Szolnok Megyei Néplap, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-21 / 17. szám

196». január 2L SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Gácsi Mihály kiállítása Martfűn SZÜLŐK i NEVELŐK ÓRDM A Osztályfőnöki munkaközösség- vezetők értekezlete Szolnokon »Górcső alatt9* a közlekedési balesetek lelki tényezői Talán tel sem lehetne sorcánd azt a rengeteg té­nyezőt, ami kedvezően, vagy kedvezőtlenül befo­lyásolhatja a közlekedés rendjét, az emberek és gé­pek e bonyolult együttműkö­dését. Mégis ezeket a té­nyezőket nemcsak nyilván­tartják, hanem rendszere­sen tanulmányozzák is ná­lunk a KPM pálvaalkal- massóevizsEráló intézetének kutatói, mégpedig nem mű­szaki szempontból, hanem mindig a közlekedésben részvevő ember oldaláról. Amint az intézet vezető­je, Horváth László Gábor, á oszichológiai tudományok doktora elmondotta, idei munkatér-vük is ilyen ku­tatásokat tartalmaz. Vizs^'Hk például, mi­lyen képességeket követel meg a közlekedés bizton­saga a gépkocsivezetőtől, és viszont hogyan hat a vezetés munkája — s ezen belül előbb-utőbb az elfá­radás — idegrendszerük működésére, reagálásuk gyorsaságára, stb. Hogyan lehetne elérni, hogy a közlekedési szabá­lyokat mindenki megtanul­ja és meg is tartsa? Mert az intézet kutatód azt már bebizonyították, hogy a svéd elrettentő módszer — hátborzongató balesetek be­mutatása filmen, képen, ett>. — inkább félelmet, szorongást, aggodalmat kelt, ami azután bizonytalanko­dáshoz, határozatlansághoz és ezeken keresztül balese­tekhez vezethet. Igen érdekes témájuk az Is, miképpen befolyásolja a vezetett jármű nagysága és sebessége a vezető maga­tartását a „gyengébb” part­nerekkel szemben és vi­szont Vajon miért és mi­lyen mértékben törvény- szerű a Mopedes vagy a motorkerékpáros félelme és szorongása — még vér­nyomásának megnövekedé­se is — ha nagy sebesség­gel előzi meg valami hatalmas autóbusz vagy teherautó? Vajon törvény­szerű-e, hogy ilyen hely­zetben a motorkerékpáros képtelen megtartani jármű­vét az úttesten és belecsú­szik az árokba? Szerdán kivonult Gödöl­lőre „A kőszívű ember fiai” Jókai regényéből készülő film népes forgatócsoportja. Itt készítik a kétrészes, színes, szélesvásznú film utolsó jeleneteit. A forgató- csoport hosszú hetekig várt az igazi tél, a hó, a köd megérkezésére. — A film nyári és műtermi felvéte­leit már befejezték. Gödöl­lőn a jégen játszódó üldö­zési jelenetekét és a „far­kas kalandot” forgatják. A felvételeken a regértynek azt a részletét elevenítik meg, amikor Ödön és Leon- tin, azaz Bitskey Tibor és Bujtor István Oroszország­ból Trojkán menekül a jégen, s hóviharba kerül­nek. A filmesek tájékozta­tása szerint Gödöllőn igen nagy hó és köd van, amely a felvételekhez kitűnően alkalmas — a hóvihart pe­dig a mezőgazdaságban foglalkoztatott repülőgépek „kavarják” majd fel. Csütörtökön (ma) kerül sor a legveszélyesebb fel­vételre, a „farkaskaland­ra”. Tíz idomított farkas és 30 farkaskutya támadja meg a „sztyeppén” haladó trojkát. Pénteken veszi film­szalagra az utolsó téli je­lenetet Hildebrand István operatőr; a szakadékba zu­hant trojka utasait megtá­madják a farkasok. Ezekkel a felvételekkel befejeződik „A kőszívű em- bec fiai”-nak forgatása. — 15 000 statiszta működött közre a nagyszabású csata­jeleneteknél és a felvéte­A martfűi versbarátok körének irodalmi estjeit immár hagyományosan kép­zőművészeti kiállítások megrendezésével kötik ösz- sze. Most, a legutolsó