Szolnok Megyei Néplap, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-01 / 281. szám

1964. december 1. SZOLNOK MEGYEI NfiPLAF 5 Ahol a város arcát formálják Nagyszabású terveken dolgoznak a Szolnok me­gyei Tanács Tervező Iro­dájának mérnökei, techni­kusai és rajzolói. Ezek közül kiemelkedik a Ságvári körút északi cso­mópontjának beépítési ter­ve. Ennek keretében két­száz lakás építését terve­zik, párhuzamosan az út és közművesítéssel. Elké­szült a szolnoki közgazda­sági technikum százötven személyes kollégiumának terve is. A Kossuth tér 3 szám alatt 24 lakás épül. A tervezők a legmoder­nebb elvek alapján dolgoz­nak. Kerülik a hamis stí­lusokat, elsősorban formá­kat és tömegeket mutatnak be. Arra törekednek, hogy a rendeltetés tükröződjék a homlokzatban. Pszichológus a páhfátt Az újságírók kissé elcso­dálkoztak, amikor néhány éve a stockholmi labdarú­gó-világbajnokságon ott látták a győztes brazil csa­pat öltözőjében a pszicho­lógust, mint a szellemi fel­készítés egyik legfontosabb résztvevőjét Aztán rájöt­tek. hogy nem is olyan bo­londság ez. De az sem, hogy vállalatok, hivatalok betöltésre kerülő fontos állásainál egyre gyakrab­ban igénybe veszik a tu­domány, a pszichológus se­gítségét Magyarországon is jelen­tős segítséget nyújt pálya- választásnál, képességvizs­gálatnál a Munkaügyi Mi­nisztérium módszertani in­tézetének munkalélektani csoportja- Azokról az alap- elvekről, melyek ezt a ki­választást elősegítik, rend­kívül érdekes megállapítá­sokat tudtuk meg dr( Csirszka Jánostól a pálya­választás, a szakma és be­osztás problémáival kap­csolatban) —- Társadalmunkban kü­lönösen megnőtt az életpá­lya jelentősége, mert ma már nyilvánvaló, hogy egy­részt az egyén sem talál­hatja meg saját boldogu­lását a társadalom beren­dezésével és érdekeivel ellentétben, de társadal­munk elsőrendű érdekei közé tartozik az egyének helyes értelemben vett fej­lődése és beilleszkedése is, annak az életpályának a megtalálása, amelyen az egyén a legjobban tudja szolgálni a társadalom ügyét. —- Egyén és közösség szempontjából egyaránt fontos lenne tudni, mi várható az egyes ember­től. Pontosabban, hogy megállják-e helyüket a ki­választott életpályán. — A tudományos prognózis je­lentősége különösen két ponton rendkívül nagy: a pályaválasztásban és az egyes munkakörökre, be­osztásokra való kiválasz­tásban. A képésségek ma­gukban nem elégségesek arra, hogy belőlük prognó­zist lehessen szerkeszteni. A figyelem, az emlékezet, az ügyesség stb. helyett mindinkább a dinamikus, karakterben levő adottsá­gok és lehetőségek léptek, mint például az akaraterő, K megbízhatóság, a kitar­tás, a pontosság, az érdek­lődés, a társadalmi célkitű­zések stb. Sikeres életpá­lyák hirdetik, hogy elsősor­ban a karakterben kell ke­resni azokat a dinamikus jegyeket, amelyek a pályán döntő szerepet játszanak. A képességek által körül­határolt körökön belül to­vábbi feladat az egyes be­osztásokra legalkalmasabb kiválasztásai —- Képességen legtágabb értelemben olyan adottsá­got értünk, amely lehetővé teszi bizonyos körbe tarto­zó feladatok megoldását Az egyénben felmért, meg­levő képességek leltára pe­dig arra a kérdésre ad vá­laszt, hogy az egyén mi­lyen feladatokat képes megoldani. A képességek a tapasztalatok szerint nem véglegesen lezártak, hanem fejlődőképesek: növeked­nek, elsorvadnak, újak ke­rülnek az emberbe. — Az alkalmasság kérdésénél mégis inkább a jelen fej­lődési állapotuk foka, ter­jedelme, minősége stb. ke­rül a vizsgálat előterébe. — Karakteren élmény-, viselkedés- és cselekvés­lehetőségeink viszonylago­san állandó jellegét értjük. Többek között e karakter­jegyeken múlik a képes­ségek felhasználása is. — Sokkal világosabban lát­szik rajtuk a személyiség­ből kinövő jellegük és di­namikájuk, mint a képes­ségeken. Szilárdabbak és viszonylag állandóbbak. Ha nem is vonunk le a tény­ből túlságosan messzemenő következtetéseket, annyi feltétlenül jogosultnak lát­szik, hogy ha prognózisról van szó, elsősorban e dina­mikus tényezők a mérv­adók. és csak másodsorban —■ bár elengedhetetlenül — a képességek. A képessé­gek megállapítása, — a dolgok természeténél fog­va is, meg az elég tekinté­lyes múltbeli tapasztala­tok alapján kialakult mód­szerek segítségével is, — aránylag kevés nehézséget okoz, az említett dinami­kus tényezők felderítése azonban nehéz feladat. — A dinamikus karak­terjegyek jelentősége kü­lönösen az egyes beosztá­sokra való kiválasztások­nál válik elsőrendű jelen­tőségűvé. Ilyenkor ugyanis a képességek köre rendsze­rint ismert, hiszen már dolgozó emberekről van szó, akik meghatározott szakmában dolgoznak. A gyakorlat bizonysága sze­rint szakmai alkalmassá­guk megfelelő, sőt elsősor­ban ezen az alapon jött számításba bizonyos sajá­tos beosztásuk is. f Az elmondottak után, illetve azoknak ismereté­ben próbáljunk meg vá­laszt adni: mi van annak a tapasztalati igazságnak a mélyén, hogy egyesek gyen­gébb képességgel is jól megállják a helyüket pá­lyájukon. mások pedig ki­tűnő képességükkel is meg­buknak az élet iskolájá­ban? A pszichológus va­lahogy így sommázza vá­laszát: — Az életpálya két té­nyezőből áll: a szakmai körből és ezen belül a be­osztásból. Súlyos tévedé­sek származnak abból, ha e két tényező közül bárme­lyik kizárólagosságra tör. A képesség mellett a sa­játos érdeklődési irányok­nak, hivatástudatnak, el­lenőrző munkabeosztások­nál biztos kritikai érzék­nek, fokozott erkölcsi biz­tosságnak, mély embersze­retetnek, munkatársi kap­csolatokban szociális beál­lítottságnak az erkölcsi ha­tározottságnak Igen nagy jelentősége van. Ezért az életpályával kapcsolatban, főleg a kiválasztásoknál mindig szem előtt kell tar­tani a beosztást is. és a fi­gyelmet — .a képességek mellett — elsősorban a ka­rakterben levő dinamlku« tényezőidé kell fordítani. KIm UMm Á tanár nem mondja meg... A tanárok tulajdonkép­pen többet felelnek, mint a diákok. Először az új anyag ismertetésénél nekik kell felelniük a tantervben felvetett kérdésre, és utol­jára is nekik kell felelni, ha ki kell javítani a diákot. Nem Ls beszélve a még ezenkívül feltett kérdések­ről. A tanterv az tanterv, ezt nemigen lehet másképp csinálni. Hanem a kisúj­szállási Móricz Zsigmond Gimnázium honismereti szakkörében másképpen mennek a dolgok. Mégis, itt is sokat lehet tanulni, noha a tanár azt mondja: „Én nem mondom meg neki...” De menjünk szépen sorjá­ban. A nyáron még egy te­remben összezsúfolva lát­tam a néprajzi gyűjtés anyagát. Most ugyanitt egy részük üvegszekrényekben, más része a pincében van s a folyosón a többi, a me­gyei múzeumtól kapott tár­zük a gyűjtés, a tárgy­meghatározás és tárgyleírás munkáját. Kutatómunkát is végzünk — most a gyulai pályázatra készülünk kisúj­szállási vonatkozású témák­kal. Fontos, hogy a gyerek lássa, honnan indult el és hova fejlődött a város. De beszéljenek munkájukról maguk a szakkör tagjai^- Barabás Mária és Bányai Edit negyedikosztályos ta­nulókkal beszélgetünk — — mindketten első osztály­tól tagjai a szakkörnek. — Gyűjtőmunkát vég­zünk ég előadásokat tartunk a szakkörben az Alföld éle­téről, fejlődéséről és magá­ról városunkról — mondja Barabás Máriái Bányai Edit muzeológus­nak készül. Megfontoltan beszél nagy feladatáról: A fekete népi kerámiáról fogok előadást tartani. Ezt Újszászi kerekasztal Üjszász jövőjéről beszélt a művelődési házban Gál János tanácselnök, Czótényi Lászlóné elnökhe­lyettes és Földi Imre vb-titkár. Az újformájú. — községeinkben még szokatlan — előadás közvetlen hangulatával érdeklődést keltett és sokan hozzá­szóltak. Kár, hogy kevesen voltak a hozzászólók; Mennyire is viszonylagos ez a kifejezés, hogy sok. A hozzászólók száma kevés volt ugyan abszo­lút értelemben, viszont a kevés jelenlévő közül aránylag sokan szóltak hozzá; És érdekesek, tartalmasak és megszívlelendők voltak a hozzászólások. Bírálat is elhangzott, ja­vaslat is, vita is volt ezen az estén; Húszán se voltak jelen s ezért kétségtelen, hogy jobban kell szervezni a legközelebbi alka­lomkor. Mégis, még így is többet ért ez sok olyan előadásnál, ahol többen voltak ugyan a — nem a résztvevők, hanem a megjelentek, de kevesebben vettek részt a beszélgetésben; Valóban, az ilyen természetű rendezvények akkor érnek valamit, ha minél több valóságos résztvevőről beszélhetünk S talán a szervezés munkáját is az fogja legjobban segíteni, ha az ilyen magvas mondanivalóié, mindenkit érintő rendezvényeknek híre terjed. ifim *iwrr«'rwnni* »wn rí«ftw ■ decemberi rovidfilmek lókban. Az egyikben a pa­raszti és pásztorfoglalkozás eszközei, ezek között ritka­ságszámba menő tárgy a jégpatkó. A másodikban és harmadikban népi kerá­miák Karcagról, Mezőtúr­ról, Kisújszállásról. A ne­gyedikben a tímár, a mé- zeskalácsos és egyéb kis­mesterségek eszközei; — Körülbelü hatszáz lel­tározott tárgyunk van — mondja Zsoldos István ta­nár, a szakkör vezetője —; öt éve gyűjtjük az anya­got. Szabályos múzeumi ka­talógusunk van és tudomá­nyos módszerekkel végez<­áJtalában úgy ismerik, hogy csak Nádudvaron foglalkoz­tak vele. Kutatom, hogy ha készült, milyen mértékben készült nálunk is. Kérdőn a tanárra nézek, hogy majd megmondja, ha tudja, készült vagy nem ké­szült. De a tanár nern mondja meg, csak moso­lyogva a diákra vezeti visz- sza tekintetemet: — Én már tudom, de ő majd az irodalom tanulmá­nyozása és a helybeli mes­terekkel való beszélgetések alapján maga fogja felfe­dezni... <LL) Decemberben hat ma­gyar, négy NDK, négy szovjet, három bolgár, két jugoszláv, egy cseh és egy román rövidíilmet és két világhíradót mutatnak be filmszínházaink. Képek és emberek a cí­me az I. Magyar Rövidfilm és Televíziós Rövidfilm Fesztiválon díjat nyert ma­gyar dokumentumfilmnek. Jól elkapott pillanatképek­ben, a film művészi esz­közeit felhasználva (lassí­tás, vágás, gyorsítás) gú­nyolják ki az alkotók a polgári önimádatot a fény­képész-műteremben. Móra Ferenc bűbájos meséje elevenedik meg a Dióbél királyfi című színes, magyar mesefilmen. Színes Folytatja munkáját a nemzetközi diákszövetség kongresszusa Szófia (MTI) Munkához látott a nem­zetközi diákszövetség Szó­fiában ülésező nyolcadik kongresszusa, amelyen mintegy száz nemzeti diák­szervezet képviseletében 340 küldött vesz részt. A magyar küldöttséget Vajó Péter, a KTSZ Központi Bizottsága titkára vezeti. A napirend elfogadása után a kongresszus nyilat­kozatban ítélte el az im­perialistáik kongói interven­cióját A világ hét és félmillió diákját képviselő delegátu­sok nyilatkozatukban kije­lentik: szilárdan támogat­juk Kongó népének és diák­ságának az imperializmus ellen vívott igazságos har­cát és felhívással fordu­lunk a viláy valamennyi diákjához, hogy indítsanak haladék nélkül akciókat, fejtsenek ki széleskörű te­vékenységet az Imperializ­mus agressziói bűntényei HU* Eqy kis félreértés Az ellenőrző bi­zottság váratlanul toppant be. Első­ként a háziéi, ügyeló közölte ezt az aggasztó hírt. Saját szemével látta, amint a lá­togatók a főfel­járó felé indultak és saját fülével hallotta, hogy a hetedik emeletre szándékoznak fel­menni. A lakáshivatal vezetője belesá­padt a hírbe. A hetedik emeleten a vízcsapokbó' egyáltalán nem folyt a viz, annál inkább két lakó­szoba mennyeze­tén, mert alapo­san beásott a pla­fon. S mindezen felül a padlásiei- j&rónál még min­dig ott púposodott az építéskor ösz- szeszedett tüzre- vr.lóhvUadék gar­madája. Az öreg házlel ügyelő ingajárat­ként loholt a be­járat és az iroda között. Minden bejelentés köze­lebb vitte a ka­tasztrófához a la­káshivatal főnb. két... A bizottság a feljárathoz ér­kezeti. A bizott­ság beszállt a lift­be. A bizottság megnyomta a he- hetes számú gom­bot. A főnök agyá­ban egy szempil­lantás alatt meg­született az elha­tározás: a kapcso­lóhoz ugrott s o lift a bizottsággal együtt két emelet között azonnal megállt. Aztán a hátsó bejáraton szerszámokkal felszerelt alakok szaladtak be. S a hetedik emelet arculata a meg­rökönyödött la­kók szemeláttára hirtelen megvál­tozott. A viz a csapokból kezdett csöpögni és nem a mennyezetről. A dolog legin­kább az érzéke­nyebb lelkű lakó­kat hatotta meg. Küldtek is egy le­velet a városi vég­rehajtó bizottság­hoz, s kérték, hogy állítsanak bronzszobrot a la­káshivatal vezető­jének, 4 óra 22 perc és 5 másodperc múl­va a helyreállítás befejeződött. A főnök elégedetten kapcsolta be az áramot. A lift megremegett és lassan elindult felfelé... Másnap mégis elbocsátották állá­sából a lakáshiva­tal főnökét. A bi­zottság ugyanis a lift működését el­lenőrizte. V. R bábfilm A navigáció histó­riája című magyar népsze­rű tudományos film. Hu­moros formában tanítja meg a hajózás történetét. Lírai hangvételű Kollá- nyi Ágoston új, színes rö­vidfilmje, a Nyári felhők. Egy fogorvosi rendelőbe vi­szi el a nézőt a Nem fog fájni című színes, népszerű tudományos film, amelyben első osztályosok ismerked­nek a fog gyógyító eszkö­zeivel. Pásztorművészet címmel a magyar népmű­vészet egyik leggazdagabb ágát, a pásztorfaragást is­merheti meg közönségünk a színes, magyar filmen. Kedves kis mesefilm az évszakokra jellemző színek­ről a Mese a lopott festék­ről című színes, szovjet rajzfilm. A nyuszi és a kút színes, NDK bábfilm a kö­zösség nevelő erejéről. Nép­szerű tudományos film a Trák kultúra. A Balkán fél­sziget trák törzseinek kul­turális emlékeiről, az em­lékeket felszínre hozó ré­gészek érdekes munkájáról. Marcel Marceau-ról, a vi­lághírű francia pantomim művészről szól A pantomim művészete című NDK film. Színes NDK bábfilm a Buksi a jégtáblán, amely egy kiskutya viszontagsá­gos kalandját meséli el. Felnőtteknek szóló ötletes, modem jugoszláv rajzfilm A bosszú. Egy megcsalt férjet mutat be, aki végül is lemond a becsületén esett folt megtorlásáról; A barátság sarka című színes, szovjet fövidfilm a cirkusz világába vezet. Be­mutatja a négylábú artis­tákat és az állatidomárok nehéz, sok figyelmet köve­telő munkáját. Színes, ro­mán rajzfilm A cirkusz tolvaja. Jiri Trmka új báb­filmje, a színes, csehszlo­vák A kibernetikus nagy­mama éles szatírája arcnak a felfogásnak, amely a jövő vívmányaiban csak a rideg, technikai újdonságokat lát­ja, és megfeledkezik az élő emberről. Magyarul be- szélső, színes, szovjet báb­film az Ottó a világűrben. Egy hanyag, rosszul tanuló kisfiú története, aki végül sok viszontagság után na­gyobb kedvvel lát a tanu­láshoz. Egy hősi halált halt ju­goszláv diákra emlékezik az Ő című jugoszláv rövid­film. Színes, bolgár film az Én Vitosám, amely a Szófia mellett elnyúló Vi- tosa hegységet, a lakosság kedvenc kirándulóhelyét mutatja be. Magyarul be­szélő a Találkozás a tánc­cá1 című NDK rövidfilm. Azt a nehéz utat ismerteti, amelyet egy tehetséges fia­talnak meg kell járnia, amíg felléphet az Opera színpadán. SA. Duett című szatirikus, modern bolgár rajzfilm felnőtteknek szól. Hogyan lettem önálló a cí­me a színes, szovjet hang- bemondásos filmnek, amely egy hat év körüli kisfiú első önálló vasárnap­ját meséli el Űj kifolyó épDlt Szolnokon, az Eötvös téri ártézi kútnál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents