Szolnok Megyei Néplap, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-16 / 294. szám

IW4. december 16­SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 szerkesztőség postájából Olvasóink írják MIÉRT ROSSZAK A NÉPLAPBAN A KÉPEK? Régi olvasója vagyok a Szolnok megyei Néplap­nak, melyben minden nap találok friss híreket, érde­kes cikkeket. Most azonban bírálni szeretnék, hozzá­szólni a lap nyomdai kiviteléhez. Az utóbbi időben rosszabb a képek minősége. Azt hiszem, ez pusztán a nyomdászokat érinti. Csak ők segíthetnek ezen a problémán. Nekik kell elsősorban látni, hogy a ké­pek, fényképek a lapban sok esetben elmosódottak. Ez esztétikailag sem kellemes látvány, azonkívül za­varó is. Hogy mi okozza ezeket a hibákat, nem tu­dom, nem is keresem. Ez technikai kérdés. — Tudni szeretném azonban, hogy a többi napilappal össze­hasonlítva, mi az oka annak, hogy rendszeresen alul­maradunk velük szemben, a képek minőségében. — Ahogy a cikkekben is hibátlanságra törekednek, olyan kritikus szemmel nézzék a képek készítőinek munká­ját. Magam is, de mindenki szívesebben forgatja majd egy olyan Néplap lapjait, melyet jó képek díszítenek. Kiss József nyug. tanár, Jászberény, Sánc u, 14. KENDERESIEK SZOLNOKON Bogdán Kálmán tanár vezetésével a kenderes! honismereti szakkör tagjai kollektiv látogatást tettek a szolnoki levéltárban és a Damjanich Múzeumban. — Lenyűgözően hatott ránk a gazdag levéltári anyag, — amelyből a levéltár igazga­tójának szíves kalauzolásá­val sok értékes dolgot tud­tunk meg. Ugyanilyen ked­ves fogadtatásban volt ré­szünk a múzeumban is, ahol ugyancsak számos ta­pasztalatra tettünk szert. — Itt a szépen fejlődő Szol­nok városát is bemutatták nekünk vetített képeken. — Ezúton szeretnénk kifejezni hálás köszönetünket. Kiss Ferenc Kenderes Lapjuk szeptember 18-i számában megjelent „Üjabb határozat margójára” című cikkében bírálták dr. Dóra József, kórházi főorvos labdarúgó mérkőzésen ta­núsított viselkedését. Egy­ben közölték az MLSZ fe­gyelmi határozatát, mely nevezettet két évre eltil­totta labdarúgó mérkőzé­sek látogatásától, és tiszt­ség viselésétől. Bizottsá­gunk állásfoglalás előtt megkereste az MLSZ-t, — majd az MTS fegyelmi bi­zottságát, mely közölte, hogy Dóra doktor a fe­gyelmi határozatot meg­fellebbezte, így az MLSZ-t új fegyelmi eljárás lefoly­tatására utasították. — Az ügy lezárása után annak eredményéről értesítik a Szolnok megyei Orvos-Eti­kai Bizottságot, mely úgy határozott, hogy állásfogla­lás előtt megvárja az MTS döntését, illetve az arról szóló közlést. • Foglalkozott a bizottság továbbá dr. Enk Ernő ügyé­vel, akiről a Néplap no­Dr. Bakó József levelét „Kettős lakodalom” cím­mel dolgoztuk fel, melyben arról tudósított, hogy Kun­madarason a Kossuth Tsz két nődolgozója házasságot kötött. Az írásban -ó esett arról is, hogy a tsz nem adott semmilyen segélyt. A fentieket a tsz vezetősége nehezményezte, s megírta, hogy a Balogh-lányoknak adtak két birkát, hosszú asztalokkal, lócákkal segí­tették a lakodalom lebo­nyolítását, a násznagy is a tsT-től volt. Gépkocsit is Maiánlottak a násznép ■WHKtásához. de azt nem A LOVAKRÖL Olvastam a Néplapban, hogy Szolnok megye lema­radt a betakarításban, főleg a kukoricaszárral voltak ne­hézségek. Mi lehet ennek az oka? Szerintem nemcsak az eső, hanem a közlekedé­si eszközök hiánya. Hiba volt olyan gyors ütemben lemondani a lovak munká­járól, nem kellett volna annyit kivonni a termelés­ből, illetve elpusztítani, amíg nem tudtunk megfe­lelő mennyiségű gépet állí­tani a helyükre. Vannak olyan tsz-ek, ahol tudják értékelni a lovakat, vannak ahol nem. Szerintem egy­két pár ló még akkor is el­kel, hogyha kellőképpen fel van szerelve egy gazda­ság gépekkel. Igaz, hogy a fiatalok már nem szívesen foglalkoznak az állatokkal, de bizonyára akad minden­hol olyan idősebb tsz tag, aki foglalkozna a lovakkal. Csabai István Tiszavárkony, Kállai dűlő 4. vember 28-i számában írt a bírósági jegyzetben. Enk dr. olaszországi útja során — írta a cikk — 1900 fo­rintot akart kicsempészni az országból, ezért a szol­noki járásbíróság 4000 fo­rint pénzbüntetésre ítélte. A bizottság megállapítot­ta, hogy a szobanforgó or­vos életében először volt külföldön, nem tájékozó­dott megfelelően arról, hogy feleségével együtt csak 400 forintot vihetnek magukkal. — Mérlegeltük, hogy az 1900 forint kettő­jüké volt, s azt is számí­tásba vettük, hogy a bíró­ság csupán enyhe pénzbün­tetést szabott ki, mely nem von maga után büntetett előéletet. Így dr. Enk Er­nőt a bizottság figyelmez­tetésben részesítette, de nem kezdeményezett fegyel­mi eljárást. Dr. Harczos György elnök Dr. Lakatos Károly titkár vették Igénybe. Bakó dr. is értesült a fenti ellenveté­sekről, s újabb levelében kifejtette, hogy a két birka legfellebb lakodalmi hozzá­járulás, — ajándék lehet, ami egészen más, mint a nászajándék, s főleg mint a házassági segély. — Ez utóbbinak rendeltetése a házasélet megkezdésének anyagi gondjain könnyíte­ni, s ezt pénzben szokták kiadni a isz szociális alap­jából, melyhez nem tarto­zik sem a birka, sem a lóca. Panaszok, intézkedések GYORS TITÁSZ-INTÉZKEDÉS „Mi baj a vlllanyégőkkel" című december 9-én megje­lent cikkünkre a TITASZ dicséretes gyorsasággal már aznap válaszolt. Levelükben megírták, hogy Rákóczifal- ván a feszíiltségingadozás miatt vibrálnak a villany- körték- Ennek oka a Rákóczi Tsz központi telepén üzeme­lő hegesztő transzformátor, melyet annak idején a TI­TASZ engedélye és tudta nélkül helyeztek üzembe. — Ebhez utólag úgy járultak hozzá, ha csúcsidőtől kezdve a tv adás befejeztéig nem üzemeltetik- A tsz ígéretét nem tartotta be, ezért vala­melyik fogyasztó lakásán re­gisztert helyez el az üzem- veztőség, s amennyiben a szabálytalanság továbbra is fennáll, három nap alatt energiakorlátozást hajtanak végre, RENDEZTÉK A KENYÉRSZÁLLÍTAST December 5-én „Minden­napi kenyerünk” címmel írás jelent meg arról, hogy egy ízben fehérkenyeret összesározva tettek le a gépkocsiról, és adtak át a vásárlóknak. A Szolnoki Sütőipari Vállalat igazgató­ja levelében egyetértett ve­lünk abban, hogy megen­gedhetetlen a dolgozók ke­nyerét ilyen körülmények között szállítani. Az ügy­ben vizsgálatot rendelt el, s megállapította, hogy a szabálytalan kenyérszállí­tást az ellenőrzés elmulasz­tása és a hanyag munka eredményezte. A vétkest felelősségre vonták, s