Szolnok Megyei Néplap, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-27 / 22. szám

1306. január 2? SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 szerkesztőség postájából Olvasóink írják Támogatja a tsz a továbbtanulókat Több alkalommal hallot­tam elkeseredett fiatalok­ról, akik arról számolnak be, hogy tanulni szeretné­nek, de a tsz vezetősége semmi támogatást nem nyújt nekik. Most azt sze­retném bebizonyítani, hogy ez nem mindenütt van így. Engem decemberben felvet­József Attila úttörőcsapa­tunk megindította az Üttö- rő Rádió Híradót, mely ha­vonta négy alkalommal je­lentkezik a nagyszünetben. Kis stúdiót alakítottunk, s a riporterek kis műsorokat tek a tószegi mezőgazdasá­gi technikumba. A szövet­kezet vezetői méltányolták kérésemet, munkalehetősé­get biztosítottak, de maradt időm a tanulásra is. E helyen szeretném megkö­szönni. Baricza Pálné Tószeg, Sallai út 15. vesznek magnószalagra ér­dekességekről, események­ről, az iskola életéből. Az első adást nagy közönség- siker követte. Ábrahám Tamás Tiszaderzs, Ált, Iskola gyeimét arra, hogy a bér­letjegyeket 1965. január 1-től árusítják, jöjjenek ak­kor. Azóta sem jelentke­zett senki Kengyelről. 2. Vállalatunk tiszaföldvá- ri kirendeltségén is meg­vizsgáltuk a felmerült prob­1961 novemberében köl­töztünk szövetkezeti lakás­ba, negyvennyolc másik családdal együtt. — Azóta több helyen füstöl a kályha. Még a garanciális idő le­járta előtt (1962. februárjá­ban) kértük a hiba kijaví­tását. A kéményseprők megállapították, hogy ala­csony a kémény, másfél méterrel meg kell emelni. Ketten is kint jártak az Építőipari Vállalattól (Dikó lémát, — Megállapítottuk, hogy a készletből hiányzott a panaszos által említett 95 forintos tanulóbérlet. A hiányt pótolták. A ruha­problémával kapcsolatban az a rendelkezés, hogy olyan utas nem szállhal fel, aki ruházatával be­szennyezheti a többi utast, vagy a busz berendezését. Ezt tehát a Héki Állami Gazdaságnak saját hatás­körében kell megoldani, biztosítson dolgozóinak át- öltözködésre, illetve ruhá­juk tárolására megfelelő helyiséget. 7. sz. AKÖV, Szolnok Kerekes Ferenc igazgató és Steiner elvtárs), és több­ször is megígérték, hogy orvosolják panaszunkat. Dr. Csornai István, a lakásszö­vetkezet elnöke is próbált már intézkedni, eredmény­telenül. Havonta 362 forin­tot kell fizetnünk a kétszo­bás lakásért. Ügy gondol­juk jogos a kívánságunk, ha megfelelő körü’mények között szeretnénk élni. Honti Béla Szolnok, Bálvány u. 25. Úttörő hírek URH Tiszaderzsen Miért nett végzik el a garanciális javításokat ? Szerkesztői üzenetek Teljesítettük expedíció» vállalásunkat. Ugyanis a borotai Hámán Kató-raj tagjai megkértek bennün­ket arra, hogy írjuk meg, mikor szabadult fel váro­sunk. Fényképeket is küld­tünk nekik azokról a léte­sítményekről, melyek a fel- szabadulás után épültek. — Szívesen segítettünk rajtuk — írta a jászberényi Mó- fcw őrs. A közelmúltba» expedi­ciós vetélkedőt rendeztünk az úttörőhában, sok néző előtt. Mi, versenyzők a színpadon helyezkedtünk el. Nekem legjobban az utolsó szám tetszett, melyben egy Mars-lakónak öltözött paj­tás mesélt élményeiről. — Benne az Országházban is járt Veréb Jóskát ismertük fel Orsi Julianna Karcag X. József né, Tiszafüred; F. T., Mezőiúr: Közölje pontos nevét és címét, — mert panaszát csak ebben az esetben tudjuk érdem­ben megvizsgálni és meg­válaszolni. T. István tizedes, Jászbe­rény: Beküldött Írásait saj­nos nem tudjuk hasznosí­tani. Javasoljuk, hogy in­kább tudósításokat küld­jön, Borsányl István, Mezőtúr: Versei érdekesek, vannak Önálló gondolatai, de még sokat kell fejlődnie ahhoz, hogy közölni tudjuk. Kéz­iratokra levélbeli választ csak kivételesen adunk, Panaszok, intézkedések Rendszertelen az újságellátás Mi, Kunhegyes, Madarasi oldal tanyai lakosok pa­nasszal fordulunk önökhöz, mert Juhász József tanyai kézbesítő nem tudja kielégíteni kívánságainkat. — Ő ugyanis az újságokat, leveliket minden megkérdezés nélkül ott hagyja két-három tanyában, mondván, hogy neki három órakor haza kell menni. így, ha olvasni akarunk, el kell mennünk érte, vagy a szomszédot kér­jük meg, hozza el. Ezen csodálkozunk, hiszen a régi kézbesítőnknek két járása volt, mégis pontosan elho­zott minden küldeményt. Ha problémánkat nem tud­ják megoldani, kénytelenek leszünk lemondani minden előfizetett újságot RÉGI OLVASÓJUK Folyósították a nyugdijat Gaál Béla, jászberényi ol- msónk panaszolta, hogy késik nyugdijának folyósí­tása. Megtudtuk, hogy a Terményforgalmi Vállalat csak a sürgetésre küldte el • munkabérről szóló kimu­tatást a Társadalombiztosí­tási Igazgatóságnak. Olva­sónk újabb levelében kö­zölte, hogy nyugdíját kéz­hez kapta és köszönetét fe­jezte ki a Néplapnak a se­gítségért Hideg dauer —- dupla áron Fejes Béláné szolnoki olvasónk azzal a panasszal fordult hozzánk, hogy több szolnoki fodrászüzletben is volt, de sehol sem vállaltak melegdauert. Pedig ez ol­csóbb is, és egyesek fejbőre nem bírja a hideg dau­er készítéséhez használatos vegyszert. A városi tanács illetékes szerve az ügyet kivizsgálta, s Hegedűs Lász­ló ipari előadó közölte, hogy minden üzletben egy vagy több melegdauer-gépet üzemeltetnek, melyek a lakosság rendelkezésére állnak. A Kossuth Lajos úti részleg azon dolgozóját, aki a felelőtlen tájékoztatást adta, figyelmeztetésben részesítették. • • Az AKOV válaszai az olvasók panaszaira Szilágyi Sándor szolnoki olvasónk kérdésére közöl­jük, hogy minden kalauznál kell lenni biztosítási bélyeggel ésanél. kül árusítható menetjegynek, — bérletnek. Ügyé­ben csak akkor tudunk intézked­ni, ha tudják a járat rendszámát és az időpontot. Ezen adatok bir­tokában a jövő­ben közvetlenül az AKÖV forgal­mi osztályához kell fordulni. A Vasútállomás — Vegyiművek út­irány megváltoz­tatására vonatka. zó javaslatát az AKÖV megvizs­gálta. Már ko­rábban is foglal­koztak azzal a gondolattal, hogy a Jósika utcán keresztül közle­kedtetnék az • autóbuszjáratokat — Erre azonban csak akkor nyílik lehetőség, ha a Beloiannisz út állomás felőli szakaszának épí­tése befejeződik és a városi ta­nács. valamint a rendőrhatóság egyetért ezzel a tervvel. Provizó­rikus útépítés nem megfelelő költséges, ez a javaslat nem fo­gadható el. „Fellebbezünk az AKÖV- höz” (január 6.) és „Miért csak Szolnokon?” (január 6.) című cikkeinkre a2 AKÖV a következőket vá­laszolta: 1. Törökszentmiklósi ki- rendeltségünk a körzetesí­tés óta az iskolákkal jó kapcsolatot alakított ki. A kengyeli iskolával ezt egy «osssul értelmezett rendel­kezés miatt nem tudták megteremteni. A kérdéses időpontban a kirendeltség­vezető nem tartózkodott szolgálati helyén, s koráb­ban ügyintézőjének olyan utasítást adott, hogy a ta­nulók havi bérletét ne ad­ja ki, mert ebből elszámo­lási nehézségek adódhat­nak. Helyettese felhívta az iskola megbízót tainak íi­„Bartók Béla helye a század zenéjének történetében" Előadások a korszerű művészetről a Verseghy könyvtárban Hétfőn este Földes Imre zenetörténész „Bartók Béla helye az európai zene tör­ténetében” címmel előadást tartott Szolnokon, a Ver­seghy könyvtárban. Ismer­tette Bartók zeneszerzői munkásságát, kiemelve életművének döntő jelen­tőségű zenedarabjait. Rá­mutatott arra. hogy Bartók elődje Liszt Ferenc volt s hogyan hatott rá a népdal és Debussy modern művei. Az előadást jól kiválasz­tott részletek bemutatásá­val illusztrálta hanglemez­ről. A hétfői előadás a má­sodik zenei tárgyú ismerte­tése a modem művészetnek a könyvtár „Művészet és korszerűség” című soroza­tának. Megelőzőleg a XX század képzőművészetérő' hallottunk igen értékes elő­adásokat. Ezek a „könyvtári esték” értékes, magasszínvonalú előadásokban tárják elénk korunk művészetének leg­izgalmasabb kérdéseit. Bár a téma maga is külön elő­adást érdemelne, most a magunk részéről csak egv rövid megjegyzés formájá­ban vetünk fel még egy izgalmas kérdést: Miért csökkent a látogatottsága ezeknek az előadásoknak? — Miért voltak olyan kevesen a két utolsó, zenei előadáson? Miért nem iz­gatják Szolnok értelmisé­gét a legizgalmasabb mű­vészeti kérdések? Ez is egy izgalmas kérdés. (H) A lochnessi szörny mégis él? A Nyegyelja című szov­jet hetilap beszámolt arról, hogy egy expedíció — ame­lyet az „Observer” című angol vasárnapi lap szerelt fel — 1964 május óta a .lochnessi szörny” után kutat. (Harminc év óta bukkan fel újra meg újra a sajtóban a skóciai Loch Ness, vagyis Ness tó titok­zatos óriás-állatának törté­nete. Eddig semmi hitelt érdemlő adat nincs róla. — A szerk.) Tim Dinsdale mérnöknek — a lochnessi szörnnyel kapcsolatos kuta­tásokra megalakult szerve­zet vezetőjének — ötnapos fáradozás után állítólag si­került a szörnyet több íz­ben is lefényképeznie, sőt filmfelvételeket is készí­tenie róla. Az expedíció arra a következtetésre ju­tott, hogy a „lochnessi szörny” egy plesíosaurus nevű, kihaltnak hitt ős­lény: 10—13 méter hosszú, hátán több púp van, nyaka hosszú és hajlékony, feje lapos, vastag farka végén uszony látható, bőre vörö­sesbarna és egyenetlen, mozgási sebessége 35 cso­mó (Ez megfelel egy hadi­hajó sebességének.) Hal — amivel az állat táplálkozik — a Ness tóban bőven van. A „szörny” embert még sohasem támadott meg, bizonyos azonban, hogy nem növényevő. Sz. Klumov szovjet ocea- nológus a Nyegyeljábam megjegyzni. hogy az expe­díció részvevői folyamato­san tájékoztatják őt kutatá­saik eredményéről, s infor­mációikat feltétlenül hite­lesnek tartja. Cenkievics szovjet oceanológus és hid- robiológus is ezen a véle­ményen van. Sanderson neves amerikai zoológus a szörnyet nem plesi osaurus- nak, hanem inkább isme­retlen emlősnek tartja. A Munka Törvénykönyvét módosító egyes fontosabb rendelkezések Mint ismeretes, a Munka Törvénykönyve három feje­zete — a munkaviszonyról szóló III., A munkafegye­lem című XI. és a munka­ügyi viták elintézését sza­bályozó XVII. fejezete — jelentősen módosult. A Munka Törvénykönyve töb­bi fejezetének csupán azok a rendelkezései változtak meg, amelyek az említett módosításokkal szorosan összefüggnek. Az új rendelkezések iránt — érthetően — nagy az ér­deklődés. Mivel új rendel­kezésekről van szó, termé­szetes dolog, hogy kezdet­ben mind a dolgozók, mind a vállalatok részéről számos értelmezésbeli és egyéb probléma vetődik fel. A következőkben — a fél­reértések elkerülése érdeké­ben — röviden és szemlél­tetően ismertetjük a lénye­gesebb változásokat, hogy ily módon is biztosítsuk olvasóink megfelelő tájé­koztatását, MILYEN FŐBB ELVEK INDOKOLJÁK A MÓDOSÍTÁST? A cél az egyéni és a tár­sadalmi érdek teljesebb összhangjának a biztosítása: Ugyanakkor meg kell szün­tetni a régi jogszabályok rendelkezéseiből adódó visz- szás jelenségeket. Nap­jainkban a munkaerőhely­zetre elsősorban a munka­erőhiány a jellemző, és ez hat. Hatására igen nagy mértékben megnőtt a mun­kahelyet változtató és en­nek következményeként az indokolatlanul kilépő dol­gozók száma. Ezt a helyze­tet csak súlyosbította a ré­gi szabályozás, amely sze­rint a munkahelyet változ­tató dolgozók új munkahe­lyükön többnyire azonos helyzetbe kerültek, tekintet nélkül arra. hogy gyakori vándorlók vagy becsületes, jól dolgozó munkások vol­tak-e? Hasonlóképpen nagy­jából mindenkire egyfor­mán vonatkoztak a korlá­tozó rendelkezések is. Egy példa: nemcsak az önké­nyes kilépő vesztette el a korábban munkaviszonyban töltött éveit a pótszabadság vagy a jubileumi jutalom jogosultságának megállapí­tása szempontjából, hanem az a becsületes dolgozó is, aki hozzájárulással lépett ki, de önhibáján kívül har­minc napon belül nem tu­dott elhelyezkedni, és en­nek következtében megsza­kadt munkaviszonyának fo­lyamatossága. Az ilyen és hasonló igazságtalanságok megszüntetését is célozza az új rendelkezés. Célozza az új rendelke­zés azt is, hogy a becsüle­tes, egy munkahelyen ki­tartó dolgozók előnyösebb helyzetbe kerüljenek azok­kal szemben, akik munka­helyüket — csupán önző ér­dekeiket tartva szem előtt — indokolatlanul és gyak­ran váltogatják. Megszűnik továbbá a régi szabályozás néhány olyan merev ren­delkezése, amely az egyes embereket sújtotta, ugyan, akkor nem használt a köz­érdeknek sem. KIKET ÉS HOGYAN ÉRINT AZ ŰJ RENDELKEZÉS? A munkahelyükhöz hű dolgozók kedvezményei. A vállalati törzsgárda tagjainak munkaviszonyát az új rendelkezés szerint átszervezés vagy létszám- csökkentés esetén csak kü­lönösen indokolt esetben le­het megszüntetni. Itt azok­ról beszélünk, akik már leg­alább tizenöt éve a vállalat dolgozói. Ezen túlmenően a törzsgárda tagjai nagyobb nyereségrészesedést kapnak.­Annak érdekében, hogy munkahelyét senki se te­kintse átjáróháznak, az új rendelkezések a munkavi­szony alapján járó több jut­tatást (így például a pót- szabadságot, a kedvezmé­nyes üdülést, a munkaruha, juttatást, a jutalmazást stb.) csak azoknak biztosítják teljes mértékben, akik meg­becsülik s nem cserélgetik munkahelyüket. Kik részesülnek az előb­biekkel azonos elbírálás­ban? A munkahelyükhöz hű dolgozókkal azonos elbírá­lásban részesülnek azok a dolgozók: — akiket áthelyeztek más vállalathoz; — akik a jogszabályban felsorolt esetekben szünte­tik meg felmondással a munkaviszonyukat, és an­nak megszűnését követő harminc napon belül ismét munkaviszonyba lépnek Ilyen felmondási ok pél­dául, ha a vállalat megsze­gi a társadalmi tanulmányi szerződésből eredő kötele­zettségét, vagy például, ha a dolgozó házasságot kötött vagy házastársát más hely­ségbe helyezték, és annak lakóhelyére kíván költözni stb.; — akiknek a vállalat szünteti meg felmondással a munkaviszonyukat. (Az Mt. 29. § [1] bekezdésében meghatározott esetek.) Pél­dául, ha a vállalat megszű­nik, ha a vállalatnál lét­számfelesleg mutatkozik stb., feltéve, ha a dolgozók a munkaviszonyuk megszű­nését követő harminc na­pon belül ismét elhelyez­kednek: A harmincnapos elhelyez­kedési határidő szempont­jából az új jogszabály azok­nak a dolgozóknak biztosít kedvezőbb helyzetet, akik­nek az újabb munkavi­szonyba lénése önhibájukon kívül akadályokba ütközik: Az ilyen akadályoztatás esetén a harmincnapos el­helyezkedési határidő meg­felelő mértékben meghosz- szabbodik. Ide sorolhatjuk például a három napot meghaladó keresőképtelen­séget okozó betegséget, a rokkantsági nyugdíjban töl­tött időt stb. HOGYAN MÓDOSUL A MUNKAVISZONY FOLYAMATOSSÁ GÁR A VONATKOZÓ REDELKEZÉS? Nem szakad meg a mun­kaviszony folyamatossága, ha a dolgozót áthelyezték — kivéve a fegyelmi át­helyezést —, ha a jogsza­bályban meghatározott okok valamelyike alapján felmondással megszüntette munkaviszonyát, valamint akkor, ha a vállalat mon­dott fel. Természetesen e folyamatosság előfeltétele az is, hogy a dolgozó har­minc napon belül újból munkaviszonyba lépjen. A régi szabály szerint, ha a dolgozó elvesztette mun­kaviszonyának folyamatos­ságát. ennek visszaszerzésé­re még abban az esetben sem volt lehetősége, ha később ugyanannál a válla­latnál huzamosabb ideig becsületesen, jól végezte a munkáját. (Folytatjuk^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents