Szolnok Megyei Néplap, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-13 / 292. szám

Világ proletárjai egyesüljetek? SZOLNOK MESYEI (A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 292. szám. Ara 80 fillér 1964. dec. 13., vasárnap. A gyarapodás útja a közös alapok képzése A zárszámadások idősza­kában szinte állandóan visszatérő probléma terme­lőszövetkezeteinkben : ho­gyan osszák el az évi gaz­dálkodási eredményt. Tet­szetős az olyan álláspont, hogy az alapok rovására növeljék az egy tagra jutó jövedelmet. Egyes szövetke­zeti vezetők az olcsó nép­szerűség, a pillanatnyi si­ker érdekében a jövő év és a következő évek terhére szí­vesen tennék ezt. Ám az ilyen módszer, gyakorlat, valójában a szövetkezeti gazdákat rövidítené meg. Megfelelő alapok képzése nélkül a gazdák jövedel­me egy idő utón törvény­szerűen visszaesne. Sajnos tok példa igazolja ezt. A kunhegyesi Vörös Ok­tóber Tsz is átesett ezen a krízisen. A fel nem oszt­ható szövetkezeti alapot évekig hitelfedezetre kötöt­ték le. A megfelelő terme­lési- és forgóalapok nélkül megújuló termelés eredmé­nye végülis 4,5 millió fo­rintos mérleghiányhoz ve- aetett 1960-ban. A szövet­kezetnek nem volt közös tiszta vagyona, sőt 870 ezer forintos vagyonhiánya mu­tatkozott. Természetesen a gazdák jövedelme is a mélypontra süllyedt. Azóta a szövetkezet meg- -aeilárdult. Tanultak a ré­gi vezetés hibájából: nem lehet alapok nélkül bizton­ságosan gazdálkodni, a termelést bővíteni, Az alapszabály azt írja elő, hogy a szövetkezetek az évi gazdálkodási ered­ménynek legalább 10 szá­zalékát a fel nem osztható alapok növelésére fordít­sák. Ez azonban minimá­lis összeg, a legtöbb esetben nem biztosítja a kielégí­tő fejlődést. A Vörös Októ­ber Tsz gazdái felismerték, hogy adottságaikhoz képest maximálisan, ugyanakkor reálisan kell növelniök a közösség vagyonát. Tavaly 5 477 000 forintot ordítot­tak a közös alap gyarapí­tására. A vezetőség az idén azt javasolja a közgyűlés­nek, hogy több mint 7 mil­lió forintot fordítsanak a közös vagyon növelésére, tehát 1,7 millióval többet, mint tavaly. Ezek az ösz- szegek az évi gazdálkodási eredmény 40—42 százalékát teszik ki. A szövetkezet vezetői így gondolkodnak: „nem aka­runk csupán az állami be­ruházásokra támaszkodni, hisz az igénybevett hitel előbb-utóbb esedékessé vá­lik.” Az idén egy milliót még a régi adósság törlesz­tésére kell fordítaniuk. „A termelékenységhez képest nem szabad túlhajtani a jövedelmet, mert az később visszaüt. Ezért saját erőből ruházunk be.” Ebben a tsz-ben épüle­tekre, gépek és tenyészálla­tok beszerzésére milliókat fordítanak. Saját erőből 600 férőhelyes sertéshizlal­da, lóistálló, garázs, takar­mányelőkészítő épült ta­valy. Az ólak körül beton­járda létesült és öt kilomé­teres bekötőút építését kezdték meg. Az idén 400-as hizlalda, magtár, kombájn­szérű létesült. Pótkocsikat, munkagépeket szereztek be, s tenyészállataik értékét 800 ezer forinttal növelték, így természetesnek tűnik, hogy a szövetkezet tiszta vagyona meghaladja a 12 millió forintot. A szövetkezetben terv­szerűen képezik és állandóan növelik a forgóalapot is. 1961-ben 61 ezer, 1962-ben 427 ezer. tavaly már 860 ezer forint készpénz tarta­lékot képeztek üzemviteli célokra. A Vörös Október Tsz-ben 1962-től nem vet­tek igénybe az MNB-től rö­vidlejáratú hitelt. A készpénz tartalékból februárban már munka­egység előleget fizethek. Futja a termeiével kapcso­latos egyéb kiadósokra is. Ferencz Ottó főkönyvelő grafikont vezet a bevéte­lekről és a kiadósokról. — Ügy terveznek, hogy a be­vétel már év elején is meg­haladja a kiadásokat. A grafikon görbéje 1962-től szintén ezt mutatja. A szövetkezeti gazdák 2,5 millió forintos takar­mányalappal rendelkeznek. A takarmány azonban ke­vés. Őszintén megmond­ják, nem tartott lépést az állatállomány növekedésé­vel. Látják ezt a problé­mát, s a talajerő visszapót­lásával igyekszenek növel­ni a hozamokat. Az idén például több mint 500 hol­dat szervestrágyáztak. — (Korábban sohasem volt ennyi.) A cél az 1000 hold elérése. Szerintük a jelen­legi ütem arra jő, hogy tartsák a jelenlegi hoza­mokat, a növeléshez vi­szont kevés. Ezért állandó trágyázó brigádokat és 6—7 erőgépet akarnak erre a munkára beállítani. A gondos, előrelátó gaz­dálkodás eredménye, hogy a szövetkezeti gazdák jöve­delme szintén gyarapodott. Az egy dolgozó tagra jutó évi átlagos jövedelem 1961- ben 8000, tavaly 12 946 fo­rint volt, az idén előrelát­hatólag 13 000 forint lesz. Vissizatért most máraz em­berek bizalma is. Jó példa erre, hogy az 1962-es zár­számadáskor tülekedés volt a visszamaradt természet­beni járandóság kiadásá­nál. Tavaly s ez év nyarán fel kellett szólítani a ta­gok zömét: „vigyétek haza már a terményt, nem tud­juk tárolni.’’ A válasz ez volt: „jó helyen van”. A kunhegyesi Vörös Ok­tóber Tsz igen nehéz hely­zetben volt. Épp ezért az 6 példájuk szemléletesen igazolja: a szövetkezet kö­zös és a tagok egyéni gya­rapodásának útja a megfe 1-16 alapok képzése. Máthé László Ifjúságunk érti a mi politikánkat... Kádár János elvtárs beszéde a KISZ VI. kongresszusán Tegnap délelőtt folytatta munkáját a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség VI. kongresszusa. A vitában felszólalt Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke. Többek között a következő­ket mondotta: — Elsősorban szeretnék eleget tenni legfontosabb megbízatásomnak: a kong­resszus valamennyi kül­döttjének, részvevőjének és külföldi vendégének, a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség valamennyi tagjá­nak, az úttörők egymilliós táborának átadom a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságá­nak szeretetteljes, elvtársi, forró üdvözletét, szívből jövő, legjobb kívánságait. (Hosszantartó taps.) Jó munkát kívánok a kong­resszusnak és sikert az itt hozott határozatok végre­hajtásában. (Taps.) — Kedves elvtársak! Tegnap meghallgattam a kongresszus elnöki megnyi­tóját, a Központi Bizottság beszámolóját és egynéhány felszólalót a déli szünetig. — Az első néhány óra alatt az az érzésem támadt, hogy ifjúságunk érti a mi politikánkat, megtanult kommunista módon dolgoz­ni: egyszóval itt van a váltás. (Nagy taps.) Ez jó dolog, s ezért jól érezzük itt magunkat. — Azt is megmondom, hogy nehéz meghatottság nélkül itt lenni a fiatalok között, önök tudják, hogy a pártban ma egy olyan nemzedék viseli a fő terhet, amelynek a gyermekkora és ifjúsága is a Horthy- rendszer idejére esett. En­nek a nemzedéknek a gyer­mekkorát elrabolta a kapi­talizmus, ifjúságát fel­emésztette a harc a kegyet­len tőkés rendszer, a fasiz­mus ellen. Nehéz «vermek­kor, nehéz ifjúság volt. De ma azt mondhatjuk, meg­érte és hálásak vagyunk a sorsnak, hogy azért harcol­hattunk, amit ma itt lá­tunk és hallunk. (Nagy taps.) — Kedves ElvtársakJ — Er.ged»1mükkel szólni kívánok pártunk, munkás­osztályunk, népünk harcá­nak néhány kérdéséről. Is­mert dolgokról kívánok szólni, de mégis szüksé­gesnek érzem, mert a kö­zelmúltban éltünk át egy olyan periódust, amikor bi­zonyos nemzetközi esemé­nyek következtében sokak számára kérdésessé vált, hogyan alakul politikánk a továbbiakban. Mondom: sokak számára, de nem mindenki számára. — Azok számára, akik igazán benne élnek a párt harcában — és meggyőző­désem szerint azon fiatalok számára is, akik aktívan kiveszik a részüket a Kommunista Ifiúsági Szö­vetség munkáiéból. vagy részesei annak a sokirányú, »leven társadalmi tevé­kenységnek és harcnak amit a szocializmus érde­kében és javára ma vé­geznek — nem lehetett kétséges. hn«v politikánk nem vákozik. — Mi úgy tartjuk, hogy politikánk, eeész tevékeny­ségünk minden lényeges kérdését — az ideológia kérdéseitől kezdve q politi­kai és gazdasági kérdése­kig, a munkamódszerek’« — a? egész pártlagságpa! a párttal együtt harcoló tömegekkel, így az ifjúság­gal is, kellő alapossággal és mélységben tisztáztuk, megvitattuk, s a mi állás­pontunk világos és meg­ingathatatlan. Mi a mar­xizmus—leninizmus eszméi által vezérelve a kommu­nista politika megalkuvást nem ismerő elveit követve gáénak valló magyar nép politikája és ezt nem