irodal­mi találkozáskor, amelyen a mai magyar líra képvi­selőit, Vas Istvánt, Fodor Andrást és Somlyó Györ­gyöt látták vendégül a martfűiek, Gácsi Mihály kamarakiállítását nyitották meg. A fiatal művész egyi­ke talán a legeredetibb te­leknél. Forgattak ónodon és Budán, ahol a vár ostro­mát vették filmszalagra. A produkciót Várkonyi Zol­tán rendezi. „A kőszívű ember fiai” című kétrészes, színes, szé­lesvásznú film a tervek i szerint még az év első ne- ; gyedében a mozik vász- j nára kerül. | A fővárosi tanács végre­hajtó bizottsága megtár­gyalta a Közmű- és Szol­gáltatási Igazgatóságnak a parkolási díj bevezetésé­ről szóló előterjesztését. — Mint ismeretes, a külföldi nagyvárosokban és üdülő­helyeken — sőt itthon is. egyes vidéki városainkban — már korábban elterjedi az a gyakorlat, hogy az egyes kijelölt helyeken úgynevezett parkolás! dijat szednek az ott állomásozó gépjárművek után. A vévrehaitó bizottság mostani döntése alanián a főváros naevforgslmű, rep­rezentatív területein tartőz. kodé gépiárműv»k után is parkolási dfiat kell majd fizetni. A főváros usvanis évente naev összegeket kö't a közterületek fenntartá­sára. Indokolt tehát, hosv aki a kijelölt helyeket gép­hetségű grafikusainknak; Bemutatása úgy gondolom szükségtelen, hiszen a tár­latlátogató közönség már jól ismeri egyéni humorú karikatúráival lapunk ha­sábjain is gyakran talál­kozhatott Különös öröm volt most mégis együtt látni grafikái­nak egy válogatott csokrát az első önálló kiállításán. Ha a képzőművészeti mű­fajok irodalmi analógját keressük, azt mondhatnánk, hogy a grafikának legin­kább talán a líra műfaja felel meg. Ezért Is szeren­csésnek mondhatjuk a köl­tők és a grafikus találko­zását azon a martfűi estén. Az Irodalomban a köl­tők reagálnak legközvet­lenebb módon a kor prob­lémáira, hangulataira, — ugyan ilyen közvetlen a grafikus reagálása a képző- művészetben. Gácsi Mihály műveiben az első pillanatban, csak a bővérűén áradó szerte­len humor, a csipkelődő irónia ragadja meg a szem­lélődő! de kissé közelebb lépve hozzájuk féltő hu­kocsijával hosszabb-rövl- debb ideig igénybeveszi, anyagilag hozzájáruljon az említett közterületek kar­bantartásához. Ilyen szem­pontból állandó jellegű hely lesz az F.rzsébet híd alatti, valamint az Engels téren most épülő parkoló­hely. továbbá a Gallért, a Duna, Illetve a Margitszi­geti Nagyszálló körül kije­lölt területek és a belváros parkírozásra alkalmas ré­szei. Meghatározott időszakban parkolási díjat kell maid fizetni a Margitsziget bizo­nyos részein, a nemzetközi vásár és a mezőgazdasági kiállítás környékén. — A Nánstadion meilet+i vala mint a naevforc.Mmú Vriríil tf’tt A kpr>rsoír»tbr»n az részié­tes tervet dolgoznak ki. manizmusuk, mély filozó­fiájuk is. A művész látszólag egy­formán humorizál az ap­ró emberi gyengeségekről, a butaságról és a kor szo­rongásainak legfőbb forrá­sairól, az egyetemes vi­lágégés, az atomháború lehetőségéről. De éppen ez a kóntrasz- tos ábrázolási mód teszi megdöbbentővé e súlyos témát feldolgozó lapokat. A mosoly; a humor mö­gül előcsillan az emberi ostobaság pusztító ereje miatt érzett féltő szoron­gás. E szatirikus képekben (Készülődés, Utolsó virá­gok stb.) a művész tiltako­zása is benne van, a ke­gyetlenség. az embertelen­ség elutasítása. Megragadó erejűek Gá­csi Dózsa-sorozatának ké­pei is. A kisgrafika, az ex- libris műfajában a humor, az elnéző irónia olva.n ma­gaslataira jut. amely kivé­telezett helvet biztosít szá­mára e műfaj magyar mű­velői között. Gácsi Mihály a grafikai műfaj valamennyi techni­káiénak biztos kezű alkal- mazóia. Ezt a nagy techni­kai biztonságot fel is hasz­nálta alkotásaiban mon­dandói!) kifejezésére. Erről a nvuvtalan. változó kor­ról, embe’-sécről és szoron­gása,ról vall ő is. mint az irodalmi esten résztvevő kö’tők, csak más eszközök­kel. Hadd idézzem befeiezésűl a költő Eedor András sza­vait: ..Ez az este egvaránt szólt a szemünkhöz és a fülünkhöz” — és mindket­tőnek maradandó élménvt nyújtott. Rideg Gábor Kétévenként kerül sor a szakszervezeti alapszervek vezetőségének újjáválasztá- sára. A megyei Élelmiszer- Kiskereskedelmi Vállalat szakszervezetében kedden délután tartották meg a ve­zetőségválasztó küldöttérte­Az egészségügyi minisz­ter rendeletben szabályozta a fertőző betegségek elleni védőoltások idei rendjét. Az oltások legnagyobb része — (gy az újszülöttek BOG-oltása, a négyéves kortól három-négy éven­ként ismétlődő tuberkulín- szűrés és BCG úiraoltás — életkorhoz kötött kötelező védőoHás. Ezekhez szüksé­ges fagyasztva szárított RCG oltóanyagot az orszá­gos közegészségügyi intézet negyedévenként bocsátja az érintett intézmények ren­delkezésére. A kötelező oltások közül a diftéria szarh árköhögés, tetanusz elleni kombinált oltások egy része, az űgy- ne”ezctt Dl-per-te 1. és 2. oltás folyamatosan. egész évben vócerhető A Di-per- fe 3.. a difhária-tetannsz ol­tás. valamint az mse. szep­tember 1—1953. augusztus 31 -e ' “ -*tt e-ü1 etett gyer­mekek hi^’ő elleni úlra- altása, végül a gyermek­bénulás e1i°'ci oltás azon- h in idénvoítás. tehát meg­szab/-** időben kapják az ór*' Fertőzőbetegség — himlő, kiütéses tífusz i'oetífMsz és para tífusz — behurcolása, Kedden értekezletre jöt­tek össze a középiskolai osztályfőnöki munkaközös­ségek vezetői Szolnokon, a pedagógus klubban. A fél­év közeledtével a két új osztályzat, a magatartás és a szorgalom körül mutat­kozó problémákról, viták­ról volt szó. Az értekezleten felme­rült, hogy a magatartás új fogalma szükségszerűen a jeles osztályzatok csökkené­sét idézi elő. Ugyanis, ha az osztályzás alapja a kö­zösségi munka, a közösség­hez való viszony, akkor a közepes vagy a jó jegy tük­rözi a többség magatartá­sát. Kiemelkedő közösségi munkát nem végeznek olyan sokan, hogy azért je­lest lehetne adni. A szülők körében viszont sok félre­értésre adhat okot, ha pasz- Sizív, de jó magaviseletű gyermekük eddigi jeles osz­tályzata leromlik. Mielőtt tehát következetesen alkal­maznák az ilyenfajta osz­tályzást, igen alapos, felvi­lágosító munkát kell végez­ni a szülők, de a pedagó­gusok között is, akiknek egy része előtt a régi magavise­let osztályzat normái a ter­mészetesek. Megállapította az érte. kéziét azt is, hogy sok ja­vaslat, kísérlet ismert már, amellyel a szorgalomjegy jellemzőit próbálják meg­állapítani, azonban ezek nagyrészt adminisztratív jellegűek, mint például a kezletet. — Az elnökségben többek között helyet fog­lalt: Telek István, az MSZMP Szolnok városi vég­rehajtó bizottságának kép­viselője, Szigeti László vb elnökhelyettes, a városi ta­nács képviselője és Szenes fertőzés gyanúja, vagy fog­lalkozásból eredő veszélyez­tetettség esetén ugyancsak fennáll az oltási kötelezett­ség. Hasonlóképpen t)e kell oltani a diftériás beteg, vagy diftéria-gyanús sze­mély környezetében lévő gyerekeket, ha legutóbbi oltásuk óta egy évnél hosz- szabb idő telt el. Pertusz- szis íszamárköhögés) ellen az olyan hatévesnél fiata­labb gyermekeket kell egy­szeri védőoltásban részesí­teni, akik ilyen beteggel érintkeztek. Ugyancsak kö­telező a járványos máj- gyulladásban szenvedő be­tegekkel érintkezettek Gama Globulin védőoltása. A kanyarós beteg környe­zetében élő három évesnél fiatalabb. vagy leromlott állapotban lévő gyermeke­ket is Gama Globulinnal kell védeni a megbetege­déstől. Vörheny (skarlát) ellen hatévesnél fiatalabb gyermekközösséaben élő gyermekeket kell oltani, ha az oltást az illetékes tárási városi, vagy kerületi fő­orvos elrendeli. Kötelező a tetanusz, illetve veszettség elleni védőoltás is gvamis sérülés, vagy állatmarás esetén. betétlaprendszer, a heti ér­tékelés, a pontozás stb. Ezek tartalmi megismerésre nem alkalmasaik. Itt a gyerme­keket egyénileg szükséges elemezni. Külön figyelmet szentel­tek annak, hogy egy-egy diákcsíny, helytelen maga­tartás ne tükröződjék a magatartás, a szorgalom és a szaktárgy értékelésében egyszerre. Meg kell szün­tetni azt a káros, de ma még divatos gyakorlatot* hogy a helytelen magatar­tást a szaktárgyi osztályzat lerontásával büntetik. A szaktárgyi osztályzat az új rendszerre való áttéréssel kizárólag csak a tárgyi tu­dás fokát tükrözheti. Pá’di ’ánosi a megyei tanács főelőadója hangsú­lyozta, hogy az új osztály­zatoknak még nincs meg a kellő tekintélyük, mert nem számítanak bele a ta­nulmányi átlagba, mert a felsőoktatási intézmények nem veszik komolyan, mert maguk a tanárok sem tu­lajdonítanak még elég je­lentőséget ennek a fontos nevelési eszköznek. Hogy a kialakuló új osztályzási rendszer elfoglalhassa mél­tó helyét, ahhoz szükség van mind a pedagógusok* mind a közvélemény felvi­lágosítására, nevelésére. Eh­hez kérte a többi között • sajtó segítségét is. Az élénk vita a késő dél­utáni órákban ért véget: Ottóné, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára. A fejlődésről, mely a beszá­molási időszak alatt végbe­ment, Ludányi Istvánná, az SZB elnöke számolt be. Míg 1962-ben 22 brigád, 1964-ben már 51 brigád kol­lektívája vett részt a szo­cialista munkaversenyben. A kiváló bolt címért folyó versenymozgalomba 1962- ben 45, 1964-ben már 136 egységük kapcsolódott be. Az elmúlt két év alatt 257 000 forint megtakarítást értek el az egységek gon­dos, körültekintő munká­val. A beszámolási időszak alatt a dolgozók átlagbére 1443 forintról 1599 forintra emelkedett — mondotta az SZB titkár. — Egymillió-háromszáz- ötvenezer-báromszáz forin­tot fordítottunk a két vá­lasztás között a dolgozók munkakörülményeinek terv­szerű javítására... Dolgo­zóink két év alatt 234 újítási javaslattal igyekeztek — mindennapi munkánkat könnyíteni. El­fogadtunk és megvalósítot­tunk 58 újítási javaslatot, ezekért 23 700 forintot fi­zettünk ki. A vállalat hetvenhat fel­nőtt dolgozója szerzett szak­munkás bizonyítványt, 89 pedig boltvezetői tanfolya­mot végzett. Hetvenöt ta­nuló szabadult fel, 68 újat szerződtettek. Míg 1962-ben 9 ifjút iutalmaztak a Szak­ma Ifjú Mestere jelvény- nvel, 1964-ben 19-et, és 15 oklevelet szerzett. 109 fő vett részt középiskolai ok­tatásban, A beszámoló azt bizonyí­totta, hogy jó munkát vé- gp-fpfc a szakszervezeti ve­zetők* —■ túri — Forgatják a „Kőszívű ember fiai”-t Parkolási díjat vezetnek be Pesten Méltók a bizalomra Megválasztották az Élelmiszer Kisker szakszervezetének új vezetőségét Rendelet az idei védőoltásokról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents