hiba, hogy fe­lületesek a beruházások hatékonyságát megelőző gazdasági számítások. — Nem kerül sor a számítá­sok utólagos ellenőrzésére. A NEB indokoltnak talál­ja a tervezési költségek újbóli felülvizsgálatát, — mert azok túlságosain ma­gasak. A tervezők bizonyos százalékát kapják honorá­riumként, s ez nem ösztön­zi őket a gazdaságosabb megoldásokra. Operatív irányítás és ellenőrzés A népi ellenőrök aprólé­kosan megvizsgálták a szakigazgatási szervek ope­ratív irányító- és ellenőrző tevékenységét. Megállapí­tották, hogy a kampány- munkák idejére a tsz-ekkel terveket készíttetnek, azok végrehajtását ellenőrzik. A tanácsok szakemberei azon­ban kevés időt tudnak egy- egy tsz-ben eltölteni, a szaktanácsadásuk eseten­ként hiányos. Ennek a tervszerűtlenség, az admi­nisztratív lekötöttség az oka. Helyenként hiányzik a megfelelő szaképzett- ség is. E téren a gazdaságilag gyenge tsz-ek kedvezőbb helyzetben vannak. Az év­közi tervteljesítések, felmé­rések idején gyakoribb a segítségnyújtás a tsz-ekben, de az elemző munkára már nem jut idejük a tanácsi szakembereknek. Gyakran csak a statisztikai adatokat összegezik. Több tsz-ben pazarlással is találkoztak a népi ellen­őrök. Tiszabőn 40 hold paprika, a túrkevei Vörös Csillag Tsz-ben 100 hold napraforgó ment tönkre. Sok felesleges kiadást okoz, hogy elhanyagolják a gé­pek tervszerű karbantar­tását, s rossz azok kihasz­nálása. Másutt pazarolják a takarmányt, s helyenként aránytalanul felduzzadtak a reprezentációs költségek, A tsz ellenőrző bizottsá­gok munkája legtöbb he­lyen formális. Csak kisebb jelentőségű ügyek vizsgála­tával foglalkoznak. E bi­zottságoknak nincs kellő te­kintélyük. A szakigazgatási szervek leginkább olyankor segítik az ellenőrző bizott­ságokat, amikor már súlyos mulasztások történtek a tsz-ben. A NEB megvizsgálta a tsz-ek folyó- és hitelszám­láinak vezetését. Az MNB ellenőrzése folyamatos és megelőző. A bankfiókoknak jelentős szerepük van az évközi ellenőrzésekben. A vizsgálat azt is megálla­pította, hogy a pénzeszkö­zök juttatása körülményes, gyakran bürokratikus. Kü­lönösen a beruházásoknál. Hiba, hogy a bank eseten­ként nem kéri ki a szakigaz­gatási szervek véleményét. A mezőgazdasági osztályo­kon kevés számviteli em­ber dolgozik. Munkájuk szerteágazó és tervszerű té­teles ellenőrzésre képtele­nek, A NEB határozatai A megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság javasolja, hogy a felsőbb irányító­szervek távlatokban dol­gozzák ki a különböző táj­egységek és közös gazdasá­gok fejlesztési terveit. A beruházások hatékonysága érdekében szükséges, hogy szintén távlatokban dolgoz­zák ki az egyes gazdaságok fejlesztését, s ez legyen az alapja beruházási keretek szétosztásának. A NEB ha­tározata javasolta, hogy bő­vítsék a típustervek válasz­tékát, s a létesítmények belső berendezéseinek el­készítése előtt kérjék ki a tsz szakembereinek véle­ményét. A NEB javasolja, hogy a szakigazgatási szervek és az MNB jobban hangolja össze munkáját. A közép­es alsó irányítószervek egy­séges iránymutatás szerint dolgozzanak. A határozat elengedhetetlennek tartja, hogy a beruházásokkal kapcsolatos pénzügyi ke­retek mellé az anyagi esz­közök és az anyagi fedezet megfelelő időben álljon rendelkezésre. Szükséges, hogy felülvizsgálják és egy­szerűsítsék a beruházások tervezését és a kivitelezé­sek engedélyezését. A NEB javasolja, hogy a szakigazgatási szervek részére ügyrendben írják elő az ellenőrzési feladato­kat, s ez terjedjen ki egy- egy termelőüzem gazdasá­gossági vizsgálatára is. A megyei NEB szükségesnek tartja, hogy a különböző termeltető vállalatok pro­filját felülvizsgálják, s egy vállalat csak azonos cikk termeltetésével foglalkoz­zon, — m. L — Az összevert falu Távlatok nélküli beruházások Növekvő állatállomány, csökkenő takarmánytermő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents