Szolnok Megyei Néplap, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-05 / 285. szám

1984. december 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Fél évvel az összevonás után Beszélgetés Lengyel Gyulával, a Szolnok megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatójával Az esztendő felén új intézménnyel gyarapodott me­gyénk. Megkezdte működését a megyei állattenyész­tési felügyelőség. Az eltelt fél év munkájáról, tapasz- Lengyel Gyula agrármérnök MISKA BÁCSI a KENDERESI APOSTOL MIÉRT ELÉG A TAKARMÁNY ÖCSÖDÖN? Szolnok megyében milliár­dos értékek megmentéséről lehet szó. Esetleg a megyei tanács folyosóin akadtam össze véle valahányszor lázas siet­séggel járta a szobákat, meggyőzni igazáról min­denkit. Tudom már. Mindenhol. Hiszen könnyebb lenne azt a néhány helyet felsorolni, ahol még nem járt Miska bácsi a pocokirtás megszer­vezése, a tadzsikisztáni lángszóró behozatala, az Arvalin vegyszer terjeszté­se érdekében. És akárhová fordul, min­denhol igazat kell neki ad­ni. Mert érvei sokszorosí­tott tények. Élő lexikon. Még arról is tud, mit jelen­tett a kisparaszti gazdaság, ban' a magyar tanyákon lé­vő hárommillió macska az állati kártevők pusztításá­ban. Sőt, azt számontartja, az ostoros kanászgy érékek milyen hasznot csináltak egy-egy egér virtusbeii agyonveréséből. . Miska bácsi még abban a világban kezdte. Negyven éve, sőt több is, amióta hi­vatásos mezőgazdász. Hoz­zátéve, hogy felsőszinten. S ez nemcsak azt jelenti, hogy a debreceni akadémia el­végzése után Budapesten, a közgazdasági egyetemen doktorált. Nem is csak azt, hogy több tudományos egyesület tagja, hanem in­kább munkája szintjére jel. lemző a felsőfok. A megyét kitűnően ismeri; — borzák — 12 000 bérlet Szegeden Az idén több mint 12 ez­ren váltottak bérletet a sze­gedi Nemzeti Színház elő­adásaira. Nap mint nap kü­lönvonatok és különautóbu- szok viszik Szegedre a kör­nyék falvainak lakosságát, akik közül 3300 tsz-tag vál­tott bérletet az idei évadra. Az operaelőadások iránt a Dél-Alföld valamennyi vá­rosában nagy az érdeklő­dés. Szentesről négyszázan, Orosházáról háromszázan és Makóról, valamint Kis­kunfélegyházáról is több- százan járnak rendszeresen az operaelőadásokra. talatairól beszélgettünk igazgatóval. — Helyesbítenem kell mindjárt az elején — kezd­te Lengyel Gyula. — Hiszen tulajdonképpen nem új in­tézmény születéséről van szó, hanem a korábbi me­gyei törzskönyvi felügyelő­ség, a tenyészállatforgalmi iroda, és a lótenyésztési fel­ügyelőség egyesüléséből ala­kultunk mi. Intézményünk­ké lett a mesterséges meg­termékenyítő állomás. A korábban szétszórt, majd­nem azonos feladatokat — legalább is valamennyien állattenyésztési körben mű­ködtek — most egy cég fog­ja össze. És most már egy nagy szakapparátus, ötven­hat dolgozója van a fel­ügyelőségnek, s ebből ötve- nen mezőgazdasági szakem­berek. Nem lehet vitatni, elvben sem, mennyire életrevaló gondolat Volt az összevo­nás. így egy kézbe összpon­tosul az állattenyészet majd minden fázisa, kezdve a megtermékenyítéstől, foly­tatva a tenyésztésen, egé­szen a forgalmazásig. S a gyakorlat ugyanerről állí­tott ki igazoló bizonyít­ványt. Hadd mondjak csak egy jellemző számot. Az összevonás előtt Szolnok megyében a termelőszövet­kezetekben az itatásos bor­júnevelés a 25 százalék kö­rül mozgott, most eléri az ötvenet. Vagy egy másik tény. A megyei tanács ha­tározata értelmében 1965 végéig általánossá kell ten­ni a megyében a szarvas- marha házi ellenőrzését. Az összevonás után ez a mun­ka úgy meggyorsult, hogy március végére készen le­szünk vele. Az összevonás lehetővé tette a területi elosztást. A megyét 33 állattenyészeti felügyeleti körzetre osztot­tuk fel. Minden körzet élén szakképzett vezető áll. A körzetvezetők komplett munkát végeznek. A rájuk bízott — az állatlétszámtól függően — öt vagy hat ter­melőszövetkezetben irányí­tásukkal történik a házi el­lenőrzés. Célja: hogy a te­nyésztésre legalkalmasabb egyedek utódait válogassák ki. E pillanatban 91 ter­melőszövetkezetben törté­nik szarvasmarha házi el­lenőrzés, mintegy 12 ezer nőivarú szarvasmarhán. Ugyanezt végezzük 27 ter­melőszövetkezetben három­ezer sertésen. A körzetekben történik a szaporulat megjelölése. Majd a születéstől számí­tott 15—20 hónap múlva a körzetvezető minősíti az ál­latokat. A továbbtenyész- tésre nem alkalmasakról selejtpapírt állít ki és az hízóba fogható, azt az állat A Nehézipari Miniszté­rium felülvizsgálta, hogy a felügyelete alá tartozó vállalatok műszaki konfe­renciái. termelési tanácsko­zásai miként mozdítják elő a tervteljesítést, szélesítik-e az üzemi demokráciát, ki­bontakoztatják-e a dolgo­zók egészséges kezdemé­nyezéseit. A minisztérium felhívta a tárcákhoz tartozó trösz­tök, országos vállalatok igazgatóit, legyen rá gond­juk, hogy vállalataik, gyár­egységeik. üzemeik vezetői az eddiginél jobban szor­galmazzák a műszaki kon­ferenciák, termelési tanács­kozások előkészítését, na­gyobb figyelmet fordítsa­forgalmi vállalat leszerződ­heti. Ugyancsak a mi dolgunk az állattenyésztés fejlett technológiái módszereinek terjesztése. Többek között az itatásos borjúnevelés ál­talánossá tétele. Nagyon je­lentős dolog ez, hiszen ez­zel iktathatjuk ki a tb'.-s megbetegedéseket. Már odáig jutottunk, hogy a me­gye közös gazdaságaiban tízezer borjút nevelnek így évente. Különösen a jász­apáti Alkotmány, a jászbe­rényi Kossuth, a jászbol- dogházi Aranykalász, az abádszalóki Lenin és a túr. kévéi Búzakalász Termelő- szövetkezetekben érnek el szép sikert. Üjabban a ti­szafüredi járásban kezd meghonosodni e módszer, elsőként is a tiszafüredi Hámán Kató, a tiszaőrsi Búzakalász, a tiszaszöllő&i Szarvas Sándor szövetkeze­tekben. Propagálói vagyunk a gé­pi fejés üzemeltetésének. Ebben is jelentős lépés tör­tént felügyelőségünk meg­alakulása óta. Év elején még 40 fejőgép üzemelt a megye szövetkezeteiben, most már hatvan. Sokat nö­vekedett a kunszentmárto­ni Zalka Máté Termelőszö­vetkezetben, s belépett a géppel fejők sorába a jász- boldogházi Aranykalász Tsz. Sorolhatnám még a jó dolgokat- Elmondhatnám, a karcagi November 7, a jászárokszállási Táncsics termelőszövetkezetekben milyen példás a házi ellen­őrzés. Csakhogy nem min­den fenékig tejfel még. A korábbi szétaprózottság utó­hatása azt hiszem az aláb­bi. Sok esetben az állatok átadása napján szólnak be a szövetkezetek, menjünk és minősítsünk. De ki tud már akkor minősíteni? Gyakori még a szakszerűt­len állattenyésztés. — Erre példa, ami a tiszaino- kai Szabadság Termelőszö­vetkezetben történt. A tsz eladta saját előállítású te- nyészanyagát az állatfor­galmi vállalatnak, s helyet­te — igaz olcsóbban — a szabadpiacon vásárolt fel borjakat. Pillanatnyilag le. hét, hogy jól járt a szövet­kezet, de eléggé rövidlátóan arra nem számított, hogv egyenetlen, esetleg beteg állatokkal töltötte fel közös állományát. Azt is el kell mondani, a fél év alatt nem sikerűit még mindent megvalósítani. Többek között vita folyik azon, az állatok meddőségi kezelése most hova tarto­zik, hozzánk vagy a körái- latorvosokhoz. Vita van, s a meddő állatokat nem ke­zeli senki. Holott ez évente másfélmillió forint kiesést nak a dolgozók észrevéte­leire. javaslataira. Az igazgató-tanácsi ülé­seken rendszeresen tár­gyalják meg a termelési ta­nácskozások és műszaki konferenciák színvonalának javítására vonatkozó javas­latokat. Az üzemi konfe­renciákat úgy kell megszer­vezni, hogy azokon lehető­leg az összes műszaki dol­gozó részt tudjon venni. A megvalósítandó javas­latokat vegyék nyilvántar­tásba, annak megjelölésé­vel, ki felelős végrehajtó sukért. milyen határidővel A javaslatok elfogadásá­ról, vagy elutasításáról a dolgozókat értesíteni kell. az indoklás ismertetésével együtt. jelenthet csak tejtermékből. Az is tarthatatlan állapot, ami a lótenyészetet jellem­ei; A lovak mesterséges termékenyítéséért mi fele­lünk. De a termékenyítő helyiségek hét község taná­csának tulajdonában van­nak, a felszerelések az ál­lami gazdaságoké, s a ter­mékenyítő szakember is, a mén és a feladat a miénk. Egyszóval nem megy meg minden úgy, mint a kari­kacsapás, de az már bizo­nyos — s azt hiszem, az elmondottak is erre valla­nak — hasznos volt az át­szervezés — zárta le a be­szélgetést Lengyel Gyula. B. L. Az új építési törvényről és a rendelkezés végrehaj­tásának fontosabb felada­tairól tájékoztatta a sajtó képviselőit dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter pénteken az Építésügyi Mi­nisztérium kollégiumi ter­mében. Az országgyűlésen elfogadott új törvény az első az országban, amely az építésügyi igazgatás rendjét összefogja. A ko­rábbi jogszabályok csak az építésügynek egy-egy sző­kébb területét szabályozták és jónéhány régi rendelke­zés már el is avult. Az új törvény viszont az ország területének gazdaságos fel- használásától kezdve vala­mennyi építményfajtáig minden építésügyi feladat­ra kiterjed és egységesen érvényes. A rendelkezés keret-jellegű, mert nemcsak átmeneti időszakra, hanem tartósan, hosszú időre sza­bályozza az építésügyi teendőket. Az új törvénytől különö­sen jelentős eredmény vár­ható az építésügyi igazga­tás és irányítás javításában. Az új rendelkezésnek megfelelően majd az Épí­tésügyi Minisztériumnak kell ellátni az egységes szakfel ügyeletet. Ezzel a különböző területek építési szervezetei között már a munkamegosztást és az egységes irányítást is meg­alapozta az új törvény. Le­hetőség nyílik az építés egységes programozására, és a műszaki fejlesztés új módszereinek gyorsabb, ál­talánosabb elterjesztésére is. Ehhez a munkához nyúj­tanak majd nagy segítséget az Építésügyi Minisztérium számítástechnikai kutatói, akik kidolgozzák az orszá­gos építési programozás ma. tematikai módszerét. így elektronikus gépen sokféle variációból lehet majd ki­választani az együttműkö­dés, a munkamegosztás le­hető leggazdaságosabb programját. Egyébként s KGST építésügyi állandó