Szolnok Megyei Néplap, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-13 / 292. szám
Világ proletárjai egyesüljetek? SZOLNOK MESYEI (A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 292. szám. Ara 80 fillér 1964. dec. 13., vasárnap. A gyarapodás útja a közös alapok képzése A zárszámadások időszakában szinte állandóan visszatérő probléma termelőszövetkezeteinkben : hogyan osszák el az évi gazdálkodási eredményt. Tetszetős az olyan álláspont, hogy az alapok rovására növeljék az egy tagra jutó jövedelmet. Egyes szövetkezeti vezetők az olcsó népszerűség, a pillanatnyi siker érdekében a jövő év és a következő évek terhére szívesen tennék ezt. Ám az ilyen módszer, gyakorlat, valójában a szövetkezeti gazdákat rövidítené meg. Megfelelő alapok képzése nélkül a gazdák jövedelme egy idő utón törvényszerűen visszaesne. Sajnos tok példa igazolja ezt. A kunhegyesi Vörös Október Tsz is átesett ezen a krízisen. A fel nem osztható szövetkezeti alapot évekig hitelfedezetre kötötték le. A megfelelő termelési- és forgóalapok nélkül megújuló termelés eredménye végülis 4,5 millió forintos mérleghiányhoz ve- aetett 1960-ban. A szövetkezetnek nem volt közös tiszta vagyona, sőt 870 ezer forintos vagyonhiánya mutatkozott. Természetesen a gazdák jövedelme is a mélypontra süllyedt. Azóta a szövetkezet meg- -aeilárdult. Tanultak a régi vezetés hibájából: nem lehet alapok nélkül biztonságosan gazdálkodni, a termelést bővíteni, Az alapszabály azt írja elő, hogy a szövetkezetek az évi gazdálkodási eredménynek legalább 10 százalékát a fel nem osztható alapok növelésére fordítsák. Ez azonban minimális összeg, a legtöbb esetben nem biztosítja a kielégítő fejlődést. A Vörös Október Tsz gazdái felismerték, hogy adottságaikhoz képest maximálisan, ugyanakkor reálisan kell növelniök a közösség vagyonát. Tavaly 5 477 000 forintot ordítottak a közös alap gyarapítására. A vezetőség az idén azt javasolja a közgyűlésnek, hogy több mint 7 millió forintot fordítsanak a közös vagyon növelésére, tehát 1,7 millióval többet, mint tavaly. Ezek az ösz- szegek az évi gazdálkodási eredmény 40—42 százalékát teszik ki. A szövetkezet vezetői így gondolkodnak: „nem akarunk csupán az állami beruházásokra támaszkodni, hisz az igénybevett hitel előbb-utóbb esedékessé válik.” Az idén egy milliót még a régi adósság törlesztésére kell fordítaniuk. „A termelékenységhez képest nem szabad túlhajtani a jövedelmet, mert az később visszaüt. Ezért saját erőből ruházunk be.” Ebben a tsz-ben épületekre, gépek és tenyészállatok beszerzésére milliókat fordítanak. Saját erőből 600 férőhelyes sertéshizlalda, lóistálló, garázs, takarmányelőkészítő épült tavaly. Az ólak körül betonjárda létesült és öt kilométeres bekötőút építését kezdték meg. Az idén 400-as hizlalda, magtár, kombájnszérű létesült. Pótkocsikat, munkagépeket szereztek be, s tenyészállataik értékét 800 ezer forinttal növelték, így természetesnek tűnik, hogy a szövetkezet tiszta vagyona meghaladja a 12 millió forintot. A szövetkezetben tervszerűen képezik és állandóan növelik a forgóalapot is. 1961-ben 61 ezer, 1962-ben 427 ezer. tavaly már 860 ezer forint készpénz tartalékot képeztek üzemviteli célokra. A Vörös Október Tsz-ben 1962-től nem vettek igénybe az MNB-től rövidlejáratú hitelt. A készpénz tartalékból februárban már munkaegység előleget fizethek. Futja a termeiével kapcsolatos egyéb kiadósokra is. Ferencz Ottó főkönyvelő grafikont vezet a bevételekről és a kiadósokról. — Ügy terveznek, hogy a bevétel már év elején is meghaladja a kiadásokat. A grafikon görbéje 1962-től szintén ezt mutatja. A szövetkezeti gazdák 2,5 millió forintos takarmányalappal rendelkeznek. A takarmány azonban kevés. Őszintén megmondják, nem tartott lépést az állatállomány növekedésével. Látják ezt a problémát, s a talajerő visszapótlásával igyekszenek növelni a hozamokat. Az idén például több mint 500 holdat szervestrágyáztak. — (Korábban sohasem volt ennyi.) A cél az 1000 hold elérése. Szerintük a jelenlegi ütem arra jő, hogy tartsák a jelenlegi hozamokat, a növeléshez viszont kevés. Ezért állandó trágyázó brigádokat és 6—7 erőgépet akarnak erre a munkára beállítani. A gondos, előrelátó gazdálkodás eredménye, hogy a szövetkezeti gazdák jövedelme szintén gyarapodott. Az egy dolgozó tagra jutó évi átlagos jövedelem 1961- ben 8000, tavaly 12 946 forint volt, az idén előreláthatólag 13 000 forint lesz. Vissizatért most máraz emberek bizalma is. Jó példa erre, hogy az 1962-es zárszámadáskor tülekedés volt a visszamaradt természetbeni járandóság kiadásánál. Tavaly s ez év nyarán fel kellett szólítani a tagok zömét: „vigyétek haza már a terményt, nem tudjuk tárolni.’’ A válasz ez volt: „jó helyen van”. A kunhegyesi Vörös Október Tsz igen nehéz helyzetben volt. Épp ezért az 6 példájuk szemléletesen igazolja: a szövetkezet közös és a tagok egyéni gyarapodásának útja a megfe 1-16 alapok képzése. Máthé László Ifjúságunk érti a mi politikánkat... Kádár János elvtárs beszéde a KISZ VI. kongresszusán Tegnap délelőtt folytatta munkáját a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség VI. kongresszusa. A vitában felszólalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke. Többek között a következőket mondotta: — Elsősorban szeretnék eleget tenni legfontosabb megbízatásomnak: a kongresszus valamennyi küldöttjének, részvevőjének és külföldi vendégének, a Kommunista Ifjúsági Szövetség valamennyi tagjának, az úttörők egymilliós táborának átadom a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának szeretetteljes, elvtársi, forró üdvözletét, szívből jövő, legjobb kívánságait. (Hosszantartó taps.) Jó munkát kívánok a kongresszusnak és sikert az itt hozott határozatok végrehajtásában. (Taps.) — Kedves elvtársak! Tegnap meghallgattam a kongresszus elnöki megnyitóját, a Központi Bizottság beszámolóját és egynéhány felszólalót a déli szünetig. — Az első néhány óra alatt az az érzésem támadt, hogy ifjúságunk érti a mi politikánkat, megtanult kommunista módon dolgozni: egyszóval itt van a váltás. (Nagy taps.) Ez jó dolog, s ezért jól érezzük itt magunkat. — Azt is megmondom, hogy nehéz meghatottság nélkül itt lenni a fiatalok között, önök tudják, hogy a pártban ma egy olyan nemzedék viseli a fő terhet, amelynek a gyermekkora és ifjúsága is a Horthy- rendszer idejére esett. Ennek a nemzedéknek a gyermekkorát elrabolta a kapitalizmus, ifjúságát felemésztette a harc a kegyetlen tőkés rendszer, a fasizmus ellen. Nehéz «vermekkor, nehéz ifjúság volt. De ma azt mondhatjuk, megérte és hálásak vagyunk a sorsnak, hogy azért harcolhattunk, amit ma itt látunk és hallunk. (Nagy taps.) — Kedves ElvtársakJ — Er.ged»1mükkel szólni kívánok pártunk, munkásosztályunk, népünk harcának néhány kérdéséről. Ismert dolgokról kívánok szólni, de mégis szükségesnek érzem, mert a közelmúltban éltünk át egy olyan periódust, amikor bizonyos nemzetközi események következtében sokak számára kérdésessé vált, hogyan alakul politikánk a továbbiakban. Mondom: sokak számára, de nem mindenki számára. — Azok számára, akik igazán benne élnek a párt harcában — és meggyőződésem szerint azon fiatalok számára is, akik aktívan kiveszik a részüket a Kommunista Ifiúsági Szövetség munkáiéból. vagy részesei annak a sokirányú, »leven társadalmi tevékenységnek és harcnak amit a szocializmus érdekében és javára ma végeznek — nem lehetett kétséges. hn«v politikánk nem vákozik. — Mi úgy tartjuk, hogy politikánk, eeész tevékenységünk minden lényeges kérdését — az ideológia kérdéseitől kezdve q politikai és gazdasági kérdésekig, a munkamódszerek’« — a? egész pártlagságpa! a párttal együtt harcoló tömegekkel, így az ifjúsággal is, kellő alapossággal és mélységben tisztáztuk, megvitattuk, s a mi álláspontunk világos és megingathatatlan. Mi a marxizmus—leninizmus eszméi által vezérelve a kommunista politika megalkuvást nem ismerő elveit követve gáénak valló magyar nép politikája és ezt nem változtathatja meg senki sem. (Nagy taps.) — Az élet természetesen fejlődik, a fejlődés pedig szüntelenül új kérdéseket tűz napirendre. Ezekkel az új kérdésekkel azonban a maga idejében nem tudott foglalkozni sem Marx, sem Engels, sem Lenin, sem más nagy klasszikus, aki a mi ideológiánkat, politikánkat kidolgozta. Ök nem láthatták előre, hogy milyen kérdést vet majd kérdésekben nem kell politikánkon változtatnunk. — Kedves Elvtársak! Nemzetközi téren három alapvető célért harcolunk: Először és mindenekelőtt a béke fenntartásáért. Másodszor a gyarmati rendszer teljes szétzúzásáért és a népek szabad, független nemzeti fejlődéséért. — Ez hosszabb időre szóló feladat, de megoldása eredményesen folyik, mert a gyarmati rendszer végőráit éli. Harmadik feladatunk: harc a szocialista társaA tanácskozás szünetében Kádár János beszélget Méhes Lajossal és Nádasdi Józsefiéi. (MTI Foto —• Friedmann Endre felvétele) és kommunista, vagyis emberi módon dolgozva harcolunk célunkért,, a szocialista társadalom teljes felépítéséért. Ez nem egy, nem öt, nem is harminc ember politikáia. Ez egész pártunk politikája, egész tudatos társadalmunk, munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk, tehát a szocializmus ügyét mafel az élet a Magyar Nép- köztársaságban 1964-ben, a szocializmus építésének adott szakaszában. Ezekre elveink alapján, teljes felelősséggel nekünk magunknak kell válaszolni! A kérdéseket széles körben alaposan és sokoldalúan megvizsgáljuk és együttesen adunk rájuk választ. Ezért van az, hogy alapvető dalmi rend világméretű győzelméért. — E célokkal teljesen és jól összefér az a politikai alapelvünk, hogy békésen akarunk egymás mellett élni a kapitalista országok kai. Mély meggyőződésünk hogy ez elősegíti össze« előbb említett céljaink el(Folytatás a t. oldalon) Fürdő átadás Jászberényben (Tudósítónktól.) Hat éve annak, hogy a jászberényi Déryné művelődési ház előtt meleg víz fakadt Ez adta a gondolatot egy új fürdő építésére. A 15/958. sz. tanácshatározat kimondta: Jászberény városban a közeljövőben városfejlesztési alapból tisztasági, termál- és gyógyfürdő építéséhez kezdenek. A városi tanács vb országos tervpályázatot hirdetett. A tizenkét pályamű közül a zsűri Zalavári Lajos, Ybl- díjas építőművész munkáját fogadta el. 1960-ban kezdődött a munka. Most, december 12-én került sor a fürdő ünnepélyes megnyitására. A modem, ízlésesen berendezett előcsarnokban gyülekeztek a párt és fanács. az intézmények, a vállalatok, a tömegfzervezetek vezetői, képviselői, akiket Varga Béla, a Hazafias Népfront városa titkára köszöntött, majd Bányai János vb-elnök mondott megnyitó beszédet. Visszaemlékezett az építkezést elhatározó tanácsülésre, szeretettel beszélt arról az áldozatkész munkáról, amelyet a város lakói végeztek a fürdő építésénél. Elmondotta, hogy a gyönyörű épület 9 millió forint költséggel épült, tisztán városfejlesztési alapból. Az építkezést, az ÉM. Szolnok megyei Építőipari Vállalat végezte, de a hatalmas munkába bekapcsolódtak a város vállalatai, mérnökei is. Az építkezés első üteme ezzel befejeződött — mondta Bányai elvtárs. — A kővetkező lépcsőfok, egy fedett uszoda megépítése, a jövő feladata. Majd köszönetét mondott mindazoknak, akik áldozatos munkájukkal lehetővé tették a fürdő felépítését. Ezután a résztvevők megtekintették az új létesítményt. Az épület négy részből áll: gyógyító részlegből, ahol fizikoterápiái és iszap- kezelésben részesülnek a betegek orvosi felügyelet mellett.. Az emeleti részen 12 kádfürdő van, amely gyönyörű termálfürdőben folytatódik. Az egyes osztályok között kényelmes pihenők vannak. A burkolat csempéit a hódmezővásárhelyi vállalat, a gyönyörű színes mozaikat pedig az Országos Képzőművészeti Alap készítette. A fürdő földszinti részén helyezkednek el a vendéglátóipari és egyéb szolgáltató egységek (férfi és női fodrászat, büffé és ruhatár). A jászberényi fürdő, a szakértők véleménye szerint, országosan is kiemelkedő létesítmény.
