Szolnok Megyei Néplap, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-10 / 289. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! fi SZOLNOK M Egy.61 ( A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ára 50 iillór XV. évfolyam, 289. «ám. 1964. dec. 1«, esütörtök A szövetkezeti élet alkotmánya az alapszabály Vadászati kiállítás nyílt Szolnokon Jó hírnevűk van az országban a Szolnok megyei vadászoknak elyik termelőszövetke­zet vezetősége állít­hatná, hogy náluk soha nem fordult elő semmi vita a tagok egyikével vagy má­sikával? Ezúttal nem is a munkaegységek jóváírása körüli félreértésekre gon­dolunk, nem a hétköznapi kis ügyekre, amelyeket a jóindulatú emberek kömy- nyűszerrel rendbe is tesz­nek egymás között Azokra a kényes hely­zeteikre emlékeztetünk, amelyek többnyire így kez­dődnek: „Mi lesz az én ügyemmel, elnök elvtárs?” S hathatósnak szárat érv­ként hányszor hangzik el a nyomában: „Ehhez ne­kem jogom van!” S ilyen­kor rendszerint az alap­szabályra hivatkoznak. Számtalan tapasztalat iga­zolja, hogy a tagság egy része nem ismeri, vagy nem eléggé ismeri az alap­szabályt. Emberi gyengeség, hogy minden szabályból, törvényből a magának elő­nyős tételeket a jogokat jegyzi meg elsősorban. S még ezeket Is pontatlanul, ösztönszerűen kiterjesztve jogainak körét. Még sikkor is könnyű beleesni ebbe a hibába, ha a szabályok, tör­vények szövege kezében van és olvassa. Annál in­kább így lehet ez a ter­melőszövetkezeti alapsza­bály esetében, melynek szövege nincs kinyomtatva abban a formában, aho­gyan hely;leg kiegészítet­ték az alapszabály-mintát és a közgyűlésen jóváhagy­ták. Az alapszabály nem egy­szerűen a gazdaság terme­lési rendjének a foglalata, s nem is csupán a vezetők és a tagság jogainak és kötelezettségeinek gyűjtemé­nye. Éppen úgy, mint ahogy a termelőszövetkezet sem csupán a mezőgazda­sági termelés egyik nagy­üzemi formája. Több ez annál: új, korszerű élet­formája parasztságunknak, a magyar falunak. Alap, mely alakítja, formálja az ott dolgozó emberek egyéni életét is. Nem lehet tőle elhatárolódni, s aki meg­kísérli, a társadalommal állítja szembe egyéni éle­tét. Érdeke hát minden­kinek, aki benne él, hogy pontosan ismerje az életét átalakító gazdasági, terme­lési közösség tételes elő­írásait, — az alapszabályt. Lipcse (MTI). Lipcsében befejeződött n plasztik-anyagok építőipari alkalnv,'»ásával foglalón" f második KGST- értekezle amelyen Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német De­Nem mondunk újat, ami­kor az alapszabály ismer­tetését szorgalmazzuk a té­li hónapokban. Előző évek­ben is „műsoron volt” az alapszabály a különböző termelőszövetkezeti oktatá­si formákban, összejövete­leken. A Jogászszövetség, a Hazafias Népfront, a szövetkezetek jogászai, ag- ronómusok és más szövet­kezeti vezetők megkeresték a lehetőséget, hogy a tagság előtt az alapszabályról be­széljenek. Tennivaló azon­ban még bőven akad e te­kintetben. Nemcsak arról van szó, hogy minden tag ismerkedjék meg vele, ha­nem arról is: ne csak a be­tűjét, hanem a szellemét is sajátítsa el a tagság. Ehhez pedig nem elegendő csupán egy előadás, legyen az bár­milyen színvonalas is. Az alapszabályról rend­szeresen beszélgetni kell, szinte minden mondatáról külön-külön. És soha nem elvonatkoztatva a szövet­kezet működésének gyakor­latától, hanem mindig ösz- szevetve azzal a szabályo­kat. De fordítva is. Vala­mi nem jó a szövetkezet életében? Lássuk, hogyan kellene az alapszabály sze­rint! Vagy talán a bizony­talankodó gyakorlatnak ép­pen az az oka, hogy az alapszabályban kevés szó esik róla? Vagy: miként használják fel a szociális és kulturális alapokat? — Lám, az alapszabály csak általánosságban foglalko­zik vele. Az így megvita­tott alapszabály megrögző­dik, új gondolatok, a mun­kát, a szövetkezeti életet javító ötletek, javaslatok érlelődnek meg az embe­rekben) A lyan alapszabály-vita formákat kell ke­resni, mely nemcsak „jo­gokat és kötelességeket” ismertet, hanem felkészíti a tagságot a közösség ügyeibe való hozzáértő be­leszólásra. S mindez nem kizárólag központi helyen, tömeges szervezésben tör­ténhet. Létre lehetne hoz­ni házcsoportok szerint ..alapszabály-vitató körö­ket”, melyeket nem feltét­lenül jogász, vagy más tu­dományos ember vezet, hanem — például — egyik brigádvezető, vagy tsz- akadémiót végzett szövet­kezeti gazda. A fontos az, hogy minél többen ismer­kedjenek — a vitákban va­ló szeméiyes részvétel so­rán — az alapszabállyal, így válhatnak a most be­köszöntő téli esték a szö­vetkezeti demokrácia hasz­nos Iskoláivá. mokratikus Köztársaság Románia és a Szovjetunió képviselői vettek részt. Az értekezletről kiadott /leménv szerint - tanács­ozás résztvevői további ogvüttn !1_;;désben állapod­tak meg. Ma: Akaratból jeles Először is hely kell Készülnek a jövő évi áruértékesítési tervek A termelőszövetkezetek­ben ha nem is nagy hír- rel-hanggal, már hetek óta megkezdődött a zárszám­adás előkészítése. A köny­velők hozzáfogtak az év végi számvetéshez szüksé­ges adatok összegyűjtésé­hez, dolgoznak a leltározó bizottságok és a szakveze­tők idejét, gondolatát is a zárszámadás köti le< Ez a munka nemcsak gazdasági feladat, s ezért nem lenne teljes a kép, ha nem szólnának a pártszer­vezetek, a szövetkezetek kommunistáinak tevékeny­ségéről. Elsősorban rájuk vár az a feladat, hogy a gazdasági év sikereiből, ku­darcaiból következtetéseket, tanulságokat vonjanak le. Meghallgassák, összegyűjt- sék a gazdálkodással kap­csolatos véleményeket, szót értsenek a szövetkezeti gazdákkal) A kenderesi Haladás Tsz párttagjai — ige« helye­sen — a jelenlegi időszak leg­fontosabb politikai fel­adatának a zárszámadás jó előkészítését tekintik. Novemberben, a pártveze­tőségeket újjáválasztó tag­gyűlésen úgy határoztak, hogy politikai intézkedési tervet készítenek, amely tartalmazza mindazt, amit ezekben a hetekben ten­niük kell. A terv valóraváltása tu­lajdonképpen már meg is kezdődött. Az igazgatóság, ellenőrző bizottság és párt­vezetőség összevont ülésen meghallgatták, megvitatták a szakvezetők tájékoztatá­sát. Egv héttel ezelőtt Gál Lajos főagronómus a nö­vénytermesztésről adott számot, most pedig Szarvas Lajos főállattenyésztő ele­mezte. hogyan alakult a közös állattenyésztése, mi­lyen gondjaik vannak. Az összevont vezetőségi üléseken elhangzott beszá­molók. az érdeklődést bizo­nyító vita megkönnyíti a pártvezetésé? további mun­káját. Az itt szerzett ada­tok, tapasztalatok birtoká­ban a néhány nap múlva tartandó aktívaiilésen. majd a pártcsoportok megbeszé­lésein és a családlátogatás során még alaposabban tá- í jékoztathatják a gazdákat A pártvezetőség határozott ■íllásnnntja, hogy bármi- lyen fórumon is esik szó j gazdálkodásukról, Tíz év után újra vadá­szati kiállítás nyílt Szol­nokon. S a tíz év alatt sok minden történt a me­gye vadgazdálkodását ille­tően. Noha ez a megye er­dősültségben a legalacso­nyabb az országban, mégis innen kerül ki hazánk élő­nyúl exportjának az egy- h armada. A megyében szépítgetés nélkül, a va­lóságnak megfelelően kell ecsetelni helyzetü­ket. Azzal nem sokra menné­nek, ha rószaszínűbbre fes­tenék a képet, mert annak hamissága a zárszámadás­kor úgyis kitudódik. Jobb ha már most, őszintén megmondják: — kudarcot, gondot is tartalmaz az esz­tendő. Több növényből ter­méskiesésük lett, az állat- tenyésztés is — nem végle­ges adat szerint — csaknem egymillió forinttal adós marad. A tsz vezetői, ahol csak lehetett igyekeztek növelni a bevételt. Elvállalták pél­dául a napraforgó fémzáro­lását, s így mázsánként 180 forintos felárhoz jutottak. A vetőmagként értékesített 22 vagon búza szintén 60 forint felárat hozott má­zsánként, a rizs pedig en­nek felét. Azt is érdemes megemlíteni, hogy a terve­zett 6 vagon rizs helyett 28-at adtak át vetőmagnak. Nagy gond a munkaerő biztosítása, amit a részes­művelés alkalmazása sem csökkentett kellően. Ez a módszer kedvezően hatott a kapásnövények ápolására, harmincöt vadásztársaság tevékenykedik, több mint ezer aktív vadásszak S a Jászság, Kunság kis erdő­ségei kedvelt portyahelyei a külföldi vadászoknak. — Az abádszalóki vadásztár­saság területén nemrégen kilőtt őzagancs Firenzében aranyérmet is nyert. S még mennyi minden betakarítására! Hátránya viszont az, hogy az őszi csúcsmunkák idején a szál­lításhoz és egyéb sürgős tennivalók elvégzéséhez alig akadt munkaerő) Ezen kívánnak segíteni azzal, hogy januárban a 633 szövetkezeti családhoz, s olyanokhoz is bekopogtat­nak a pártszervezet agitá­torai, ahonnan a családfő más városba jár dolgozni. Az asszonyokat, a munka­bíró családtagokat igyekez­nek megnyerni a közös munkában való részvételre. Célja a családlátogatás­nak az is, hogy a szövet­kezeti gazdákkal őszinte eszmecserét folytassanak a gazdálkodásról, a jövő évi munkaszervezet kialakításáról, s az idei zárszámadásról. Ennek mi­lyenségén már nem igen tudnak változtatni, de a hasznos javaslatok, a nagy család bölcsessége, a kö­vetkező esztendőre jó ha­tással lehet. Ezért jó, ha a kommu­nisták minden emberrel szótértenek, s meghányj ák- vetik közös dolgaikat. bizonyítja Szolnok megye vadászati jelentőségét Az utóbbi öt évben megdup­lázódott a megye őzállo­mánya. Jelenleg 3700 békés őzikét tartanak számon megyénk vadászat A fo­goly állomány tízezerrel nö­vekedett az utóbbi öt év­ben, s 84 ezer nyúl, 27 ezer fácán „várja” a me­gye vadászait Szolnok megye puskás­emberei évente, mintegy 80 ezer kilogramm vad­húst szolgáltatnak a nép­élelmezésnek. Terveik sze­rint az idén 22 000 nyulat, 7000 fácánt, majd 3000 fog­lyot értékesítenek élve. S csak a Szolnok megyei vadászok 60 ezer mázsa búza értékének megfelelő nemes valutát szereznek az országnak. Vadászaink or­szágos jóhírét az elismeré­sen kívül az is bizonyítja, hogy az abádszalóki Nim­ród vadásztársaság meg­kapta tavaly a vándorser­leget, a vele járó 20 ezer forintos jutalommal Minderről dr. Kasza Bé­la, a megyei tanács mező- gazdasági osztályvezetője beszélt a kiállítás megnyi­tóján. A szolnoki Űttör5- ház két termében szarvas- és ózteófeálk, kitömött emlősök és madarak, va­dászati felszerelések, tár­gyak tárlata várja az ér­deklődőket A szerdán dél­után megnyitott kiállításon a szolnoki posta érdekes, alkalmi bélyegzővel vonz­za a filatelistákafc öt éves kísérlet fejeződött be a kertészeti kutató intézetben Az új telepítések termő- refordulásával és a hoza­mok növekedésével mind nagyobb problémát jelent a téli alma tárolása. A prob­léma megoldását segíti a Kertészeti Kutató Intézet­nek az a most befejeződött 5 esztendős kísérletsoroza­ta, amellyel az eredményes tárolás legfontosabb felté­teleit állapították meg. A kísérleteket az ország há­rom legnagyobb aim? termő táján, Szabolcsban, a Duna- Tisza közén és a Nyugat- Dunántúlon, négy különbö­ző fatájú téli almával foly­tatták. Az eredmények azt mu­tatják, néhány követel­mény megvalósításával a j hűtőházon kívüli tárolásnál is lényegesen csökkenthe- | tik a súlyveszteséget és a minőségi romlást. Nagyon fontos például, hogy jól vá­lasszák meg a szüret idő­pontját, akkor szedjék az almát, amikor az még nem teljesen érett. Az almaszüret általáno­san elterjedt módja és üte­me mellett öt hónapos tá­rolási idő alatt, mesterséges hűtés nélkül a gyümölcs 8 százaléknyit veszít a súlyá­ból, 15 százaléka megrom­lik, és több mint a fele megráncosodik, tehát alkal­matlanná válik exportra. A kísérletek alapján a szakemberek megállapítot­ták, hogy ugyanilyen táro­lási körülrrénvek között, de ontimá'is időben és módon végzett betakarítás után o I súlyveszteség 6, a romlás j 10, a ránc^sodás pedig I mindössze 4.5 százaijkc: N. K. Pál Vietnam — nyakig a sárban. (Kuki j karikatúrája). K GS T-tanácskozás Lipcsében Őszinte eszmecsere a zárszámadás előtt T

Next

/
Thumbnails
Contents