Szolnok Megyei Néplap, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-04 / 2. szám
5J84. Január fi. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s SZIL VESZ 7 ERI Szállt a móka és nevetés a szilvesztert éjszakában Már több mint három napot „fogyasztottunk” el ez új esztendőből, s a szilveszter éjszakai tudósítás csak most juthat el olvasóinkhoz. Ez a három nap — az évnek még egy százaléka . sem — azonban nem olyan hosszú idő, hogy ezalatt bárki is elfelejtette volna milyen kellemesen — vagy kevésbé kellemesen — szórakozott akkor« TÖMEGSPICC A szilveszter hangulatát egyetlen szóval kifejezni nagyon nehéz. Mégis úgy gondolom a tömegspicc (?) sz amely híven tükrözi az ó-évet búcsúztató és az új évet köszöntő embertársaink „lelkiállapotát”« Akkor is, inkább úgy éjfél után. Nem mondom, tizenkettő előtt sem tikkadt ki senki sem a szomjúságtól, de az igazi azután jött. Poharak koccantak, családtagok, ismerősök, ismeretlenek és mindenki kívánt egymásnak boldog, eredményes és békés új esztendőt Azután ki az utcára, az éjszakába« Ezer és ezer sivító, rikoltó papírhangszer űzte, — Mi volt éjfélkor — kérdezzük? — Mintha kihalt volna a város. Csak mi voltunk az utcán és a rendőrök, — Azóta? — Ez volt a hatodik« — Az emberek? — Kedvesek, vidámak. Csak a legjobbat mondha tóm. De már megyek Is. biztosan várnak. Délig nem lesz megállás. Vidéki László elrobogott a taxiállomás felé, ÖTÖDSZÖR SZOLGÁLATBAN Spang Antal főtörzsőrmester és Kiss Mihály őrmester olyan nyugodtan sétál a Múzeum Étterem előtt, mintha nem is s rend őrei, hanem békésen szemlélődő járókelők lettek volna. — Sok az Ittas ember. — Történt már valahol rendbontás? — Nem — válaszolták — Jó lenne ha a szürke hétköznapokon is ilyen kevés „dolgunk” lenne Látja milyen kedvesek, milyen jó hangulatban vannak az emberek? Máskor meg egy fröcestől Is összeugranak. — Hányadszor vannak Boldog új évet, kedves utas! gúnyolta a komor éjt, s ezt is túlharsogta az emberek vidám nevetése, amelyet egymásnak adtak a szolnoki utcák« A HATODIK FUVAR Taxi fékez a Tünde előtt Fiatal pár ugrik ki belőle. Fizet a fiú és mielőtt belépnének a szórakozóhelyre Utóléri őket a gépkocsive- sető vidám hangja« — Buék! Tiaszatrombitálnak. szllveszteri szolgálatban? — Ötödször — felelték egyszerre. — Hol találták a legjobb- kedvű társaságot? — A Halászcsárdában. — Ott cigányzenére mulatnak. „TŰZ” A TISZÁBAN A Tisza Szálló teljesen tömve volt. Hosszú percekbe telt. míg a konyháig vergődtünk. — Szegény pincérek — fújtuk ki magunkat — A nehezén már túl vagyunk — szólt a söntés pultjától Kovács Mihály. — Most már csak ital kell a Lassan reggel lesz jónépnek. De amíg a vacsorát felszolgáltuk... — sóhajtott. — Tejet! — robbant a konyhába Westher Antal üzletvezető. Gyorsan tejet — ismétli. Egy vendég rosszul van. — Belső „tűz”? — kérdeztük. Bólintott. — Hány vacsorát szolgáltak fel az éjszaka folyamán? — kockáztattuk meg a kérdést, amíg a tejet előhozzák. — Több mint négyszázat. Virsliből azonban többezer párat. Aztán kezében a három deci tejiel kilépett a konyhaajtón. Amerre ment megdöbbent. csodálkozó kifejezések kísérték. Node ilyet! — bognár — SZARA LTSElí1TEREK Lukács! Béla, jászapáti lakos a vendéglőben S7!da1- maata az üzletvezetőt, ittas állapot**» botrányosan viselkedett, 7X0 forintra bírságolták. — Ková.es János kőtelek! lakos a szolnoki Béke Étteremben Ittasan a földhöz vágta a poharát, haneeskodotf* forint. — Bende Erzsébet tfszavárkonyl csapos az italboltban erősen Itt''* személyt szolgált ki, ezért 400 forint büntetés fizetésére kötelezték. I Cikkünk nyomán: „Gyógytűzhely a mozik vásznán” E cím alatt lapunk szeptember 19-i számában megjelent cikkben arról írtunk, hogy Kovács Gy. József kaposvári iparművész nyolc évvel ezelőtt szabadalmaztatott találmányának gyártására szerződést kötött a jászalsószentgyörgyi Vegyesipari KTSZ-el. A feltaláló 1963. május 3- án kezdte a sorozatgyártáshoz szükséges présszersza- mok és felszerelések készítését. 1964 szeptember végéig még egyetlenegy tűzhely sem készült el a szövetkezetben. Mint már előző cikkünkben írtuk, a szerszámok és Kovács Gy. Józsefnek kifizetett munkabér jóval meghaladja a 100 ezer forintot. Mi történt a cikk megjelenése után? Legelőször is a feltaláló, Kovács Gy. József helyre- igazítást követelt s miután ez nem történt meg, másodszor is a szerkesztőséghez fordult ilyen értelmű kérésével. Ezután a ktsz felügyeleti szerve, a Szolnok megyei KISZÖV vizsgálatot tartott J ászalsós zen tgyörgy ön, „gyógytűzhely” ügyben. Kiderült, hogy a profilgazda, a Zománcipari Művek nem javasolja és nem járul hozzá a tűzhely gyártásához. A különböző szervekkel, intézetekkel folytatott többszöri levélváltás sem vezetett eredményre. Közben a szövetkezet vezetői a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat megrendelését is kénytelenek voltak lemondani, mert kilátástalan volt a sorozat- gyártás időbeni megkezdése. Elmúlt szeptember vége és az ígért 10 tűzhely nem készült el. November 23-án Bordás László, a Szolnok megyei KISZÖV elnöke értesítette lapunkat a „gyógytűzhely” ügy akkori állásáról: „A profilgazda — Zománcipari Művek — képviselői a helyszínen ellenőrizték a tűzhely minőségét és hozzájárultak, hogy profiltársi minőségben a jászfelsőszentgyörgyi Vegyesipari KTSz a belkereskedelem részére az igényeknek megfelelő mennyiségben a gyártást megkezdje. Miután a profilgazda a gyártási engedélyt megadta, lehetőség nyílt a Hótechnikai Kutató Intézettel ég a KERMI-vel a minőségvizsgálatokat elvégeztetni. A két ellenőrző szerv döntésétől függően megindult a sorozatgyártás. Az új gyártmányt „Jászsági Takaréktűzhely” néven hozza forgalomba a szövetkezet. A mai helyzet megítélése alapján, amennyiben a KERMI, illetve a Hőtechnikai Kutató Intézet engedélye» a gyártást, akkor nem lesz akadálya, hogy elkezdődjön a tömeges gyártás és visszatér ül jön a szövetkezet eddigi befektetése.” Tehát a sorozatgyártás megkezdődik, ha a fenti Intézetek erre engedélyt adnak. De nem biztos, hogy engedélyt adnak. Az már viszont biztos« hogy még a mai napig sem készült el a 10 tűzhely! Zománcozás közben a kívántnál magasabb hőfoktól az alkatrészek eldeformálódtak — mondta a szövetkezet elnöke. Jelenleg olyan szerszámot készítenek, amelyekkel az alkatrészeket eredeti formájukba hozhatják. December elején minden bejelentés nélkül otthagyta a szövetkezetei Kovács Gy. József, hazautazott Kaposvárra. Azóta csupán egy levelet küldött Jászalsó- szentgyörgyre, amelyben különböző kikötéseinek teljesítésétől teszi függővé, hogy visszatér-e a cserbenhagyott ktsz-hez. Ez történt Jászalsószent- györgyön, a Vegyesipari KTSz-nél 1963. május 3-tól 1964. december 31-ig.*— bognár — Januártól: füzet formátumba« jelenik meg a TISZATÄJ A tizenkilencedik évfolyamába lépő irodalmi és kulturális lap, a Szegeden szerkesztett Tisza táj januártól kezdődően füzet formátumban jelenik meg, minden hónap 5-én, színes borítólapppal, öt ív terjedelemben, példányonkénti 5 forintos árban. A lap szélesíteni kívánja olvasóinak körét, ezért nem csak irodalommal foglalkozik majd, hanem különböző rovataiban bő teret szentel ^ általában a kulturális élet, sőt ezen túlmenően a mai magyar valóság izgalmas, aktuális kérdéseinek. Ezért a versek, elbeszélések, regényrészietek, tanulmányok mellet, riportok, szociográfiák — publicisztikai írások is helyet kapnak anyagában, melyet neves alkotók illusztrációi egészítenek majd ki. A folyóirat előfizetési ára egész évre 60.—, fél évre: 30.—, negyedévre: 15.-- Ft; „ Színészeit Éppen száz esztendeje, 1865 január 2-án, a pesti Űjvilág utca, ma Semmelweis.? utca 16. számú házának második emeletén, három kis szobában nyílt meg a mai Színház- és Filmművészet! Főiskola őse, a Színészet! Tanoda. Létrejöttét a magyar kulturális élet nem kisebb egyénisége szorgalmazta, mint Gyulai Pál. aki a művelt színészéé általában „a céltudatosan nevelt, fölemelt magyar színházművészet” — eszméiét akkor már évek óta hirdette írásaiban. Gyulai Pál lett aligazgatója, tényleges vezetője is az új intézménynek, amelyet nemcsak tehetséges fiatalok látogattak, hanem a Nemzeti Színház több, más hírneves művésze is. Gyulai Pál drámaelméleti órái — ahogy azt Szigeti József, a nagy színész és színészpedagógus feljegyezte — ..nem egv ösztönös tehetséggel, sőt zsenivel tu- da+os'totta a dráma és a színház nagyszerűségeit.” Bármilyen jelentős — és a kor színvonalán álló — volt már kezdettől fogva a Tanoda munkáia az elméleti képzés terén, az új intézmény csak a hetvenes évek legvégén emelkedett arra a- fokra, hogy valóban betöltse hivatását a nemzeti müve,ötfs%'en. Paulnv Fd” — a Tanoda és a Nemzeti Színház későbbi igazgatója, aki mint ..gyakorlati drámai tanár” működött az időközben a mai Rákóczi Tanoda" útra költözött iskolában kidolgozta a színészmesterség oktatásának azt a rendszerét, amely úttörő volt nemcsak magyar vonatkozásban. s amely nem egy tekintetben ma is élő, ma is felhasználható. Paulay realista célokat tűzött ki tanítványai elé, s ő nevelte a magyar színjátszás olyan — tősgyökeresen realista szellemű — újítóit, mint Ditrói Mór, a rendező, Pethes Imre, a nagy színész. S igazán nem véletlen az sem, hogy Paulay kérte fel a fiatalok oktatására, nevelésére Újházi Edét, aki az iskola egyik legnépszerűbb tanára lett. Nem sokkal _ Paulay halála után már Országos Színművészeti Akadémia az egykori Tanoda neve, szépülnek és bővülnek a helyiségek, s bővül az „akadé- misták” nyilvános szereplésének száma is. Néhány kiváló tanár — elsősorban Újházi, aztán Bercsényi Béla. majd a tanítványból mesterré nőtt Pethes — őrzik Paulai hagyományait, de az Akadémia igazi fényét akkor kapja, amikor Hevesi Sándor, majd Ódry Árpád lesznek az Akadémia igazgatója. A magyar színháznak ez a két nagyszerű alakja nem egyszerűen őrzik, tovább is fejlesztik Paulay tradícióit: a színes zkőnzést az elmélet és gyakorlat egységének közegében irányítják, bevezetik a rendezés gyakorlatokat. s azt a célt tűzik ki makuk elé, amit az Akadémia 1930—31-es évkönyve — nagyon tömören Így foglal össze: „A növendéknek gesztussal, arckifejezéssel kell bebizonyítania, hogy képes érzések átélésére és élmények tolmácsolására. Nem a szavakhoz kell keresni a játékot, hanem az indulatokhoz a legmegfelelőbb szavakat” A felszabadulás után mindaz a jó hagyomány és új csúcsok felé vezető utak. ösvények keresése, ami a Tanoda, majd Akadémia évtizedeiben megtalálható volt, a tudatosan szocialista színész, rendező, filmrendező, operatőr és dramaturg-képzésben folytatódott tovább. Nem volt könnyű és nem volt töretlen út« amíg az új nevet és a bonyolult, nagy munkáiéhoz méltó otthont kapott Főiskola eljutott odáig, ahol most van, Sztanyiszlavszkij valóban tudományos szí- nész-kénző módszerei — amelyekkel pedig már Hevesi Sándor és Ódry Árpád is igyekeztek élni — csak nem kevés szimplifikálás, s a tudományhoz nem méltó misztifikálás után váltak a tanárok támaszaivá a valóság új elemeinek és a színiátszás új. eddig rejtve maradt lehetőségeinek meglátásához is. A nép állama sok nénzt áldoz a Szinház- és Filmművészeti Főiskolára, mert felismerte, hogy csak ízig-vérig műveli, tudatos művészek szolgálhatják a magtiar nép állandóan növekvő igényeit, S a Főiskola tanárai és növendékei méltók akarnak lenni mind a tegnap és tegnapelőtt nagy hogvomá- nyaiboz, mind a ma és a holnap igényeihez. 0-4*
