Szolnok Megyei Néplap, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-09 / 288. szám

1M4) december 9, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A 1 szerkesztőség postájából Olvasóink írják ÚTTÖRŐ LEVELEKBŐL Szénáéi Erzsébet, a jász­berényi Mici-Mackó őrs tagja megírta, hogy díszes borítékban titkos parancsot kaptak, hogy keressenek maguknak búvóhelyet, és kutassák fel a környéket. Ha találnak olyan idős asszonyt, akinek nincs gondviselője, akkor segít­senek rajta. A VI/C osztá­lyosok mindkét parancsot sikerrel teljesítették. * A pusztamonostort Csu- ta Lajos a Voszhod őrs tagjaival vasat indult gyűjteni, rövid idő alatt megteltek a talicskák. Sok vashulladékot szedtek ösz- sze, s az átvevőhelyen bol­dogan számolták meg a pénzt. Az őrsök közti ver­senyben a Voszhod lett az első 652 kilogramm hulla­dékvassal. * Bartos Zsuzsa újságolja Jászberényből, hogv őrsük­ben vidáman folyik az élet. szovjet úttörőkkel le­veleznek. akik gvönvörö képeslapokat küldenek. — Nemrég klubdélutánt ren­A jászárokszállási gimná­zium, a jászáeói szülők és a bejáró tanulók nevében ezúton is köszönetét mon­dok a jászberényi AKÖV vezetőinek, — elsősorban Tumusz Lászlónak, hogy kérésünket meghallgatták, így mindnyájunk nem kis Házunkban négy égő van, de mind a négy hasz­nálhatatlan, mert állan­dóan vibrál. A községben még jónéhány lakos pa­naszkodik hasonló okból. Panaszunk orvosláséi mind­eddig hiába vártuk, pedig deztek, melynek bevételé­ből ajándékokat vettek mi­kulásra a kisdobos rajnak. Eredményesen működnek a tanulópárok is. November hónap nagy feladata volt a szakpróbá- zás — írta Sebők Emilia, a törökszentmiklósi Hold­rakéta őrs krónikása. Mi­vel expedíciós őrs, úgy gondolták, az lesz a legér­dekesebb, ha űrhajózásból próbáznak. Albumot ké­szítettek, melvbe összegyűj­töttek űrkutatásról szóló cikkeket, fényképeket, bé­lyegeket. Az alapos felké­szülésnek meglett az ered­ménye, az őrs valamennyi tagja sikeresen próbázott. * A tószegi általános Is­kolában elvállalták — ol­vastuk Drávái Mária leve­lében —, hogy mindenki gyűit két kiló rongyot a KISZ VI. kongresszusának tiszteletére. Volt olyan őrs is, mely közösen végezte a gyűjtést, és ígv sikerüli Is telejesítenl felajánlásu­kat. örömére tanulóink közvet­lenül a tanítás után autó­busszal mehetnek haza, s nem kell késő este hideg­ben, sárban egyedül bak­tatniuk. Győző Gyula igazgató így nem egyszer kényte­lenek vagvunk villanyvilá­gítás nélkül, halvány gyer­tyafénynél, vagy sötétben eltölteni a hosszú téli es­téket Id. Juhos Károly Rákócziiul va FEL KELT ENE SZERELNI A HÖSTJGARZŐKAT A Vosztok út VIII. szá­mú épület valamennyi la­kója nevében kérem a szerkesztőség segítségét. — Októberben költöztünk ide, s megdöbbenve tapasztal­tuk, hocy a fürdőszobák­ban a fűtés nines megold­va, a mai napig sem. A fürdőszobák w^T?nis voJtsk tervez- ve, még arra s?nes lehető­ség. hovy kályhát állítsunk be. Télidőben kellemetlen, és egészségtelen Is a ^ hi­degben mosdani, fürödni. A hősngárzék lent vannak az alagsorban, esek épp nincs akt felszerelle őket. Sütő Dezső Szolnok, Vosztok út, Vili. • AMI TAR *7, *7, ERDŐBEN IS JÁR Czibulvka Jánosáé, Ve- zsenv, Esze Tamás u. 18. sz. alatti lakos még áprilisban panaszolta szerkesztésé- günknek levélben, hogy aZ erdőgazdaságban rózsát vág­tak felesben, és 35 gödröt ástak, faültetéshez. Viszont a inunkadijat csak 30 tő dör Iá-ásásáért folyósították. Levelünkre a Szolnok megyei Állami Erdőgazda­ságtól azt a választ kaptuk, hogy az ügyet kivizsgálták. a gödörásásért fázó bért fo­lyósították, a szabálytalanul eljáró Jóssá László kerü'ct- v ezetőt szóbeli feddésben részesítették, és kötelezték az okozott kár megtérítésé­re. Ekkor már június köze­pe volt. Az ügy azonban ezzel még nem zárult, le, mert a panaszos az össze­get határidőn b elül nem kapta meg. Az eset az Er­dőgazdaság egyeztető bi­zottsága elé került (miután a panaszos személyesen is bent járj szerkesztőségünk­ben). Itt kiderült, hogy Czl- bulykáné a 44 kéve rozsét sem kapta meg, csupán el­lenértékének kifizetésire tettek Ígéretet (november végén). Pedig neki rozséra volna szüksége. Most Mar­ton Tibor igazgatótól kap­tunk értesítést a végleges döntésről, mely december 2-4 keltezéssel étkezett. Eb­ben az áll, hogy panaszos­nak 15 napon belül ki kell fizetni az 5 gödörért járó bért ét a 44 köt eg rozsé árát. Immár nyolc hónapja hú­zódik az ügy, szerintünk mégsem intéződött el meg­nyugtatóan, hiszen a meg­állapodásban az állt, hogy a levágott rozsé fele termé szetben jár, nem ped’g pénzben. Ű~y véljük, helyes lenne, a döntést még egy­szer felülvizsgíini, és a pa­naszt. igazságoson orvosolni. VAN MAR VILLANY- KÖRTE jászapátiban Lapunk október 20-1 szá­mában írtunk néhány sort „egy villanykörte ügyé­ben”. Bolyós Fái olvasónk panaszára. Levelünkre 8 községi tanácsiéi közölték, hogy kérésükre az intéz­kedés megtörtént, s az ÉMÁK7 Jászberényi Üzem- vezetősége a hiányzó vil­lanykörtét az írás megjele­nése után néhány nappal visszatette eredeti helyére, s ezzel a közvilágítás kér­dése <r»en a részen is rneg * oldódott. j INTÉZKEDETT A TANÁCSTAG A közelmúltban tanácstagi beszámolón vettem részt, ahol Oláh elvtárs a felmerült problémákra Igyekezett választ adni és — a lehetőségekhez — ígéretet is tett azok orvoslására. En az utca lakói »evében kértem, hogy több lámpa legyen előttünk, liszen télen már késő délután alig látni. Oláh elv- ;árs ígéretének hamarosan eleget tett, s így megszűnt lázunk előtt a sötétség. B. Papp Jánosné. Tőrökszentmiklós, Nádasdl Új S SZOT KÉRNEK A KÖNYVTÁROSOK Mi, könyvtáro­sok, mindig szem előtt tartjuk az olvasók érdekeit, a legnagyobb készséggel és gyekezettel állunk rendelkezésükre. Az esetek többsé­gében ez kölcsö­nös, és ezt mi ter­mészetesnek i* Iártjuk. Van azon. ban néhány olva­sónk, aki nem tartja magára nézve kőtelezőnek i könyvtár szabá­lyait, azok közül is elsősorban a ruhatár kötelező igénybevételét. Nagykabátban, táskákkal vonul­nak be a kölcsön­zőbe, a ha ezért figyelmeztetjük őket, ' ingerülten válaszolnak. Ugyanakkor arra kell gondolnunk, hogy olvasótábo­runk nagy része szintén tanúja ezeknek a navi vitatkozásokna k, ami bizony elég kellemetlefu Két közelmúltban megtörtént esetet említenénk meg. Egy régi olvasónk télikabátban Ül­dögélt több ízben az olvasóterem­ben. Figyelmezte­tésünkre példát­lanul durva han­gon válaszolt. En. néz az esetnél ép­pen jelen volt egy más megyéből hozzánk látogató pedagógus cso­port. Egy másik alkalommal vala­ki a ruhatáros- nőnkre förmedt: „Minek erőlködik, úgysem kap fo­rintot/" (a ruha­tár egyébként díj­talan). Nem kérünk so. kát, csupán any- nyit, hogy az ol­vasók viseltesse­nek irántunk ugyanazzal a sze­retettel és előzé­kenységgel, mint ahogyan mi bá­nunk velük. A szolnoki Ver­seghy Könyvtár olvasószolgálatá­nak dolgozói Cikkünk nyomán ELVISZIK MAR A SZEMETET Annak idején panaszkodtunk, hogy sok kelle­metlenségünk van a szemét miatt. A Néplap cikke nyomán megváltozott a helyzet, most már rendsze­resen jön a szemeteskocsi, s elviszi a hulladékot. ttzv. Balogh l ászlóné. Szolnok, Temető u. 2. KÖSZÖNET AZ AKÖV-VEK Panaszok, intézkedések MI A BAJ A VILLANYT GÖKKEL? Íz lüSQ-bsm ts2-’«e lépett tagok ssY^gdifa Alit olvasnak a martfűiek? Érdekes statisztikáit ké­szítettek a napokban Mart­fűn. A Tisza Cipőgyár mintegy kétezer dolgozója él a lakótelepen, az új-tele- pen és a faluban. A pos­tások reggelente ugyancsak megrakott táskákkal viszik tíz írott szót — a napi- és képeslapokat a települések­re. Csak a Népszabadság­ból napi négv-ötszáz, me­gyei lapból két és félszáz. a különböző hetilapokból pedig mintegy nyolcszázat fizetnek elő — vagy vásá­rolnak meg a községbeliek. F.gyre nő az érdeklődés az üzemi, hetenként megjele­nő lap iránt is — 2800 új­ság fogy el minden héten — pedig ezt csupán a Tisza Cipőgyárban terjesztik. A gyárban működő köny­vesbolt az Idén rekordfor­galmat bonyolított le: mintegy kétszázezer forint értékű szépirodalmi, tudo­mányos és egyéb könyvet vásároltak itt a dolgozók. „Mennyi* ér, egy sugórhaitású repü őgép zaia? E furcsa kérdésben kel­lett döntenie a napokban a niee-i polgári bíróságnak. A különös pert egy dél- franciaországl építőipari vállalat Indította mond­ván, hogy 2 millió franK jóvátétel jár neki az Aír France légitársaságtól. — Annak sugárhajtású repü­lőgépei ugyanis olyan lár­mát csapnak, hogy a nice-í repülőtér környékén a há­zak értéke erősen csök­kent. Kovács Ágoston tanárs- tag olvasónk kérdezi: hány ledolgozott nyugdíjév kell ahhoz, hogy az 1960-ban tsz-be lépett tag rendes nyugdíjat kaphasson? Általános szabály, hagy öregségi nyugdíjra az a tsz- tag jogosult, aki — az öregségi korhatárt elérte (a korhatár férfiak­nál a betöltött 65. életév, nőiméi a betöltött 60. élet­év) és a korhatár elérése­kor — legalább húsz nyugdíj­évé van. Tíz nyugdíjév alapján is jogosultak nyugdíj-a azok a termelőszövetkezeti tagok, akik 1961. év december hó 31. napjáig — vagy annál korábban — léptek be tag­nak a tsz-be. feltéve, hogy megszakítás nem zárja ki az 1961. év óta szerzett, nyugdíjevek beszarni tható- ságát. A termelőszövetkezetek­nél „nyugdíjévnek” számít 1. az első belépés naptári éve, tekintet nélkül arra, hogy a tag az első évben hánv munkaegységet 'telje­sített; 2. amely naptári évnek teljes tartalma alatt a tsz- tagság fennállott és amely alatt a tsz férfi tagja leg­alább 120, női tagja pedig legalább 80 munkaegységet teljesített és 3. amelynek tartalma alatt a tsz-tag — a sorka­tonai szolgálat idejét kivé­ve — nyugdíjjárulék fizeté­sére kötelezett volt. A 120, illetve 80 minimá­lis évi munkaegység telje­sítése szempontjából — an­nak megállapításakor — fél munkaegységet kell számí­tásba venni minden olyan munkanap után, amely alatt a tsz-tag (terhesség, szülés) vagy katonai szolgá­lat, tanfolyamon való rész­vétel miatt a tsz-ben közös munkát nem tudott végez­ni. Az ismertetett feltételek esetén az 1960-ban tsz-be belépett tag tehát tíz év múlva, 1970-ben — az I960, évi munkaegysége teljesíté­se után — lesz jogosu’t, öregségi nyugdíira, feltéve, hogv abban az évben betöl­ti, illetve eléri a szükséges korhatárt. Ha akkor még csak 63 éves lenne, további két évet kell dolgoznia és nyugdíjévéinek szánna 12 évre emelkedik. Minthogv az egy munka­egység értéke és a tsz-tagok havi átlagos jövedelme na­gyon eltérő, a nyugdíj ősz­szegét a vonatkozó jogsza­bály szerint 900 forint irányadó havi átlagjövede­lem alapulvételével, an­nak 35 százalékában keli megállapítani. Ez havon­ként 315 forint, melyhez minden nyugdíjév után az előbbi nyugdíjösszeg 1 szá­zaléka jár kiegészítéskép­pen. Mexikó lakossága 50 százalékkal emelkedni fog A mexikói statisztikai hí. vatal megállapítása szerint az elkövetkezendő 16 esz­tendőben az ország lakos­sága több mint 50 százalék­kal emelkedik és eléri a 64,4 milliót. A lakosság sza­porodásának arányszáma Mexikóban évi 3,1 százalék, a legmagasabbak között van az egész világon. Ha ilyen ütemben folytatódnék a la­kosság szaporodása, Mexikó lakossága 23 év alatt meg­duplázódnék, száz év alatt pedig meghaladná a 800 milliót A peiui halászok termelik a legtöbb halat Megállapították, hogy a világ „legnagyobb halter­melői” a perui halászó!;, akik évi átlagban a legtöbb tengeri halat fogják. A leg­frissebb adatok szerint el­vitatták az első helyet a japán halászoktól. B. DZSUHICSICS: MAGNETOFON ÉS SZERELEM Patkó megnyomta a mag. netofon kapcsolóját s így szólt: — Tudod. Olgicám, ez va­lahogy kellemetlen. Olyan, mintha hallgntóznánk. — Ez engem egyáltalán nem izgat! Talán nincs jo­gom tudni, miről beszélget a lányom a barátjával, alá­vet állandóan együtt tanul? — Ugyan már. Szeptem­berben is együtt készültek a vizsgára és levizsgáztak. — Akkor tanultak. re most nem. Látom, amit lá­tok... Csak. ülnek és bámul­ják egimást, mint a macs- Icák. Na, gyerünk apja, kap­csold he. A korongok forogni kezd­tek s a magnetofonból su- sogás hallatszott. — Mi ez a zizeaés?! — kérdezte türelmetlenül az anya. — Biztosan könyvet la­poznak... — Hiszem is én, hogy az könyv! — Akkor füzetek, jegyze­tek. Kellemes bariton hallat­szott hirtelen a készülék­ből: „Mi lesz velünk tovább. Szvetlána?” — Ezt ő mondja? — kér­dezte az anva. — Aha. „En magam sem tudom" — mondta Szvetlána elha- lóan. — Megtudod, kislányom. Nem ismersz még te en­gem! — sziporkázott az anya és közelebb hajolt a magnetofonhoz. „Beszélj előbb apáddal" — folytatta a bársonyos bariton —, „hiszen ha ő be­leegyezik, anyádat is rá­bírja és nyert ügyünk van. Én tudom, hogy a pi­pád megért minket. Mai ember, intelligens." — Nna, csak hallgasd meg! Ha már intelligens, ez azt is jelenti, hogy adja hozzád a 19 éves lányát? Ez így nem megy... „Én már beszéltem a Pi­pával” — mondta Szvetlá­na. — Űúúgy? És te hall­gatsz?! — szls’egte felhá­borodva a mama. Egyszer 6 határozottan ellene volt — elvből — ugyanis apám azt tartja, hogy addig ne is gondoljak a férihezmenésre, amíg be nem fejezem az iskolát” — tette még hozz a lány. Az anva rálciáltott a mag­netofonra: — Mindez még semmi! De jönnek a gyerekek, s ne­künk nemcsak titeket kel.1 eltartani, hanem dajkálni kell az unokákat is. Tudjuk mi ezt jól... bariton újból kezde­ményezett• „És hogyha a mamáddal beszélnénk? Nekem a te mamádró1 egészen jó véle­ményem van.” — Izgat ir engem a te vé­leményed — kiáltotta hara­gosan Olga mama. „Az arca nemeslelkűség- ről árulkodik...” — Ratkó, hallod hogyan értékel engem ez a fiatal­ember? „...ez az asszony nemes érzelmek megtestesítője, van benne valami Shakes- peare-i hitelesség...” — Aranyos fiú... — sut­togta Olga mama. „Tehát beszélni kell a mamáddal. Ha nem engedi meg, mindketten beszélünk vele...” A korong tovább forgott, de nem hallatszott semmi. ■— Ennyi az egész? — kérdezte a mama, s szem­mel láthatólag sajnálta, hogy befejeződött. — Ennyi — mondta a fér­je és kikapcsolta a készülé­ket. — Én... én nem tudom, mi most, a te véleményed, de én... hát... szóval én beleegyezem. Végeredmény­ben mi is ilyen korban há­zasodtunk össze, ugye, Rat­ka? „Tehát te beleegyeztél — gondolta Ratko —, de mi lett volna, ha én nem aján­lom Vladonnak és Szvetlá­nának, hogy vegyék fel ezt a beszélgetést szalagra?...* Oroszból fordította: Bar&tó Rozália

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents