Szolnok Megyei Néplap, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-13 / 292. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 i9M. december V6. Jászdősmi kerékasztal A ■ jászdózsai Földműves- szövetkezet dolgozóival be­szélgetek este, a klubban. — Milyen ismeretterjesz­tő előadások voltak az utób­bi időben és mit szeretné­nek? Mit olvastak könyvek­ben, folyóiratokban, újsá­gokban? — Volt a művelődési házban író-olvasó találkozó a szarvasmarhatenyésztés­ről. — Tetszett az a cikk a Nők Lapjában, ahol arról van szó. hogy öt gyereknek visszaadják a látását. — Horváth László volt itt, író-olvasó találkozón. A szarvasmarha- meg sertés- tenyésztésről, szőlészetről, borászatról szokott írni. — Az asszonyok, úgy lát­szik, most nem olyan beszé­desek, Csak férfiak szólnak. — A szobrászok mért nem a valót mutatják. De olyan krix-kraxos alakban vannak. Szokatlan a nép­nek. — Filmeken Is, ha a mo­dern kerámia vázákat mu­tatják. hát olyanok, hogy... — fis ezek a szének? Azok a kis szobrocskák, mostanában, amit porcelán­ból csinálnak, sehogysir.es igazi csikó formája. — Most már három asz- szony is megszólalt és per­sze jó nehéz kérdésben. Eszembe jut Medgyessy Fe­renc mondása, aki, amikor valaki azt mondta neki — és azt hiszem, éppen asszony volt az illető —, hogy ilyen ló nincs, azt felelte, hogy ez nem ló, hanem szobor. Ami pedig a vázákat illeti, aján­lom a szolnoki múzeum ré­gészeti kiállítását. Ott van­nak még csak igen modem — főbb száz vagy több ezer éves — vázák! — De nem volna jó erről a kérdésről külön előadás, vagy beszél- ■eetésf r á — Igen,/, meg kéne szer- twanl,..'1 ~j * ' IV — Meg talán a modern lakberendezés is érdekelné, különösen asszonyokat... — Igen, az is jó volna. •— Sokat olvasnak nálunk az emberek. A történelmi regény is jó néha, de jobb a mai téma, mi azt éljük. — Szoktunk műsoros es­teket rendezni, de nem ta­lálunk olyan füzetet, ami­ben jó kis rövid műsorok vannak. — Hát a Megyei Népmű­velési Tanácsadó nem se­gít? — Nem is tudjuk, hogy az van. — A könyvtárban is kér­tünk műsort, azt mondták, csak régi van. Ami van, mind téesszel kapcsolatos — minket más is érdekel. — Beszélhetünk a televí­zióról is, ha valakinek vol­na megjegyzése... — Nem elég szórakozta- tóak, nem elég érdekesek a műsorok. — Én már idős ember Vagyok, én már sokat ke­seregtem az életben, sze­retnék látni valami vidám dolgot. — Hát a rádió? — A rádióban jobbak vannak. — A Kincses Kalendá­riumban voltak jó dolgok, de a végén már elcsépelt volt — Jó a Szabó család... — Hát az is olyan any- nvi mindent belekavarnak már... — Olyan, mint a ponyva volt régebben, tisztára olyan. — Hát lehet, hogy azért nem csinálnak jobb műsort a tévében, mert így is el­megy, meg ne legyen ellen­sége a színháznak meg a mozinak. — A Szigligeti Színház műsorában mi tetszett? — Volt egy, mi is a cí­me, egy asszonyt le akar­nak fejezni... — A néma levente? — Igen, az. De jó régen ment már, vagy öt éve, vagy csak három éve? — Járnak most is a Szig­ligeti Szí ' ázba? • Eljárunk néha— — Valami jó zenei műsor nem volna jó, ha lenne?' — Nóta est szokott lenn;. Nálunk csak az érdekes. — A községi könyvtár hogyan működik? — Nagyon szép könyvtá­runk van. Meg is lehet min­dent találni ott — Hát a Jancsi a hat­századik olvasó. — Olvastam én Veres Péter könyvét, a Szegények szerelme. Jól elmondja, ho­gyan volt a két világháború között. Meg a Keresztes lo­vagok is jó volt. — Én kizárólag mezőgaz­dasági szakkönyvet szere­tek olvasni. Az agronónrvis is elkéri tőlem-•• •— Jancsi — a férjem — Karsai Elek történelmi könyveit szereti. — A mozi hogy megy it*? — Nálunk igen fegyelme­zett a közönség. És jó fil­meket hoznak. — Nekem nagyon tet­szett a Különös házasság, meg a Vihar Itália felett — Magyar filmekben ke­vés jó szokott jönni. Az; nem szeretem, hogy sokat szaladgálnak benne. — Az olasz filmekben meg azok a szűk sikátorok vannak, aztán úgy kiabál­nak az asszonyok, mint a rossz cigány. — A francia és magyar filmekben sok a pikáns, nem is kívánta az a film, de bele volt az erőltetve ké­rem, újabban a magyar fil­mekbe is nagyon. Nem va­gyok én olyan elmaradi, de akkor legyen benne, ha ott a helye. — Az újságok, folyóira­tok?... — Néha elég tartalma- &ak.. — Több kép lehetne. A képes újsá tokban is néha kevés a kép ahhoz viszo­nyítva. hogy képeslap. — Nem elég érdekesek a cikkek, nem elég kidolgo­zottak. — Színesebben, kiszéle­sítve kellene írni, mindent megírni. — Én mindent megírok, amit itt hallovam. * A kerekasztal beszélgeté­sen részt vettek: C.-omorJó- zsefné, Földi Lász'óné, Gá­bor Andor, Laczkó István, Maráez Jánosné, Szanlszió Jánosné, Rucka Lajos és Lőrinc Lóránd Megszólal a Tisza vidéki ősmúlt Június 6-án zajlott le a Szolnoki Múzeumban a Ti­sza II. vízlépcső építésével kapcsolatos régészeti feltá­rások első munkaértekezle­te. A Magyar Nemzeti Mú­zeum és három megye — köztük Szolnok megye — kutatódból akkor alakult a „Tisza II.” külön brigád, akkor történt a három évre szóló tervek első felvázolá­sa, és az első, kezdő év munkájának részletes meg­tervezne. Fél év után, de­cember 11-én, Szolnokon is­mét asztalhoz ült a „Tisza II.” „vezérkar”, tizenkét tu­dományos kutató, a Műve­lődésügyi Minisztérium, a megyei tanács képviselői és más meghívott szakembe­rek, hogy az első eredmé­nyek áttekintésével, már gyakorlati tapasztalatokra támaszkodva tervezze a má­sodik év munkatervét, költ­ségvetését, részletes szerep­osztását. A TIT klubszobájában rögtönzött kiállítás, három vitrin és leletekkel megra­kott asztal számol be — na­gyon is szemel vényesen — a* első évad terméséről. Apró, szürke cseréptöredé­kek Abádszalókról, kora­vaskori lakótelep emlékei, a tiszaföredi középsőbronzko. ri temető leletei, az őskor legszebb kerámiája, ötven sír, százötvennél több, gyö­nyörű lelettárgy került itt elő az első nekirugasz­kodásra. Huszonkét meg­vallatott lelőhelyről kell részletesen beszámolni az ásatóknak a szakmai ple­num előtt. Huszonkét meg­talált és sokkal több még meg sem talált lelőhely par­sáról kell most dönteni, és számtalan gyakorlati kér­désről. Fiatal lány beszél. Gnram Éva. a Nemzeti Múzeum régésze. Két éve végezte az egyetemet, de egész tárlóra való pornnás lelet dicséri szerencséjét, vagy (fogal­mazás dolga) jó munkáját: 250 sírból álló avar temetőt tárt fel ezévben Ki-körén. Nem a panasz hangján: tár- gyilogasan adja elő: kérdé. sesnek tartja, tudunk-e kéz. deni az ártérben április kö­zepén. Rövid a gumicsizma szára: befolyik a sár... Ho­gyan tudjuk legtakaréko­sabban beosztani a pénzt, s amiből még kevesebb van. a kapacitást? Mikor, ki kapja a kubikos brigádo­kat? Nyáron senki nem me­het szabadságra! Hogyan tudjuk megoldani a techni­kusok és az anyag mozga­tását saját közlekedési esz­közök hiányában? Hogyan tudunk megbirkózni a Tisza hordta vastag homok, és iszapréteggel? Meg tud­juk-e oldani a várható anyag restaurálását és szán- szerű tárolását? Az egésznapos tanácsko­záson kiformálódtak a ter­vek. A cél: 1970-ben, a tá­rolómedence eláraszt ás? kői semmi tudományos érték ne pusztuljon el. Csal off Zsolt A Genua kornyéki Beg- liascoban közismert volt e szelíd Celestina kedves nő­vér, aki szigorú apáca öl­tözetben pénzt gyűjtött — „szegénvek részére”; Utóbb kiderült, hogy Celestina kedves növel­nem más, mint egy Renzr Pozzi nevű borbély, aki ezúton egészítette ki legá­lis napi jövedelmét. Már jóideje folytatta JwinyoriUetas adományok gyűjtését” apácaruhában amikor egy ízben szemé!y- azonossági igazolványához fényképet kellett Készíteni önmagáról. — illetve Ce­lestina kedves nővérről. Azt a hibát követte el, hogy mint Renzo Pozzí ment el a fényképészhez hogy elhozza az apáca fényképfelvételeit, s a fo­tográfusnak feltűnt a nagy hasont'- tosság, a ^két sze­mély” között. Készü1 a ieiv Jászapátiban Készí'ik már a jászapáti községi tanácsnál is a har­madik ötéves terv község­fejlesztési terveit. Előzetes elképzeléseik szerint 1970-re Jászapátiban minden utcá­ban lesz járda és villany, ugyanakkor a főútvonala­kat csatornahálózattal is ellátják. Éppen ezért betonjárdát mintegy 15 ezer négyzet- métert. . villanyhálózatbőví- tést 5500 métert és 5 kilo­méternyi belvízlevezető csa­torna építését irányozták elő. Ezenkívül 12 káddal bővítik a községi tisztasági fürdőt, tornatermet kap az általános iskola és még egy új napközi otthonos óvoda is létesül. A harmadik ötéves terv­ben előreláthatólag 5 mil­lió 620 ezer forintot fordí­tanak községfej'esztésre Jászapátiban. Ehhez jön még hozzá a lakosság tár­sadalmi munka sefn'tése, mintegy másfél millió fo­rint értékben, I pA#<AX^X>A»ClO<AAJOtaX>OOOOOOCAXlQOOOOOOC^OOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO<> Húsz esztendő I A Néplap felszabadulási pályázata Jövő tavasszal, 1965 április 4-én ünnepeljük hazánk felszabadulásának huszadik évfordulóját. Az elmúlt két évtized gyökeresen átformálta or­szágunk arculatát, s nincs talán egyetlen olyan ember, akinek élete ne példázná ezt a mélyreha- g tó történelmi változást. A nagy történelmi sors­forduló apró mozaikköveit szeretnénk ös-szegyűj­I teni, amikor pályázatot hirdetünk és kérjük ol­vasóinkat, ÍRJAK MEG életüknek azt a legszebb, legkedvesebb élményét, amely legjobban példázza, hogyan változott meg í hazánk felszabadulása után a magyar nép sor- 8 sa. Várjuk valamennyi kedves olvasónk levelét, á A pályázatra beérkezett írások legjobbjait január 1-től folyamatosan közöljük. A megielent írások í közül a legjobbakat magas jutalomban részesít­! jük. I. DlJ: UTAZÁS A SZOVJETUNIÓBA ) Ezen kívül még sok jutalmat osztunk ki. A pályá- j zat elbírálása és a jutalmak kiosztása 1965. ápri- j lis 4-én, a felszabadulási ünnepségek keretében ? történik. A Szolnok megyei Néplap Szerkesztősége J ? «írwffWWwyy^vyywritxywiooorEYyYinnnftownniyirintyiooryyinnoooroooooootwocwoooopX HÍRÜNK az OR SZAGBAN Novemberben a megyénk­kel foglalkozó újságcikkek legtöbbje a mezőgazdaság helyzetéről és nehézségeiről tudósított. A betakarítás nehézségeit a szállító esz­közök hiánya mellett a rossz időjárás is növelte — írja a Tanácsok Lapja. Az időjárással folytatott küz­delemről közöl fényképes riportot a Nők Lapja is. A Népszabadságban Almási István „Nincs szükség kap­kodásra” címmel arról ír, hogy az öcsödi Szabadság Tsz-ben nem törődnek a vetés minőségével, a föld tetejére szórják a magot. A Szabad Föld. ugyancsak Öcsödről, de a Kossuth Tsz takarmánygondjairól szá­mol be. Rosszul terveztek, így hiába takarékoskodnak, csak kevés lesz a takar­mány. Egy másik számában a Szabad Föld dicséri a tisze földvári Lenin Tsz gondos tehenészeit. A Ma­gyar Mezőgazdaság ..Láto­gatóban Jászboldogházán” címmel két oldalas fény­képes riportban számol be a mezőgazdasági kiállításon több díjat nyert tsz szin- vo alas állattenyésztő mun­kájáról. A Népszava és a Magyar Nemzet kiemeli a Szolnok megyei növényvédő szolgá­lat munkáiét, a növényvédő repülőgépek 50 000 hold nagyüzemi táblát vegvsze- reztek és műtrágyáztak. A Magyar Mezőgazda­ságban Bory. Miklós a kis- újszál’ási Dózsa Tsz elnöke hosszú cikkben számol be az öntözési tapasztalatokról Kisújszálláson és környé­kén. A Kossuth rádió MTI közlemény alapián hírt adott a karcagi Lenin Tsz fiataljainak mozgalmáról: ..legyen minden paras„zt- fiatal művelt, munkájához értő szakemoer!” A hímek széles sajtóvisszhangja ke­letkezeit. a Népszabadság és a Névszava részletesen ismertette a mozgalom tar­talmát. a Nóarád mint a szellem napvilágának ára­dását” üdvözli a karcagi finto’ok kezdeményezését. A Ha id í fíiha-i Napló példaként em’epeti Szolnok megyét azért, mert a tsz-ek szem'ál is és kulturális alán­jából rendszeresen és cél- hida'esan fordícannk je’en- tós összegeket nénművelési cé'ol-ra, tsz-klubok, könyv­tárak uerendezésére. isme- re,+erj osztó előadássoroza­tok szervezésére. A Magyar Nemzet a Szolnok megyei terme’ őszövetkezeti tagok anyagi helvze’éről ír. A Szabad Föld és a Népsza­badság a tanyaközpontok­ban feláll ff ót* aiándókna- vilenokről tudósít. Elsősor­ban az országos lapok sok apró hfr+ közölnek még. A Népszabadság és a Nép­szava a ho’t Tisza lehalá­szásáról, nagyüzemi szilva­aszalásról a Tiszazugban; a Szabad Föld kis hírét, hogy a Kunságban juhászok nevelik a puli utánpótlást, a Lúdas Matyi meg is vic­celte. Ipari vonatkozású cikkek ezúttal csak Szolnokról je­lentek meg. A Papíripar című szakfolyóiratban Wit'.mann Dezső dolgozata jelent meg a Szolnoki Pa­pírgyár új erőművéről. A Magyar Építőművészet az 1961 -ben épült szolnoki iparitanuló-otthont ismer­tette fényképekkel, 5 terje­delmes oldalon. Pöcz Sándor a Népsza­badságban beszámol a Szolnoki Járműjavító egyik pártalapszervezetének ve­zetőségválasztó taggyűlésé­ről. Meg’cgyzi. hogy a tag­gyűlés magas színvonalú, őszinte munkaértekezlet volt. Szolnokon épül fel a vidék legnagyobb vasúti csomópontia, írja a Magyar Nemzet. A létesítendő új pályaudvarról ad hírt a Népszava is. A Népszava ír még a Tiszámén‘i Vegyi­művek kénsavgyáráról és a Szolnoki Állami Gazda­ság tiszavárkomyi export- húsgyáráról. A Figyelő „John Barley­corn Szolnokon” című cik­kében (A név magyarul Árpaszem Jancsi, az iszá­kosáig allegórkus figurája Jack fond on egyik regénye nyomán), arról ír, hogy a szolnoki állomás a vendég­látóipar jóvoltából egye*len bűzös talponállóvá züllik minden estére. A bejárat­nál és a peronon lépten- nyomon üvegekbe és ré­szegekbe botlik az utazó. Hasonló témáról írnak a Szabad Földben ..Kocsmák a jászsági éjszakában” cí­men. A lapok megyénk egész­ségügyi helyzetével is fog­lalkoznak. A Népszava a tanyavilágban működő házi betegápoló nővérekről ír. A Veszprémi Nanló is el­ismeréssel adózik az új egészségügyi szolgáltatás­nak és a nővérek áldozat­kész munkájának: Az Or­vos Egyetem és a Kőbá­nyai Gvőiwsrer közli, hogy 40 fiatal, most végzett or­vos érkezett Szolnok me­gyébe az ország különböző orvosegyetemei ről. Az. oktatásról szóló hírek legtöbbje a felnőttek ta­nulásának kérdéseivel fog­lalkozik. A Nógrádi Nép­újság és a Ndarád sorozat­ban közölte 5 megye, köz­tük Szolnok pedagógusai­nak és népművelőinek Sal­gótarjánban megtartott ta­nácskozását a felnőttek ok­tatásának problémáiról. A Népszabadság arról tudósít, hogy Besenyszőgön, Űjszá- szon és Tiszaföld váron a felnőttek általános iskolai oktatását összekapcsolják a mezőgazdasági szakmunkás- képzéssel, így a végzősök szakmunkás bizonyítványt kapnak. A Népszava a jászberényi általános isko­lásokról ír, akik a Voszhod utasainak ajándékba el­küldték a Lehel kürtjének mását. A Paitás című gyer- meldap a jászberényi gye­rekek algériai vendégeiről számol be. A kulturális életről szóló cikkek között a könyvtári vonatkozásnak vannak ez­úttal többségben. A Könyv­táros című szakfolyóiratban 6 megyei vonatkozású köz­lemény jelent meg. Bognár Gyula Jászberényből be­számol arról, hogyan vesz­nek részt a könyvtárosok a jászberényi járásban a televízió mezőgazdasági műsorainak propagálásá­ban, hogyan szervezik a Hazafias Népfronttal közö­sen a csoportos tv-nézése- ket, és hogyan dolgozzák fel, vitatják meg és egé­szítik ki a látottakat. A felszabadulás 20 évforduló­jának megünneplésével kapcsolatban ismerteti a folyóirat, mi készül a Ver­seghy Kon v.-tárban ebből az alkalomból. Az őszi megyei könyv­napok megrendezésével együtt műszaki könyvklu­bot hoztak létre a Technika Hágában. A tízezredik klubtag. írja a Népszóbad- ság, a jás7S7.entandrási Pe­tőfi Tsz géplakatosé, Éles Tibor. A Szocialista Művészetért a szolnoki Árkád eszpresz- szó irodalmi estjeiről ír. A Magvar Nemzet részletese'' beszámol Mensáros László nagysikerű előadóestjéről A Film, Színház, Muzsika a Kis rókák premierjéről ad rövid hírt. A Népszava a Szolnok megyében működő MSZBT kapcsolatairól ír. 1964-ben a megvéhől P00-an jártak a Szovjetunióban. Szolnok megyét pedig két és fél­ezer szoviet turista kereste fel. A Közalkalmazott-ben Bornemissza Ilonát, a szo'- noki járási tanács népmű­velési felügyelőiét mutál­ják be. A kiváló népmű­velési szakember nemrégi­ben kapta meg a Munka Érdemrend Ez.üst fokozatát. A Tanácsok Lapja a szol­noki járási tanács elnöké­ről, Pereczki elvtársról ké­szített riportot. Beszámolónkat egy ielen- tős történelmi évfordulóra való emlékezéssel zárjuk. 1964 november 4-én. 20 év­vel ezelőtt szabadult fel Szolnok. Erről emlékezik meg Csendes Antal őrnagy a Légoltalom-bnn, az Aranypille című újság pe­dig „Húsz éve...” kezdetű cikkében ír a történelmi eseményről és közli a me­gyei tanács épületének fényképét. Dr. Kardos jfne^f T Figaró kedves nővér

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents