Szolnok Megyei Néplap, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-10 / 289. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! fi SZOLNOK M Egy.61 ( A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ára 50 iillór XV. évfolyam, 289. «ám. 1964. dec. 1«, esütörtök A szövetkezeti élet alkotmánya az alapszabály Vadászati kiállítás nyílt Szolnokon Jó hírnevűk van az országban a Szolnok megyei vadászoknak elyik termelőszövetkezet vezetősége állíthatná, hogy náluk soha nem fordult elő semmi vita a tagok egyikével vagy másikával? Ezúttal nem is a munkaegységek jóváírása körüli félreértésekre gondolunk, nem a hétköznapi kis ügyekre, amelyeket a jóindulatú emberek kömy- nyűszerrel rendbe is tesznek egymás között Azokra a kényes helyzeteikre emlékeztetünk, amelyek többnyire így kezdődnek: „Mi lesz az én ügyemmel, elnök elvtárs?” S hathatósnak szárat érvként hányszor hangzik el a nyomában: „Ehhez nekem jogom van!” S ilyenkor rendszerint az alapszabályra hivatkoznak. Számtalan tapasztalat igazolja, hogy a tagság egy része nem ismeri, vagy nem eléggé ismeri az alapszabályt. Emberi gyengeség, hogy minden szabályból, törvényből a magának előnyős tételeket a jogokat jegyzi meg elsősorban. S még ezeket Is pontatlanul, ösztönszerűen kiterjesztve jogainak körét. Még sikkor is könnyű beleesni ebbe a hibába, ha a szabályok, törvények szövege kezében van és olvassa. Annál inkább így lehet ez a termelőszövetkezeti alapszabály esetében, melynek szövege nincs kinyomtatva abban a formában, ahogyan hely;leg kiegészítették az alapszabály-mintát és a közgyűlésen jóváhagyták. Az alapszabály nem egyszerűen a gazdaság termelési rendjének a foglalata, s nem is csupán a vezetők és a tagság jogainak és kötelezettségeinek gyűjteménye. Éppen úgy, mint ahogy a termelőszövetkezet sem csupán a mezőgazdasági termelés egyik nagyüzemi formája. Több ez annál: új, korszerű életformája parasztságunknak, a magyar falunak. Alap, mely alakítja, formálja az ott dolgozó emberek egyéni életét is. Nem lehet tőle elhatárolódni, s aki megkísérli, a társadalommal állítja szembe egyéni életét. Érdeke hát mindenkinek, aki benne él, hogy pontosan ismerje az életét átalakító gazdasági, termelési közösség tételes előírásait, — az alapszabályt. Lipcse (MTI). Lipcsében befejeződött n plasztik-anyagok építőipari alkalnv,'»ásával foglalón" f második KGST- értekezle amelyen Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német DeNem mondunk újat, amikor az alapszabály ismertetését szorgalmazzuk a téli hónapokban. Előző években is „műsoron volt” az alapszabály a különböző termelőszövetkezeti oktatási formákban, összejöveteleken. A Jogászszövetség, a Hazafias Népfront, a szövetkezetek jogászai, ag- ronómusok és más szövetkezeti vezetők megkeresték a lehetőséget, hogy a tagság előtt az alapszabályról beszéljenek. Tennivaló azonban még bőven akad e tekintetben. Nemcsak arról van szó, hogy minden tag ismerkedjék meg vele, hanem arról is: ne csak a betűjét, hanem a szellemét is sajátítsa el a tagság. Ehhez pedig nem elegendő csupán egy előadás, legyen az bármilyen színvonalas is. Az alapszabályról rendszeresen beszélgetni kell, szinte minden mondatáról külön-külön. És soha nem elvonatkoztatva a szövetkezet működésének gyakorlatától, hanem mindig ösz- szevetve azzal a szabályokat. De fordítva is. Valami nem jó a szövetkezet életében? Lássuk, hogyan kellene az alapszabály szerint! Vagy talán a bizonytalankodó gyakorlatnak éppen az az oka, hogy az alapszabályban kevés szó esik róla? Vagy: miként használják fel a szociális és kulturális alapokat? — Lám, az alapszabály csak általánosságban foglalkozik vele. Az így megvitatott alapszabály megrögződik, új gondolatok, a munkát, a szövetkezeti életet javító ötletek, javaslatok érlelődnek meg az emberekben) A lyan alapszabály-vita formákat kell keresni, mely nemcsak „jogokat és kötelességeket” ismertet, hanem felkészíti a tagságot a közösség ügyeibe való hozzáértő beleszólásra. S mindez nem kizárólag központi helyen, tömeges szervezésben történhet. Létre lehetne hozni házcsoportok szerint ..alapszabály-vitató köröket”, melyeket nem feltétlenül jogász, vagy más tudományos ember vezet, hanem — például — egyik brigádvezető, vagy tsz- akadémiót végzett szövetkezeti gazda. A fontos az, hogy minél többen ismerkedjenek — a vitákban való szeméiyes részvétel során — az alapszabállyal, így válhatnak a most beköszöntő téli esték a szövetkezeti demokrácia hasznos Iskoláivá. mokratikus Köztársaság Románia és a Szovjetunió képviselői vettek részt. Az értekezletről kiadott /leménv szerint - tanácsozás résztvevői további ogvüttn !1_;;désben állapodtak meg. Ma: Akaratból jeles Először is hely kell Készülnek a jövő évi áruértékesítési tervek A termelőszövetkezetekben ha nem is nagy hír- rel-hanggal, már hetek óta megkezdődött a zárszámadás előkészítése. A könyvelők hozzáfogtak az év végi számvetéshez szükséges adatok összegyűjtéséhez, dolgoznak a leltározó bizottságok és a szakvezetők idejét, gondolatát is a zárszámadás köti le< Ez a munka nemcsak gazdasági feladat, s ezért nem lenne teljes a kép, ha nem szólnának a pártszervezetek, a szövetkezetek kommunistáinak tevékenységéről. Elsősorban rájuk vár az a feladat, hogy a gazdasági év sikereiből, kudarcaiból következtetéseket, tanulságokat vonjanak le. Meghallgassák, összegyűjt- sék a gazdálkodással kapcsolatos véleményeket, szót értsenek a szövetkezeti gazdákkal) A kenderesi Haladás Tsz párttagjai — ige« helyesen — a jelenlegi időszak legfontosabb politikai feladatának a zárszámadás jó előkészítését tekintik. Novemberben, a pártvezetőségeket újjáválasztó taggyűlésen úgy határoztak, hogy politikai intézkedési tervet készítenek, amely tartalmazza mindazt, amit ezekben a hetekben tenniük kell. A terv valóraváltása tulajdonképpen már meg is kezdődött. Az igazgatóság, ellenőrző bizottság és pártvezetőség összevont ülésen meghallgatták, megvitatták a szakvezetők tájékoztatását. Egv héttel ezelőtt Gál Lajos főagronómus a növénytermesztésről adott számot, most pedig Szarvas Lajos főállattenyésztő elemezte. hogyan alakult a közös állattenyésztése, milyen gondjaik vannak. Az összevont vezetőségi üléseken elhangzott beszámolók. az érdeklődést bizonyító vita megkönnyíti a pártvezetésé? további munkáját. Az itt szerzett adatok, tapasztalatok birtokában a néhány nap múlva tartandó aktívaiilésen. majd a pártcsoportok megbeszélésein és a családlátogatás során még alaposabban tá- í jékoztathatják a gazdákat A pártvezetőség határozott ■íllásnnntja, hogy bármi- lyen fórumon is esik szó j gazdálkodásukról, Tíz év után újra vadászati kiállítás nyílt Szolnokon. S a tíz év alatt sok minden történt a megye vadgazdálkodását illetően. Noha ez a megye erdősültségben a legalacsonyabb az országban, mégis innen kerül ki hazánk élőnyúl exportjának az egy- h armada. A megyében szépítgetés nélkül, a valóságnak megfelelően kell ecsetelni helyzetüket. Azzal nem sokra mennének, ha rószaszínűbbre festenék a képet, mert annak hamissága a zárszámadáskor úgyis kitudódik. Jobb ha már most, őszintén megmondják: — kudarcot, gondot is tartalmaz az esztendő. Több növényből terméskiesésük lett, az állat- tenyésztés is — nem végleges adat szerint — csaknem egymillió forinttal adós marad. A tsz vezetői, ahol csak lehetett igyekeztek növelni a bevételt. Elvállalták például a napraforgó fémzárolását, s így mázsánként 180 forintos felárhoz jutottak. A vetőmagként értékesített 22 vagon búza szintén 60 forint felárat hozott mázsánként, a rizs pedig ennek felét. Azt is érdemes megemlíteni, hogy a tervezett 6 vagon rizs helyett 28-at adtak át vetőmagnak. Nagy gond a munkaerő biztosítása, amit a részesművelés alkalmazása sem csökkentett kellően. Ez a módszer kedvezően hatott a kapásnövények ápolására, harmincöt vadásztársaság tevékenykedik, több mint ezer aktív vadásszak S a Jászság, Kunság kis erdőségei kedvelt portyahelyei a külföldi vadászoknak. — Az abádszalóki vadásztársaság területén nemrégen kilőtt őzagancs Firenzében aranyérmet is nyert. S még mennyi minden betakarítására! Hátránya viszont az, hogy az őszi csúcsmunkák idején a szállításhoz és egyéb sürgős tennivalók elvégzéséhez alig akadt munkaerő) Ezen kívánnak segíteni azzal, hogy januárban a 633 szövetkezeti családhoz, s olyanokhoz is bekopogtatnak a pártszervezet agitátorai, ahonnan a családfő más városba jár dolgozni. Az asszonyokat, a munkabíró családtagokat igyekeznek megnyerni a közös munkában való részvételre. Célja a családlátogatásnak az is, hogy a szövetkezeti gazdákkal őszinte eszmecserét folytassanak a gazdálkodásról, a jövő évi munkaszervezet kialakításáról, s az idei zárszámadásról. Ennek milyenségén már nem igen tudnak változtatni, de a hasznos javaslatok, a nagy család bölcsessége, a következő esztendőre jó hatással lehet. Ezért jó, ha a kommunisták minden emberrel szótértenek, s meghányj ák- vetik közös dolgaikat. bizonyítja Szolnok megye vadászati jelentőségét Az utóbbi öt évben megduplázódott a megye őzállománya. Jelenleg 3700 békés őzikét tartanak számon megyénk vadászat A fogoly állomány tízezerrel növekedett az utóbbi öt évben, s 84 ezer nyúl, 27 ezer fácán „várja” a megye vadászait Szolnok megye puskásemberei évente, mintegy 80 ezer kilogramm vadhúst szolgáltatnak a népélelmezésnek. Terveik szerint az idén 22 000 nyulat, 7000 fácánt, majd 3000 foglyot értékesítenek élve. S csak a Szolnok megyei vadászok 60 ezer mázsa búza értékének megfelelő nemes valutát szereznek az országnak. Vadászaink országos jóhírét az elismerésen kívül az is bizonyítja, hogy az abádszalóki Nimród vadásztársaság megkapta tavaly a vándorserleget, a vele járó 20 ezer forintos jutalommal Minderről dr. Kasza Béla, a megyei tanács mező- gazdasági osztályvezetője beszélt a kiállítás megnyitóján. A szolnoki Űttör5- ház két termében szarvas- és ózteófeálk, kitömött emlősök és madarak, vadászati felszerelések, tárgyak tárlata várja az érdeklődőket A szerdán délután megnyitott kiállításon a szolnoki posta érdekes, alkalmi bélyegzővel vonzza a filatelistákafc öt éves kísérlet fejeződött be a kertészeti kutató intézetben Az új telepítések termő- refordulásával és a hozamok növekedésével mind nagyobb problémát jelent a téli alma tárolása. A probléma megoldását segíti a Kertészeti Kutató Intézetnek az a most befejeződött 5 esztendős kísérletsorozata, amellyel az eredményes tárolás legfontosabb feltételeit állapították meg. A kísérleteket az ország három legnagyobb aim? termő táján, Szabolcsban, a Duna- Tisza közén és a Nyugat- Dunántúlon, négy különböző fatájú téli almával folytatták. Az eredmények azt mutatják, néhány követelmény megvalósításával a j hűtőházon kívüli tárolásnál is lényegesen csökkenthe- | tik a súlyveszteséget és a minőségi romlást. Nagyon fontos például, hogy jól válasszák meg a szüret időpontját, akkor szedjék az almát, amikor az még nem teljesen érett. Az almaszüret általánosan elterjedt módja és üteme mellett öt hónapos tárolási idő alatt, mesterséges hűtés nélkül a gyümölcs 8 százaléknyit veszít a súlyából, 15 százaléka megromlik, és több mint a fele megráncosodik, tehát alkalmatlanná válik exportra. A kísérletek alapján a szakemberek megállapították, hogy ugyanilyen tárolási körülrrénvek között, de ontimá'is időben és módon végzett betakarítás után o I súlyveszteség 6, a romlás j 10, a ránc^sodás pedig I mindössze 4.5 százaijkc: N. K. Pál Vietnam — nyakig a sárban. (Kuki j karikatúrája). K GS T-tanácskozás Lipcsében Őszinte eszmecsere a zárszámadás előtt T