vál­toztathatja meg senki sem. (Nagy taps.) — Az élet természetesen fejlődik, a fejlődés pedig szüntelenül új kérdéseket tűz napirendre. Ezekkel az új kérdésekkel azonban a maga idejében nem tu­dott foglalkozni sem Marx, sem Engels, sem Lenin, sem más nagy klasszikus, aki a mi ideológiánkat, po­litikánkat kidolgozta. Ök nem láthatták előre, hogy milyen kérdést vet majd kérdésekben nem kell poli­tikánkon változtatnunk. — Kedves Elvtársak! Nemzetközi téren három alapvető célért harcolunk: Először és mindenekelőtt a béke fenntartásáért. Másod­szor a gyarmati rendszer teljes szétzúzásáért és a népek szabad, független nemzeti fejlődéséért. — Ez hosszabb időre szóló fel­adat, de megoldása ered­ményesen folyik, mert a gyarmati rendszer végőráit éli. Harmadik feladatunk: harc a szocialista társa­A tanácskozás szünetében Kádár János beszélget Méhes Lajossal és Nádasdi Józsefiéi. (MTI Foto —• Friedmann Endre felvétele) és kommunista, vagyis em­beri módon dolgozva har­colunk célunkért,, a szocia­lista társadalom teljes fel­építéséért. Ez nem egy, nem öt, nem is harminc ember politikáia. Ez egész pártunk politikája, egész tudatos társadalmunk, mun­kásosztályunk, parasztsá­gunk, értelmiségünk, tehát a szocializmus ügyét ma­fel az élet a Magyar Nép- köztársaságban 1964-ben, a szocializmus építésének adott szakaszában. Ezekre elveink alapján, teljes fe­lelősséggel nekünk ma­gunknak kell válaszolni! A kérdéseket széles körben alaposan és sokoldalúan megvizsgáljuk és együtte­sen adunk rájuk választ. Ezért van az, hogy alapvető dalmi rend világméretű győzelméért. — E célokkal teljesen és jól összefér az a politikai alapelvünk, hogy békésen akarunk egymás mellett él­ni a kapitalista országok kai. Mély meggyőződésünk hogy ez elősegíti össze« előbb említett céljaink el­(Folytatás a t. oldalon) Fürdő átadás Jászberényben (Tudósítónktól.) Hat éve annak, hogy a jászberényi Déryné műve­lődési ház előtt meleg víz fakadt Ez adta a gondola­tot egy új fürdő építésére. A 15/958. sz. tanácshatá­rozat kimondta: Jászberény városban a közeljövőben városfejlesztési alapból tisz­tasági, termál- és gyógyfür­dő építéséhez kezdenek. A városi tanács vb országos tervpályázatot hirdetett. A tizenkét pályamű közül a zsűri Zalavári Lajos, Ybl- díjas építőművész munká­ját fogadta el. 1960-ban kezdődött a munka. Most, december 12-én került sor a fürdő ünnepélyes meg­nyitására. A modem, ízlésesen be­rendezett előcsarnokban gyülekeztek a párt és fa­nács. az intézmények, a vál­lalatok, a tömegfzervezetek vezetői, képviselői, akiket Varga Béla, a Hazafias Népfront városa titkára kö­szöntött, majd Bányai Já­nos vb-elnök mondott meg­nyitó beszédet. Visszaemlé­kezett az építkezést elhatá­rozó tanácsülésre, szeretet­tel beszélt arról az áldozat­kész munkáról, amelyet a város lakói végeztek a für­dő építésénél. Elmondotta, hogy a gyönyörű épület 9 millió forint költséggel épült, tisztán városfejlesz­tési alapból. Az építkezést, az ÉM. Szolnok megyei Épí­tőipari Vállalat végezte, de a hatalmas munkába be­kapcsolódtak a város válla­latai, mérnökei is. Az építkezés első üteme ezzel befejeződött — mond­ta Bányai elvtárs. — A kő­vetkező lépcsőfok, egy fe­dett uszoda megépítése, a jövő feladata. Majd köszönetét mondott mindazoknak, akik áldoza­tos munkájukkal lehetővé tették a fürdő felépítését. Ezután a résztvevők meg­tekintették az új létesít­ményt. Az épület négy rész­ből áll: gyógyító részlegből, ahol fizikoterápiái és iszap- kezelésben részesülnek a betegek orvosi felügyelet mellett.. Az emeleti részen 12 kádfürdő van, amely gyönyörű termálfürdőben folytatódik. Az egyes osztá­lyok között kényelmes pi­henők vannak. A burkolat csempéit a hódmezővásár­helyi vállalat, a gyönyörű színes mozaikat pedig az Országos Képzőművészeti Alap készítette. A fürdő földszinti részén helyezkednek el a vendég­látóipari és egyéb szolgál­tató egységek (férfi és női fodrászat, büffé és ruhatár). A jászberényi fürdő, a szakértők véleménye sze­rint, országosan is kiemel­kedő létesítmény.

Next

/
Thumbnails
Contents