a ha­sonló szabálytalanságokat megszüntették; MÉG MINDIG NINCS VILLANY December 2-án megjelent cikkünkben megírták, hogy Törökszentmiklóson az Ara­di vértanúk utcában decem­ber 5-1 végleges határidővel bevezetik a villanyt, sajnos ez a határidő sem volt vég­leges, mert — habár a lég­vezetéket felszerelték az osz­lopokra —, sem az utcán, sem a lakásokban nem ég a villany. A városi tanács ré­széről minden segítség és jó­akarat megvan arra, hogy ez a munka elkészüljön. Azon­ban a kivitelező — a Szolnok megyei Tanács Építő és Sze­relőipari Vállalata — nem fejezte be idejében a mun­kát, így a TITASZ sem tud­ja bekötni a lakásokat a hálózatba. A munka befeje­zéséhez csupán a lámpatar­tók felszerelése hiányzik- Az volna az ismételt kérésünk, hogy a szerelő vállalat dol­gozói ezt a hiányosságot mi­nél hamarabb szüntessék meg. így a TITASZ át tud­ja venni a vezetéket, s vég­re fény lesz az utcán és ott­honunkban. Ifj- Kardos Jánosné Törökszentmiklós, Aradi vértanúk u. 5­Szerkesztői üzenetek S. I. Túrkeve, T. N. Jász- szentandrás, B. S. Budapest, T- I. Szeged: Beküldött írá­saikat sajnos nincs módunk­ban közölni­Sz. Gy. Törökszentmiklós: Beküldött levelének észrevé­teleire rövidesen visszatérünk. Addig is szives türelmét kér­jük. Hol van a titkos rekesz? Külföldön egyre divato­sabb az antik bútor, s aki nem juthat eredeti darab­hoz, megelégszik a stílbú­torok most készülő másá­val is. A magyar bútorké- szítmények igen kedveltek Nyugat-Európa több or szol­gában, köztük is elsőrorban a szekreterek. E francia eredetű, szekrény-íróasztal kombináció rendeltetése, mint neve is mutatja, a ti­tok megőrzése. Erre a leg­messzebbmenőkig ügyel­nek is. Minden magyar gyártmányú szekreternek j van olyan rejtett fiókja, amelyet csak azok találnak meg, akik előtt felfedték e titkot. Valamennyi szek­rényben máshol kap helyet a rejtett fiók, s hogy hol, azt a készítőn kívül csak a tulajdonos tudhatja meg. A külföldi kereskedők dupla zárt borítékban elküldik Budapestre a vásárló címét, amelyet a kereskedelem képviselői eljuttatnak a bú­torkészítő kisiparoshoz, az közvetlenül küldi el a cím­re a szekrény ama részének a rajzát, amely megmutat­ja, hogyan lehet megtalálni a titkos fiókot. A külföldi vásárlók mél­tányolják ezt a szigorú fi- ! toktartást és a magyar kis­iparosok egyébként is kivá­ló minőségű munkáját. A stílbútor készítő kisiparo­sok a jövő évre máris öt­millió forint értékű murisá­ra kaptak megrendelést a KET1 útján a külkereskts- delemtől. Eddig 45—50 mű­bútorasztalos vett részt t feladatok elvégzésében, mt- i'el azonban kétszer annyi bútorra is lenne vevő, mint amennyit pillanatnyilag elő tudnak állítani, a KETl most vidéken is felktitatja e mesterség képviselőit, s bevonja az exporttermelés­be. Nijuqalra tart félmillió háziiiifúl A házinyúl az utóbbi években keresett export­cikké vált. Az európai or­szágokban csemegeként fo­gyasztják, még a baromfi­nál is értékesebbnek tart­ják. Kelendőségének oka nem a szakácsok, a ven­déglősök furfangja, hanem orvosi tanács, a mély szerint a fehér, zsírtalan húsú há­zinyúl az egyik legegészsé­gesebb táplálék. így azután számos országban jobb árat adnak érte, mint a barom­fiért Hazánkban, érdekes vé­letlen, a Baromfiipari Or­szágos Vállalat dolgozza fel exportra a házinyulat A jól tartott ta. sifülesket vi­dékről, egyéni tenyésztők­től, ifjúsági szövetkezetek­től szerzik be, s a külföldi vevők kívánsága szerint megnyúzva, fej és láb nél­kül — némelyikbe a májat visszatéve — műanyag ta- sakokba csomagolva szállít­ják. A magyar házinyúl legnagyobb vevője Nyugat. Németország, Svájc és Olaszország, de vásárolja Belgium és Franciaország is. Kelendőségét bizonyítja, hogy míg 1961-ben még jó­formán semmit sem szállí­tottunk, 1962-ben már 16 vagonnyi, tavaly pedig már 46 vagonnyi magyar házi­nyúl került a külföldiek asztalára. Az idén csaknem 70 vagon — számszerint mintegy félmillió — tapsi­fülest adott exportra a ba­romfiipar. S mint sok minden más, a magyar házinyúl sem „próféta” saját hazájában. Belkereskedelmünk kereslet hiányában egy darabot sem bős forgalomba belőle. Cikkünk nyomán AZ ORVOS-ETIKAI BIZOTTSÁG HATÁROZATAI MIT ADOTT A TSZ A LAKODALOMRA? Irányelveit a termelőszövetkezetek újítási ügyeinek intézésére A termelőszövetkezetek egyre több erő- és munka­gépet állattenyésztési és más, a nagyüzemi mező­gazdasági termelést szolgá­ló gépet berendezést hasz­nálnak; Gazdálkodásuk eredményesebbé tétele meg­kívánja, hogy a fejlett ter­mesztési és tenyésztési módszereken, eljárásokon kívül felhasználják azokat az új, gazdaságos műszaki megoldásokat is, amelyek az újítások eredményeként jönnek létre. Ezért célsze­rű, ha a termelőszövetke­zetek is megszervezik az újí­tási ügyek intézését. A Földművelésügyi Mi­nisztérium és az Országos Találmányi Hivatal ajánlja a termelőszövetkezeteknek, hogy azokat az újítási ja­vaslatokat, amelyeket a ta­gok a termelőszövetkeze­tekhez nyújtanak be, a tsz valósít meg, és megállapít­hatóan eredménnyel jár, a fenti két intézmény által kidolgozott irányelvek sze­rint bírálják el, részesítsék a javaslattevőt díjazásban. Az irányelvek felölelik az újítómozgalom összes is­mérveit. Ezek alkalmazásá­val további, még nagyobb hatású eredményeket érhet­nek el az újítómozgalom- ban. A kiadott Irányelvek hét csoportot foglalnak magukban. Kivonatosan felsorolunk néhányat. Újítás lehet a termelőszövetkezet gazda­sági tevékenységével kap­csolatos minden olyan ter­mesztési, tenyésztési, mű­szaki stb. megoldásra vo­natkozó javaslat, amelynek megvalósítása a termelő- szövetkezet számára ha­szonnal jár, és a népgazda­ság számára is előnyös. Az újítás szerzője: Az újítás szerzőjének (újító­nak) az ismerhető el, aki újítási javaslatát a terme­lőszövetkezethez elsőként nyújtotta be. Elsőbbsége abban az esetben is fenn­áll, ha valamely konkrét megoldásra vonatkozó újí­tási javaslatát értekezleten vagy más úton hozta a ve­zetőség tudomására, de írásban később más nyúj­totta be. Újítási javaslatok beje­lentése, nyilvántartása: Az újítási javaslatot a dolgozó saját termelőszövetkezeté­ben nyújthatja be. Ha a ja­vaslat más termelőszövet­kezetnél valósítható meg, ott is be lehet nyújtani. Az újítási javaslatnak a meg­oldásra vonatkozóan olyan részletes leírást (szükség ‘esetén vázlatot stb) kell tartalmaznia, amelyből a megoldás használhatóságát gazdaságosságát szakembe­rek elbírálhatják. A javas­latban fel kell tüntetni a benyújtó nevét, munkaköri beosztását és lakhelyét. Ha többen dolgozták ki a ja­vaslatot, meg kell jelölni a társszerzőség arányát; Újítási javaslatok elbírá­lása: Az újítási javaslatok elfogadása vagy kísérletre utalása és díjazása felől a termelőszövetkezet vezető­sége határoz. Az 1000 fo­rintot meghaladó újítási díj megállapításához a közgyű­lés jóváhagyása szükséges; Az újítók díjazása, a gaz­dasági eredmény megálla­pítása: Az újítási javaslat elfogadása esetében, az újí­tót az egy év alatt elért és kimutatható gazdasági több­leteredmény alapján díja­zásban kell részesíteni. Az újítási díj megállapí­tása: Ha a megvalósított újítással elért eredmény bi­zonylatokkal alátámaszt­ható, a bevezetéstől számí­tott egy év alatt elért gaz­dasági többleteredmény 2— 10 százalékáig terjedő ösz- szeget ajánlatos újítási díj­ként megállapítani. A díjkulcs megállapításá­nál figyelembe kell venni a javaslat műszaki jellegét* a haladást a régivel szem­ben, a javaslat bonyolult­ságát, a termelés szem­pontjából való jelentőségét, gazdaságosságát, a minőség javulást és a javaslat egyéb hasznosságát. Ezeket a tényezőket egyébként akkor is figye­lembe kell venni, ha az újí­tási díj nem az utókalku­lált ténylegesen elért meg­takarítás után, százalékos díjkulcs szerint, hanem esz­mei, egyösszegű díjban ke­rül megállapításra. Nagyobb jelentőségű és több termelőszövetkezetet érintő újítások elterjesz­tése: A termelőszövetkezetek­ben elfogadott és eredmé­nyesen alkalmazott új'tá- soknak a járás, illetve a megye termelőszövetkeze­teiben való elterjesztése a megyei és a járási mező- gazdasági szakigazgatási szervek feladata. Ennek megvalósítása érdekében a termelőszövetkezet vezető­sége azokat a bevezetésre elfogadott és eredményesen alkalmazott újításokat, amelyek más termelőszö­vetkezetben is alkalmazha- tük, küldje meg a járási mezőgazdasági osztálynak; A Földművelésügyi Mi­nisztérium és az Országos Találmányi Hivatal java­solja a termelőszövetkeze­teknek, hogy a közrebo- csájtott irányelveket a köz­gyűlés tárgyalja meg, és hozzon ennek megfelelő ha­tározatot. A közgyűlés bíz­za meg a termelőszövetke­zet ellenőrző bizottságát, hogy tevékenységét az újí­tási ügyek ellenőrzésére js terjessze ki. Az ismertetett irányelv­kivonatok tájékoztató jelle­gűek, azok bővebb, részle­tes elemzése az irányelve­ket közlő Mezőgazdasági Értesítő 1964. november 11. számában találhatók meg. Tanácstagi beszámolók Szolnokon December 16, szerda: Rontó Antal megyei ta­nácstag (33), Fűtőházi dol­gozók kultúrotthona, József A. u. 43. sz., 16. December 18., péntek: Hegedűs László (30), Erdő- gazdasági kultúrterem, 17; László Antalné (91), Papír­gyári kultúrterem, 17. December 21, hétfő: Ron­tó Béla (68), Rákóczi úti is­kola, 17. I A jól ápolt haj kiemeli az arc szépségét. Hajszíne kü­lönböző lehet, — a jól- ápoltság követelménye mindegyikre vonatkozik. — Gondosan válassza meg haj­ápoló szerét. A TOJÁS-SHAMPOO táp­lálja, tökéletesen tisztítja a hajat és a fejbőrt. SELYMES, SZÉP FÉNYŰ LESZ HAJA, HA TOJÁS-SMIFGO-t HASZNÁL!

Next

/
Thumbnails
Contents