Szolnok Megyei Néplap, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-31 / 305. szám
Világ proletariat egyesüljetek! SZOLNOK ME6YEI ( a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁrc 1 *BIA XV. árfolyam, 305. szám. Ara 60 fillér 1064. dec. 31., csütörtök. Az alkoholizmus elleni küzdelem fan£)Q7t£ltatai a ^zo^no^ ^rOÍI Tanáét VB IdpUuCluldLdl idei utolsó ülésének napirendjén Á szakszervezeti választások elé H Egyre több állami feladatot vess át a szakszervezet 1] Érdekvédelem és termelés kapesolata | Csak a társadalombiztosításban: 120 ezer aktivista Beszélgetés Brutyó Jánossal, a SZOT főtitkárával December 30-án, szerdán tartotta ez évi utolsó ülését Szolnok Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Első napirendi pontként az alkoholizmus elleni küzdelemben élért eredményeket és a további feladatokat vitatta meg. Bár az alkoholizmus ellen mind erőteljesebb a küzdelem, a tények mégis mást mutatnak: emelkedett a notórius alkoholfogyasztók. a botránykeltők száma. Míg 1963-ben 37 családfőt figyelmeztettek túlzott italozás miatt, addig az idén 41 apát, vagy anyát kellett hivatalból felszólítani, hogy törődjön a családjával. Tavaly italozás miatt 97 esetben verekedtek botrányosan, s a rendőrségnek 32 alkalommal kellett kivonulni családi botrányhoz. Mindkét számnál emelkedés tapasztalható. Sajnos egyelőre még a társadalmi összefogás sem tudja elejét venni a túlzott italfogyasztásnak. Az előadások, a filmvetítések Az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a tanácsok és a vízgazdálkodási társulatok az idén csaknem egy- milliárd forint értékű beruházással fejlesztették a lakóhelyek és az ipar víz- és csatornahálózatát. Ebből mintegy 200 millió forint értékű munka közvetlenül a falvak ivóvízhelyzetét javította. A városokban majdnem 450 millió forintot költöttek a vízhálózat fejlesztésére. Többek között bővült a vízellátás Miskolcon, Vácott, Szolnokon, Sátoraljaújhelyen és több Balaton melletti üdülőhelyen. Központi vízmű építése kezdődött Szentesen, Makón, Csongrádon, Hódmezővásárhelyen és Zalaegerszegen. Ebben az évben mintegy 700 kilométer hosz- szú vízvezeték épült, amelyen több mint 200 000 ember kap egészséges, jó ivóvizet. Az ország vízmüvei a múlt évben 1 030 000, most pedig 1 100 000 köbméter vizet termelnek naponta. Közműves vízellátást kap már 4 340 000 ember, a lakosságnak több mint 40 százaléka. Húsz év alatt megkétszereződött a vízvezetéki vízzel ellátott lakosok száma. 1945-ben 3700, jelenleg pedig összesen 10 000 kilométer hosszú az ország vízvezetékhálózata; Húsz év alatt viszont 2700- ról 4300 kilométerre nőtt a szennycsatoma-hálózat. A csatornázott területen élő Maiak «zárna pedig l*f és a személyei beszélgetések ellenére az eredmény kevés. Az adminisztratív intézkedések sem érték el a kívánt célt, hiszen a kényszer ejvanó kúrán résztvevők 80—90 százaléka visszaesett. A végrehajtó bizottság ezzel kapcsolatban úgy határozott. hogy a jövőben elsősorban az önkéntes elvonókúrát alkalmazzák. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy ez a módszer célravezetőbb. A vb az eddigi eredmények ellenére továbbra is a társadalmi összefogást tartja a leghatásosabb módnak az alkoholizmus ellen. Határozatában utasította a vb az egészségügyi osztályt, hogy az érdekéit társadalmi és tömegszervezetekkel egyetértésben egy részletes propaganda tervet készítsen. A vb ezután az ingatlan- kezelő vállalat jelentését vitatta meg. A jelentésben szó volt a házfelügyelők munkájáról, a lakóházak házirendjének betartásáról. Megállapította, hogy a házmillióról 2,2 millióra emelkedett, A jövő évben elsősorban a már megkezdett .beruházások építését fejezik be, s az 1964. évihez hasonlóan csaknem 1 milliárd forintot költenek a víz- és csatornaellátás fejlesztésére. A tervek valóra váltásában különösen kedvező, hogy 1965-ben már megszűA Szakszervezetek Országos Tanácsa december 30-án ülést tartott. Az ülés napirendjén az 1965. évi népgazdasági terv teljesítésével kapcsolatos szakszervezeti feladatok szerepeltek. A tanácsülésen, amelyet Somogyi Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt politikai bizottságának tagja, a SZOT elnöke nyitott meg, megjelent és felszólalt Biszku Béla, a politikai bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára is. Brutyó János, a szaktanács főtitkára terjesztette felügyelők többsége nem tartja be a rendeletben előírtakat, melynek következménye, hogy a lakókkal sem tudják azokat betartatni. A jelentésben szó volt a szocialista együttélés szabályainak betartásáról is. Egyes lakók magatartásukkal megbotránkoztatják társaikat, összeférhetetlenek. Akad olyan is, akinek nem használ a figyelmeztetés, sőt a pénzbírság sem. Ezzel kapcsolatban a végrehajtó bizottságnak az a véleménye, hogy az ilyen lakókkal szemben erélyesebb intézkedéseket kell tenni, _ esetleg még a felmondástól sem kell visszariadni. Határozatában pedig úgy rögzítette, hogy minőségileg gyengébb lakásba kell költöztetni az olyan lakókat, akik nem tartják be a rendeletben előírtaikat s vétenek a szocialista-együttélés szabályai ellen. Végezetül az idei utolsó vb-ülésen az előterjesztéseket vitatták meg. nik az eternit nyomóvezeték-hiány. Másfélszer annyi eternitcsövet kaphatnak a vízműtársulatok, mint az előző években. — így jövőre már mintegy 220 millió forintot irányoztak elő községi vízművek építésére, hogy újabb 160 ezer falusi lakos kapjon majd jó közműves ivóvizet elő az elnökség beszámolóját, amelynek alapján a tanácsülés megvitatta a szakszervezetekre háruló tennivalókat. A tanácsülés egyöntetűen megállapította, hogy az 1965. évi népgazdasági tervet a szakszervezeti mozgalom is magáénak vallja és a szakszervezetek a maguk részéről mindent megtesznek, hogy a terv célkitűzései megvalósuljanak. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a beszámolót egyhangúlag elfogadta és felhívást intézett a dolgozókhoz. Fontos események előtt áll a magyar szakszervezeti mozgalom 1965 első negyedévében újraválasztják a szakszervezetek üzemi szerveit és tisztségviselőit, a bizalmiakat, a szakszervezeti bizottságokat, a társadalombiztosítási tanácsokat, majd a következő negyedévben az üzemi tanácsokat és a társadalmi bíróságokat. Mivel a szak- szervezetek munkája a választások alkalmából különösen az érdeklődés középpontjába kerül, megkértük Brutyó János elvtársat, a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárát, tájékoztassa olvasóinkat a szak- szervezeti mozgalom időszerű feladataitól; — Hogyan fejlődött a szakszervezeti érdekvédelem és milyen aktuális tennivalók állnak az aktivisták előtt? — Az az igazság — kezdi a beszélgetést Brutyó elvtárs —, hogy szakszervezeteink munkáját, és különösen az érdekvédelmet, sokan még ma sem értelmezik pontosan. — Nálunk — és minden, szocializmust építő társadalomban — a szakszervezetek az új társadalmi rend megvalósításáért küzdő osztály, az uralmon lévő munkásosztály legnagyobb tömegszervezete. Részt vettünk, hiszen érdekünk is volt, a munkáshatalom kialakításában, i szocializmus alapjainak lerakásában és dolgozunk a szocializmus teljes felépítésén. Nehéz lenne itt felsorolni mindazt, ami az érdek- védelem körébe tartozik. A köztudat ma már ezt úgy fogalmazza, hogy a szakszervezet végigkíséri az embereket a bölcsőtől a sírig. Meghatározott esetekben különböző kedvezményekben, juttatásokban részesíti tagjait, s az üzemi és magánélet szinte minden eseményében részt vesz, segítőkészen áll a szervezett dolgozók mellett. Természetesen nemcsak anyagi juttatások adományozása jellemzi a szakszervezetek munkáját. Hazánkban minden, a dolgozók életkörülményeivel kapcsolatos kérdésben a kormány, a minisztériumok és más gazdasági szervek a szakszervezetek véleményének meghallgatásával, egyetértésével döntenek. Ezek „húsba vágó” témák. Csak néhányat említek: a besorolásokat, a normafelülvizsgálatot, az élüzem cím adományozását. A szakszervezetek a hatáskörükbe utalt területeken sok olyan jogszabályt, szabályzatot alkotnak, amelyek kötelező érvényűek egyes állami szervekre, gazdasági vezetőkre. így a Szakszervezetek Országos Tanácsa a főhatóságokra és a vállalatokra kötelező hatállyal ad ki munkásvédelmi szabályzatokat; Kariamért m is, hogy a dolgozók társadalombiztosítását ugyancsak a SZOT, illetve a Szakszervezeti Társadalom- biztosítási Központ intézi. — Voltaképpen tehát a szakszervezetek egyre több állami feladatot vesznek át. Milyen változást jelent ez az ügyek intézésében? — Mindenekelőtt azt, hogy az eddiginél jobban, még figyelmesebben, a dolgozók széleskörű társadalmi közreműködésével kell megoldanunk azt, amit eddig az állami ügyviteli apparátus csinált. A társadalombiztosítás különböző területein például 120 ezer szakszervezeti aktivista segíti a dolgozókat ügyeik gyors elintézésében. — A nyugdíjelőkészítő bizottságok a társadalombiztosítáMint ismeretes, több mint két évvel ezelőtt Jászberényben járási és városi pártbizottságot választottak. Az MSZMP Politikai Bizottságának ez év májusi határozata azonban kimondta, hogy a pártalapszerveae- tek vezetőségeinek újjává- lasztása alkalmával vissza kell állítani a korábban önállóan működő vezető pártszerveket. E feladatokkal ült össze tegnap Jászberény új párt- székházában a járás alapszervezeteinek több mint kétszáz küldötte. A pártértekezlet feladata volt az is, hogy megvitassa a két év alatt végzett munkát, megjelölje egy újabb időszakra a feladatokat és megválassza az önállóan működő járási pártbizottságot. A járási pártértekezleten részt vett Csáki István elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a megyei pártbizottság első titkára is. A járási és városi párt- bizottság beszámolóját Szekeres László elvtárs, a párt- bizottság első titkára terjesztette a pártértekezlet elé. Ismertette, hogyan hajtották végre az MSZMP VIII. kongresszusának határozatát. Megállapította, hogy a pártbizottság jó munikát végzett. Az irányításával működő pártszervezetek is egyre eredményesebben tevékenykednek. Ezt a járásra háruló gazdasági feladatok végrehajtása is igazolja. Javult a párttagok és a párton kívüliek közötti kapcsolat, s egészségesei) fejlődött a pártszervezetek belső élete is. Elemezte a pártbizottság bazAmolája «ük i% hogy si tanácsok és bizottságok sok utánjárástól mentesítik az embereket, és a legbonyolultabb ügyekben is készséggel adnak tanácsot, magyarázzák meg a jogszabályokat. Ki kell emelnem az 1964-ben kiadott munkásvédelmi törvényt is, amely további előrelépést jelent a dolgozók érdekeinek védelmében. Igen jelentős pontja például, hogy a balesetek bekövetkezésénél — a korábbi gyakorlattal szemben — már nem a dolgozónak kell bizonyítania vétlenségét, hanem a vállalatnak kell igazolnia azt, hogy a baleset elháríthatatlan volt, illetve al nem a vállalat hibájából származik. Ha pedig ezt (Folytatás a 3. oldalon! egyes helyeken voltak olyan hibák, amelyek helyileg kedvezőtlenül hatottak a pártéletre. Jászfény- szarun például a párt vb- üléseket ötletszerűen tartották meg. A feladatok megvitatásakor legtöbbször hiányzott az elemző tevékenység. A pártbizottsági üléseket sem tartották meg rendszeresen. Ugyancsak tapasztalható volt helyenként a sok pozitív vonással párhuzamosan az is, hogy a vezetők sok esetben lebecsülték a kollektív vezetést, nem hallgatták meg mindenkor a választott te-tület tagjait. Jászdózsán megtörtént, hogy néhány vezető a községi pártvezetőségi ülésen hozott határozatokkal ellentétes intézkedéseket tett. A tapasztalható hibák ellenére a pártszervezetekben azonban olyan légkör uralkodik, amelyben minden párttag bátran elmondja véleményét, bírálja az általa helytelennek tartott döntést. Mégis van és főleg a vezető beosztású emberek között olyan, aki a bírálatot formálisan fogadja. Meghallgatja, mert azt nem tanácsos egyből visszautasítani, de a jogos bírálatot sem követi minden esetben a fogyatékosságok kiküszöbölésére tett intézkedés. A pártértekezlet a beszámolók és a beterjesztett határozati javaslat részletes megvitatás*, és elfogadása után megválasztotta a járási pártbizottságot. A járási pártbizottság első titkárává Szekeres Lászlót, titkáraivá pedig Soós Ferencet és Major Tibort váMai számunkhoz falinaptárt mellékelünk! Tízezer kilométer vízvezeték Ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa Járási pártértekezletet tartottak Jászberényben
