Szolnok Megyei Néplap, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-08 / 287. szám
1964. december 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ontották a csibét, a pulykát és a kacsát a keltetők Tanulással telnek a téli napok Hodos János igazgató „mindentudó” füzetében számoszlopok sorakoznak. Leolvasható azokról az idei év termelési eredménye, és az is, hogy a Szolnok megyei Baromfikeltető Vállalat üzemei miként fejlődtek, milyen sikerrel dolgoznak. . , — öt üzemünk jelenleg 99 tízezres keltetőgéppel rendelkezik. A háromnegyed évben 4 643 000 csibét, 244 ezer pulykát, 136 ezer libát és 185 ezer kacsát keltettünk. Ez összességében 841 ezerrel több mint 1963 hasonló időszakában — tájékoztatott Hodos elvtársi _ Hogyan alakult a kelést százalék? — A tavalyihoz képest — a csibe kivételével — ez is növekedett 2—3 százalékkal. Különösen szembetűnő ez a libánál, 1962-ben még csak 58,3 százalékos volt a kelés, a következő évben 70,3, az idén pedig 76,1 százalék; — Mi okozta a csibénél a kelési arány csökkenését? — Elég sokat gondolkoztunk ezen mi is. Olyan okokat említhetek, amelyek részben függetlenek a mi munkánktól. Ilyen például az, hogy az idén lényegesen több hibridtojást raktunk a gépekbe, s ennek keltethe- tősége gyengébb. A tojótáp ellátásában adódó zavarok szintén kedvezőtlenül befolyásolták a keltetést; Az Bem volt éppen szerencsés, hogy koratavasszal egyéb baromfi keltetésével foglaltuk le gépeinket és csak később került sor a tyúktojásra. Pedig köztudomású, hogy a tojás vitalitása tavasszal a legjobb. Ez utóbbin talán sikerül majd változtatnunk. Bár ez Is az igényektől függ, mert a mi megrendelőink — ha közvetve is — a termelőszövetkezetek és háztáji gazdaságok. S ha ezek kora tavasszal libát, pulykát, vagy kacsát igényelnek, ehhez kell igazodnunk; — Jelenleg is dolgoznak a keltetőüzemek? — Most csak a szolnoki 40 gépes üzemben keltetünk. Az igény novemberben és decemberben 160 ezer csibe együttesen. Az első keltetésből a jászkisérf Alkotmány T9z 9850, a Kunszentmártoni Állami Gazdaság 5500, a tiszafüredi Úttörő Tsz 3000 csibét igényelt és kapott. — Kisújszálláson, Mezőtúron, Jászapátin és Jászberényben februárban kezdődik a keltetés. Itteni dolgozóink jelenleg a termelőszövetkezetek törzsállományának vérvételezését végzik. E munka célja, hogy a legminimálisabbra csökkentsük a tífusz fertőzött- séget. Tenyésztojás szállításra 81 termelőszövetkezettel szerződtünk. Az idén annyi tojást kaptunk, hogy más megyéknek több mint hárommilliót adhattunk keltetésre. A baromfikeltető vállalat jövő évi terve csibeegységben meghaladja a hatmilliót. Már most, az előkészítés időszakában azért fáradoznak a vállalat vezetői, dolgozói, hogy egy év múlva is sikerekről adhassanak számot; N. K. Megyénkben az építőipar munkáját ma még általánosságban a kisipari módszerek, a kézművesség jellemzi. Ez sok tekintetben akadályozza a feladatok teljesítését. A termelékenység lassú növekedése, az éves tervek teljesítésénél egyik évről a másikra áthúzódó adósságok részben ennek következményei. Az igazság kedvéért azonban szóvá kell tenni azt a helytelen építéstechnológiai szemléletet is, amely az épületek tervezésekor még mindig előnyben részesíti a „hagyományos” módszereket. A kivitelező építőipar viszont csak a részére átadott tervek előírásai szerint dolgozhat. A tervezési előírások következménye megyénkben a korszerű építési módok és szerkezetek lassú elterjedése. Az elmúlt években a falszerkezetek túlnyomó többsége kisméretű tömör falazótéglából készült, ami a közép és nagyblokkos építési móddal szemben lényegesen meghosszabbítja az építkezések idejét. Ugyanakkor a hagyományos módszer, nagyobb létszámot is igényel. Az építőipar pedig, s ez köztudomású: létszámproblémákkal küzd. Némi javulás a lakóházépítkezéseknél fiA szolnoki járás mező- gazdasági üzemeiben, termelőszövetkezeteiben ezt a telet is kihasználják a szakmai ismeretek gyarapítására. Tizenhat tanfolyamon tanulnak a felnőttek, száz- huszan szakmunkás vizsgára készülnek. Besenyszögön, Popovics Antal agrármérnök huszonegy szövetkezeti gazdát oktat az öntözés tudományára. A tanfolyam résztvevői az általános iskola nyolcadik osztályának anyagát is tanulják, s ebből szintén vizsgáznak. A közös gazdaságok tehenészei, állatgondozói közül húszán végzik a szaktanfolyam harmadik évfolyamát, amelynek vezetője Balogh Péter, községi állatorvos. A tiszaföldvári Lenin Tsz szántóföldi növénytermesztői közül huszonötén szintén párhuzamos oktatáson vesznek részt. Papp Imre üzemgazdász segítségével második éve tanulják a szakanyagot, s ezzel egyidőgyelhető meg, ahol — főként az utóbbi két évben — lassan előtérbe kerül a középblokk használata. Nem mondható kedvezőnek a helyzet a nehéz testi munkát jelentő és sok munkáskezet Igénylő feladatok gépesítése területén sem. Vállalatainknál az elvégzett összes földmunkák mennyisége az utóbbi három évben közel 35 százalékkal nőtt. Ugyanakkor a műszaki jelentések a géppel végzett földmunkák mintegy 50 százalékos csökkenéséről adnak számot. Megyénkben 1963- ban az összes földkitermelés alig 7 százalékát végezték géppel. Ez annál is inkább hiba, mert az építőiparra hozott párthatározatok és a tervtörvény egyaránt a földmunkák többségének gépesítését írja elő. (A többi szocialista országban a géppel végzett munka aránya lényegesen kedvezőbb. Az 1961. évi adatok szerint pl. a földkitermelés gépesítése Bulgáriában 64, Csehszlovákiában 73, az NDK-ban 73, a Szovjetunióban pedig 91 százalékos volt.) A termelés műszaki színvonala és az alkalmaben az általános iskola VII—VIII. osztályának anyagát is elsajátítják. Bíró Sándor agrármérnök, a jászladányi Aranykalász Tsz főagronómusa, a harmadik éve tanuló szántóföldi növénytermesztőket oktatja. Polgár Gellért pedig az állattenyésztők tanfolyamát vezeti. A tisza- sülyi Rákóczi és Lenin Tsz- ben is szerveznek tanfolyamot a növénytermesztők részére. A besenyszögi Szöke-Ti- sza és a szolnoki Damjanich Tsz-ben termelőszövetkezeti akadémián szerezhetnek újabb ismereteket a szövetkezeti gazdák. Akiket a traktoros szakma, a gépek kezelése vonz, azok számra a járásban 11 tanfolyamot szerveznek. Többek között a két tisza- földvári közös gazdaságban, a csataszögi és kőtelki tsz- ben, a Szolnoki—Héki Ti- szasülyi Állami Gazdaság, ban, valamint a Tószegi és Szolnoki Gépállomáson. Az egy időben kivitelezés alatt álló épületek számának állandó növekedése a munkaerő dekoncentráló- dása mellett megnehezíti az építkezések megfelelő műszaki irányítását, vezetését is. A megyei állami építőipar vezetőinek ez a kérdés már évek óta nagy gondot okoz. 1963 szeptemberében vállalatainknál több megye területére kiterjedő munkahelyeken összesen 208 olyan beruházás volt, amelynek egyenkénti költségvetési értéke a százezer forintot meghaladta. Az építkezések műszaki irányítását 16 mérnök és 71 technikus látta el. A helyzet az idén még ennél is kedvezőtlenebb. A szeptemberben 214 nagyobb és számos kisebb épület munkálatainak vezetésére már csak 14 mérnök és 69 technikus jut. Ilyen körülmények között egy-egy mérnöknek átlagosan 15 nagy és még jónéhámy kisebb építkezés sorsáért kell felelősséget vállalni. Ezért gyenge a műszaki irányítás. A beruházók is megnehezítik az építőipar munkáját. A kései és gyakran hiányos tervszolgáltatás, az építőipari termelés előkészítése, a folyamatos munka megszervezése körüli hlKorszerűtlen a tervezés, az építés VASKAPU A szolnoki Sütőipari Vállalat garázst építtet. Jó hír. Végre megszűnik a gyászkocsi-szomszédság. A kenyérszállító autók a KÖJÁL határozat szerint saját otthont kapnak, Megírtuk. Ügy látszik, kicsit korán. Az Építő- és Szerelőipari Vállalat közvetlen a befejezés előtt abbahagyta a garázs építését Az indokolás egyszerű: amíg nincs vasajtó, addig ők nem dolgozhatnak, a vasajtót a Sütőipari Vállalatnak kell elkészíttetnie. Megpróbálkozott vele. A törökszentmiklósi Vasipari Vállalat azonban csak jövő évi határidővel fogadta volna el a megrendelést. Egyszóval nincs vaskapu, nincs garázs Illetve lesz: 1965 júniusában. 1964 december vége helyett. A kenyérszállító autók ezen a télen a puszta ég alatt parkíroznak? Kettős baj ez: részben a fagy, a hó rongálja a járműveket, részben ilyen körülmények között aligha mehetnek hajnalban a kenyérreL Nehezen indul az áthűlt motor. Ha az üzletek n»m kapnak idejében pékárut, vajon elég lesz-e az asszonyoknak az a magyarázat, hogy nincs vaskapu? Nem hisszük. Ha elkészül a vaskapu, akkor az új garázst december végén átadhatja a- Építő- ás Szerelő- ipari Vállalat. S akkor valóban megszűnik a kenyeresautók és a gyászkocsik sokat kifogásolt „házassága”. December végén azt szeretnén.c megírni: most, ezúttal végleg! De ezért tenni is kell valamit az illetékeseknek, — I — p zott technológia — remélhetőleg már nem sokáig tartó — hiányosságai mellett sok gondot okoz a munkaerőellátás helyzete is. A megyei székhelyű állami építőipar a számok tanúsága szerint már évek óta több új munkát kezd meg, mint ahány építményt az egyes években átad. Ennek következtében az amugyis szűkös építőipari munkáslétszám mindjobban szétforgácsolódik. Egy-egy kivitelezés alatt álló épületre egyre kevesebb munkáskéz jut. Ilyen körülmények között, mint ahogyan például a cukor- gyári rekonstrukciós beruházásnál, vagy a mezőgazdasági gépjavító bővítésénél is történt, az építőipar vezetői kénytelenek a munkaerőt az átadási határidő előtt álló munkahelyekre átirányítani. Természetesen ez alatt a másik munkahelyen a létszám csökkenése miatt az építés alig halad. bák mellett az előzőekben említettek is hozzájárultak ahhoz, hogy a megyei székhelyű állami építőipar nem mindig teljesítette tervét. Fontos létesítményeket határidő után adtak át, emellett a műszaki átadásoknál jelentős minőségi hibákat állapítottak meg. Naoy’óból ismertek a következő év munkái, s már most felmérhető az Is, hogy az idei munkák közül mivel marad adós az építőipar Az adósság törlesztésének és a következő év előkészítésének, a tervteljesítésnek egyik lényeges előfeltétele a folyamatos téli termelés. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ha az építőipar az év első negyedében éves tervfeladatának 18—20 százalékát nem végzi el, a hátralévő időben nincs sok remény a lemaradás pótlására. Kramaszta Mihály Központi Statisztikai Hivatal Szolnok megyei Igazgatósága a "^gyar sajtó napja alkalmából tegnap bensőséges ünnepségen vettek részt a Szolnok megyei Néplap szerkesztőségének és kiadóhivatalának dolgom zói, valamint a Magyar Távirati Iroda szolnoki szerkesztőségének munkatárssá. Varga József, a Szolnok megyei Néplap főszerkesztője tartott ünnepi beszédet, majd az öt, tíz, illetve tizenöt éve itt dolgozó munkatársaknak átadták az arany, ezüst és bronz törzsgárdajelvé- nyeket Az ünnepségen felolvasták a Szolnok megyei pártbizottság ez alkalomból írt levelét: Kedves Elvtársak! A megyei pártbizottság jóleső érzéssel tapasztalja, hogy lapja — a Szolnok megyei Néplap — híven a magyar újságírás forradalmi hagyományaihoz, legszélesebb körben hirdeti a marxizmus— leninizmus igazságait, erősíti a párt tömegbe folyását, s ezáltal egyre jobbon a . megyei pártbizottság egyik legfontosabb fegyverévé válik a lakosság szocialista tudatának kialakításában és a gazdasági, szervező, irányító munkában. A mai napon azt kívánjuk Önöknek, hogy tevékenységüket az eddigieknél is még jobban hassa át a marxizmus—leninizmus eszmeisége és humanizmusa. Tartsák ébren állandóan a magyar forradalmi újságírás hagyományait Erősítsék és gazdagítsák a Szolnok megyei Néplapot eszmeileg, politikailag. Egyidőben szóljanak az emberi értelemhez és az emberi szívhez is. Elvtársak! Maradjanak továbbra is őszinte segítői a magyar nép nagy nemzeti célkitűzése megvalósításának, a szocializmus építésének. Legyenek továbbra is agitátorai a megye lakossága körében a szocialista országok népeit Összekötő szocialista internacionalizmusnak, a magyar—szovjet barátságnak. Fejlesszék még erőteljesebben a megye dolgozóiban a nem szocialista országok népei iránt érzett proletárszolidaritás gondolatát. Elvtársak! Engedjék meg, hogy a Magyar Sajtó Napja alkalmából a Szolnok megyei Néplap Szerkesztősége és Kiadóhivatala minden dolgozójának tolmácsoljam a Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Bizottságának őszinte elvtársi üdvözletét, munkájukhoz sok sikert, erőt ás egészséget kívánjak az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága nevében Csáki István Koszorúzás és kitüntetések ű magyar sajió napja atkaimából Hétfőn délelőtt a magyar sajtó napja alkalmából koszorúzása ünnepséget rendeztek a Kommunisták Magyarországi Pártja volt Visegrádi utcai székházának — a Vörös Újság egykori szerkesztőségének — falán elhelyezett emléktáblánál. A Népszabadság szerkesztőségének koszorúját Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének koszorúját Szakasits Árpád, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, a nyomda-, a papíripar és a sajtó dolgozói szakszervezetének koszorúját Teré- nyi I.ászló főtitkár helyezte élűéiben a parlament Mun- kácsy-termében Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kitüntetéseket adott át. Jelen voltak Komócsin Zoltán és Szirmai István a Politikai Bizottság tagjai, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, dr. Orbán László, a Központi Bizottság osztályvezetője, Szakasits Árpád a MUOSZ elnöke. A Munka Érdemrend aranyfokozata kitüntetésben részesült Raicsányi Károly, a Maayar Nemzet helyettes főszerkesztője, Vozári Dezső, a Népszava szer- kesziőb?mtt?ágáT'3k tagja, Koncsek László, a Népszabadság berlini tudósítója és Péter József né, a Magyar Rádió- és Televízió idegennyelvű főszerkesztő- ségének helyettes vezetője. 36 újságíró, kiadóhivatali, postás-lapterjesztő és nyomdai dolgozó kapott Munka Érdemrend ezüst, — illetve Munka Érdemrend bronzfokozata kitüntetést. Ezután nku Pál művelődésügyi miniszter átadta az idei Rózsa Ferenc díjakat, majd a sajtó több dolgozójának a Szocialista Kultúráért miniszteri kitüntetést. A Rózsa Ferenc díj 1. fokozatát kapta: dr. Pálfy József, a Magyarország fő- szerkesztője és Szentkirályi János, a Szabad Föld tő- szerkesztője; 2. fokozatát dr. Garam József, a Figyelő főszerkesztője és Kalmár György, a Népszabadság főmunkatársa; 3. fokozatát Fodor Gábor, a Népszava főimunkatársa és Sárköri Andor, az Északmagyarország főszerkesztője. A kitüntetettek nevében Szentkirályi János mondott köszönetét. Este a kormány Tájékoztatási Hivatala és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége a Magyar Sajtó Házában baráti találkozón látta vendéeül a kitüntetetteket. (MTU
