Szolnok Megyei Néplap, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-21 / 17. szám

Ünnep Zagyvarékason Méltók a bizalomra Szülők-nevelők fóruma Az emberek érdekében Gácsi Mihály kiállítása Martfűn Világ proletárjai, egyesüljelek! SZOLNOK MEEYfl A HEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA XVI. évfolyam, 17. szám. Ara 50 fillér 1965. január SU csütörtök „Elv ész-elmélet" helyett népgazdasági szemléletet Befejeződött a gépállomások és gépjavítók versenye apjainkban különös je­lentősége van a taka­rékosságnak. Második öt­éves tervünk sikeres befe­jezése, a szilárd alap meg­teremtése a harmadik öt­éves terv megkezdéséhez feltételezi, sőt követeli az ésszerű gazdálkodást. Ami az utóbbit illeti, az elmúlt esztendőkben lényegesen ja­vult. Sikerült olyan egye­nes utat találni, amelyen haladva biztosan jutunk el célunkhoz. Az úton azonban akadtak kátyúk, melyekben meg­akadt a szekér és kiemelé­séhez mindig dupla erőre volt szükség. Egy ilyen ká­tyúra hívta fel a figyel­mem még a múlt év végén égy idős kőműves: „Mondd meg nékem, miért kell ezt csinálnom? Hiába rakom fel a vakolatot most, úgyis lefagy. Tavasszal újra kell pucolni. Kidobott pénz az ablakon.** Tapasztalt munkás ke­mény szavai voltak ezek, egy még keményebb fagyos délelőtt. Egy új autóbusz- váró készítése közben be­szélgettünk. Nem fázott, a tégla sem volt súlyos, s mégis nehezére esett a munka. Tudta: feleslegesen dolgozik. Tudta azt is, hogy a bérét megkapja, de azt az illetékeseknek kétszer kell kifizetni. Miért? Igen, miért? Nem egyedi példa, Miért van az, hogy néha a köz pénzével egye­sek ilyen könnyelműen bán­nak. Miért nem látják, hogy téves szemléletük mil­liós kárt okoz; Köztudott dolog, hogy év végén egyes üzemek, válla­latok vagy szervek az év közben még fel nem hasz­nált pénzüket — mindegy, hogy hogyan és mire — el akarják költeni. Indoklás: ha nem költjük el, a pénz elveszett a mi számunkra. Az év közbeni okos gaz­dálkodással, a pénz rendel­tetésszerű felhasználásával pedig mindez elkerülhető lenne, s a népgazdaság egé­szének részeként inkább szolgálná a köz érdekeit. Az „elvész” elmélet egyébként sem helytálló. Abból csak annyi igaz, hogy a megta­karított, jobban mondva fel nem használt összeget azil- lető szerv, vállalat a kö­vetkező évben valóban nem kapja meg. Szó sincs azonban arról, hogy ezek után nem kell takarékoskodni. Akadnak, akik ezt úgy fordítják le: nem érdemes. Nincs igazuk. Hogy érdemes-e, annak ér­téke az egyénen túl az egész népgazdaság eredmé­nyeiben, második ötéves tervünk sikeres befejezésé­ben mérhető le. Az ötéves terv utolsó évében a nemze­tt Jövedelem 3%-os növe­kedése nemcsak azt jelenti. hogy az ipari termelésnek 4,5, a mezőgazdaságban a teljes termelési értéknek pedig 2 százalékkal kell emelkedni. Azt is, hogy a népgazdaság minden terü­letién, az államháztartásban és a vállalati gazdálkodás­ban egyar'nt messzemenő ’ takarékosságra kell töre­kedni. Ami a takarékosságot il­leti, az utóbbi években nem is volt különösebb baj. De ha megnézzük, mire fordít­ják a megtakarított össze­get, akkor már nem örül­hetünk annyira. Sajnos, az előző évek szomorú képet nyújtanak erről a tünetről. S ez különösen vonatkozik a községi tanácsokra. Sok helyen a hitelekből megta­karított összeget ésszerűtle­nül használták fel. Felesle­gesen vásároltak képeket, bútorokat, csillárokat, cse­réltek ki berendezéseket, amiket még több évig hasz­nálhattak volna. Van persze ennek a ta­karékosságnak egy másik oldala is. Ha azt vizsgál­juk, milyen költségvetési lehetőségeket nem használ­tak fél, megdöbbentőn ve­hetjük tudomásul: legtöbb helyen a karbantartási és felújítási keretet nem me­rítették ki. Ennek kárát az épületek állaga, a rossz járdák látják. Elvünk, hogy ami feltétlen fontos, szük­séges, arra ne sajnáljuk a pénzt, de a kevésbé fontos beruházásokra, ne keltsünk feleslegesen, s az elvész el­méletet a népgazdasági szemlélet váltsa fel. A belkereskedelmi és pénzügyminiszter együttes rendelete, amely a múlt év végén jelent meg, éppen azt a célt szolgálta, hogy meg­gátolja az év végi vásárlá­si lázt, az évközben meg­takarított pénz elpazarlását Ez hatásosnak is mutatko­zik a vállalatoknál. A taná­csok azonban másként old­ják ezt meg. A költségve­téseket átcsoportosítják, s így költik el a pénzt. Az előző évek tapasztalata, hogy ezekhez az átcsopor­tosításokhoz a felettes szer­vek hozzá is járultak. Ta­valy már alapos megokolás kellett a hozzájáruláshoz, s ezt az utat az idén is kö­vetni kell. Sőt meg lehet és meg is kell előzni. Hogyan? ’M’ ár az év elején s év 1TM közben védekezni kell ellene. A tanácstagok, a pénzügyi állandó bizottsági tagok, vállalatoknál a szak- szervezeti bizottságok kí­sérjék figyelemmel a kere­tek felhasználását. Jelez­zék, ha valahol egészségte­len megtakarítást, vagy fe­lesleges költekezést tapasz­talnak. Mert mindkettő el­len küzdeni kell* Mafnár József (T udósítónktól) Napjainkban sok szó esik az üzemek rendjéről, tisz­taságáról. a biztonságos munkafeltételek megterem­téséről, a munkafegyelemről. Ahhoz, hogy ezek létrejöj­jenek, feltétlenül szükséges a vezetőség és a dolgozók közös erőfeszítése. Ezen körülmények kiala­kítása érdekében a Szolnok megyei Gépállomások Igaz­gatósága és a MEDOSZ megyei bizottsága közös versenyfelhívást tett közzé a gépjavító és gépállomások műhelydolgozód részére. Ennek célja a műhely és környékének rendje, a biz­tonságos munkakörülmé­nyek kidolgozása, a bizton­sági intézkedések betartása, a védőfelszerelések haszmár lata, karbantartása, va­lamint az ■ igazolatlan hiányzások megszüntetése volt. Az első három helye­zett részére 45 ezer forint jutalmat tűztek tó. Megtör­tént a verseny értékelése, a sorrend a következő: Jászkiséri, Mesterszállási, Tószegi Gépállomás, A munka remévé!és lehetőségeit vizsgálják Mezőtúr iskoláiban Egy igen hasznos kezde­ményezés megvalósításához fogtak Mezőtúron az úttörő vezetők. Arra kíváncsiak: az úttörőcsapatok hogyan segítik a pajtások munkára» nevelését. Magyar orvosokat tüntettek ki A nagy csehszlovák or­vosról, Jan Purkinje-ről elnevezett csehszlovák or­vostársaság az orvostudo­mányban kifejtett kimagas­ló munkásságáért és a ma­gyar—csehszlovák orvostu­dományi együttműködésben szerzett érdemeikért két ki­váló magyar orvost, Rajka Ödön akadémiai levelező tagot és dr. Gerlóczy Fe­renc egyetemi tanárt a tár­saság tiszteletbeli tagjává választotta. Ezek érdekében vizsgál­ják a munkaoktatást és a politechnikai oktatást, vala­mint a szakköri munkákat a városban. Az eddigi ta­pasztalatok szerint a ter­melőszövetkezetekben vég­zett mezőgazdasági munka jó segítőnek bizonyult az úttörőik munkáranevelésé- ben. Ügy tervezik, hogy a jövőben ilyen célból tovább szélesítik a kapcsolatot a termelőszövetkezetekkel. A tervek között szerepel még többek között a város üzemeinek látogatása is. Ez, valamint az expedíciós ku­tatómunka a pályaválasz­tásban nyújt lényeges se­gítséget. A szerzett tapasztalatokat egyesítik és felterjesztik a megyei úttörő elnökséghez, ahol február 10-én beszélik meg az ezzel kapcsolatos tennivalókat A mezőtúri Szőnyegszövő Htsz-ben perzsa és toron­táli szőnyegeket gyártanak. Gál Eszter szorgalmasan csomóz, hogy pontos, te íszetős legyein » minta íme, a kész szőnyegek. Járal Piroska mutat mintát a kész termékekből A Varsói Szerződés szervezetének politikai tanácskozó testületé folytatja munkáját Varsó (PAP) A Varsói Szerződés szer­vezetének politikai tanács­kozó testület© szerdán dél­előtt újra tanácskozásra ült össze. — (MTI) Ülést tartott az SZMT Január 20-án ülést tartott a Szakszervezetek Szol­nok megyei Tanácsa. Lázár Mihálynénak, az SZMT vezető titkárának beterjesztése alapján megvitatta a szakszervezeti szervek feladatait, az ezévi népgazda­sági tervék teljesítésében és a felszabadulási munka­verseny szervezésében. Résztvett a tanácskozáson Csá­ki István elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a megyei pártbizottság első titkára és Pólyák János elvtárs, a Vasas Szakszervezet főtitkára is. Folytatja munkáját a Varsói Szerződés tagállamai­nak politikai tanácskozó testületé a békés együttmű­ködés és a nemzetközi biztonság megszilárdítása ér­dekében. Képünkön: % tanácskozás színhelye. — (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat» Lázár Mihályné beszámo­lójában áttekintette a me­gye 1964. évi gazdasági munkáját. Ismertette, ho­gyan valósítottuk meg ta­valyi gazdasági terveinket, milyen eredményeket ér­tünk el. Elért eredményeink bi­zonyítják, — hangsúlyoz­ta — hogy gazdaságpoli­tikánk jó, fejlődésünk egészséges. Eredményeinkben jelentős szerepe volt és van a fi­zikai és műszaki dolgozók áldozatos munkájának, a pártszervezetek irányító, a szakszervezetek szervező, segítő munkájának, vala­mint a szocialista munka­versenyben dolgozóknak. A szocialista munka ver­senyre vonatkozóan, hang­súlyozta, hogy legtöbb he­lyen szakítottak a korábbi idők szinte kizárólagos mennyiségi törekvéseivel és a termelési tervek a minő­ség jávításának teljesítésére serkentenek. A brigádmozgalomban résztvevők száma jelen­leg az iparban megköze­líti a huszonötezret. — Ugyanezt mondhatjuk á mezőgazdaságban dolgo­zók mozgalmáról is. — Második ötéves ter­vünk célkitűzéseinek meg­valósításában tehát jó úton haladunk — hangsú­lyozta az előadó. — Lénye­ges előrehaladásról adha­tunk számot. Nem hagy­hatjuk azonban szó nélkül, azokat a hiányosságokat, amelyek akadályozzák még gyorsabb ütemű előrehala­dásunkat. A munkatermelékenység üteme visszaesésének okait elemezve pl. megállapította többek között, hogy egyes üzemekben nem megfelelő a géppark kihasználás, — hiányos a munkaszervezés, egyenetlen ütemű a szállí­tási kötelezettségek teljesí­tése. Ide sorolandó az is, hogy a teljesítménynormák nincsenek megfelelő össz­hangban a műszaki és tech­nikai színvonallal, nem mindenütt és nem minden esetben biztosítják m íFolytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents