Szolnok Megyei Néplap, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-19 / 15. szám
19«. Január 19. SZOLNOK MEGYEI NfiPLAl 3 Munkanap-fényképezés hivatalokban Irodaház a határban - Hét (busszal) elérhetetlen vállalat - Csúsztatás nagyban Milyen állami támogatást kapnak az idén a fsz-ek? n. Beruházás A szolnoki II. számú irodaházban hét vállalat, található — körülbelül 350 ember munkahelye. Skatulya-épület: kívülről lehullott vakolathelyek, bent nem éppen tiszta, némely helyen letört lépcső, meszes vagy festékes folyosóablakok, ajtók. A busz — melyre később annyi panaszt hallottam — a megyei tanácstól indul. Azt mondják, mintegy négy kilométer. De a vasúti sorompónál gyakran 15—20 percet, vagy még többet kell várakozni. Átszervezés - mégis párhuzamos adminisztráció Elsőnek a Szolnok—Békés megyei Fűszért Vállalat párttitkárához kopogtattam be. A fiatalasszony az áruforgalmi osztály vezetője. Megkérem, légy er a segítségemre egy hivatali munkainap felmérésében. — Talán jobb lesz, ha a vállalat általános szervezeti ismertetésével kezdem. 1962-től az elmúlt év végéig Szolnok és Békés megyében átszervezések, ösz- sze von ások történtek a két nagykereskedelmi vállalatnál. Az év nyarán a* két megyei központ is egyesült. — A munkakörök, a munkarend kialakítása felsőbb minisztériumi elgondolás alapján történt. A fiókok és a kisebb lerakatok önállósítása is cél volt, ez azonban több akadályba ütközik. Példáid önálló árurendelésüket az ipar egyes gyáregységei nem tudják fogadni, mert a rengeteg helyről érkező megrendelő náluk okozna adminisztrációs növekedést — Az útkeresés időszaka ez nálunk. Lehetséges, hogy a jelenleg bevezetett adminisztrációs ügyrend egy további fejlesztés első lépése. Egyelőre azonban némely munkák intézésénél párhuzamosan dolgozunk, s növekedett az ügyintézők száma ia Csúsztatás-szezon A Szövetkezetek Szolnok megyei Értékesítő Központja (MÉK) munkájából adódóan idény jellegű vállalat. A nyári túlterhelés után, télen mintegy két hónap a „lazítás” ideje. Ilyenkor elküldik a szerződéssel felvett kisegítőket, kiadják a nyári túlórák utáni csúsztatás»» szabadságokat, többek a tárolásokat ellenőr- 2ik-intézik, vagy a szerződéskötésekkel foglalkoznak. Tavaly bizonyos viták voltak az osztályok között a gépírók létszámát illetően. Egy hónapon át mérték a munkájukat. Kiderült, hogy a tíz gépírónő el tudja látni feladatát, csak jobb szervezéssel kell dolgozniuk. A Szolnoki Sütőipari Vállalatnál már tavaly, a negyedik negyedévben végeztek általános munkanapfényképezést. Az évek óta hagyományozódott munkakörök terheléséről kiderült, hogy némely egyenetlenségek mutatkoznak. Egyik dolgozó kevésbé, a másik jobban elfoglalt. Megbeszélték a dolgozókkal a helyzetet s mindenki megértette, hogy a változtatások a kollektíva egészének érdekeit szolgálják. A könyvelésben és a számlázásnál megtörtént a munka újrafelosztása, és egyben új számlázási módszert vezettek be (pontosabb, könyebb is az előzőnél). A bérszámfejtésnél most kutatják a dolgozók igény- bevételét. E szintén nem nmtr létszámú vállalat (34 fő) adminisztráció-szervezése is elismerésre méltó. A büféhez mindig jönnek - A busznál várni kell Többször benéztem az ebédlő-büfébe. Elszórt mogyoróhéj, sörösüveg-papírok, más szemét, cigarettacsutkák. A vállalatoktól egy-egy megbízott veszi meg a reggelinek valót. — Hetenként mintegy 6 láda sör fogy el. Délután fél négyig van nyitva. Három előtt egymás után érkeznek a vásárlók. — Sokan jönnek munkaidő alatt? — Jönnek... Általában onnan, ahol legjobban tiltják, A ház oldalán, a kapu mellett időverte pléh tábla: Fadgyas Lajos fazekas mester. Fadgyas néni nyit ajtót. Míg a házba érünk arról faggatom, dolgoznak-e még. — Nem igen dolgozunk mi már. Még a nyáron ko- rongozott a papa, de aztán legyengült. A kis műhely, amelynek egyetlen, de patinás éke az évszázados fazekas korong, hideg leheletet áraszt. A nénike szégy.enli a rendetlenséget, s gyorsan kifelé tuszkol, Bent a nagyszobában, ahol az idős mester fekszik, minden bútordarab a régi jómódról vall. A melegtesÁ BUSZ és a kis utasok Tavaly a Tiszabura—Ti- szaroff—Kunhegyes útvonalakon egy negyvenöt személyes kis autóbusz közlekedett. A nyári hónapokban úgy látszott el tudja látni feladatát, Jött az ősz az iskolákban megkezdődött a tanév. A kis buszra keserves idők jártak. Reggel, mikor Kunhegyes felé igyekezett sok utasától fájó szívvel kellett lemondani. Főleg gyerekek maradtak le. Délután visszafelé ugyanez volt a helyzet. Aztám a fülébe jutott ez a járási tanács illetékeseinek, Kéréssel fordultak az — S a buszjárat, melyre mindenütt panaszkodtak: — Kérem, a munkanapfényképezéshez ez is hozzátartozik. Az édesanyák átlagosan másfél órát kénytelenek utazgatni ki- és bemenet. Gyakran nem érnek 6 órára a bölcsődébe gyermekükért. — A sorompó az oka. Kértük a.. AKÖV-öt, hogy indítson járatot számunkra a vasúti felüljárón. A tárgyalások még nem hoztak eredményt. — Napi fél óra szinte mindennap kiesik a munkaidőből. S ha fél-egyórás dolga van valakinek a városban, arra rámegy a délelőtt vagy a délután. Virrányi Pál tű cserépkályha mellett szinte felesleges a takaró. Fadgyas bácsi mellén tárva-nyitva az ing is. Kissé megemeli a fejét, amelyen a sok fekvéstől összeállt a szürke, gyér haj. — Mi baj van Fadgyas bácsi? — Minden fiam, most már minden — sóhajt. — Hetvenhét éves vagyok. — Sokat, meg nehezet dolgoztál apjuk — mondja a felesége. — A nedves agyagnál csak a vas fajsúlya nagyobb — fordul hozzám magyarázón. — Ezelőtt harminc évvel csak a fazékból elkelt egy piacon 50—60 darab. Meg a többi. Köcsög, nagybögre. — Most? AKÖV-höz. Nem kevés időbe került, még végül maga az igazgató intézkedett. Ennek eredményeképpen a fent említett szakaszon január másodika óta nagy, hatvan személyes autóbusz szállítja az utasokat. így nyolcvan gyerek reggel idejében az iskolába ér, délután pedig korán hazautazhat. Az illetékesek még külön iskola iáratot is szeretnének. Reméljük az AKÖV a lehetőségekhez mérten ebben sem tagadja meg a segítséget Ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek évről évre többet és olcsóbban termeljenek, minél előbb korszerű mezőgazdasági nagyüzemekké váljanak, — egyéb feltételek mellett — megfelelő beruházások is kellenek. Ezeknek a megvalósítását hitellel, anyaggal és kivitelező kapacitással segíti elő az állam, hiszen a tsz-ek saját erejéből nem telne minden szükséges beruházásra. A termelőszövetkezetek beruházási terheinek csökkentése érdekében, a nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek megfelelő új állóeszközök üzembehelyezésekor, vissza nem térítendő állami támogatást nyújt az állam. A támogatás mértéke tehénistálló Az öreg nem szól, csak legyint. — Ha valaki otthon felejti a tejfeles edényt piacnapon, hát vesz egy kis köcsögöt. Egyébként semmi — mondja a felesége. — Fadgyas bácsi Török- szentmiklóson született? — Nem. Karcagi vagyok. Az apám, a nagyapám, meg a dédnagyapám, meg annak az apja és még isten tudja hányadik ősöm is fazekas volt. Régen gölöncsérnek nevezték őket. — A Képes Újságban is benne volt már a papa — mutatja Fadgyas néni. Egész oldalas riport az „Évezredes mesterség”-ről. — Ezután — mutat a képeslapra — levelet kaptam Pestről — mondja a néni. Az állt benne: „nagyon örültem, mikor olvastam, hogy cserépedényben főzni is lehet. Nagyon kérem, készítsenek nekem egy fazekat és adják postára utánvéttel”, — írta egy pesti asszonyka. Mindketten mosolyognak. — Ilyen tűzálló fazekat mi már régóta nem csinálunk — mondja Fadgyas bácsi. — Méghogy pesti asszonynak cserépfazekat... A tornácon egy kétkerekű kis kocsiban festett cserépköcsögök sorsukba belenyugodva türelmesen várakoznak. Hideg van, a gazda beteg, és az évszázados forgásba belekábulva, elhagyottan pihen a korong. (Tudósítónktól) Ezzel a címmel jól sikerült hangversenyt rendeztek a mezőtúri úttörők vasárnap délután Mezőtúron és szombaton Túrkevén. A kellemes délutánon vendégül látták a túrkevei fiúiskola énekkarát és a túrkevei művelődési ház balett-csoportjának úttörői* is. így kitűnő alkalom nyíl* tapasztalatok szerzésére is. A mezőtúri városi úttö rőénekkar és kamarakórus i magas, művészi színvonalon tolmácsolta a zeneiro dalom sűrűiéből válogatott műveket f Bartók: Jószág igéző: Kodály: Túrót eszik a ciffány; Rauch: A négy patkány sthl. lsen jelentős ; tredruénnyel énekeltek Juhász Erzsébet, az énekhármas (Kávási Klára, Pácz ' Irén. Polgár Judit) és az esetében, a korszerűségtől függően, 1000—11 000 forint férőhelyenként. A szarvasmarhatenyésztés egyéb épületénél ez az összeg 1000— 4000 forint lehet, sertés- fiaztatónál pedig 1000—6000 forint, ugyancsak egy férőhelyre számítva. Hasonló kedvezménveket állapítottak meg a juhtenyésztés épületeire, tojóházra, baromfiólra és csibenevelőro vonatkozóan is. Sok tapasztalat bizonyítja, hogy a szakszerű öntözéses gazdálkodás lényegesen növeli a terméseredményeket. Az ezzel kapcsolatos beruházásokra adott állami támogatás is számottevő. Ha a tsz hordozható esőztető berendezésekkel működő öntözést valósít meg, akkor a támogatás 2000 forint holdanként, földbe épített nyomócsöves esőztető öntöző berendezésnél pedig 6000 Ft. Számos termelőszövetkezet alkalmazza a felületi öntözésit. Erre 1500—4000 forint holdanként az állami támogatás. Altalaj-csöves öntözés és szennyvízöntözés esetén 6000 forintot folyósítanak a tsz-nek holdanként, üzembehelyezéskor. Egyre több tsz határozza el víztároló építését. Ezt a helyes törekvést serkenti az állam azzal, hogy a tároló üzembehelyezésekor az itt tárolható víz minden köbmétere után 3 forint támogatást nyújt. Másféle építkezésekre, beruházásokra is vonatkozik a szóba nforgó kedvezmény. Dohánypaita építése esetén például holdanként 25 000 forint, kukorica eórénál vagononként 4000 forint, magtárnál pedig 5000 forint a vissza nem térítendő állami támogatás. Gyorsan növekszik a termelőszövetkezetek saját gépállománya, aminek természetes velejárója, hogy gépkarbantartó műhely is kell. Ha a tsz ilyen műhelyt épít, akkor néavzetméterenként 500 forint támogatás illeti meg. GvfimölestároTó és csomagoló szín építése esetén 300 forint a négyzetméterenként járó támogatás. Előírta a rendelet, hogy öntözőtelep. víztároló és csőkút építésénél, továbbá a szarvasmarha- és baromfitenyésztés épületeinél, valamint dohánypaita, gépkarbantartó műhely és üzemanyagtároló építésénél az állami támogatás összege nem haladhatja meg a költségvetésben előirányzott bekerülési érték 80 százalékát. A rendeletben felsorolt többi éniiletnél, illetve létesítménynél pl. a járulékos beruházásnál — a támogatás mértéke 50 százalék. Az állami támoéneknégyes muzikális tagjai. Figyelemre méltó volt a két mezőtúri zongorista szépen megformált, kiforrott játéka is (Somogyi Éva, Hargittai Zoltán). A kitűnő szervezés, az igényes és áldozatos munka, a zene ünnepét jelentő alkalom Kávási Sándornak, a fáradhatatlan pedagógusnak az érdeme. — Lelkesedése vitte el erre a magaslatra tehetséges és szorgalmas úttörőit. Az ügy irátl szeretőiének bizonyítéka, hogy összefogott a túrkevei és besenvszögi úttörőkkel és a kölcsönösen megrendezett találkozók maradandó élmérvével azokat is szoros munkára ösztönzi. lényegesen halványabb volt a túrkevei úttörők m^soTfl Dfoc-éretes ugyan bátor vállalkozásuk, de az gatás a saját erőből megvalósított termelőszövetkezeti beruházások esetén is elszámolható, finnek azonban az is feltétele, hogy a szóban forgó beruházás is szerepeljen a tsz jóváhagyott tervében. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek eddig nem alkalmaztak itatásos borjúnevelést, s 1965-ben — központi anyagkészlettel lekötött beruházási keret igénybevétele nélkül — elsősorban a saját eszközeiket felhasználva, meglévő épületeiket itatásos borjúnevelésre alkalmassá alakítják át, szintén részesülhetnek állami támogatásban. Ez az összeg — a rendelkezésre álló járási kereten belül — nem haladhatja meg borjú- férőhelyenként a 3000 forintot, illetve az elfogadott költségvetésben előirányzott bekerülési költség 80 százalékát és termelőszövetkezetenként a 200 000 forintot. Az állami támogatás épület- átalakításra és annak technológiai felszerelésére használható fel. Ha azonban a termelőszövetkezet 1965 végéig önhibájából nem kezdi meg az itatásos borjúnevelő üzemeltetését, akkor vissza kell fizetnie az állami támogatásként kapott összeget. Az építési és telepítési beruházások után a termelőszövetkezetet megillető, — vissza nem térítendő állami támogatás összegét a beruházás megvalósítása érdekében igénybe vett állóesz- közhitelelc csökkentésére kell felhasználni. Hitei hiányában ezt az összeget a termelőszövetkezet terhelő, nem esedékes állóeszköz hitelek csökkentésére fordítják. Ha a tsz-nek ilyen hiteltartozása sincs, illetve kevesebb az őt megillető állami támogatás összegénél, akkor a támogatást, illetve a mutatkozó különbö- zetet a tsz beruházási betétszámláján írják jóvá. Előfordulhat, hogy valamelyik termelőszövetkezet saját hibájából nem megfelelően hasznosítja az állami támogatással megvalósított beruházást. Ebben az esetben a megyei tanács a kedvezményt, vagy annak egy részét visszamenő hatállyal is megvonhatja. Érdeke tehát minden tsz- nek, hogy idei tervében alapos megfontolás, pontos számítás alapján szerepeltesse azokat a beruházásokat, amelyek a gazdaság szempontjából legelőnyösebbek és megavlósíthatófc (g- P.) eredményes munka érdekében helyes betartani a fo- kozati elvet. Teljesíthető feladatot adni a kórusnak és fokról fokra előre haladni. A siker érdekében nagyon fontos az elmélyült, következetes, minden apró részletet alaposan kimunkáló műhelymunka. Hangulatosak, színesek voltak a jól megkomponált kis balett számok. Itt azonban vitatkoztunk a gyöngyös-pártás magyarko- dó „magyar” tánc létjogosultságával. A hírhedt „gyönevös-bokrétás” állma- gyar világra emlékeztetett. Ez a mezőtúri úttörő hangverseny példamutató vállalkozás, sok szép eredmény. egyben sok lelkes próbálkozás kitűnő alkalma volt. Dicséret illeti a lelkes úttörőket. vezetőiket és a rendező szervekké PIHEN A KORONG Bognár János Kell a játék, a vidámság" f#
