Szolnok Megyei Néplap, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-13 / 292. szám
december lf. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Termeszvár érkezett Guineából EdiSi®?s@^ Issil a panaszok intézéséhez A Természettudományi Múzeum állattára hazai és külföldi gyűjtőutak, vásárlások és cserék révén gyarapodik évről-évre. Gazdagodásának azonban az utóbbi időben kialakult egy újabb igen jelentős forrása is: a külföldön élő vagy huzamosabb ideig ott tartózkodó magyarok támogatása. A közelmúltban is több értékes küldemény érkezett a Természettudományi Múzeumba. Dr. Lenczy Rezső newyorki orvo6 és amatőr rovargyűjtő legutóbb 2500 különleges bogarat küldött. A rovarok az észak-amerikai kontinens sivatagi részéből származnak, olyan területekről, amelynek jellegzetes faunáját eddig csak nagyon szegényes anyag képviselte a budapesti állattárban. Az emlősállat- gyűtemény ugyancsak szép északamerikai példányokkal gyarapodott. Majthényl Gábor és Rovák István, Kanadában élő hazánkfiai fekete medve, hód, virginiai szarvas, sok kisebb rágcsáló és madár bőrével és koponyájával lepték meg a múzeumot. A Természettudományi Múzeum „baráti körének” egyik legaktívabb tagja dr. Ferencz Károly geológus, aki a magyar állam megbízásából évek óta dolgozik Guineában. Munkája a vízkutatás, de szabad idejében vadászik és rovarokat gyűjt —• szórakozásból és R múzeum gyarapítására. Kittenberger Kálmán óta 8 az első magyar, akinek sikerült csimpánzt lőnie, az emberszabású majom ma már a múzeum gyűjteményében van. Sok kisebb emlősön és madáron kívül legutóbb 1200 ritka trópusi lepkét hozott és postán feladott a Természettudományi Múzeum címére — egy hatalmas termeszvárat. „A vizsgálat megállapította: a panaszok, a bejelentések nyilvántartása tiszta, világos, áttekinthető. A panaszokat általában három-négy napom belül elintézik.” Egy NEB jegyzőkönyvből olvastam ezt a pár sort, melyet a ci bakházi községi tanácsnál tartott Vizsgálatkor készítettek. Mit mond Horváth Imre vb-titkár? —- Érezzük, hogy évről évre nagyobb bizalommal viseltetnek irántunk az emberek. Éppen most írtam egy levelet például Nagykörösre az egyik magánkisiparosnak. Bejöttek ugyanis hozzánk panaszkodni az emberek, hogy ennél a nagykőrösi kisiparosnál megrendeltek konyhabútort, előleget is adták rá, de az illető nem szállította le a bútort. Bár nem ránk tartozik ez az ügy, mégis ha lehet, megpróbálunk segíteni. Visel« villanyt, járdát kórnak Beszélgetés közben akták kerültek az íróasztalra, vagy éppen kézzel irt levelek, bejelentések. Kiderült ezekből, hogy míg tavaly föld járadék földhaszonbér miatt fordultak legtöbbször panasszal a tanácshoz az emberek, az idén a kérések, a bejelentések többségükben községfejlesztési kérelemmel íródtak. — Mi ezt annak tulajdonítjuk, hogy az idén még tovább szilárdult a község termelőszövetkezete a Vörös Csillag. Az emberek jobban állnak anyagilag. Előreláthatólag 40 forintot oszt majd a tsz egy munkaegységre. Éppen ezért gazdasági vonatkozású panasz nem igen van, — magyarázta Horváth Imre. — Most viszont egyre többen kérnek villanyt, vizet, járdát — És ezeknek a kéréseknek eleget tudnak tenni? — Sajnos nem. És ezt őszintén megmondjuk az embereknek. Még ebben a hónapban felállítjuk a községben a hydroglóbuszt. — Jövőre pedig 500 000 forintot költünk községfejlesztésből a vízvezeték főhálózatának kiépítésére. Most a község vízellátásának megoldását kell biztosítanunk. Másra már nem igen futja a pénzünk. Ugyanis nálunk 250 forintot fizetnek az emberek KÖFA hozzájárulást. Nos, ha ebből leszámítjuk a vízmű építéséhez szükséges félmilliót, 23 000 forintunk marad egyéb feladatok megvalósítására. — A pénzen kívül azonban segít a lakosság is... — Természetesen. Több mint százezer forint értékű társadalmi munkára számítunk a jövő évben. — így épül majd a Bajza utcában 220 négyeztméter betonjárda... és így tudjuk felújítani a parkot is. Természetesen a külterület lakói még mindig joggal panaszkodnak: eddig semmit vagy csak nagyon keveset kaptak. Hiába egyszerre nem lehet mindent megvalósítani. És először a falu belterületét kell rendbehoznunk. — Tehát csak községfejlesztési panaszokkal fordulnak a tanácshoz a clbakházaiak? — Szóvá tették már, hogy rossz a kenyérellátás. Egyébként megjegyzem, hogy a legtöbb panasz, bejelentés a tanácstagi beszámolókon hangzik el. Nos, éppen e panasz orvoslásáért felkerestük a sütőipari vállalat tiszaföld- vári kirendeltségét. Megtudtuk, hogy most bővítik a sütödét és hogy januártól már két szárazgőzös kemencéjük üzemel majd. így nem lesz gond a kényéről'átás ban nálunk sem, hisz ők a szállítóink. — Ugyancsak tanácstagi beszámolón tették szóvá Bátorszöllő lakói: nem jutnak szénhez, mert nincs fuvaros, aki kiszállítaná a tüzelőanyagot. Kérték, adjon a tanács legalább egy embernek ott azon a részen iparengedélyt, aki mindenféle fuvarozást elvégezne. Megvizsgáltuk ezt a kérdést is. Igazuk volt az embereknek. A tanácsülés javaslatára egy ottani lakos — Varga József, — megkapta az iparengedélyt — Azóta nincs panasz. frit a iOBuesi láttádat s mi nem Sokszor kell családi problémákon is segíteniük. S. A.-né panasszal fordult a tanácshoz: az ura nem adja haza a fizetését, pedig , hét gyerekük van. A tanács a férj munkadójának társadalmi bíróságához fordult. Azóta lényegesen javult a család anyagi helyzete. A férj hazaadja a j pénzt, bútort vettek, disz- ; nót hizlalnak, s a gyermekek rendesen járnak iskolába. — Egy faluban sem szabad azt nézni, mi a tanácsi feladat és mi nem. Ha tudunk segítenünk kell — mondta Horváth Imre. — Hisz faluhelyen jobban ismerik egymást az emberek, sokszor barátként forTamasi Lajos bácsi dúlnak hozzánk segítségért. És nekünk rá kell szolgálnunk erre a bizalomra, természetesen a törvény adta „tudománya" Az öreg mindjárt hajlott volna a szóra. Felesége, Margit néni, azonban fennhangon kijelentette: — Nincsen mán az én uramnak semmiféle tudománnyá... Nem foglalkozik ő semmiféle időjósolással... Nem kis időbe telt, míg megegyeztünk. Majd leültünk a nagy asztal mellé, s Lajos bácsi előhúzta a szekrényfiókból féltve őrzött kincsét, egy sárgult lapokkal teli, vonalas füzetet. Mi minden volt ebben? S miért őrzi még ma is oly nagy becsben az idős házaspár ezeket a lapokat? Talán az emlékekért! Mert ők nem babonásak. De higgyem el, a régi öregek megfigyelései, meg a saiát- juk is, fölértek egy meteorológiai megfigyelőállo- m'.ssaZ — már a maguk ideiében. Hisz az alattyáni Tamasi Lajos bácsi apja írogatta még fel, évről évre. hogy januárban, februárban és így sorra mm- den hónapban, milyen időjárás volt. Lajos bácsi folytatta a feljegyzéseket. Mindez nem ma történt Hisz Lajos bácsi most tapossa élete 80. esztendejét, s apja is élt vagy ugyanennyit. — Amíg nem voltak ezek a robbanások, meg a repülőgépek nem jártak ennyit, bevált a megfigyelés — mondotta az öreg. — A háború óta nem válik be... meg aztán azelőtt nem vó- tak ilyen esőzések se... Ez mind a légköri zavargások miatt van... Higyje el, én figyelem... így van ez... Á néni csak legyintgetett: ne beszélj már annyit te. De az öreg nem hagyta megát: m. Ügy bizony... Sok fogadást nyertem én azzal, hogy ismerem az időjárást. Egyszer októberben Igen nagy szárazság vót... Mondták az emberek, kimennek vetni, mert gyün az eső. — Nem vagyok én mcte- rológus — mondta Tamasi Lajos bácsi Mondok én, nem lesz ab- bul egy csöpp se. Nem hallgattak rám. Oszt nekem lett igazam. Hát arra nem emlékszel — fordult hites párja felé —, amikor kimentünk szénát gyűjteni? Most már igencsak kiváncsi lettem arra a füzetre. Belelapoztam és ezt olvastam az egyik oldalon: „1922 évben üdő. Január- egy hétig hideg, borult, aztán napoo tiszta hideg. Február: 10-ig borult és hideg, 10-től 20-ig napsütés. 20-tól 30-ig borult.” És ugyanezt találtam feljegyezve esztendőről esztendőre. — Csak ez az egy könyv maradt meg — szólt sóhajtozva az öreg —, a többi ' ön kremen t a háború alatt. S azután még arról be- zélt: mennyi fogadást nyert 5 annakidején időlárást ismerő tudományával, menynyi sok jó bort ittak evég- ből — hisz a nyeremény mindig egy, vagy két’.itor ; jó itóka volt. Sőt egyszer 10 j liter Otelló bort nyert, meg is itták, akkor minutumban — felfedezem egy másik Írást is a füzetben: „Az év szerencsés napjai.” — Olvastam. — „Január: I, 2. 0, 11,17,18. Feb. ruár: 8. 6, 17. ... az év legszerencsétlenebb napjai' \ugusztus: 1. Szeptember: 1, 2. 30...” Mose’yogtam magamban, mert egyik ismerősöm én- pen szeptember 30 án jutott gyönyörű, modem lakáshoz, egy mósik pedig a nagyon szerencsében napnak elölt augusztus 1-én kapott nagyobb összeget. Ügy látszik, a „háború” óta a szerencse is megfordult. De ezt nem firtattam, nem akartam megbántani az öreget. Hiszen nehéz munkában telt el az élete. S színt, vidámságot a hétköznap robotjába számára az időjóslás tudománya vitt. Igaz. az emberek manapság már nem igen keresik fel. S ez" ő maga is bevall'a: Némái’ már a megfigyelés... Méh azután ő nem „metelógús' csak egyszerű parasztember... Még a hat eszterd*1 dédunokája sem hisz nek Varga Viktória lehetőségeken belül. Igen! Emberség kell az emberek ügyes-bajos dolgainak intézéséhez. S ezen emberségből nincsenek híjával a cibakházi tanács dolgozón V. V. Kendőrségi felhívás December 4-én délelőtt Pécsett, a Cserkúti szöllős-dűlő egyik házában meggyilkolták Schneider Károlyné 53 éves háziasszonyt, és a lakásból elraboltak 43 ezer forint készpénzt. A nyomozás során Karácsonyi Jenő kázre- került és beismerte a gyilkosságot. Bűntársának, Páhi Károlynak pontos személyle- S írását az alábbiakban közöljük: Magassága löó cm, közepesen táplált, hoszú fekete na- iát hátra fésüli, szemöldöke dús, szája széles, alsó szája- széle duzzadt, nagy elálló fülű- Ruházata: háromgombos, hátul széles dragonnal ellátott világosszürke téli ka- j bát, nagykarimájú világos- szürke kalap, világosszürke sál, aprókockás, színes ing, szürke öltöny, fekete gumitalpú félcipőjének sarkát hosszú pantalló takarja- A rendőrség kéri, hogy aki a személyleírás, vagy a szom- bati Népszabadságban látható fénykép alapján felismeri a rablógyilkost, esetleg tud- a, hogy merre, hol tartózkodik. azonnal jelentse a legközelebbi őrsnek, járőrnek- | Még fülükben cseng egyetemük rektorának szava: doktorrá fogadom. Negyvenegyen érkeztek s megyébe. A megyei és a I járási kórházak osztályaira kerültek. Néhányan körzeti orvosnak mentek. Dr. Zimányi Tamás Budapesten végzett, tősgyökeres pesti. A megyei kórház í balCSeM b^rt'i 11 Dr. Zimányi Tamás Ismerte a várost, hiszen mint az OSC vízilabda csapatának játékosa többször járt Szolnokon. — Idehelyezésemkor örömmel gondoltam arra- folytathatom a vízilabdá- zást. Hamar beláttam, hogy ez nem megy. Elsősorban orvos vagyok. Nem nyolc órát dolgozom, hanem amennyit a helyzet megkíván. Ezért rendszeres edzésről nem lehet szó. Munka pedig van elég. A fővárosi forgataghoz szokott fiú is csodálkozik a Dr. Pécsik Eszter sok baleseten. Beszélgetésünkkor megjegyezte: gyakorlat teszi a mestert. És sajnos a gyakorlás lehetőségében a megyei baleseti osztályon nincs hiány. A fiatal sebész nős.’ Felesége dr. Pócsik Eszter a gyermekosztályon dolgozik. Együtt végeztek, csak ő nem pesti, hanem kisvár- dai. — Jól érezzük magunkat az osztályon. Azért mondom többes számban, mert együtt vagyok egyik év- biyamtársnőmmel, dr. Je- i'abe-k Ilonával Az ország egyik legjobb gyermekoszí ályán dolgoznak. A csecsomőhaladóság nz országos átlagnál alacsonyabb. Jerabek doktornő ;s férjezett. Most „szalma- izvegy”, mert férje, Vaslaki lajos katonai szolgálatát ölti. Civilben belgyógyász. Dr. Karsay Kornél gyermekgyógyász szolnoki fiú. \ Verseghy gimnázumban l-rettségizett. öt év után 'dsszajött Debrecenből és itt szeretne maradni véglegesen. A koraszülött osztályon dolgozik. Az osztályvezető orvosok -7f>reiet‘el fogadták fiatal Dr. Karsay Kornél kollégáikat. Megadtak számukra minden támogatást. És a fiatal orvosokat mégis csalódás érte. Köztudomású, hogy nem sok a kezdőfizetésük. Három-négyszáz forintos ál- bérlett szobát nem nagyon vehetnek ki. Ezért nagy F'v'ítséget jelent a szolgálati lakás. Kénytelenek a meglévő lehetőségekkel megelégedni. Keten-hár- man alszanak egy szobában. Ha az egyik éjszaka műtét után belép, a többiek felébrednek, annyira nyikorog és hullámzik a padló. A lakások mellett nincs betonjárda, sőt villanykörte is csak itt-ott pislákol. Bármely pillanatban kereshetik őket telefonon. Viszont csak egy szobában van készülék. Az itt alvókat ébreszti fel először a csengetés. ők költik fel a hívottat. Idősebb kollégáik megadnak minden segítséget. De egyet — ami ideköthetné őket — nem adhatnak. Ez a megfelelő szolgálati 'akás. T, L. Amerikában találták fel, de már Franciaországba is bevezet ék a corfam nevű új műanyagot, amelv állítólag minden eddigit felülmúl. Szakértők azt. állítják, hogy a köinvűinart még nagyobb mértékben fogja forr--i"’ - <=;fani. — mint a nylon, a corfam a bőrhöz hasonló anyag, — amelyből cipők, táskák, bőröndök készülnek. Harminc évi kutatással jött létre az és abban különbözik minden eddigi szintetikus anvaetól, hogy noha vízhatlan, mégis ,.lélegzik”, el’análl minál?n konásna* és kitűnően szabható, Corfam, az új műanyag
