Szolnok Megyei Néplap, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-21 / 17. szám
Ünnep Zagyvarékason Méltók a bizalomra Szülők-nevelők fóruma Az emberek érdekében Gácsi Mihály kiállítása Martfűn Világ proletárjai, egyesüljelek! SZOLNOK MEEYfl A HEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA XVI. évfolyam, 17. szám. Ara 50 fillér 1965. január SU csütörtök „Elv ész-elmélet" helyett népgazdasági szemléletet Befejeződött a gépállomások és gépjavítók versenye apjainkban különös jelentősége van a takarékosságnak. Második ötéves tervünk sikeres befejezése, a szilárd alap megteremtése a harmadik ötéves terv megkezdéséhez feltételezi, sőt követeli az ésszerű gazdálkodást. Ami az utóbbit illeti, az elmúlt esztendőkben lényegesen javult. Sikerült olyan egyenes utat találni, amelyen haladva biztosan jutunk el célunkhoz. Az úton azonban akadtak kátyúk, melyekben megakadt a szekér és kiemeléséhez mindig dupla erőre volt szükség. Egy ilyen kátyúra hívta fel a figyelmem még a múlt év végén égy idős kőműves: „Mondd meg nékem, miért kell ezt csinálnom? Hiába rakom fel a vakolatot most, úgyis lefagy. Tavasszal újra kell pucolni. Kidobott pénz az ablakon.** Tapasztalt munkás kemény szavai voltak ezek, egy még keményebb fagyos délelőtt. Egy új autóbusz- váró készítése közben beszélgettünk. Nem fázott, a tégla sem volt súlyos, s mégis nehezére esett a munka. Tudta: feleslegesen dolgozik. Tudta azt is, hogy a bérét megkapja, de azt az illetékeseknek kétszer kell kifizetni. Miért? Igen, miért? Nem egyedi példa, Miért van az, hogy néha a köz pénzével egyesek ilyen könnyelműen bánnak. Miért nem látják, hogy téves szemléletük milliós kárt okoz; Köztudott dolog, hogy év végén egyes üzemek, vállalatok vagy szervek az év közben még fel nem használt pénzüket — mindegy, hogy hogyan és mire — el akarják költeni. Indoklás: ha nem költjük el, a pénz elveszett a mi számunkra. Az év közbeni okos gazdálkodással, a pénz rendeltetésszerű felhasználásával pedig mindez elkerülhető lenne, s a népgazdaság egészének részeként inkább szolgálná a köz érdekeit. Az „elvész” elmélet egyébként sem helytálló. Abból csak annyi igaz, hogy a megtakarított, jobban mondva fel nem használt összeget azil- lető szerv, vállalat a következő évben valóban nem kapja meg. Szó sincs azonban arról, hogy ezek után nem kell takarékoskodni. Akadnak, akik ezt úgy fordítják le: nem érdemes. Nincs igazuk. Hogy érdemes-e, annak értéke az egyénen túl az egész népgazdaság eredményeiben, második ötéves tervünk sikeres befejezésében mérhető le. Az ötéves terv utolsó évében a nemzett Jövedelem 3%-os növekedése nemcsak azt jelenti. hogy az ipari termelésnek 4,5, a mezőgazdaságban a teljes termelési értéknek pedig 2 százalékkal kell emelkedni. Azt is, hogy a népgazdaság minden területién, az államháztartásban és a vállalati gazdálkodásban egyar'nt messzemenő ’ takarékosságra kell törekedni. Ami a takarékosságot illeti, az utóbbi években nem is volt különösebb baj. De ha megnézzük, mire fordítják a megtakarított összeget, akkor már nem örülhetünk annyira. Sajnos, az előző évek szomorú képet nyújtanak erről a tünetről. S ez különösen vonatkozik a községi tanácsokra. Sok helyen a hitelekből megtakarított összeget ésszerűtlenül használták fel. Feleslegesen vásároltak képeket, bútorokat, csillárokat, cseréltek ki berendezéseket, amiket még több évig használhattak volna. Van persze ennek a takarékosságnak egy másik oldala is. Ha azt vizsgáljuk, milyen költségvetési lehetőségeket nem használtak fél, megdöbbentőn vehetjük tudomásul: legtöbb helyen a karbantartási és felújítási keretet nem merítették ki. Ennek kárát az épületek állaga, a rossz járdák látják. Elvünk, hogy ami feltétlen fontos, szükséges, arra ne sajnáljuk a pénzt, de a kevésbé fontos beruházásokra, ne keltsünk feleslegesen, s az elvész elméletet a népgazdasági szemlélet váltsa fel. A belkereskedelmi és pénzügyminiszter együttes rendelete, amely a múlt év végén jelent meg, éppen azt a célt szolgálta, hogy meggátolja az év végi vásárlási lázt, az évközben megtakarított pénz elpazarlását Ez hatásosnak is mutatkozik a vállalatoknál. A tanácsok azonban másként oldják ezt meg. A költségvetéseket átcsoportosítják, s így költik el a pénzt. Az előző évek tapasztalata, hogy ezekhez az átcsoportosításokhoz a felettes szervek hozzá is járultak. Tavaly már alapos megokolás kellett a hozzájáruláshoz, s ezt az utat az idén is követni kell. Sőt meg lehet és meg is kell előzni. Hogyan? ’M’ ár az év elején s év 1TM közben védekezni kell ellene. A tanácstagok, a pénzügyi állandó bizottsági tagok, vállalatoknál a szak- szervezeti bizottságok kísérjék figyelemmel a keretek felhasználását. Jelezzék, ha valahol egészségtelen megtakarítást, vagy felesleges költekezést tapasztalnak. Mert mindkettő ellen küzdeni kell* Mafnár József (T udósítónktól) Napjainkban sok szó esik az üzemek rendjéről, tisztaságáról. a biztonságos munkafeltételek megteremtéséről, a munkafegyelemről. Ahhoz, hogy ezek létrejöjjenek, feltétlenül szükséges a vezetőség és a dolgozók közös erőfeszítése. Ezen körülmények kialakítása érdekében a Szolnok megyei Gépállomások Igazgatósága és a MEDOSZ megyei bizottsága közös versenyfelhívást tett közzé a gépjavító és gépállomások műhelydolgozód részére. Ennek célja a műhely és környékének rendje, a biztonságos munkakörülmények kidolgozása, a biztonsági intézkedések betartása, a védőfelszerelések haszmár lata, karbantartása, valamint az ■ igazolatlan hiányzások megszüntetése volt. Az első három helyezett részére 45 ezer forint jutalmat tűztek tó. Megtörtént a verseny értékelése, a sorrend a következő: Jászkiséri, Mesterszállási, Tószegi Gépállomás, A munka remévé!és lehetőségeit vizsgálják Mezőtúr iskoláiban Egy igen hasznos kezdeményezés megvalósításához fogtak Mezőtúron az úttörő vezetők. Arra kíváncsiak: az úttörőcsapatok hogyan segítik a pajtások munkára» nevelését. Magyar orvosokat tüntettek ki A nagy csehszlovák orvosról, Jan Purkinje-ről elnevezett csehszlovák orvostársaság az orvostudományban kifejtett kimagasló munkásságáért és a magyar—csehszlovák orvostudományi együttműködésben szerzett érdemeikért két kiváló magyar orvost, Rajka Ödön akadémiai levelező tagot és dr. Gerlóczy Ferenc egyetemi tanárt a társaság tiszteletbeli tagjává választotta. Ezek érdekében vizsgálják a munkaoktatást és a politechnikai oktatást, valamint a szakköri munkákat a városban. Az eddigi tapasztalatok szerint a termelőszövetkezetekben végzett mezőgazdasági munka jó segítőnek bizonyult az úttörőik munkáranevelésé- ben. Ügy tervezik, hogy a jövőben ilyen célból tovább szélesítik a kapcsolatot a termelőszövetkezetekkel. A tervek között szerepel még többek között a város üzemeinek látogatása is. Ez, valamint az expedíciós kutatómunka a pályaválasztásban nyújt lényeges segítséget. A szerzett tapasztalatokat egyesítik és felterjesztik a megyei úttörő elnökséghez, ahol február 10-én beszélik meg az ezzel kapcsolatos tennivalókat A mezőtúri Szőnyegszövő Htsz-ben perzsa és torontáli szőnyegeket gyártanak. Gál Eszter szorgalmasan csomóz, hogy pontos, te íszetős legyein » minta íme, a kész szőnyegek. Járal Piroska mutat mintát a kész termékekből A Varsói Szerződés szervezetének politikai tanácskozó testületé folytatja munkáját Varsó (PAP) A Varsói Szerződés szervezetének politikai tanácskozó testület© szerdán délelőtt újra tanácskozásra ült össze. — (MTI) Ülést tartott az SZMT Január 20-án ülést tartott a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa. Lázár Mihálynénak, az SZMT vezető titkárának beterjesztése alapján megvitatta a szakszervezeti szervek feladatait, az ezévi népgazdasági tervék teljesítésében és a felszabadulási munkaverseny szervezésében. Résztvett a tanácskozáson Csáki István elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a megyei pártbizottság első titkára és Pólyák János elvtárs, a Vasas Szakszervezet főtitkára is. Folytatja munkáját a Varsói Szerződés tagállamainak politikai tanácskozó testületé a békés együttműködés és a nemzetközi biztonság megszilárdítása érdekében. Képünkön: % tanácskozás színhelye. — (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat» Lázár Mihályné beszámolójában áttekintette a megye 1964. évi gazdasági munkáját. Ismertette, hogyan valósítottuk meg tavalyi gazdasági terveinket, milyen eredményeket értünk el. Elért eredményeink bizonyítják, — hangsúlyozta — hogy gazdaságpolitikánk jó, fejlődésünk egészséges. Eredményeinkben jelentős szerepe volt és van a fizikai és műszaki dolgozók áldozatos munkájának, a pártszervezetek irányító, a szakszervezetek szervező, segítő munkájának, valamint a szocialista munkaversenyben dolgozóknak. A szocialista munka versenyre vonatkozóan, hangsúlyozta, hogy legtöbb helyen szakítottak a korábbi idők szinte kizárólagos mennyiségi törekvéseivel és a termelési tervek a minőség jávításának teljesítésére serkentenek. A brigádmozgalomban résztvevők száma jelenleg az iparban megközelíti a huszonötezret. — Ugyanezt mondhatjuk á mezőgazdaságban dolgozók mozgalmáról is. — Második ötéves tervünk célkitűzéseinek megvalósításában tehát jó úton haladunk — hangsúlyozta az előadó. — Lényeges előrehaladásról adhatunk számot. Nem hagyhatjuk azonban szó nélkül, azokat a hiányosságokat, amelyek akadályozzák még gyorsabb ütemű előrehaladásunkat. A munkatermelékenység üteme visszaesésének okait elemezve pl. megállapította többek között, hogy egyes üzemekben nem megfelelő a géppark kihasználás, — hiányos a munkaszervezés, egyenetlen ütemű a szállítási kötelezettségek teljesítése. Ide sorolandó az is, hogy a teljesítménynormák nincsenek megfelelő összhangban a műszaki és technikai színvonallal, nem mindenütt és nem minden esetben biztosítják m íFolytatás a 2. oldalon)