Műsoros fmsz-bemufa tó a repülőtéréit A Szolnok és Vidéke Körzeti. Fmsz szombaton reggeltől a repülőtér mel­letti 45. sz. boltban élelmi­szer-bemutatót tart. Déltől pedig a tiszti klubban ki­állítást rendeznek, vásár­lással egybekötve. ahol szinte minden megtalálha­tó lesz: háztartási kisgé­pek. műanyagedények és egyéb készítmények, ke­rámia. szőnyeg, cukrászati termékek, különleges ita­lok, könyvek, játékok. Este pedig műsoros tombola-est lesz. fővárosi művészek felléptével) Nevet rajta; — Ne is kérdezd. Csak a főnökeimnek szoktam szol­gálati úton bevallani: öt­venkilenc éves vagyok. Erre én csodálkozom na­gyon. Már? Ez a fiatalos hevű, sportolókra jellemző, gyorajárású ember ennyi idős lenne? A mindenhová serényen bekopogó dr. Váczy Miska bácsi a hato­dik X előtt? Nem is emlékszem, hol ismertem meg. Talán ami­kor a szerkesztőségbe be­kopogtatott: — Drágáim, nagy az arankaveszély, foglalkozza­tok vele. Vagy a népfront tanács­kozásain hallgattam figye­lemmel: — Mindannyiunk haza­fias kötelessége a növény- védelmet propagálni. Csak bizottságának legutóbbi ülésszakán Magyarországol felkérték arra, hogy vállal­ja az építésügy különböze matematikai és kiberneti­kai módszereinek kidolgo­zását. Az új törvény általános rendelkezéseinek végrehaj­tásában fontos feladat a részletes építési szabályza­tok kidolgozása. Többek között a telépülések álta­lános rendezési tervét is úgy kell tekinteni, mint annak a területnek építés­ügyi törvényét. Mindegyik tanácsi szervezet most jo­got kapott arra, hogy helyi építésügyi szabályzatot bo­csásson ki, amelyben fi­gyelembe veszi az általá­nostól eltérő szokásokat és kívánságokat A megbeszélésen dr. Trautmann Rezső építés­ügyi miniszter válaszolt az újságírók kérdéseire. Befe­jezésül hangoztatta, hogy meggyőződése szerint az építőiparban már a közel­jövőben éreztetni fogja kedvező hatását az új épí­tésügyi törvény. Az öcsödi Szabadság Tsz- ben felesleget mutat a takarmánymérleg. Az ab­rak 44, a széna 82, a lédus takarmány 3939 mázsával több mint az állatállomány szükséglete. A jövő évi új termésig gondoskodtak a 464 szarvasmarha, a 1100 sertés, a 900 juh, va­lamint a lovak és barom­fiak ellátásáról. Megyénkben nagy gondot okoz, hogy nem elegendő a takarmány, főleg abrak­ban van hiány. Az öcsö- diek is kölcsönkértek évek óta. Január—február hó­napban mindig elfogyott az abrak. A tsz fennállása óta az idén másodszor ter­meltek elegendő mennyi­ségben takarmányt. Vajon mivel magyarázható ez? A szövetkezet vezetői e kér­désre röviden válaszolhat­nak: „öntöztünk”. Jól fizettek az öntözött növények összesen 1386 holdon. — szántóterületük 27,1 száza­lékán öntöztek a Szabad­ság Tsz gazdái, felismerték a mesterséges csapadék ter­mést fokozó hatását. Az öntözés gazdaságos­ságát ugyan még nem mér­ték le. Igv nem tudják hogy milyen költségek ter­helik a termést, hisz a ku­korica egy része még a ha­tárban van. A termésered­mények azonban már is­meretesek. Az öntözött cu­korrépa például 80 hold átlagában 250 mázsát ho­zott, hetvennel többet, mint amennyit terveztek. — A szövetkezet 640 holdon ter­melt az idén kukoricát, s ebből 615 holdon öntözés­sel. Az eddig betakarított termésből 21—22 mázsás át­lagra számíthatnak májusi morzsoltban. A száraz mű­velésű és a háztáji kuko­ricák 18 mázsás átlaggal fizettek, pedig a jobb mi­nőségű földekbe vetették. A három mázsás holdan­ként többletet számolva 1845 mázsa többlet takar­mányhoz jutott a szövetke­zet. Jól kihasrnáljók a mesterséges legelőt A pillangósok összeha­sonlító eredményei is jók. A szára’z.művelésű lucerna 18, az öntözött 28 mázsás átlagot adott. Több mint 500 hold lucerna, illetve vöröshere kapott mestersé­ges csapadékot. A szövetkezet 35 holdon telepített mesterséges lege­lőt. Egész nyáron át 174 szarvasmarhát etethettek róla. Ráadásként 68 mázsa szénát is betakarítottak a legelőről. Igaz, rendszere­sen öntözték, s előtte mű­trágyáztak is. — Három megyének vol­tam a mezőgazdasági tó- tumfak túrna; Közte Szolnoknak is. Ti­zenegy éve pedig a megyei növényvédő állomás főag- ronómusa Kenderesen. És azóta tán nincs is ember, aki ne ismerné a megyé­ben. Magam tapasztaltam, a szövetkezetekben megfel­lebbezhetetlen szakteKin- tély. Mi pedig sokszor ámulva hallgatjuk. Azzal a befelé gondolkodással; — De jó is lenne, ha a maga hivatásának minden­ki olyan megszállott apos­tola volna, mint dr. Váczy Mihály; De ő arra ad a legkeve­sebbet, hogyan vélekednék róla. öt az érdekli, hogy a hó lehulltával ne fejeződ­jék be a pocokirtás. Mert mint mondja, a2 Alsóten- gelici Állami Gazdaság ag- ronómusa évek óta ezt csi­nálja, a német mezőgazda­ságban gyakorlat a napi­rendszerű növényvédelem. Ezt szeretné honossá tenni. Még a hátralévő időben. — Az meddig tart, Mis­ka bácsi? — Ezerkilencszázhetven­háromig. Akkorra számítok aranydiplomával nyuga­lomba vonulni. Az csak jár nekem? Jár, Miska bácsi. Azért az önzetlen, a tökéletessé, gig vitt munkáért minden jár. Tisztelet, megbecsülés és csodálat is. Az őszi munkák után A nagy őszi munkák zö­mének befejezésével or­szágszerte megnyíltak a mezőgazdasági dolgozók szakmunkásképző tanfolya­mai. Az előzetes adatok szerint mintegy kétezer tanfolyam indult, illetve indul még december első felében, összesen több mint ötvenezer hallgatóval. Az első évesek száma körül­belül húszezer, tizenötezren pedig már a harmadik, — szakosított évfolyamra jár­nak, amelynek elvégzése után letehetik a szakmun­kásvizsgát. Öcsödön megbecsülik az öntözőket. A 35 tagú öntö­zőbrigádból 21 gazda tan­folyamot végzett. A télen továbbképzésre járnak, a többiek részére is tanfo­lyamot szerveznek. Anya­gilag is honorálják őket. Az öntözött növény össz­termésének egy százaléka — természetben — a bri­gádtagoké. A cukorrépa után pénzben kapják » prémiumot. Jövőre 2000 holdat öntöznek A Szabadság Tsz gazdái miközben az idei eredmé­nyeket mérlegelik, már a jövő évre gondolnak. Az idén öt esőztető berendezé­sük működött, nemrégen vásároltak még egyet; A szomszéd megyékben is jártak két MA 200-as be­rendezés ügyében. Az a tervük, hogy 1965-ben 2000 holdat öntöznek; Már épül a 471 holdas új öntözőtelepük. Azaz csak épülne, ha a szegedi VÍZIG nem késlekedne a kivitele­zéssel. Az igazgatóság a december 31-i határidőt május 1-re akarja kitolni. Ebbe nem egyezik bele a szövetkezet, hisz a késői kivitelezés veszélyeztetné a termést, — UL I. m* Formális értekezletek helyett hatékony tanácskozásokat Az EM látja el az építkezések egységes szakfelügyeletét Sajtótájékoztató az építésügyi törvényről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents