Szolnok Megyei Néplap, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-17 / 14. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1965. január IY m HÍREK a Magyar Néphadsereg életéből 1243-an nyerték el a „Magyar Néphadsereg Kiváló Katonája” címet 1964-ben. A Magyar Néphadsereg alakulatainál befejeződött az elmúlt kiképzési év szocialista versenymozgalmá- nak értékelése, amelynek nyomán a kiváló katonáknak ünnepélyes keretek között adták át az őket megillető jelvényt. A szakaszok közül több. mint 300-at. találtak érdemesnek az élenjáró szakasz cím viselésére. Több szakasz már nyolcadszor, illetve tizedszer lett a megtisztelő cím tulajdonosa. Helytállnak a kiképzésben a 18 évesek Már túl vannak a katonaélet első időszakán az egyetemi felvételt nyert 13 éves fiatalok. A kiképzésükkel foglalkozó maga sabb egység parancsnoksága nemrég konferencián tárgyalta meg a fiatalok nevelésével kapcsolatos első tapasztalatokat. A tanácskozás részvevőinek egyöntetűen az volt a véleményük, hogy a fiatal katonák nagy felelősségérzettel tesznek eleget kötelességüknek, eredményesen sajátítják el a katonai kiképzés anyagát. Az alakulatoknál figyelembe veszik sajátos igényeiket is. A katonai kiképzés mellett segítséget nyújtanak az egyetemi tanulmányokra való felkészüléshez. Megfelelő kézikönyvtárakat és szakköröket hoztak létre. A magasabb egység parancsnoksága kapcsolatot teremtett az illetékes egyetemekkel, főiskolákkal, ahonnan időnként konzultáló tanárokat küldenek ki, hogy ily módon is előkészítsék a fiatalokat az egyetemi tanulmányokra. A parancsnokok a katonák neveléséhez igénybe veszik a szülők segítségét is. Rendszeressé váltok a laktanyákban a szülői értekezletek, ahol a közös problémák tisztázásával is elősegítik a fiatalok katonai nevelését, egyetemi, főiskolai tanulmányaik élőké, szításét. Értékes segítség a népgazdaságnak 1964-ben a Magyar Néphadsereg csapatai három fontosabb munkaterületen — az építőiparban, a mező- gazdaságban és szállításokkal — nyújtottak segítséget a népgazdaságnak. Az építőiparban dolgozó katonák több mint 350 000 munkanapot dolgoztak és közel 100 millió forint értékű munkát végeztek. A mezőgazdaságban 99 állami gazdaságban dolgoztak, ahol letörtek 10 000 hold kukoricát, felszedtek 2000 hold répát, 300 hold burgonyát, kicsépeltek 4000 mázsa rizst és cirkot, leszedtek 26 503 mázsa szőlőt és gyümölcsöt, betakarítottak közel 600 000 mázsa vegyesterményt és felszántottak 3000 hold földet. A közlekedési vállalatoknál dolgozó katonák főleg a betakarítási munkálatokat segítették azzal, hogy több mint 50 000 tonna anyagot szállítottak. Az ipari és mezőgazdasági üzemek vezetői elismeréssel nyilatkoztak a kato- ifcfe munkájáról. Fél évszázad telt el azóta, hogy a Duna Pozsony— Budapest szakasza villamosenergiai hasznosítás szempontjából felvetődött. Schmidthauer Antal mérnök tervét azonban — amelynek finanszírozására a svájci Buss cég vállalkozott — az első világháború meghiúsította. 1922Kfilönleges műszaki megoldások A gabcsikovoi csúcserőmű a Duna átlagos vízihozael, hogy a szigetközi és csallóközi erdőségek a szükséges nedvességet megkapják. De az öreg Dunának a medrére azért is szükség lesz, hogy az áradások idején rendkívül Á nagy folyam új korszaka nagy víztömeget, télen pedig a jeget elvezethessék. A legbonyolultabb műszaki feladat az erőmű építéséhez szükséges száraz munkagödör kialakítása. A Duna ágyazata és annak környéke ugyanis 150 méter mélységig homok és kavics keveréke. Ezen a rétegen a víz szinte szabadon tör magának utat. Ebben a ta- ajvízben rendkívül gazdag kavics és homokirétegben 150 méter hosszú, 250 méter széles és 30—40 méter mélységű száraz, vízmentes medencét szükséges kialakítani. Ide ágyazzák majd be a bákcsikovoi vasbetonból és acélból készülő energiaszolgáltató turbina berendezést. A nyár folvamán Duna- kiliti térségében, Farkaszátonyon Ambrus László mérnök vezetésével találtak megoldást, a száraz munkagödör kialakítására. Az ni asz gyártmányú Titánia ■'éppel 20—30 méteres mélységig 80 cen+i méter zéles rést vágtak. A mechanikai maróhoz hasonló Titánia a megadott mélység elérése után vízszintesen is ha’ad a tala'ban és a szükséges rést így alakítja ki. A rést — nehogy edőljön — ideiglenesen 'ehézfajsúlyú bentonit szappal feltöltöttek, majd elonnal véglegesen betörnék. Ily módon 450 méter bosszú és 250 méter széles •'áraz munkahelyet is kiokíthatnak. A munkagö- ’ör padozatát is el kell ámi a víztől, de ennek a módiát a szakemberek már ól ismerik. Kilencszáz megawatt Sokan attól tartottak, iogy a hajózás az üzemi ■satomában — az alkalma- andó zsilipkamrákkal — onyolultabbá válik. Az zemi csatornában azonban iztonságosabb lesz a vízi- ozlekeiés. A Dunának igyanis éppen ez a szakszó szeszélyes gyorsasággal ’omokzátonyokat épít, és -ok veszélyt, akadályt ad i hajósoknak. E veszélymegszűnik. Az üzemi csa- ornában, ahová a nagyméretű zsilip kamrák felemelik. illetve leeresztik a bajókat, az egyenletesen mély vízben teljesen biztonságossá válik a hajózás. A . gabcsikovoi csúcserő- tű nyolc hatalmas Kaplan urbinája 710 megawatt tel- esítményű lesz, és 2.58 milliárd kilowattóra energiát szolgáltat. A nagymarosi erőmű tíz kisebb Kaplan turbinával 200 megawatt áramot termel majd. Ez az erőmű folyamatosan üzemel és 1,1 milliárd kilowatt óra villamosenergiát biztosít. A nagymarosi erőműnek — az áramszolgáltatással együtt — nagyon fontos feladata: a két erőmű között a víz szintjét úgy szabályozza, hogy Gabcsikovotól Nagymarosig a hajózás állandóan biztosítható legyen. A két erőmű összesen 910 megawatt energiát szolgáltat. Az áramfejlesztő rendszer Közép és Nyugat- Európa egyik legnagyobb vízierőműve lesz. (Csak a Szovjetunióban és az Amerikai Egyesült Államokban működnek nagyobb vízierőművek). A csehszlovák- magyar közös alkotás nagyságára jellemző, hogy a tiszalöki vízierőműnél (amely 11,5 megawattos) a nagymarosi tizennyolcszor, a gabcsikovoi pedig hatvannégyszer több energiát ad. Amikor a Gabcsikovo— nagymarosi erőmű rendszer elkészül, mindkét szocializmust építő ország 455 megawatt áramot kap. — Ilyen nagymennyiségű villamosenergia előállításához Magyarországnak és Csehszlovákiának is évente 5—5 millió tonna szenet kellene felhasználnia. A monumentális erőmű építéséhez 800 000 tonna cementet, 10 000 tonna acélt, 30 000 köbméter fát, rnno millió iyi3 homokot és kavicsot és 1 millió köbméter követ és egyéb anyagokat használnak fel. Mi történik most, a téli hónanokban? A tavaszi- nyári-őszi szabadtéri sikeres kutató, kísérleti munkálatok után jelenleg a laboratóriumokban találhatók az erőmű tervezői. A pozsonyi Hidrotechnikai Kísérleti Intézet laboratóriumában már ff-’-Uv'j) harmadában ‘ a Duna medrével együtt látható a gabcsikö- voi erőmű. A modemen minden láthatóvá válik, ami a valóságban felépül. Karol Rohan, az intézet osztályvezetőié és Karol Taus, a gyakorlati kutatások vezetője munkatársaikkal eavütt a lev’- >>bö- zőbb kísérleteket végzik a gyakorlati feladjtok kidolgozása céljából. Mielőtt a nagy építkezés megkezdődik, a miniatűr erőművön működés közben is ellenőrzik a tervek realitását. A pozsonyi • Hidrotechnikai Kísérleti Intézet ablakai alatt békésen hömpölyög az öreg Duna. Bent. az intézeti laboratóriumokban pedig már azt figyelhetjük, mikéopen alakul maid a nagy folyam új korszaka. Lónyal Sándor A farkaszátonyi munkahely, a háttérben a Titánia réselőgép. ben a budapesti Duna Vízierő Rt. az említett cégtől átvette a folyam hasznosításának a jogát és új tervei készített. A Duna mellékágának hasznosítására tervezett 10—37 megawatt teljesítményű erőmű dokumentuma ugyancsak fele désbe merült. A második világháború, követően, 1948-tól a szakemberek számos változatban foglalkoztak a Pozsony —Budapest közötti dunai vízierőmű rendszer létrehozásával. A végső, most már megvalósításra érett tervet a két baráti ország, hazánk és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közös beruházással oldja meg. Közös erővel Mindkét országnak nag; - kapacitású energiaforrásra van szüksége. A megnövekedett igény, és természetesen a gazdaságosságra való törekvés alapján született a Gabcsikovo—Nagymaros vízi erőmű rendszernek az elgondolása. Az 50-es évek végétől napjainkig a két ország szakemberei a tervezés és kísérleti feladatok nagyrészét elvégezték és nincs messze az az idő, amikor hazánk és szomszédunk történetében is egyik legnagyobb építkezést megkezdik. Mit mond a pozsonvi Vízierőmű Tervező Vállalat specialistája dr Damisovits Péter a leendő erőmű rendszerről? — A Dunának a Pozsony —Budapest szakaszán má- soetnercenként átlagosan 2000 köbméter víz áramlik. Ezt a hatalmas vízmennyiséget a legésszerűbben két egymással összeköttetésben doiprvzó erőműrendszerrel lehet hasznosítani. A folyam f“1 sö szakaszán — Dunakilitivel egyvonalban a. csehszlovákiai Gahcsiko- vo község térségében létesül az eevik vízi erőmű, a másik erőmű Nagymarosnál épül fel. Az ismertetés szerint a gabcsikovoi ccúeserőmű lesz. A Duna egésznapos helyzeti energiáját a szükségnek megfelelően néhány óra alatt akkor alakítja át villamosárammá, amikor a legszükségesebb. A csúcserőmű természetesen növeli az építkezési költségeket, mégis ez a megoldás a gazdaságosabb, hiszen reggeli és esti órákban háromnégyszeresére növekedik a i Bratislava! Hidrotechnikai Kísérleti Intézet laboratóriumában készült a minit tűr gabcsikovoi turbina- béren .ezés. ma nögyötödének a felfogását és tárolását igényli. — Ehhez ki kell alakítani a Pozsonytól keletre, a Kört- vélyesig tartó lOon t000 méter széles és 25 kilométer hosszú 50—60 négyzetkilométer felületű víztároló*. A Duna napi 16 órás feltartóztatása a jelenlegi vízmagasságot lényegesen megnöveli. Érthető, ha a kialakítandó vízgyűjtő töltéseit különleges biztonsággal szükséges készíteni. A tárolóban összegyűjtött vizet 25 kilométer hosszúságú üzemi csatorna vezeti a gabcsikovoi turbinákhoz. A Duna északi partját követő 200 méter szélességű üzemvíz-csatoma elkészítése bonyolult műszaki feladatokat ad. Duzzasztás miatt az üzemi csatornában a víz szintje — a jelenlegi Dunához mérten — 16—18 méterrel magasabb lesz. A Duna régi medre is megmarad, amelyben a villamosára» fogyasztás. víz egyötödét «sért vesetik Légár «Mulattal is végesnek kísérletet a modellen.
